Esztergom és Vidéke, 1908

1908-08-30 / 70.szám

ki fogja osztani az érdekes tanácsadó kis könyvecskéket. — A füvellői rét lecsapolása. Tegnap jártak városunkban a komáromi kultúrmérnöki hivatal kiküldöttei, akik a városi mérnök társaságában a füvellői rétet tekintették meg, melynek egy részét a város leakarja csapoltatni. A kulturmérnökség terveinek elkészülte után fog a város a lecsapolás kérdésében határozni. — Ipariskolai beiratások. Az 1884. XVII. t.-c. végrehajtása tárgyában, az iparostanonc-iskolái „Szervezeti szabályzat" VIII. fejezete, 71. §-ának a.) pontja alapján, értesíttetnek az iparos urak, hogy tanulóiknak, az iparostanonc-iskolába, a jövő 1908/9-diki tanévre leendő felvétele, illetve azok beirási ideje f. évi szeptember hó 1., 2., 3. és 4-dik napjainak délutáni 6-8 óráiban állapíttatott meg. A rendes tanítás szeptember hó 14-dikén veszi kezdetét. A tanulók a beiratáshoz utolsó évi ellenőrző könyvükkel tartoznak megjelenni. Felkéretnek a t. iparos urak, hogy tanoncaikat, a fent megjelölt határidő alatt múlhatatlanul beírassák, mert ellenkező esetben, a mulasztók az ipartörvény megfelelő §-a értelmében 40—400 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek. Hogy az iparosmester urak kívánalmait az iskolalátogatás idejének megállapításánál, az igazgató, a körülményekhez képest, lehetőleg figyelembe vehesse, kívánatos, ha a tanulók mestereikkel egyetemben jöjjenek — a fent jelzett idő alatt — a beiratáshoz, mert később, a tanítás megkezdése után, egyik osztályból a másikba, egyik napról a másikra átiratkozni nem engedtetik meg. A tanulók a beiratásra tisztességesen öltözve jelenjenek meg. — A molnárokat rendszabályozzák, A kereskedelmi miniszter következő rendelete érkezett a győri kamarához : Ismételten panasz merült fel az iránt, hogy a molnárok és megbízottaik az úgynevezett csuvározást oly módon gyakorolják, hogy a gabonát nem csupán őrlés végett hordják össze, hanem ázt lisztnek eladásra kínálása mellett meg is vásárolják. Ez az eljárás azonban a hivatali elődömnek ide vonatkozólag 1904. január 5-én 76097/903. sz. a. kibocsátott magyarázó rendelete harmadik bekezdésében foglalt kijelentéshez képest már túlhaladja a munka vállalás határait és már az 1900. évi XXV, t.-c. korlátozása, illetve tilalma alá esik. Az esztergomi főkáptalan egyik kiváló tagja, a Pazmaneum direktora, Lollok József szintén benne van a kincstári katalógusban. Midőn Lollok a lazaristák szerzetébe lépett, 1890-ben zománcozott ezüst mellkeresztjét Máriacellbe küldte. Az esztergomi előkelő társadalom néhány kiváló tagjának fölajánlott emlékét szintén hiven megőrzi a máriacelli kincstár. Sándor Anna úrnő 1895-ben selyembe hímzett nagy Madonna-képet vitt Máriacellbe, mely valaha gróf Illésházy István nádor tulajdona volt. Simor Teréz urnő, boldogult Simor hercegprímás testvére a következő feliratú aranyszivet adta a kincstárnak: „Boldogságos szűz Mária! Könyörögj Érette!" Metternich hercegnő értékes góthikus aranykehellyel gazdagította a celli kegyelmi templom kincstárát. Sándor Auguszta urnő 1883 ban festett rózsákkal díszített selyem Mária-ruhát adományozott. Mattyasóvszky Lajos úr családja pedig 1902-ben a Mária-szobor számára szintén fehér selyemöllözetet ajánlott fel. Szóval Esztergom megörökítette régi jó történeti nevét Máriacell történetében is. Jó helyre került tehát Szent István szülővárosának legszebb öröksége gyanánt Esztergom hagyományos vallásossága és áhítatos kegyelete. Figyelmeztetem tehát az iparhatóságokat, hogy a kihágási eljárás az 1900. XXV. t -c. alapján mindazon esetekben folyamatba teendő, midőn a csuvározó molnár a hatósági közegek előtt nem képes hitelt érdemlő módon igazolni, hogy a gabonát csupán őrlés végett hordta össze s az egyes felektől a gabonát nem egyszersmind lisztnek, eladásra kínálása mellett vásárolta meg. — Honvédek átvonnlóban. Az idei dunántúli manőverre a felsőmagyarországi ezredeknek legnagyobb része Esztergomon vonul keresztül. Ma indul -útnak városunkból a 16. besztercebányai honvéd gyalogezred. Tegnap hajnalban a 14. nyitrai honvédgyalogezred vonult keresztül városunkon, mely egy napot Párkányban töltött. — Jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a városnak a Szt. Ferenc-rendiek zárdájával kötött bérleti szerződését, melyben a rend helybeli székházában levő emeleti helyiségeket a reáliskola céljaira bérelte ki. -- Helyőrségünk a fegyvergyakorlatokon. Helyőrségünk tegnap hagyta el városunkat. A 76-osok tegnap Süttőre mentek, honnét ma Tatára indulnak, mig háziezredünk Duna-Almásra ment, honnét ma Nagy-Igmándra megy. — Tűz Garamkövesden. Pénteken d. e. 10 óra tájban kigyulladt Garamkövesden egy ház, melyről a tűz még a másik utcára is átterjedt. Leégett nyolc ház. — Erdőőri és vadőri szakvizsgák. Erdőőri szakvizsgák október hó 19-én és a következő napokon fognak tartatni Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Mármarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombathelyen, a vadőri vizsgák pedig az erdőőri szakvizsgákkal kapcsolatosan, Bpesten, Pozsonyban, Szombathelyen és Kolozsvárott fognak megtartatni. A szakvizsgálatok letehetése céljából beadandó folyamodványok szept. 10-ig azon kir. erdőfelügyelőhöz nyújtandók be, amelynek székhelyén a folyamodók vizsgát tenni óhajtanak. — Á kormány hazai iparpártolása, A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, mely a következő érdekes döntvényt tartalmazza : Egy konkrét esetből kifolyólag felmerült azon kérdés, vájjon közmunkálatokra való pályázás alkalmával a hazai és külföldi nyersanyagot feldolgozó aszfaltozási iparvállalatok milyen elbírálásban részesitendők ? A hazai nyersanyag védelme szempontjából ezen kérdésben oly értelmű döntést hoztam, hogy hazai és külföldi aszfaltot feldolgozó hazai vállalatok közmunkálatokra egyformán pályázhatnak ugyan egyenlő, vagy megközelítő árajánlat esetén azonban a hazai anyagot feldolgozó vállalatot elsőbbség illeti meg. — A kereskedelmi iskolák reformja. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban most készült el a kereskedelmi iskolák tantervének reformja, melyet a minisztérium rendelet alakjában fog közölni az illetékes iskolai hatóságokkal. A tanterv revíziójának az a célja, hogy segítsen az eddigi túlterhelésen. A kereskedelmi iskolák tanulói eddig hetenkint 32—36 órán át voltak stúdiumokkal elfoglalva az isko Iában, ami igen nagy megterhelést jelent. Az új rend szerint 30 óra lesz a heti elfoglatság és a redukált tananyagban helye lesz a tornatanitásnak is, melynek idejét a jogi szaktárgyaktól vonták el. A jövő iskolai évben már az uj rendszerint fognak tanítani az állami kereskedelmi iskolákban. — Hevenyfertőző kórok statisztikája. Augusztus hó I. felében Esztergom vármegye területén előfordult hevenyfertőző kórok a tiszti főorvoshoz beérkezett jelentések szerint az alábbiak: Hasihagymáz : Esztergom város, Bátorkeszi, Köbölkút. Vörheny: Esztergom város, Köbölkút, Muzsla, Szentgyörgyhalma puszta, Farnád puszta. Kanyaró: Esztergom város, Pilismaróth. Hökhurut: Sárisáp. Gyermekágyi láz : Esztergom város. — A családfő nem mehet Amerikába. Egy kétségkívül üdvös ujitást fog megteremteni a kivándorlási törvény revíziójával, amelynek egyik nevezetes intézkedése az, hogy családfentartónak családja hátrahagyásával tilos a kivándorlás. — Rendelet a baleseti járandóságokról. A kereskedelmi miniszter 65439/908. szám alatt kiadott rendeletében a baleseti járadékok kifizetésére a postatakarékpénztárakat hatalmazta fel és pedig oly módon, hogy a pénztárak kifizetik a járadékot élvező részére kifizetendő összeg nagyságát s ezen összeget a postatakarékpénztár mindaddig fizeti a járadékosnak a községi elöljáróság láttamozásával és igazolásával ellátott nyugtára, mig a folyósítás vissza nem vonatik a pénztárak részéről. Ez a kifizetési rendszer nagyban megkönnyíti a felek részéről a járadékoknak a felvételét, rnely eddig igen nehézkesen ment s a pénztárak is megtakarítják a külön havi utalások időrabló munkáját. — Állategészségügy. Libádon a lépfene, Párkányban pedig a sertésorbánc megszűnt. — Rózsafüzér ünnepe Lonrdesban- Október hó 1-én a fenti ünnepre országos jellegű zarándoklat indul Lourdesba, ahonnan visszajövet Rómába mennek a zarándokok. Útirány : Velence—

Padua—Milánó—Marseille és visszajövet Róma—Lóretó, a hol mindenütt lesz 1—3 napi tartózkodás. Részletes menettervekkel szívesen szolgálnak főtiszt. Pasztorek István plébános, Tököl (Pest m.) és főtiszt. Fehér Ferenc plébános, Ebed (Esztergom megye.) PELE-MELE A ceruza története. Az irás mesterségében oly nagy szerepet játszó ceruzának, plaj basznak, körülbelül kétszázötven éves múltja van. A rómaiak és görögök még nem ismerték. A rómaiak ugyan használ tak ólomkorongot : a praeductal-t, pergamenjeik vonalozására, de írásra nem alkalmazták. A IX. században az olaszországi rajzolóművészek használták először a praeductálból készült vékony ólompálcikákat. Ezeket az ólompálcikákat akként készítették, hogy forró ólmot fedőnádba öntöttek és lehűtés után a nádból kifejtették. Hogy a lehűtés gyors legyen, a nádszálat vizbe állították s ugy öntötték bele a megolvasztott ólmot. Később az ólompálcikákat ki se vették a nádból, csupán a végét hegyezték meg. Minthogy a-nádat nagyon nehéz faragni, a nád helyett fát használtak. Fapálcikák belét tüzes dróttal kiégették és ólmot öntöttek bele. A XIV. század vége felé az ólmot ónnal keverték, még pedig két rész ólomhoz, egy rész ónt adtak és igy öszszekeverve olvasztották meg. Ilyformán a papirosra irt betűt és rajzot könnyebben lehetett kitörülni, eltávolítani. Ezzel az ólom-ón keverékkel készült szerszámmal rajzoltak a leghíresebb rajzolók, igy Dürer, Holbein és mások. Azonban 1665-ben az angolországi Kumberlandgrófságban, Borrowdale- ben grafitot fedeztek föl, amely rajzolásra és irásra kitűnően bevált. A grafitot óvatosan repesztették a bányákban, négyszögletes vékony rudakra fürészelték és fapálcikákba foglalták. . Kezdetben ezeknek a belsejét is tüzes dróttal fúrták ki, vagy pedig két darabból készítették és a grafit helyét kivájták vagy kiégették és igy tették bele a grafitrudacskát. Hogy ide-oda ne mozogjon, a grafitot megenyvezték és ugy ragasztották bele a fába. Kezdetben a grafit-irón a legdrágább irószerszám volt, mert egy font grrafit száznyolcvan koronába került. Azonban a tiszta grafit Borrowdale-ben hamar kifogyott és igy kénytelenek voltak a tisztátlan anyagot is fölhasználni Az illető anyagot megőrölték, kénnel, enyvvel vagy vizahólyag-oldattal keverték és igy összenyomva pálcákká alakították. Ilyen anyagból más országokban, Francia- és Németországban is kezdtek ceruzát gyártani. Stein faluban Nürnberg mellett több mesterember foglalkozott ceruza-készitéssel. Ezt bizonyítják az 1726. évből származott templomi könyvek, a melyeket steini ceruzával irtak. A ceruza-ipar csak 1761-ben kezdett fölvirágozni, a mikor Faber A. W. Steinban gyárat alapított. Néhány év múlva 1766ban Cornsfeld gróf Settenbach-ban szintén alapított ceruza-gyárat. Majd később, 1795-ben Hardmuth J. cég Budvveis-ban megalapította ismeretes gyárát, a melyben a különböző keménységű ceruzát készítik. A grafitot iszapolják és különböző mennyiségű agyaggal keverik, a mi által puhább vagy keményebb lesz, ezután erős nyomással összetömöritik. Ez eljárással a Németországban készült ceruzát teljesen fölülmúlták és a használatból kiszorították. Csak 1816-ban a bajor kormány támogatásával alakult egy uj ceruzagyár Obernzell-ben, a mely szintén különböző keménységű ceruzát készit. Az állami ceruzagyár később 1821-enRehbach tulajdonába ment át. Grafitbányák fölfedezése után más országban is alakultak iróngyárak. A ceiloni grafitot a Faber-cég vásárolta meg, a kanadait az Egyesült-Államok dolgozzák föl. Legújabb időben Nürnberg-ben négy-ötezer munkás foglalkozik a gyárakban a különféle szinű ceruzák készítésével és évenként háromszáz millió ceruzát gyártanak kilenc millió márka értékben. Hazánkban is alakult ceruzagyár, a mely a külföldi gyártmányokat igyekszik kiszorítani. NYILT-TÉR*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A közönség köréből. Nyilt levél a városi villamosmüvek vezetőségéhez ! A dorogi uti vámháztól a vasúti indóházhoz vezető uton összesen 2 (azaz kettő) kis villanykörte szolgáltatja a világítást a járó-kelőknek. Az egyik egész a vámháznál, a másik pedig, mondanom sem kell, egész a vasútállomás mellett pislogat, mig az egész útvonalon tapogatózva kény*) Bárha névtelen leveleket papírkosárba szoktunk dobni, az egynek kivételt teszünk, mert az abban foglaltakat mi is aláirjuk.