Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 80. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. október 10. nagymise. — Délután 5 órakor szt. beszéd, tartotta Parcsami Henrik, bencés tanár, szt. Ferenc ragyogó erényeiről, utána volt rózsafüzér áj- tatosság s ennek végeztével a jelenlevő hívek pápai áldásban részesültek. Október 4-én délelőtt 9 órakor szent beszéd, tartotta Karkecz Lajos pilismaród plébános, szt. Ferencről, mint Krisztus legtökéletesebb követőjéről, utána nagymise ; délután 5 órakor rózsafüzérajtatos- ság. Az összes ünnepségeken a hívők nagy tömege vett részt s szívvel, lélekkel ünnepelt szt. Ferenc fiaival, szeretett barátaival együtt. G E. Harc a létért. így nevezte el Darvin az életet s azóta ezt az elnevezést szállóigeként fogadta el minden nemzet grammatikája. Hogy miért, arra is könnyű megfelelni. Azért, mert az elnevezés találó voltát egyformán érzi minden ember, akit sorsa épen erre a sargolyóbisra vetett és nem egy másik keringölő világdarabra. Bizony-bizony nehéz és küzdelmekkel terhes volt az élet mindig s most kétszeresen az. Mig a repülés problémájának megoldása már- már végleges megoldás felé közeleg, addig az emberi nyomor problémájának megoldásával hiaba kísérleteztek annyi ezredév óta. Ez a kérdés úgy látszik nem engedi magát megoldani. Bizony-bizony most is sötét kérdőjelek úszkálnak a levegőben. Milliók és milliók küzdenek a megélhetés kínzó problémájával, ott lebegve a Kellene és a Nincs között tátongó szakadékban. A nemzet 80%-a végletekig menő erőfeszítéssel végzi a kenyérszerzés verejtékes munkáját s ezek közül is igen kevés tud annyi és olyan kenyéradagot szerezni, amennyi és amilyen a munkája után megilletné. És ez óriási szorongó tehetetlenben a viszontagságos életű, de lángelméjű pennsylvániai gépész, fából megépítette a Clermont nevű gőzhajóját, mely első volt. Clermont ugyanis egy kisebb helység a Hudson mellett, ahol született Livingstone Róbert, Amerika párisi nagykövete, Fulton jótevője. Mikor házalt Fulton a találmányával, a Nagy Napóleonnál is megfordult kérve segélyét, de Napoleon azt mondta róla Metternichnek, hogy Fulton bolond, nem ment ugyanis a fejébe az, hogy meleg vízzel lehessen hadihajókat hajtatni. A Catskill hegyek, a színes hátterek, íztak a napsugárban, pillantásaimat végig legeltettem rajtuk. „Isten és természet mindig egyet mondottak.“ (Juvenalis). A hátasabb részekre, erdős csúcsokra csakugyan szép kilátás esik, ide kandikálnak a nyelvtörő nevű csúcs magasságok, de ne keressünk hó borította gerincet, a sziklák nem vijják meg az eget és nem csábit szűz hegyormoknak az igézete. Mondják, hogy egy pontról nézve, a tar hegycsúcsok emberi alakot adnak ki. Szememet bármint meresztem is, nem látom, de sokszor láttam, hogy némely szikla csakugyan olyan forma, mint egy nagyon nagy kalap, mely az ég magasából, vagy valahonnan pottyant volna le. Egy másik csupasz hegyhát, az meg tolakodó, elveszi a kilátást a szebbekre. Sziklahajlatok, dombhajlatok, völgyhajlatok, szép ségben, a vergődésben, a segély- telenségben önkénytelenül is arra kell az embernek gondolni: segítsen rajtunk a szervezet, melynek végső eredményében tagjai vagyunk, segítsen rajtunk, mikor már semmi sem segíthet: az állam, a mindenható állami hatalom. Ezt a gondolatot könnyen felébresztheti az az észlelet, hogy körüs-körül mindenütt fizetésrendezésről esik szó, hogy mindenki, akinek valami köze van az államhoz, feljajdul, felkiált, könyörgő szemét fölveti a mindenhatónak látszó nagy hatalomhoz: segíts rajtam, mert elsüllyedek a nyomor hullámai között ! Pedig ebben az országban nemcsak az állam emberei kiálthatnak igy fel. Ebben az országban majd minden osztály szegény, mind bukdácsol a nyomorúságban és fuldoklik az adósságban. Az állam, a vármegye, a város, az ipar, a kereskedelem, a magánvállalkozás s a szabad pályák fejmunkásai mind egyformán küzdenek a létért. A tőke és a kétkézi munkaerő harcában ők játszák az ide-oda hányt s mindkét oldalról ütött lapda szerepét. A kétkézi munkás szakszervezetekbe tömörül, közös erővel lép fel s az egész osztály nyoma- tékának latba vetésével javítja meg sorsát. A tőke, ha a növekvő munkabér megcsonkítja a profitot, kar- telbe áll s igy szerzi vissza a veszendő nyereséget. Adósságok nyomása alatt legjobban feljajdul a tisztviselő osztály. Körülbelül 1904. óta folyik is már valamelyes segélyakció. Abban az évben emelték az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeit először. Utánuk jött az állami tanítói kar. Röviddel később a vármegyei alkalmazottak, községi és körjegyzők javadalmazását na- gyobbitották a segédjegyzőkével együtt. 1906-ban már a dijnokok is sorra kerültek s újból javítottak a vármegyei és. állami alkalmazottak helyzetén. A múlt évben rendezték az összes elemi iskolai személyzet és államvasuti alkalmapartalakulás, vonatok szaladgálnak a part oldalán, New-York Lord mayorja azon töri most a fejét, hogy a Catskill hegyek forrás vidékéről, 220 kilométer távolságból hozza a vizet New-Yorkba jó ivóvizet 7 millió ember számára is, bőségesen. Ehhez se lesz majd hasonló vízvezeték a kerek világon, de 700 millió koronával meg lehet azt tenni. Mesterséges nagyon nagy, 60 méter mély tóban gyűjtik össze a vizeket, melyeket föld alatt és föld felett, aquadukton visznek New-Yorkba, a Hudson-folyó és az East-river medre alatt is folynak. Az útban álló falvakat, eltüntetik a föld színéről, lakosait letelepítik. Hudson városka következik. „Desinit in piscem.“ Élénkül a hajózás, zöld szigetek merülnek fel a vízből, nyaralók vannak rajtuk. Szinte képzelem, milyen szép lehet a kilátás a nyitott csarnokokból a hajók által szeldelt folyóra. Végre, mikor a nap leáldozás felé hajolt, Albany ósdi város látképe bontakozik ki előttünk. Már messziről látszik az állami palota, a Capitol. Méltóságos, fáradt lassúsággal közeledik hajónk a megálló helyéhez. Tengeri hajók is feljönnek Albanyig. A parton sok ember, aki vár, aki megy. Könnyű kocsik lármás sátoraljával. Kiszálltunk esti hat órakor, a nap haldoklásakor. A Missisippin s a Hudsonon hajózván, zottak fizetését. Aztán sorra kerültek a községi, illetőleg körorvosok és a pénzügyi tisztviselők s végre nagy vajúdás közepette világra akarna jönni a városi tisztviselők fizetésjavitásának kérdése is s talán rövidesen világra is jön. Mi lesz azonban az ország lakosságának azon részével, mely nem kérhet fizetésrendezést az államtól ; mi lesz azon emberek sokaságával, kik lehetetlen kereseti viszonyok közt élve nem állnak a szociáldemokrácia azon szervezetében, mely a munkamegtagadás fegyverével csikarna ki jobb megélhetést? Mi van azokkal a milliókkal és milliókkal, kik még sebesebben zuhannak a csőd, a bukás, a romlás felé, mint a tisztviselők ? Ki rendezi ezeknek a polgároknak a fizetését; ezeknek a millióknak, kiknek elmerülése ép oly súlyos társadalmi válságot jelent, mint a. tisztviselők végleges eladósodása ? Ki gondoskodik arról, hogy a megélhetés ebben az országban olcsóbb legyen, hogy a gazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyok megjavuljanak és ezzel a kereseti képesség is könyebbé, fokozottabbá váljék ? Hol van a csirája is annak a társadalmi és kormánytörekvésnek, mely kimentse a polgárságot abból a pokolból, melybe a gazdasági, termelési, kiviteli és behozatali viszonyok felnövesztett veszedelmei juttatták, hol a törekvés arra, hogy — amivel évek óta nem törődött senki, — a gazdasági, ipari és ke- kereskedelmi élet okos politikával kifelé és befelé feljendittessék ? Hol van a megváltó, aki meghozza a nyomorba és kétségbe sü- lyedt, társadalom bomlással fenyegető elzüllött polgárságnak a fizetésrendezését ? Bizony-bizony hiába keressük a választ ezekre a sötét kérdőjelekre ! Az ég folyton borusabb lesz s hogy még teljesebb legyen a nyomorúság, a politikai válság óriási denevérje mint passanger el nem hagyhatom a pompás gőzhajót anélkül, hogy ne mondjam, miszerint a folyami összes gőzhajózások között ezek a legelsők. Legnagyobb folyami gőzösök vannak ezen a két folyón. Van közöttük, amelyik ezer utast elbír, adhat fekhelyet annyinak. Pazarlásig fényesek, minden kényelmet megadnak. Uj házasok, ne menjetek vasútra, inkább hajóra. No de milyen selymes, tükrös, külön fülkék, puha fészkek ! New-York gazdag államnak, melyhez New-York város is tartozik, Albany a fővárosa. Különös, de úgy van. Nem akarják, hogy nagy városokban legyenek az állami hatóságok, tenyéren fekvő okokból, jobban szeretik kisebb helyekre terelni azokat. A központosításnak nem a barátai. Nálunk, a fővárost mesterségesen emelik a vidéki városok rovására. Albany virágzó város, mintegy 100.000 lakossal. Régi holland település, az ősváros zig-zeg utcái is a réges-rég időre vallanak. A hollandok munkája volt a szűzföld első feltörése. Albanynál, csak egy régibb várost eredeztetnek az Egyesült Államokban, Jamestown, Viginiában, esztendők hosszú sora óta áll fen. Az Erie-csatorna, melyről Buffalóban szóltam, Albanynál ömlik a Hudsonba. Lépcsőzetesen megyünk fel a városba. Látok házakat, melyeken az erkélyek, falba eresztett rostélyok. A kicsi, keskeny is itt csapkod már a fejünk felet évek óta. így harcolunk a létért, mi szegény magyarok s nuzzuk az éle: igáját nagy fáradsággal, állandó verejtékkel a homlokunkon. Vájjon mikor fog már felderülnt erre a jobb sorsra érdemes nemi zetre, mely a költő szavai szerint is megbünhödte a múltat s jövent dőt? ti IREK. — Eljegyzés- Csémák Béla rendőrfoc galmazó eljegyezte id. Mocznik Lajos but. dapesti konservgyáros leányát, Mariskái Gratulálunk. — Melyik gyógytár van ma nyitva4 Rochlitz Artúr vízivárosi gyógy tár a, mig ; tödbi d. u 2 órától, zárva lesz. — Gyásziinnepéiy. Az Esztergomi Kés reskedő Ifjak Önképző Egyesülete az arad: vértanuk emlékezetére ma délután 4 órai kor, saját helyiségében (Simor János utca: 56. szám) gyászünnepélyt tart az alábbd műsorral: 1. Az aradi Golgothán. Szalayj Kárölytól. Szavalja Háber Géza. 2. Hái ború előtt. Várady Antaltól. Szavalj?} Friedmann Aladár. 3. Felolvasás. Tartja} Laiszky Kázmér egyesületi titkár. 4. Vii lágosnál. Gyulai Páltól. Szavalja Gáspáú Imre. 5. Munkácsi rab. Előadja Breueu Vilmos. — Adomány a főgimnáziumi déákasz-s talra. A f. év július 6-án 40 éves találh kozóra Esztergomban összejött egykom tanulótársak a sz. Benedek-rendi főgimn názium iránt érzett hálájuk emlékéül ezent alkalommal a főgimnáziumi deákasztaB céljaira maguk között gyűjtést rendeztek j a gyűjtés eredményét: 600 koronát Mago:c Sándor kir. táblabiró, a találkozás rendes zője, az alábbi sorok kíséretében az eile mult napokban adta át Hollósi Rupen: főgimnáziumi igazgatónak. „Főtisztelendóf. Hollósi Rupert főgimnáziumi igazgató úri nak Esztergomban. Az esztergomi kathrí főgimnázium azon volt tanulói, kik a:ß 1868/9. iskolai évben Ő Eminentiájaf Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, eszs tergomi érsek úr akkori osztályfőnökségeg alatt a VlII-ik osztályt végezték s 1869-illi évben érettségit tettek, f. évi július 6-árié megint összejöttek Esztergomban — moss* Broadwayról a szélesebb State Streetm megyünk át. Hová tudnánk máshovav menni, mint a fehér márványból épült Cae' pitolba és a Pearl Street-re. Gyöngy utcao valóban, a sok, szép kereskedéséről táláéi lóan nevezve. Úri közönség, amerikai szép nők gázsi dag öltözetben, kitűnik mellettük mégisij a Magyarországból egy estére ide guruin gyöngy, földnek az ékessége, szülők büszsí kesége, jegyesnek a drága kincse, min ni denkinek öröme. Az óceánjáról! is az vol lo ami kedves utitársunk. Meg-megnézik a bájos szőkeséget, megjegyzésük jó lehette mint a gőzhajón volt. Beautiful, charmingn girl. A State Capitolt jól megnézzük, csaklc úgy kívülről. Az is már ráadás számbffic megy, fődolog volt a kellemes kirándulás.gr vizen. A rázó vasutazás után csendese] hajó-ringás, szoktatóul az óceáni visz-sa szautra. Estalkonyat volt már, a sötétség bekö-ö) szöntött a szobákba, mikor a szabadban*: álló széles lépcsősoron feljutottunk 40L méter magasra a viz szintjétől. A magaslaton épült renaissance ujdo-oi natuj, nagy építkezés, 120 méter mélvvl homlokzata valamivel kevesebb. A 90' ‘ méter magasra -tervezett középtornya?é\ hozzák még az albany-ak, ha kiheveriWn az eddigi 25 millió dollárnyi költséget. (Folyt, és vége köv.)
