Esztergom és Vidéke, 1908

1908-03-25 / 25.szám

A szokásos csonkitás után 801 lomb­szedésre alkalmas szederfa állt rendelke­zésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 11 fa. A magán­tulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemte­nyésztés sikerét. Ezen évben 68 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 57 csa­lád, 1,497 kilogramm gubót termelt és 2.805 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 49 korona volt; legma­gasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 148 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Góra József ebedi lakos. Részint gondatlanság, részint lombhiány miatt 11 családnál nem sikerült a tenyésztés. A selyemtenyésztés megkezdése óta 47,434 koronát fizettünk ki a vármegyében. Esztergom vármegye szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelő­ség kiosztott részint a vármegye közsé­geinek, részint a községekben lakó ma­gánfeleknek 1907-ben 1,923 kiültetésre alkalmas szederfát; 39,400 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig ki­osztott a vármegyében 15,507 kiültetésre alkalmas szederfát; 403,220 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiül­tettek 1,874 szederfát. Ez évben tönkrement 65 drb. fiatal és 20 drb. öreg szederfa. . A vármegye selyemtenyésztése já­rásonkint és községenkint 1907. évben. Párkányi járás. A párkányi járásban 1907. évben 12 községben közterületeken és közutak mel­lett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 1,897, lombszedésre alkalmas szederfa 836. A szokásos csonkitás után 764 lomb­szedésre alkalmas szederfa ált rendelke­zésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 12 fa. A magán­tulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemte­töm én kezetekről Olgát, fog bámulni az egész város, amint az ég azúrján csillag­betükben, színesen, lángosan szikrázva, ezermesés szintobzódásban fog tündökölni Olga. S nem evett-ivott mig el nem jött a várt este. Izgatott volt és fehér. Várta­várta az utolsó számot: a tűzijátékot. Re­ménykedett szegény Bodrog Bendegúz, hogy majd elbámul az egész város azon amit ő csinál. S aztán nyomban meg­vallja a szerelmét Olgának, aki abban az ünnepélyes pillanatban nem fog tudni ne­met mondani. Végre megkezdődött a tűzijáték. A le­leményes fiatalemberek tőrrel átszúrt szi­veket, mesés szerelmi vallomásokat röpí­tettek az égre. Tapsoltak, tapsoltak a le­ményességen. Olga mulatott. Bogrog Bendegúz várt. Ö akart utolsó lenni, hogy lefőzze a többit. Tartogatta hátul a kezében az Olga-rakétát. S re­megve nézett az égre. Bámulta szájtátva a lángképeket. Egészen elmerült. A költekező költő azonban sejtve, hogy Bodrog Bendegúz meglepetéssel készül, ügyesen a hátamögé szökött s ép mikor a csillagok ágyudurranást imitáltak, óva­tosan kicserélte Bodrog Bendegúz kezé­ben az Olga-rakétát egy másikkal. És besompolygott a tereferélő, kacagó közönség közé. S indítványozta: lássuk most Bendegúzt? Igen-igen Bodrog ur még nem muta­tott semmit — szólt Olga. Bendegúz meghajtotta magát. Oda állt a szerelvényhez. Beigazította rakétáját s nyésztés sikerét. Ezen évben 59 család vállalt selymérpetét Ezek közül 49 csa­lád 1,293 kilogramm gubct termelt és 2,427 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 49 korona volt; legma­gasabb keresete pedig egy ten3 T észtőnek 148 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Góra József ebedi lakos. Részint gondatlanság, részint lombhiány miatt 10 családnál nem sikerült a tenyésztés. A selyemtenyésztés megkezdése óta 40,837 koronát fizettünk ki a járásban. Szederfaállománya: Az országos se­lyemtenyésztési felügyelőség kiosztott ré­szint a járás községeinek, részint a köz­ségekben lakó magánfeleknek 1907-ben 560 kiültetésre alkalmas szederfát; 20,000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Műkö­dése óta pedig kiosztott a járásban 3,376 kiültetésre alkalmas szederfát; 247,140 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. . Ez évben a községi faiskolából kiül­tettek 910 szederfát. Ez évben tönkrement 57 drb. fiatal és 20 drb. öreg szederfa. Bart községben 1907. évben közterü­leteken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 203, lombszedésre alkalmas szederfa nincs. A magántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben tényleg 5 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 4 család 55 kilogramm gu­bót termelt és 116 koronát keresett. Át­lagos keresete egy tenyésztőnek 29 kor. volt; legmagasabb keresete pedig egy te­nyésztőnek 44 koronára rúgott. Ezen te­nyésztőnek neve Szököly Andrásné. Gon­datlanság miatt 1 családnál nem sikerült a tenyésztés. A selyemtenyésztés megkez­dése óta 1,162 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos se­lyemtenyésztési felügyelőség kiosztott ré­szint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 2000. drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése meggyújtotta. És Olgára nézett Bodrog Bendegúz, hogy mennyire fog tetszeni neki. Amint sisteregve, zakatolva, szikrázva fölröpült a tűzcsóva az égre, mindenki­nek ott függött a szeme Bodrog Bende­gúz remekén. S egyszerre óriási nevetés fut végig az egész közönségen. Megszó­lal a taps s künn a kerítésen kivül Bod­rog Bendegúz betanított kocsisai rikoltják : Éljen Bodrog Bendegúz. A nevetés, kacagás görcsös fuldoklásba olvad. Bendegúz örömtelve szemléli, hogy mily hatást csinált rakétája. Egyszer azonban hallik az égi magasból: — I-Á! I-Á ! Feltekint a nem várt hangokra s látja, hogy az ég kék mezején vadul ugrál és ordit egy nagyfülű szamár. Mintha ménykű csapott volna Bodrog Bengedúzba. Elkomolyodott. Nekirohant az álványnak. Szétdöntötte. És tombolni kezdett. Ekkor a nevetés még borzasz­tóbb, gúnyosabb ütemekben szállt feléje. Gondolt egyet mint az őrült, kirohant a kertből. Azonban a dombról még eg}-­szer visszanézett egy nagy tapsra. Látja az épen viola, sárga vörös és is­tentudja hányféle színből kifestve : Olga. S benéz a kertbe. Ott látja a készülék mellett a költekező költőt. Befordult lakására. S elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Feloldott egy csomó gyu­fafejet és megitta. Melyből azonban két napi gyomorgörcs után felgyógyult. óta pedig kiosztott a községben 800 ki­ültetésre alkalmas szederfát; 17.100 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Elhelyezendő volna még a községben pótlás gyanánt a Kéty-felé vezető törvény­hatósági ut mentén 100 szederfa. A faiskolának állapota gondozatlan. Bátorkeszi községben 1907. évben köz­területeken és közutak mellett szederfa nem volt. A magántulajdonban levő szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben 2 család vállalt selymérpe­tét ; 39 kilogramm gubót termelt és 75 koronát keresett. Átlagos keresete egy te­nyésztőnek 37 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 47 ko­ronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Bruszi Kálmán, A selyemtenyésztés meg­kezdése óta 272 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya: Az országos se­lyemtenyésztési felügyelőség kiosztott ré­szint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 1.200 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. A faiskolának állapota : jó. Bény községben 1907. évben közterüle­teken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 187, lombszedésre alkalmas szederfa nincs. A magántulajdonban levő szederfáknak köszönhetjük a selyemtenyésztés sikerét. Ezen évben 2 család vállalt selymérpe­tét, 45 kilogramm- gubót termelt és 92 koronát keresett. Átlagos keresete egy te­nyésztőnek 46 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 60 ko­ronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Csókás Lőrinc. A selyemtenyésztés meg­kezdése óta 596 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos se­lyemtenyésztési felügyelőség kiosztott ré­szint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 1,000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a községben 5,000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ezen évben tönkrement 15 fiatal szederfa. A faiskolának állapota : jó. Bucs községben 1907. évben közterüle­teken és közutak mellett volt : lombszedésre nem alkalmas szederfa 78, lombszedésre alkalmas szederfa 165. A szokásos csonkitás után 145 lomb­szedésre alkalkalmas szederfa állt rendel­kezésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 18 fa. A ma­gántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyem­tenyésztés sikerét. Ezen évben 8 család vállalt selymérpetét, termeit 204 kilogramm gubót és 383 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 47 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyész­tőnek 91 koronára rúgott. Ezen tenyész­tőnek neve Karácsony Zsigmond. A se­lyemtenyésztés megkezdése óta 4,700 ko­ronát fizettünk ki a községben. Szederfaállomán3*a: Az országos se­lyemtenyésztési felügyelőség kiosztott ré­szint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 2,500 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a községben 13,800 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. A faiskolának állapota : jó. Ebed községben 1907. évben közterü­leteken és közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 245, lombszedésre alkalmas szederfa 319. A szokásos csonkitás után 300 lomb­szedésre alkalmas szederfa állt rendelke­zésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 11 fa. A magán­tulajdonban levő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyemte­nyésztés sikerét. Ezen évben tényleg 26 család vállalt selymérpetét, termelt 749 kilogramm gubót és 1.377 koronát kere­sett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 52 korona volt: legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 148 koronára rú­gott. Ezen tenyésztőnek neve Góra Jó­zsef. A selyemtenyésztés megkezdése óta 24,402 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya : Az országos selyem­tenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1907-ben 250 kiültetésre alkalmas szederfát; 2,000 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pe­dig kiosztott a községben 430 kiültetésre alkalmas szederfát; 15,000 darab 2 — 3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községifaiskolából kiültettek 27 szederfát. Elhelyezendő volna még a községben pótlás gyanánt utcákon, tereken 100 sze­derfa. Faiskolánk állapota : jó (Vége köv.) *) Minden egyes községnél, midőn kimutatjuk azt, hogy hány drb. lombszedésre alkalmas sze­derfa esik egy selyemtenyésztőre, okvetlenül szám­baveendő az is — és ettől nagyon sok függ — vájjon mennyire fejlettek a szederfák. Valamint arra is nézni kell, hogy a régi szederfák kellő ido­mítás hiányában nem-e igen magasra nyúlnak s ennek következtében azokról a magas fákról a lombot jóformán le sem lehet szedni. A jelentést tevő. *#) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügyelőnek a földmivelésügyi miniszterhez, Esztergom vármegye 1907. évi jelentésből vesszük át az alább közölt részt. A szerk. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A csónakház ügyében a vasárnapi rend­kívüli közgyűlésen Vimmer Imre polgár­mester elnöklete alatt a működők nagy részé és több pártoló tag vett részt. Álta­lánosan jól esett a működőknek, hogy a megjelent pártoló tagok mily meleg érdek­lődést tanúsítottak és hogy bővebb társa­dalmi tapasztalataikkal oly készséggel vettek részt a kérdések megvilágításában. Bármilyen kedves is lett légyen mindnyá­junknak egy teljesen representabilis csó­nakda ideája, az annak 9—10.000 koronáig érő anyagi oldalára felhozott tervek nem tudtak pártoló hangulatot kelteni. Majd Vimmer elnök, dr. Földváry István és még számosan igen komolyan emiitették az óvatosságot. Haladjon az egylet fejlő­désének reális kereteiben. Harminc és egy­néhány egyesület között áll ma. Alig ifjan, de már is erőben — és nyomul előre. Ma még ily teher felvállalása meglankaszt­hatná izmait — az, előrehaladását ne­hezítené meg. Némi vita után a közgyűlés a Kósik-uszoda egy részének ideiglenes átalakítását togadta el. Ennek terve : négyes-hosszúságra való csónakterem, 6—8 m. hosszú öltöző, esetleg még egy kisebb szoba és növendéköltóző. Ennek a 6—700 kor. bére az idei 2000 koronás csónak- és evezőbudget mellett is költség­vetésszerű. Ezután az Orsz. Evezős-Szövetség kí­vánatára kimondta a gyűlés alapszabályul, hogy a kik az egylet sportjait kereseti fog­lalkozásképen űzik, működő tagul fel nem vehetők. Majd a Tornaegylettel való fúzió került szóba, ami az alakulás óta állandóan napirenden volt. A Tornaegyletnek a gyűlésen jelenlevő több oszlopos tagja igen lelkesen karolta fel a kérdést, mire a lehetőségek előkészítése az igazgatóság­hoz utasíttatott. Az angol és belga stylus. Mintegy hónappal ezelőtt a Nemzeti Sport a pesti evezősöknek a nagy angol olimpiádra való készülődésük kérdésénél a magyar evezős sport színvonaláról ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom