Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 71. szám

1909. szeptember 8

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

;intetben már Romániában is, öntudato- i haladnak. A mezőgazdaság fejlettsége iát nemcsak többletet, de annak az yenletességét is biztosítja. Jótékony haluk van a gazdasági háziipar különböző ainak is. Így a kosárfonás, harisnyakötés, ékszer-készités, szalmakalapfonás, sze~ ralkatrészek készítése stb. E háziipati •mékek értékesítésében a hitelszövetke- tek s a szövetkezeti áruraktárak nagy olgálatot tesznek. Különösen a hegyvi- ki kedvezőtlen éghajlati viszonyok te- ik ezt igen fontossá, ahol a hosszú [ tétlenségre kárhoztatja az embereket, ^yancsak a hegyvidéki nép gyermekei- :k gazdasági munkára való kiképzése is jőrendű szükség, vagyis a nép gazda- gi kitanitása, elengedhetetlen követeién}’. A háziipari tanfolyamok is áldásos itásúak.

Ha ezek megvannak, ezekből kialakultnak a különböző ipar- gazdasági irá- jru szövetkezetek ; melyek közt első he- en állanak a szintén a haza javát szol- iló fogyasztási szövetkezetek.

A kisgazda segítésének az eszközei ég ezekkel sincsenek kimerítve. Itt van tejgazdaság, mint önálló termelési ág ik a meghonosítása, minta méhesek lé- sitése. A szarvasmarha tenyésztés fej- sztése érdekében, köztenyésztésre szólaló bikák beszerzése, sertésállománynak visszaállítására, a jorkchirei tény észkoca osztása, tenvészjuhoknak kedvezményes «on való kiadása, baromfitelepek létesítse, a belga hirsnyúl s orosz szörmenyul myésztésének a megkedveltetése. Általául a hus-állatfajok tenyésztésére nagy ily fektetendő, hogy a hús produkció övekedjék.

Nagy szerepet játszik itt még más sok

v.ociális intézkedés : a munkásközvetités, egyenes jogi segélynyújtás, ingyenes útba aló igazítás céljából; a községi bikais- lllók felállítása, hegyi ekéknek, váltó cíéknek vasboronáknak, trieurőknek, ros- Jkn'ak kiosztása a helyesebb gazdálko- uisi irány meghonositása végett. Elfajzott tetőmagvak javítása, műtrágya használatnak a módja s előnyeinek az ismertesse.

[ Ne felejtkezzünk meg a gyümölcstermelésről sem. Vegyünk e tekintetben pél- íÁt Kecskemétnek vidékéről. Igaz, nálunk lók és jó gyümölcs van s mindezek dalára a gyümölcs mégis méregdrága. A sagyar gyümölcs a külföldön olcsóbb s dbb. Nálunk a selejteset hozzák inkább 'irgalomba s csak a hasznavehetetlenből szik a pálinkát.

í Hogy gyümölcstermelésünket fokozzuk, 1 facsemetéket lehetőleg ingyen kell adni ß a faiskolák létesítését szigorúan ellenőrizni. A fák ültetésének is tervszerűnek [leli lennie, Ajánlatos volna a bokros jyümölcsfáknak a terjesztése, mert ezek iá ár 4 év alatt hozzák a gyümölcsöt. Különben a fatenyésztés igen fontos közgaz- ansági és közegészségi tekintetben is. siézzük csak Szerbiát, Boszniát, Német- T Franciaországot, mily nagy súly van fektetve a gyümölcs termelésére s hasznosítására aszalás, szeszfőzés, asztalra JLiló felhasználás által. Egész vidékeket Jlellene berendezni állattenyésztésre s üvümölcstermelésre.

H Hát a konyhakertészet, amely szép jövedelemmel biztosit a szezonszerű élelmi- laerek termelésével, mi állandó foglalko- Ja.st is nyújt, amennyiben a termelés, 3-rreslet szerint igazodik. De hát zöldsé- fit sem tudunk mugunknak eleget terhseim 1

gl így lehetne a nyomorúságos jövedelmi )Sßzonyokat javítani. Elszorul az ember wiive, ha meggondolja, hogy Németor- géágban fejenkint 690 K a kereset álta- isoan, mig nálunk csak egyharmada. Hol ggyunk az Egyesült-Államoktól, ahol 9ő156 K a kereset fejenként ? Adósság te- aíntetében azonban kitűnünk, mert mig

nálunk fejenként 282 K jut s kamat 14 K; addig az Egyesült-Államokban 60 K s évi 7 K kamat. Elsőrendű mezőgazda- sági állam lehetnénk, ha az illetékes tényezők teljesítenék a nép irányában a kötelességeiket.

A népnek földbirtokhoz, bérletekhez való jutása majd szintén jelentékenyen fogja a viszonyokat javítani.

Sok és nagy munka vár még a társadalomra, a magyar gazdát csak úgy állíthatjuk talpra.

Vizy Ferenc.

Felhívás adakozásra

a Hamburgi Magyar Egyesület segélyalapja javára.

(Az 156696/VI. O./1908. sz. m. kir. beltigy- min. engedélyirat alapján.)

Az Ő méltósága gróf Logothetti Hugó csász. és kir. osztrák-magyar főkonzul úr diszelnöksége alatt működő alulírott „Hamburgi Magyar Egyesület“ ez utón fordul támogatásért a magyar társadalomhoz, honfitársainak segítő kezét kérve ama kizárólag magyar emberbaráti akciójához, melynek keresztülvitelére az 50 — 60 tagból álló egyesület és ennek gyenge segélyalapja kellő erővel nem rendelkezik.

Egyesületünk székhelye Hamburg, köztudomás szerint egyik legjelentékenyebb gócpontja a magyar ki- és visszavándor- lásnak; számos honfitársunk, munkabíró fiatal emberek, ártatlan lányok, munkát, keresetet nem találva és a szükséges támogatást nélkülözve, itt jut a züllés lejtőjére.

Gyakran kénytelen egyesületünk segélyre szoruló és segélyre érdemes honfitársak indokolt kérelmét, anyagi eszközeink elégtelensége miatt fájó szívvel visszautasítani. Holott olykor néhány koronával képessé tehetjük arra, hogy vagy a külföldön szerezzen céljai megvalósításával becsületet a magyar névnek, vagy honunkba visszatérve, ennek hasznos polgára legyen.

Mamburg másfelöl úti célja és főgyül- helye a nagy- és külkereskedelmi ismeretek, gyakorlati tapasztalatok megszerzése végett külföldre áramló magyar ifjaknak. Ezeknek nagy kiviteli cégeknél való elhelyezése szintén egyesületünk gondját képezi és szükségessé teszi egy eleven működésű elhelyező osztály létesítését.

Egyesületünk e két irányú feladatának önerejéből megfelelni képtelen, miért is a nm.m. kir. belügyminisztérium, méltányolva már eddig is kifejtett buzgalmat és elismerve e tevékenységnek hazánkra háramló nagy közgazdasági jelentőségét, 156696/08. sz. alatt kelt magas leiratával az e célok megvalósításához kellő összeg előteremtésére hazánkban eszközlendő gyűjtést engedélyezett.

Ezek alapján arra kérjük magyar testvéreinket, hogy egyesületünk szent célja érdekében bennünket adományaikkal támogatni kegyeskedjenek.

Miután a nagyobb mérvű segélyezést rövid időn belül foganatba venni szándékozunk és minden a gyűjtés gyors lefolyását hátráltató rendellenesség magára az egész akcióra káros hatással van, ezért arra kérjük nemesszivű honfitársainkat, hogy becses adományukat, illetve gyűjtésűk eredményét postautalványon, lehetőleg egy hónapon belül az egyesületi elnökség címére

Wéber Gusztáv Hamburg, Grosser Burstah29

juttatni szíveskedjenek.

Minden egyes adományt mindjárt a budapesti napilapokban fogunk köszönettel nyugtázni.

Fogadják a nemesszivű adakozók a felsegítendő honfitársak nevében is az alulirt egyesületi elnökség előzetes hálás köszönetét.

Kelt Hamburgban, 1909. év június havában.

Hazafias üdvözlettel : a Hamburgi Magyar Egyesület (E. V.) Elnöksége.

Gróf Logothetti Hugo

diszelnök.

Wéber Gusztáv Glück Sándor

elnök. alelnök.

Wolilauer Lipót

pénztáros.

tHREK.

— Melyik gyógytár van ma nyitva?

Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyógy tára, mig a többi d. u. 2 órától zárva lesz.

— Részleges tisztujitás a városnál. A

város képviselőtestülete hétfőn délelőtt az alispán elnöklete alatt részleges tiszt- ujitást tartott, mely alkalommal az I. és II. o. végrehajtói állás töltetett be. I. o. végrehajtónak Bálint Lajos volt II. o. végrehajtó közfelkiáltással, mig II. o. végrehajtónak Gerlei Dénes városi dijnok lett szótöbbséggel megválasztva.

— A párkányi tűzoltók jubileumi ünnepélyére, mint értesültünk, eddig a következő vidéki testületekből jelentkeztek : Esztergomból 34. Vámosmikoláról 19. Ipolyságról 11. Újpestről 8. Bajnáról 12.Nagy- sallóból 35. Dunamocsról 3. Pilismarótról

2. Muzsláról 1. Nyergesujfaluról 28-an és Bátorkesziről 31-en. Szeptember 1-je óta a következő adományok érkeztek a parancsnoksághoz: dr. Vaszary Kolos hercegprímás, az esztergomi főkáptalan és Rogrűn Ede Párkány 50—50 korona, Renner Gáspár és fiai párkányi cég 20

K. Brühl József Esztergom és Geiger Ferenc Nána 10—10 K. Farkas Tivar Esztergom és Preszler József Párkány 5—5 K. Dr. Wertner Mór és Trammer Ármin 4—4 K, kiknek jószivű adakozásáért ez úton mond köszönetét a testület parancsnoksága.

— Egy fiatal asszony halála. Bár nem

egészen váratlan, de annál megrenditőbb hirt hozott hétfőn reggel a távbeszélő a fővárosból, dr. Katona Sándor ügyvéd nejének, szül. Magos Emíliának halál hírét. Még pénteken életvidoran járt kelt közöttünk, nem sejtve, hogy a kérlelhet- len halál jár körötte, hogy élete, csak órák, rövid, egy-két nap kérdése. Szombaton kelt szárnyra a hir, hogy dr. Katona Sándorné hirtelen rosszul lett és hogy azonnal a fővárosba szállították. Vasárnap az orvosi műtét megtörténtét és a beteg válságos állapotát hozta hírül a táviró, hétfőn pedig már a megrendítő katasztrófát, mely városszerte érthető mély részvétet keltett, s amely dr. Katona Sándor és Magos Sándor táblabiró családját borította gyászba. Az elhunyt hozzátartozói, a megrendítő gyászesetről az alábbi gyászjelentést adták ki : „Alulírottak anágyszámú rokonság nevében is megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb gyermek, az imádott hitves, gondos jó anya, szeretett testvér, sógornő, illetvén agynéni, dr. Katona Sándorné szül. Magos Jümilia Budapesten folyó szeptember hó 6-án reggeli 8 órakor, életének harmincadik és boldog házasságának nyocadik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele s rövid, de fájdalmas szenvedés után visszaadta Teremtő- jének angyali jóságú lelkét, mellyel hát- ramaradottai életét boldogította. Az Istenben elhunytnak drága teteme Budapestről hazaszállítva, szeptember hó 8-án d. u. 4V2 órakor fog a szab. kir. városi temető-kápolnából a családi sírboltba elhelyeztetni. A megboldogult feledhetetlen lélek égi üdvéért a gyászmise szeptember 9-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak be- mutattatni. Kelt Esztergomban, 1909. évi szeptember hó 6-án. Magos Sándor, Bleszl

Etelka szülei. Dr. Katona Sándor férje. Miklóska, Gáborka, Sanyika kis árvái. Grósz Istvánné szül. Magos Mariska, Magos Sándor, Magos Dezső, Magos Bertike, Magos Margitka, Magos Lajos testvérei. Grósz István sógora. Grósz Pistike és Katinka nővére gyermekei.

— Közigazgatási bizottsági ülés. A

vármegye közigazgatási bizottsága holnap tartja szeptember havi rendes ülését.

— Ipartestületi gyűlés. Az ipartestület hétfőn d. u. tartotta szeptember havi elől- járósági gyűlését s ez alkalommal 11 tanuló nyert felszabaduló levelet. Csada János szíjgyártó tanuló, ki iparát Udvardy Albert szíjgyártó mesternél tanulta 4 évig

— külön dicséretben részesült, mer úgy az ipariskolában, mint saját iparában jeles előmenetelt tanúsított. A gyűlés tárgyai között foglalkozott az ipartestület az intézmény fennállásának 25 éves jubiláns kérdésével is, minthogy azonban a tervezet előkészítése maga több időt és munkát igényel, az ünnepség megtartásának módozatai csak a jövő gyűléseken nyernek érdemleges elintézést.

— Igazoló választmányi Ülés. A vármegye igazoló választmánya tegnap ülést tartott, melynek tárgya, az 1909. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének végleges megállapitasa volt. Hogy a névjegyzék megállapítása ily későre maradt, oka abban keresendő, miszerint egyik másik legtöbb adót fizetőnek ezen minősége fellebbezéssel lett megtámadva, melynek elintézése a felsőbbi hatóságtól csak mostanában került le.

— A Városi íaügy. Megemlékeztünk annak idején arról a följelentésről, melyet Schwarcz Adolf városi képviselő a városi fatermés értékesítése körül felmerült állítólagos visszaélések miatt a miniszternél tett s amely miatt a város hatósága már a saját hatáskörében, vizsgálatot tartott. Ezen ügyben tegnap hallgatott ki többeket dr. Szilárd Béla alispáni kiküldött a miniszter felhívására, hogy az ügymek mibenállására vonatkozólag adatokat szerezzen.

— TilOS a földmérés. Az ideális szabad verseny az lenne, ha mindenki, korlátozás nélkül azt a mesterséget folytathatná, amihez legtöbb kedve, hozzáértése és tehetsége van. A leghivatottabban a közönség mondana Ítéletet, mely a szabad versenyben résztvevők közül a tudás igaz és értékes elismerését — a kenyeret, kizárólag csak az arra érdemesnek adná. Ez lenne az ideális helyzet, melynek eléréséig még igen nagy út vezet. S úgy látszik, időben mennél közelebb jutunk ahhoz, tényleg mindig távolabbra esik. A képességekre, a tudásra korlátot szabnak. Ha a korlátot tág keretűnek találják, még tesznek megszorításokat. Ezt tapasztalhat- hatjuk főleg a szellemi pályán. Hja, hiába: „sok az eszkimó és kevés a fóka“. Az eszkimók a fóka pótlására a saját fajukat szeretnék apasztani; az illetékes tényezők pedig — akiknek a bajon segíteni kellene

— a fókák számát igyekszenek szaporítani, úgy, hogy a fókákat — földarabolják. A mérnökök jutottak most ebbe a helyzetbe. A mérnökök eddig ugyanis jogosultak voltak földmérői munkák, tagosítás végzésére is. Ez beletartozott az ő hatáskörükbe, hogy ezt is elvégezhessék áldoztak időt, pénzt, s tanultak, mig az oklevelet elnyerhették. Most egyszerre a mérnököknek ezt a jogát korlátozták. Törvényben mondották ki, hogy a tagosításra csak az jogosult, aki erről tekintet nélkül a megszerzett mérnöki kvalifikációra, vagy oklevélre, vizsgát tesz. Az eddig képesített mérnököknek csak annyi engedményük van, hogy azok, kik tiz esztendőn belül önállóan vezettek tagositási munkálatot és azt igazolni tudják, azok a jövőben is végezhetnek tagosítást. A mérnököknek szerzett jogait ez az intézkedés erősen csorbítja, s ezért most mozgalmat akarnak indítani.

— Automobil elgázolások. Lapunk vasárnapi számában szollakunk fel a napi-