Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 49. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. junius 20.

a nép gyermeke nem Írásszakértő. De még ha az öreg betűket máskép irta az Amerikába szakadt sógor: ki gondolta volna, hogy az útlevél hamis, mikor az itteni viszonyoknak teljesen megfelelt ?

S igy történt meg, hogy mig idehaza a szaporodó dollárokról olvasott a família, odakint a szegény, elbolonditott magyar még mindig csak a munkakeresésnél tartott, sokszor lerogyva az éhségtől és átko- zódva.

Magyar ember érző szívvel olvassa ezt. És fölveti a kérdést: hát igy kell ennek lenni ? Szó sincs róla. Se állam, se társadalom nem teszi meg, amit kellene. Magyarország lakossága pedig fogy és fogy. A bukovinai csángók hazasegitése is szép hazafias föladat. De sokkal szebb és hazafiasabb magyar feladat lenne, ha a leghatékonyabb társadalmi munka indulna meg éberebb állami beavatkozással és abban a részben, hogy a fiumei és brémai kikötőkből kevesebb áldozatot vigyenek el magyar véreink közül.

Közművelődés a Dunántúl.

— AD. K. E. évi közgyűlése és évkönyve. —

Az ország egyik legnagyobb közművelődési egyesülete, a Széli Kálmán, Palla- vicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántúli Közművelődési Egyesület, a folyó hó elején tartott évzáró közgyűlése alkalmából évkönyvet adott ki, mely beszámol az egyesületnek az utóbbi évi munkásságáról. A dr. Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében megjelent hatalmas évkönyv megemlékezik az Országos Közművelődési kongresszus ama fontos eredményéről: hogy megalakult a nemzetiségi mozgalmak és támadások ellensúlyozására az „Országos Közművelődési Tanács“, mely hazánk valamennyi kulturális testületét s egyesületét egy egységes közművelődési programúiban összeforlette, de szenvedett az asszony is lemondó, gyötrelmes kínokat, amit a halál sem gyógyít meg.

Mikor aztán levetette az özvegyi fátyolt, az ezüst kacagása végigcsengett a nagy hársfa allén, rendesen ott volt mellette Kálóz F'eri is, aki nem tagadta, hogy az az édes kacagás édes visszhangot ver a szivébe.

Istenem, de mikor a Kálóz Feri szive olyan szívesen játszotta máshol is a visz- hang tündérének szerepét.

Csak az asszony uj életre kelt lelke nem tudta mi a viszhang, még nem tudta mi a szerelem. Mert igazán nem tudta. Azt hitte, ha egyszer valaki azt mondja : „szeretlek, nagyon szeretlek“, ennek a szerelemnek el kell tartani mind halálig, mint a hogy a Nyéky Ottó szerelme is eltartott addig, mert Kolos Hella soha nem mondta Nyéky Ottónak „szeretlek, nagyon szeretlek“, csak annyit mondott : „becsüllek“. És Nyéky azt, mondta rá :

— Fogsz még szeretni is 1

Hát szerette is ; szerette, mint az atyját, testvérét, jótevőt lehet szeretni, csak mikor Kálóz Feri ül most mellette, akkor érzi, hogy ennek a szép, vidám, barna férfinek ha azt mondhatná; „szeretlek, nagyon szeretlek“, az a szerelem mindhalálig tartana.

De mikor Kálóz F'eri nem is kérdezte • csak ott ült a lábainál, aztán nézett fel

rasztja. E tanács megalakulása a D. K. E. öntudatos kultúrpolitikájának elismerését is jelenti egyben, mert az uj országos fontosságú kulturfórum elnöki székébe Széli Kálmán, a D. K. E. első elnöke s mai diszelnöke került ; az ő nemzeti kultúrpolitikája vezette az egyesületnek egész működését és az egész Dunántúlnak dicsősége az, hogy most az ország ezen hatalmas uj kulturszervezetének vezetését Széli Kálmán vállalta el.

Mindama kultúrái mozgalmakban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a D. K. E. is kivette a részét. A lefolyt esztendő az erőgyűjtés szempontjából örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a D. K. E munkássága iránt, mely Széli Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő irányítása mellett a Dunántúl tizenegy vármegyéje területén egyre inten- sivebben gyakorolja áldásos működését. Az 1908. év során 18 alapitó, 8 pártoló és 509 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma.

Beszámol a jelentés a soproni kul- turünnepről, mely fényes bizonysága volt annak, hogy a soproniak együtt éreznek azokkai az elvekkel és törekvésekkel, amelyek a D. K. E.-t két évtizedes fennállása során vezetik. Fentartotta az egyesület a tárnoki (Fejér m.), a városlődi (Veszprém m.), a vimpáci (Sopron m.) a szári (Fejér m.), a tarjáni (Komárom

m.) kisdedovodákat, segélyezte a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör gyermektele- pitési akcióját, mint uj falusi népművelő intézményt a Dunántúlon a népakadémiákat is meghonosította. Egyelőre Komárom megyeben kezdte s támogatja ezek szervezőjét, Kertész Ferencet, ki eddig öt községben alapította meg s összesen mintegy 80 népszerű ismeretterjesztő előadást rendezett. Munkájában az Uránia Egyesület vetített képekkel, a közoktatásügyi minisztérium a D. K. E. felterjesztésére pedig államsegéllyel támogatja, Á magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók és papok segélyezésére 2000 koronát fordított, azon összegeken kívül, amelyet a Somogyvár- megyei Közművelődési Egyesület e célra kiosztott.

Öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti célok megvalósítására, amelyek érdekében a D. K. E. tevékenykedik a Dunántúl

rá a nagy szemeivel, ami pokolról, menyországról beszélt, meg is fogta a kezét, aztán mert az asszony nem merte visszaszorítani, hát szép csendesen elengedte újra.

Mikor Kalóz Feri búcsúzott, nem merte mondani „ne menj el“, vagy „mikor jösz vissza“ nem szólt semmit, csak mikor este egyedül volt s a kis Lili mély pihe- gését hallotta, szép fejét odaszoritotta hófehér, csipkés párnájához és zokogott, sirt keservesen, hogy telt, gömbölyű vállai meg megrándultak az elfojtott zokogástól.

Es mikor már a szive nagyon dobogott, meg a vére nagyon égette az agyát, fel nyitotta a kis szekrény tetejét, odahajtotta szép fejét, aztán nyugodtabb lett és azt hitte ez a nyugalom. Aztán, hogy el tud élősködni az asszonyi szív az emlékeken ; meg, hogy el tudja hitetni magával, „most már nyugodt vagyok ; ime élek a kötelességemnek s ez az igazi boldogság.“

Pedig dehogy az ! A legboldogtalanabb emberek teljesítik legnagyobb odaadással a kötelességüket. Ez a kötelességérzés, a nagy altató, amely mindég azt hajtogatja „ez adja a nyugalmat s ez a boldogság“ mig végre szegény szív, csakugyan elalszik, lehűl a vér is s nem is ébred fel többé.

*

Özvegy Nyéky Ottóné is addig altat- gatta a szivét, mig a lánya megnőtt; s az

tizenegy vármegyéjének területén a műveltség terjesztésére és a közjóiét emelésére. A Komárommegyei és Városi Köz- művelődési Egyesület élén Sárközy Aurél kir. kamarás, mint elnök és az év egy részében Lőrinczy György kir. tanfelügyelő, mint főtitkár fejtett ki áldásos tevékenységet, de nagymérvű tanfelügyelőségi elfoglaltsága miatt az adminisztrációnális teendőktől visszalépett, s ekkor Witausek Károly tiszteletbeli megyei főjegyző választatott meg, aki ugyanabban a szellemben vezeti tovább a Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület ügyét, amelyben Lőrinczy György, a hazai irodalomnak büszkesége és az ország kultur- mozgalmainak egyik legrégibb harcosa, e kipróbált kulturegyesületben a közművelődési feladatok megvalósítását annyi lelkesedéssel és eredménnyel munkálni törekedett. A Komárommegyei és Városi Köz- művelődési Egyesület működésének értékes jelentését még Lőrinczy György kir. tanácsos, kit alelnöknek választott meg a komáromi fiókegylet, állította össze és az egész terjedelmében az évkönyvben foglaltatik. A Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület élén Kapotsfi Jenő főispán és dr. Andorka Elek főügyész állanak, kik az igazgatósággal egyetemben irányítják e fontos fiókegyesület működését, amelynek nem egy jelentős eredményéről számol be. A Pécs-Baranyavárme- gyei Közművelődési Egyesület gróf Be- nyovszky Móric és Erreth János főispánok vezetésével intenzivebb működését szintén ez évben kezdte meg. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület, mint a Dunántúli Közművelődési Egyesület nemzeti munkájának legújabb műhelye, ritka lelkes tevékenységgel kezdette meg agitációját gróf Batthyány Pál főispán elnök és dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett.

Gróf Széchenyi Viktor főispán már megindította a — „Fehérmegyei és Székes- fehérvár Városi Közművelődési Egyesület“ szervezésének munkálatait, s igy e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához közeledik A Fejérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat, hogy egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét az egyesület Székesfehérvárra helyezte át és igy legközelebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei

ő karcsú, hajlékony termetével, bársonyos szemével, sötét ruhába öltözve, bekerült a garde-de-dames-ok közé.

Milyen szépek! — mondta mindenki, mikor a kis Lili, odahajtotta a fejét az anyja vállára s fáradtan, rövid lélegzettel szedte a levegőt, egy-egy hosszú tűr után. Milyen szépek ! — mondta mindenki, mikor a kis Nyéky Lili mosolyogva hajolt oda a Kálóz Feri széles vállához, amint ritmikus szökésekkel lebegtek körül a fényes termen.

És igazán szépek voltak.

A kis lány szeme a boldogságtól ragyog fel, amint szinte áhítattal néz a férfira; a szerelem kiül üde szép arcára, ragyogóvá teszi sötét szemeit, rózsássá bársonyos arcát. Minden vér a fejébe fut, mikor a férfi oda szorítja magához fehér keztyüs karját, megfogja kicsi kezét ; senki nem hallja, senki nem érti, mikor halkan kérdi :

— Lili hát szeret ?

Ismételnie kell a kérdést, mig a kis lány kábult, zugó fejjel, egy érthető szót képes mondani :

— Igen ; oh Istenem, hogyne !

Mikor aztán a lebocsátott függönyös szobában, egyedül maradnak, égő arcát odaszoritja az anyja vállához és zokog búgva, mély, édes zokogással:

— Lili, az istenért, mi bajod?

kulturegyesületnek. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kívánt, a D. K. E.- hez csatlakozni.

Gyarapította a lefolyt évben a Dunántúl könyvtári hálózatát is az egyesület, amennyiben már 106 nép-vándor és gazdasági népkönyvtár fölött rendelkezik a

D. K. E., amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése és ezáltal a nép művelődésének ^emelése érdekében. A komárommegyei könyvtár segélyezésén kívül 250 korona könyvtár- kezelői jutalmat folyósított és pedig : Pole- sinszky Emil tanító Csáktornya 100 kor.,, Burján Gyula körjegyző Bezedek 50 kor.,, Szalay Sándor tanító Gindlicsalád 50 kor.,, Arany János községi írnok 50 kor. jutat-- mat kaptak. Az egyesület vagyonállománya 161533 kor. 73 fill, és az 1909. évi költségelőirányzat 54855 kor. 43 fillér kulturális kiadást előirányoz.

De a D. K. E. hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát! eredmény csak akkor kisérheti, ha as egész országnak társadalma érdeklődéssel! és hazafias segélyezéssel támogatja azt és erre e helyről is felkérjük mindazokat.: kik a nemzeti kultúra eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatot teljesítő D. KJ

E. támogatására. Adományokat lapunk is az egyesület céljaira elfogad.

A D. K. E.-ben a tagok kötelezettségei a következők : a) Az örökös tag legalább: 2000 korona alapítványt tesz s legfeljebb 5 év alatt befizeti; b) alapitó-tag legalább 200 korona alapítványt tesz, s azt 5 év alatt befizeti; c) pártoló-tag legalább 5 egymásután következő évre éyenkinr 20 — 20 korona fizetésére kötelezi magát:

d) a rendes tag legalább 10 évre 4 kon évi tagdíj fizetésére vállal kötelezettséget

e) a gyámolitó tag az, aki a d) alatt emr litett tagsági díjnál kisebb összeggel vagV; adománnyal járul az egylet céljaihoz.

A tagsági dijak és adományok a Mae gyár Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz (Budapest, Dorottyám. 6. sz.) küldendőiül

ti ÍREK.

— Mefyik gyógytár van ma nyitva i

Zsiga Zsigmottd városi gyógy táras

mig a többi d. u. 2 órától zárva less;

— Semmi, — semmi. — Nagyon bob dog vagyok. — Szeret.

— Lili . . . hát ki szeret ?

— Hisz’ tudod édes; Kálóz Feri!

És a még mindig szép asszony elaltat tott szivébe, mintha beienyilalott volnn valami.

*

A kis lány gonddal teszi friss vízbe : két halvány* rózsát, mely a keblén voo Kálóz F'éritől s a mint az asszony csői kolgatja lánya pirult arcát, eszébe jut egg álom ; a lánya a legbűvösebb álom édes! képeivel pihen, mikor ő felnyitja a selyenn tapétás kis szekrényt, már nem csap b»d lőle ki az illat, óit fekszik a két rózs;e barnára száradva. Kimegy vele a teraszra: ahonnan végig lát a hársak felé, amiiif letarolt ágaik feketén merednek szét, • fehér hóvilágba. — A két száradt rózsg, tenyerei közé teszi, egyet szőrit rajta y j barna szilánkokká lesznek. Kitartja szex kezét a világos hideg éjbe, egyf könnyfcr szél lebben meg, szúró havat szór a asszony szép arcába s lesepriÉtenyeréről F barna port. Az asszony néz utána, nesi látja többé, aztán fehér, csendes mindesf

Bartóky Mariska