Esztergom és Vidéke, 1907

1907-01-17 / 5.szám

Összehasonlítás az Esztergomot környező középiskolák népessége között (Bpest kivételével Az intézet jellege Felvétetett Yizsgálatot tett Az osztályok száma Az intézet jellege Összes. I-IV. o. V-VIII. o. Helybeli Vidéki Az osztályok száma I. Reáliskolák Esztergom közs. 207 207 — 113 82 4 Székesfehérvár ... áll. 374 299 75 223 128 10 Győr áll. 443 308 135 230 185 11 Körmöcbánya .... áll. 300 185 í 15 120 163 8 II. Gimnáziumok. Esztergom rkath. 356 212 144 120 210 8 Székesfehérvár ... rkath. 380 257 123 229 139 8 Tata rkath. 177 177 — 78 95 4 Komárom rkath. 153 153 — 106 41 4 Érsekújvár közs. 295 191 104 160 127 8 Léva ....... rkath. 296 211 85 124 144 8 Bgyarmat (6 oszt.) . . áll. 274 216 ' 58 120 145 7 Vác rkath. 410 242 158 121 243 9 Az összes reáliskolák népessége. Arad áll. 278 201 77 192 68 8 Brassó áll. 257 180 77 181 57 8 Bpest II. ker áll. 462 297 165 389 47 10 Bpest IV. ker ... közs. 576 404 172 483 54 12 Bpest V. ker ... . áll. 634 425 209 384 225 12 Bpest VI. ker ... áll. 491 348 143 378 65 12 Debrecen áll. 226 147 79 159 48 8 Déva . áll. 386 275 111 106 258 10 Eger . áll. 334 240 94 209 97 9 Esztergom közs. 207 207 — 113 82 4 Győr áll. 443 308 135 230 185 11 Kassa . . . . . . . áll. 289 189 100 179 94 8 Kecskemet ..... áll. 229 161 68 141 67 8 Körmöcbánya .... áll. 300 185 115 120 163 8 Lőcse áll. 127 62 65 57 67 8 Nagyvárad áll. 363 263 100 194 134 9 Pécs áll. 488 372 116 261 180 11 Pozsony áll. 494 367 127 273 187 11 Sopron áll. 275 193 82 184 82 9 Sümeg áll. 68 68 — 35 30 4 Szeged' áll. 303 198 105 63 220 8 Székelyudvarhely . . áll. 178 100 78 43 122 8 Székesfehérvár . . . áll. 374 299 75 223 128 10 Temesvár áll. 434 306 128 232 175 10 Ungvár áll. 151 151 — 62 72 4 Vágujhely izr. 156' 156 — 50 99 4 Versec áll. 293 211 82 215 68 9 Zsolna (6 oszt.) .... áll. 273 224 49 126 137 7 A négyosztályú középiskolák népessége. Reáliskolák. Esztergom ..... közs. 207 207 — 113 82 4 Sümeg áll. 68 68 — 35 30 4 Ungvár • áll. 151 151 — 62 72 4 Vágujhely izr. 156 156 — 50 99 4 Gimnáziumok. Aszód ág. ev. 122 122 — 42 72 4 Bártfa áll. 92 92 — 47 30 4 Besztercebánya ... ág. ev. 111 111 — 49 61 4 Bonyhád ág. ev. 180 180 — 41 133 4 Gyonk ev. ref. 86 86 — 24 54 4 Kisszeben rkath. 89 89 — 30 41 4 Komárom rkath. 153 153 106 41 4 Kúnszentmiklós ... ev. ref. 107 107 — 28 74 4 Magyaróvár .... rkath. 131 131 — 48 80 4 Mármarossziget . . . rkath. 175 175 — 69 90 4 Miskolcz kir. kath. 322 322 — 154 143 6 Nagykálló áll. 146 146 — 31 98 4 Nagyszalonta . . •. . áll. 150 150 — 59 81 4 Pápa rkath. 161 161 — 73 79 4 Podolin rkath. 71 71 — 13 56 4 Pozsonysztgyörgy . . rkath. 78 78 — 29 46 4 Privigye ...... ág. ev. 130 130 — 30 94 4 Szakolca ág. ev. 133 133 — 30 93 4 Szászváros ..... rkath. 124 124 — 83 36 4 Szászrégen rkath. 158 158 102 55 4 Szászsebes ág. ev. 143 143 — — — 4 Szilágysomlyó . . . rkath. 116 116 48 56 4 Tata \ rkath. 117 117 — 78 95 4 Trsztena . kir. kath. 122 122 — 17 91 4 Ujverbász rkath. 225 225 — 80 107 5 Nagy Antal. t Kobek István. Egy munkás életet váltott meg szenvedéseitől szombaton a halál. Kobek István földbirtokos, volt országgyűlési képviselő és törvényhatósági bizottsági tagot, gyászba borítva az őt rajongásig szerető családot. Kobek életpályája élő példa arra, hogy a kitartó szorgalom, a becsületes munka az a lépcső, melyen magasra emelkedhetik az ember. Szülei a reális, a kereskedői pályára szánták, melyet ő maga később a kézműves-, majd az iparossággal váltott fel, mig féffikorában, mint a törvényhozó testület munkás és jeles tagját látjuk, mely polcra tehetsége révén emelkedett fel. Egyike volt azon halandóknak, akiknek csak barátai, de ellenségei nem voltak. Szerette, tisztelte, becsülte mindenki, aki csak ismerte. Humánus, jószívű, puritán jellemű ember volt. Halálának híre nemcsak a megyében, de mindenfelé, ahol csak ismerték, őszinte részvétre talált. Kobek István szül. 1834 július 30-án Polgárdi-n (Fehérmegye), hol szülei, id. Kobek János és neje, szül. Milosits Jozefa laktak. Atyja megyei és uradalmi állatorvos, helyesebben gyógykovács volt. Kobek Istvánt, aki igen eleven gyermek volt, atyja Székesfehérvárra adta fűszer kereskedő tanoncnak, hol 3 évig volt, de a gyermek nyugtalan természete tovább vitte őt és elmenve Fehérvárról, elsőbb bog nár, majd kovács mesterséget tanult, közben elsajátítva a legújabb rendszerű gőz kazánok fűtését. Pestre kerülve a Wahrenhágen-féle cukorgyárba, ott, mint kazán fütő nyert alkalmazást, ahol fölismerték tehetségét s igy lett belőle kazán felügyelő Ugyanez időben társult Hazay Ernő Wahrenhagennal és midőn Kobek jobb kezefejét egy gép öszszezúzta, ugy hogy 4 hónapig feküdt dr. Kovács hires sebész kezelése alatt a Rókusban, Hazay kivitte őt Bátorkeszire üdülni. Ott, bár semminemű alkalmazása nem volt, mindenütt ott volt, minden után érdeklődött, igy a többek között egy uj angol ekéveli próbaszántásnál is, hol kijelentette, hogy az uj eke nem ér semmit, de majd ő csinál egy külömbet. És tényleg készített is egyet sajátkezüleg, mely külömb volt, és jobb munkát végzett, mint az angol. Hazay felismerve benne a tehetséget, nem engedte többé a gyárba, hanem Bátorkeszin tartotta őt, hol előbb ispán, majd gazdasági felügyelő, később Hazai társa és végül sógora lett, miután Hazay feleségül vette Kobek Rózát, a boldogultnak nővérét. Hires, erős szervezetű, jó lovas ember volt, ki egyformán birta a táncot, mulatást és a munkát. Jó és neves kortes is volt, kinek sikerült 81-ben a köbölkuti kerületet a szabadelvű párti Hazaynak megszerezni, mely azóta csak 2 lustrumon volt az ellenzéké. Jó szive közismert dolog és a környékbeli községekben legendákat mesélnek róla és emlegetik azon mondását: „Aki engem kövei dob, azt kenyérrel dobom vissza" és ezt nemcsak vallotta, de tette is. 1891-ben vállalt először mandátumot, mikor is a köbölkuti kerület szabadelvű programmal képviselővé választotta. Azóta buzgó és lelkiismeretes tagja volt a szabadelvű pártnak, ki a szabadelvű kormányt nem haszonlesésből, de meggyőződésből támogatta. Midőn 1895-ben Ö Felsége őt bátorkeszi előnévvel magyar nemessé tette, sem volt rábírható, hogy ezért audientiára menjen, mert szerinte, ő nem kérte ezt, tehát nem is megy megköszönni. A képviselőház egyik legsympatikusabb tagja volt, ki • nem beszélt soha sem feltűnés vágyból sem másért, de tagja lévén állandóan a zárszámadási és gazdasági bizottságnak, igen sok munkát végzett, különösen dr. Széli Kálmán idejében, kinek sok esetben volt, bár csendes tanácsadója. Kevés képviselő részesült oly szeretetben az ellenzékiek körében, mint ő és midőn naponkint köztük (az ellenzékiek között) ebédelve a hosszú asztalnál a Pannoniában, ujabb, vagy ismeretlenebb ellenzékiek azt kérdezték a töbiektől: „hogy mertek egy kormánypárti előtt ily dolgokat elmondani", a válasz az volt, „ez előtt beszélhetsz, mert az 1-ször magyar ember, 2-szor becsületes ember és csak harmadsorban mameluk, de olyan, kinek csak egy a hibája, hogy nincs a házban is köztünk velünk, ő, a mi kedves Pista bácsink". 1905. decemberben kezdett betegeskedni. Dacára ennek, 1906. elején a leglehetetlenebb időben lement Budapestre, mert nem akart a házból elmaradni, de betegsége a fővárosban ágyba döntötte, ugy, hogy a család a legrosszabbtól tartott, azonban erős szervezete legyőzte a bajt. Egy évvel ezelőtt ismét súlyosbodott sziv és tüdőbaja, amihez általános vízkor is járult és csakis dr. Röchrich Béla bátorkeszi kör és járásörvos körültekintő, lelkiismeretes munkájának és ügyességének köszönhető, hogy élete nagy testi fájdalmak nélkül fenntartható volt, mig végre f. hó 12-én egész családja jelenlétében alig pár percnyi haláltusa után elhunyt. Impozánsan megnyilatkozó részvéttel tétetett földi maradványa hétfőn — addig mig a családi kripta elkészül — a bátorkeszi sírkert földjébe nyugalomba, azon földbe, melyet egész életén át munkált és szeretett. HÍREK. Farsangi naptár. Január 19-én. A helyőrség tisztikarának tánccal egybekötött simfonia hangversenye a Fürdő szállodában. „ 20-án. Az ev. ref. egyház tagjainak tánccal egybekötött jótékonycélú családias estélye a Magyar Királyban. „ 24-én. Altiszti bál a Fürdőben. „ 26-án. A Szt. Erzsébet nőegylet tánccal egybekötött jótékonycélú zeneestélye a Fürdő szállodában. Febr. 2-án. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő szállodában. „ 3-án. A kereskedő ifjak hangversennyel és szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő szállodában. „ „ Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi kath. polgári kör ének-, zene- és színdarabbal egybekötött támcmulatsága a Kath, Legényegylet dísztermében. „ 7-én. A helyőrség tisztikarának tánccal egybekötött sziniestélye a Fürdőben. — Hymen- Bátorkeszi Kis Elemér állami vasúti mérnök f. hó 13-án jegyezte el szive választottját, Dóczy Gizikét. — Megyebizottsági tagválasztás. Reusz József elhalálozása folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagság f. hó 15-én töltetett be Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató megválasztásával, aki 163 szavazatot kapott Guzswenitz Vilmos képezdei igazgató 76 szavazata ellenében. — Halálozás. Mórász Antal kéméndi plébános f. hó 16-án 66 éves korában elhunyt. Temetése holnap reggel 9 órakor lesz. — Adomány a kórházi könyvtár javára. Dr. Walter Gyula p. kanonok, ki öt évvel ezelőtt több százra menő kötet adományozásával megvetette a kórház könyvtárának alapját, ujabban ismét sok értékes könyvvel gyarapította azt. — Az orvosi fiókszövetség f. hó io-én tartotta január havi rendes közgyűlését, melyen az elnök elparentálván dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsost, felkérte dr. Gedeon Kálmánt, hogy a februári közgyűlésen az elhunyt felett emlékbeszédet mondjon. Ezután dr. Berényi Gyula tar-