Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 12. szám

1909. február 11. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Keltő millió korona. Városunk szűkös közgazdasági tevé­kenységének keretéből már évek hosszú során át önerejéből mindjobban erősbödve messze elvilágitó oszlopként emelkedik ki, immár a vidéki hason intézetek sorában mindinkább elsőbb helyre nyomuló pénz­intézetünk, az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság. Az a bizalom, mely a nagyközönség körében ez intézet iránt mindenkor meg­nyilvánult, fényes bizonyítékát szolgálja a vezetés tökéletességének. Szilárdságának fokozottabb mérvben való megerősítése érdekében a társaság igazgatósága f. hó 8-án tartott rendes ülésében elhatározta, hogy az eddigi 600,000 koronás alaptőkéjét 2.000,000 koronára emeli fel. Nem csupán a társaság, de egész vá­rosunk gazdaságára kiható ezen üdvös és korszakalkotó létesítmény az intézet ve­zetőségének, de főként Bleszl Ferenc, a takarékpénztár igazgatójának érdeme. Pénz­intézeti vezetésben való szaktudásának ezúttal oly nagy mértékben adott nyilvá­nítást, hogy ezzel az egy tettével is ki­vívta volna magának a rábízott társulat, de egész városunk közönségének osztat­lan elismerését. Az igazgatóság az ő mélyreható és minden irányban kiterjesztett, nagy figye­lemmel és teli ambícióval készült előter­jesztésére egyhangúlag adta hozzájárulását a terv keresztül vitelére. A kettő milliós alaptőkét a társaság oly- 1 kép fogja létre hozni, hogy a jelenlegi I 600.000 K-ás alaptőkét a tartalékokból fel­> emeli 1.200.000 K-ra, melynek folytán > a régi 1000 K-ás névértékű 600 drb. t részvénye helyett ugyanannyi, de 2000 1 K-ás névértékű részvényt ad a régi elle- 1 nében részvényeseinek, továbbá 800.000 1 koronát újonnan kibocsátandó 400 drb. ) egyenkint 2000 K névértékű uj részvény- 1 nyel fogja fedezni. A társulati törzsvagyon alapját képező ä alaptőkének ily módon való emelésére a í több millió koronát képviselő egyéb tar- í talékok mellett főként az intézet nagy- a arányban felszaporodott betét állománya a szolgált okul, mely megkívánja, hogy a d bizalom ellenében viszont megfelelő biz- 4 tositékot nyújtson a közbizalmat élvező ti intézmény. Az idő rövidségére való tekintettel ez ß alkalommal csak vázlatosan foglalkoztunk 9 e fontos tárggyal és annak részleteit majd )’[ jövő számainkban, annak érdeme szerint ű fogjuk olvasóink előtt bemutatni. HÍREK. Farsangi naptár. FI Február 13-án. A Kath. Kör. humoros estélye saját helyiségében. ,, 13-án. A helybenállomásozó helyőrség hi­vatásos altisztjeinek táncestélye a „Fürdő“ szállóban. „ 14-én. Jótékonycélu zeneestély a Fürdőben a messzinai földrengés és az ajkai bányakatasztrófa áldozatainak felse­gélyezésére. „ 16-án. A rendőrségi alkalmazottak világ­postával és tánccal egybekötött csa­ládias estélye nyugdíjalapjuk javára a Fürdőben. „ 20-án. A Kaszinó kabarét estélye. „ 20-án. Az Esztergom Belvárosi Kath. Ol­vasókör tréfás estélye saját helyisé­gében. „ 20-án. A Kath. Legényegyesület tréfás es­téllyel egybekötött táncpróbája saját helyiségében. „ 21-én. A Polgári Egyesület műkedvelői elő­adással egybekötött táncestéje a Ma­gyar Királyban. „ 23-án. A helyőrség tisztikarának jux-estélye a Fürdőben. Gondoskodjunk a madarakról! — Esküvő. Ha azt Írjuk, hogy a vízi­városi templon hétfőn fén3res esküvőnek volt színhelye, a valót irtuk meg. Hétfőn déli negyed 1 órakor vezette oltárhoz Gr off its Gábor okleveles mérnök, keszt­helyi gazd. akad. tanár Nedeczky Erzsikét, Nedeczky Mi klós főkáptalani gazd. tan. és neje, született Holényi Mária kedves és szeretetreméltó leányát. A polgári egybe­kelés előző napon d. e. fél 10 órakor volt. Az egyházi áldást dr. Rajner Lajos érseki hely nők adta az ifjú párra, akikhez ma­gas szárnyalásu, tartalmas szép beszédet intézett. Násznagyok voltak a menyasz- szony részéről: Holényi István pozsonyi kir. ítélőtáblái biró, a vőlegény részéről pedig, Kund Árpád, gróf Károlyi Alajos uradalmi főszámvevője. A nászasszonyi szerepet: özv. Zubcsek Mihályné töltötte be. Koszorús lányok voltak: Magurányi Ditta, Groffits Margit, Fittler Sárika, Fitt- ler Mariska és Holényi Tériké. A násznép a templomból a Fürdőbe hajtatott, hol a lakodalmi ebéd volt, mely után az ifjú pár a fővárosba, majd onnét Keszthelyre utazott. Süssön az ifjú pár élete egén a boldogság napja oly verőfényesen, miként sütött az, mely a boldog párt menyegzői utján sugaraival bearanyozta. — légsport. Négy napi szünet után hétfőn újból megnyílt a Tornaegylet jég­pályája. Az erős olvadás következtében megrongálódott jeget az egyesület már helyrehozatta és ma már tükör sima jé­gen iringálnak ismét a korcsolyasport hívei. A pálya naponkint igen látogatott, mit fokoz az a körülmény, hogy a Duna jegét az áradat felemelte és az idénre már teljesen hasznavehetetlenné tette. A múlt napok szeszélyes időjárása mutatta meg, hogy mily nagy az előnye a Torna­egyleti műjégpályának a dunai felett, me­lyet a viz állása nagyon gyakran haszna­vehetetlenné tesz. — Dóczy Ferenc ünneplése. Szomba­ton délután 5 órakor az ipartestület sa­ját helyiségében szép ünnepélyt tartott, mellyel egy hosszú munkás élet érdemeit kívánta jutalmazni. Dóczy Ferenc ipartes­tületi elnök 40 éves iparosságát ünnepelte ez alkalommal a testület, maradandó em­léket adva e napnak azzal, hogy Dóczy Ferenc arcképét nagyterme részére meg­festette. Az ünnepség délután folyt le dr. Török Aurél miniszteri titkár, mint Szte- rényi államtitkár képviselője, Vimmer Imre polgármester és a városi tanács több tag­jának, továbbá Gelléri Mór országos ipari titkár és számos Ipartestületi tagnak je­lenlétében. Az ünnepély után, mely 7 óra­kor ért véget, társasvacsora volt ugyan­csak az ipartestülenek helyiségében, me­lyen a város vezetősége és sok kiváló­sága, valamint az iparosság számos tagja vett részt. Felköszöntőt mondottak, Vim­mer Imre Dóczy Ferencre, Dóczy Ferenc Kossuth Ferencre és Szterényi államtit­kárra, ezenkívül dr. Török, Frey, Helcz, Fehér, Magyary, Gelléri Mór, Mészáros stb. A társasvacsora az éjféli órákban ért véget — Tiszti estély. A helyőrség tisztikara szombaton tartotta első táncestéit a Fürdő szálloda nagytermében. Az estélyen nem nagyszámú, de előkelő közönség volt jelen. Közönségünk részvétlensége dacára, a jelenvoltak kitűnő hangulatban és jó­kedvvel mulattak a reggeli órákig. A táncestélyről hatóságaink vezetősége ré­széről senkisem volt jelen, ennek oka ré­szint betegség, részint az ugyanezen este tartott Dóczy-féle ünnep volt, amelyen a vá­ros vezetőségének részt kellett vennie. A je­lenvolt hölgyek névsorát a következőkben sikerült egybeállitanunk : özv. Bartha Ár­minná és Erzsiké, Bedrus Józsefné Er­zsiké és Margit (N-salló), Bohn Gusztávné, Brutsy Gyuláné és Ilonka, Büttner Ró- bertné és Irmuska, Csupor Istvánná, Dá­niel Karolin, Dreyschoch Sándorné és Annus, Günther Sándorné, Hartmann Pé­terné és Rózsika (Ny-ujfalu), Istvánfíy Elemérné (Párkány), Kacsicz Pálné, Kaán Károlyné, Müller Józsefné, Madányi Blanka, Niedermann Jánosné és Elza, Ocsárd Böske, Oravecz Sári, Prónay Fe- rencné, Petri Viktórné, Rajki Kornélné, Somogyi Károlyné, Schneider Jánosné, B. Szabó Mihályné és Klárika, Szecskay Antalné és Valéria, Szecskay Kornélné Margit és Marianne, dr. Szilárd Béláné, Ud- vardy Zsigmondné, Wawrecska Rudolfné, Wolff Károlyné, Závar Jánosné. — A bátorkeszi olvasó kör táncestélye, miként tudósítónk arról beszámol, vasár­nap zajlott le a kör helyiségeiben, mely ez alkalommal pompásan volt délszaki növé­nyekkel díszítve. Kobek Kornélnét, aki a bál­anyai szerepet vitte, a termekbe lépése­kor Hertelendy Gyula egy imponzáns vö­rös rózsákból font csokorral fogadta, aki nagy ovátió közepette foglalta el a szá­mára kijelölt helyet. A kitűnő hangulatú mulatság jóval a napfelkelte után ért vé­get. A négyeseket 64 pár táncolta. — Apadas. A vízrajzi osztály jelzései szerint a Duna kiöntésének veszélyén egyelőre túl vagyunk. A viz szintje las­san a normális magasságba tér vissza, minek folytán a sürgős óvintézkedéseket hatóságunk beszüntette. — Az iparos ifjak rajzoktatása, iparos ifjúságunk az eddigi óra beosztások sze­rint vasárnap három órán át egyhuzamban nyert a rajzban kiképzést, ami az ipa­rosoknak annyiban sérelmére volt, hogy egyhuzamban, hosszú időn át és az ösz- szes tanulók elvonattak az iparosok ren­delkezése alól, főleg vasárnapon, midőn a heti munka hazaszállításánál a tanu­lókra szükség van. A bajon a tantestület aképen segített, hogy ezentúl az iparos tanoncok fele vasárnapon, másik fele pe­dig a szerda ebédutáni oktatás alkalmá­ból fog kiképzést nyerni a rajzban. — Az annavölgyi banyatisztek farsangi mulatsága. Az annavölgyi bánya altiszti kara az ez évi farsangi mulatságát feb­ruár hó 1-én tartotta meg álarcos bál ke­retében, — írja tudósítónk. Helyiségül a tágas rendelő terem szolgált a két szomszédos terem bevonásával miket a rendezőség ez alkalomra fenyőgaly-, zászló-, tárna s egyéb bányászati jelvé­nyekkel pompás bálteremmé varázsolt. Már 7 órakor özönlött a vendégsereg s midőn pontban 8 órakor felzendült a jó hírnevű bányászzenekar nyitánya, már erősen megteltek a termek. Majd felvo­nultak az álarcosok, kik eredeti jelmezük­kel, kedves mókáikkal valóban festői cso­portot képeztek egyrészt, másrészt pedig, mint a pereces fiú, kártyavető cigány asz- szony, apácák, bolygó zsidó stb. stb., szép összeget harácsoltak össze a jótékony célra. Majd tombola, utána pedig tánc követke­zett és pedig oly hévvel, hogy 70 táncos párt is többször sikerült összeolvasnunk. A rendezőség változatos programmja s a bűbájos zene jóval kivilágos kivirradton túl tartotta együtt a vendégsereget. A szépen sikerült mulatság, melynek rende­zésében az oroszlán részt Rausel Ferenc, Vipl V. és Csermák János urak vették ki, az ajkai bányaszerencsétlenség özve­gyei és árvái javára 217'26 K hozott. — Iparkamarai Ülés. A győri kereske­delmi és iparkamara e hó 15-én délután 2V2 órakor rendes közgyűlést tart. Tár­gyaiként szerepelnek a többek között: El­nöki előterjesztés : Dóczy Ferenc eszter­gomi kültag ünnepeltetéséről. A győri és veszprémi iparfelügyelőségek vezetésében beállott változások. Az adóreform ügyé­ben tett újabb akcióról. A kamarai válaz- tás reformjáról. A fegyelmi-bizottság el­járásáról s az elnöki tanács ítéletéről. Az adómentes motorbenzin árának megálla­pításáról. A 100 koronás ipari jutalomdi­jak kiosztása. A kamara 1909. évi költ­ségelőirányzata. A kamara 1908. évi zár­számadásai. Az ipartörvény tervezete. A kamara állandó bizottságainak megválasz­tása. Segély iránti kérvények stb. = Korona Bioskop állandó mozgófény­kép színház a Korona szálloda színházi helyiségében. Csakis elsőrendű Pathé Fré- res képek kerülnek bemutatásra. Legkö­zelebbi előadás szombat és vasárnap tel­jesen uj műsorral. Műsor február 11-én: 1. Svéd vízesések, természetutáni felvétel. — 2. Magyarországi szokások, természet­utáni eredeti felvétel. — 3. A halász gyű­lölete, dramatikus. — 4. Udvarlás ket­tesben, nevettető. — 5. A próbára tett vőlegény, életkép, (színes.) — 6. Egy kellemetlen hiba, mulattató. 7. A titokza­tos tolvaj. — 8. Különböző korok ama­zonja, érdekes színes kép. Ezenkívül több műsoron kívüli szám. Az előadások ked­den, csütörtökön, szombaton és vasárnap tartatnak, mindenkor teljesen új és válto­zatos műsorral. Az előadás kezdete este 7 és 9. órakor. = 211 V2 millió utast és 56 V2 millió tonna árut szállítottak 1906-ik évben a magyar vasutak, ebből 115 V2 millió utas esik az államvasutakra, 74 millió az ál­lam által kezelt magánvasutakra és 22 millió a magánvasutakra. Az osztrák va­sutak 1906-ban 519 millió utast és 145 millió tonna árut szállították. Ezen ada­tokat az ismert Freytag U.-féle Magyar- ország és Ausztriára vonatkozó közlekedési térképéből vettük (G. Freytag és Bernát, csász. és kir. udvari kartográfiái intézet, Wien VII/1 Schottenfeldgasse 62.) mely­nek 1909- évi kiadása most jelent meg. A térképen a Monarchia összes vasutai, még az építés alatt levő vasutak is, fel­tűnően, különféle számokkal vannak raj­zolva, s a legbehatóbb magyarázatokkal ellátva. A vizi szállítási utak is külön je­lezve vannak. Ezen Frey tag-féle közleke­dési térkép, mely fali naptárral is el van látva, valóban nélkülözhetlen úgy magá­nosoknál, mint hivatalokban. x4ra 2 kor. vászonra húzva 4 kor. Kapható a fenti kiadó cégnél, vagy bármely könyvkeres­kedésben. (Portó külön.) = A Háziorvos című népszerű egész­ségügyi folyóiratnak legujabbi, februári száma tartalmának gazdag változatossá­gánál és érdekességénél fogva széles kö­rökben a legnagyobb érdeklődés tárgyát képezi. Nincsen benne semmi túlzás, mi­kor azt mondjuk, hogy „a Háziorvos“ ez­zel a számával szinte önmagát múlta fe­lül. Érdekesebb közleményei közül külö­nösen kiemeljük dr. Kovách Aladárnak, a budapesti önkéntes mentőegyesület igaz­gató főorvosának „A jégből mentés tek- nikája“, dr. Jassinger Károly szakorvos­nak „Az érelmeszesedésről“, Molnár M. Lajosnak „.4 borbély műhelyek vesze­delmei“, Frank József m. kir. állatorvosi főiskolai tanársegédnek „Anyatej és daj­katejről“' „A kuruzslásról“, valamint a tárcarovatban a múlt számban megkez­dett „Nemes Keve“ című cikkeknek igen érdekes folytatásai — továbbá a „Beteg­ápolók Rovatában“ Vlcsek Pál közlemé­nye; a „Kérdések és feleletek rovata“ és a „Különfélék“-ben megjelenő apróságok különösen változatossá és érdekfeszitővé teszik a lapot. Különösen kívánjuk hang­súlyozni, hogy a kulturális és emberba­ráti missiót teljesítő lap — melyet mele­gen ajánlunk a művelt magyar olvasó közönség figyelmébe — egyszersmind ha­zafias érzületének is fényes tanujelét adja mikor a „Magyar fürdők és ásványvizek“ rovatában a hazai fürdők és ásványvizek ismertetéseit és propagálását is felvette programmjába. Hazafias kötelességünk ezt a lapot támogatni, melynek különben is olyan csekély az előfizetési ára — egy évre 2*40 K — hogy a legszegényebb anyagi viszonyok között élő család is megszerezheti. A Háziorvos szerkesztő­sége és kiadóhivatala Budapesten, VI., Andrássy-ut 27. sz. alatt van. Mutatvány- számot szívesen küldenek. és „Henneberg“­m selyem 1 K 35 f- től feljebb, bér* mentve és vám* __ mentesen- Minta " postafordultával. Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich. (5) Csikós - ^ Kockás - NO Vp Shantung­Armure - ___—

Next

/
Oldalképek
Tartalom