Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-23 / 40.szám

esőzött volna, elpusztul. Az elültetésnél tehát, hogy munkánknak óhajtott sikere legyen, következőképen járjunk el. Legelébb ássunk jó széles és elegendő mélységű gödröt s a közepére üssünk egy erős karót. Most a fácsika gyökérzetén éles késsel lefelé néző uj vágásokat teszünk. Ezután a karó mellé állítjuk a gödörbe ; gyökereit eligazítjuk s betakarjuk jó földdel. Vizet annyit öntünk a gödörbe, a mennyit a föld el bir inni. Erre a frissen hányt föld kissé leszáll a fácskával együtt. A fönmaradt földet most részben a gödör fölé teritjük és tányér formát alakítunk a gyökérzet fölött. De még ezzel nem vagyunk készen! Mivel bekurtitottuk a gyökérzetet, vissza kell vágnunk a koronát is, mert a megcsonkított gyökérzet nem bírná különben táplálni az ágakat. Végre alkalmas szalaggal, például puttonpánttal a karóhoz kötöm a fácskát, sem szél, se pajkos kezek ki ne mozdíthassák a helyéből. Ezek mellett arra kell még ügyelnünk, hogy az uj ültetésű fa a földjének leüllepedése után se kerüljön mélyebbre, mint eredeti helyén volt, mert különben terméketlen lesz, vagy el is hal. (Folyt, köv.) A gyermek védelme gümökór ellen. i. A modern orvostudomány legszebb vívmánya, hogy első sorban az egészségesnek kívánja legdrágább kincsét, az egészséget biztosítani, s csupán másodsorban foglalkozik a tulajdonképeni betegség gyógyításával, vagyis működése kiváltképpen prophylaktikus. Ily nagy horderejű kórmegelőző ténykedés a Jenner-íéle védhimlőoltás, az ifjúság megnyerése az antialkoholizmus eszméjének, a nemibetegségek lényegére vonatkozó felvilágosítás, a fertőző megbetegedéseknél foganatosított fertőtlenítés stb. stb. A gümőkór leküzdésére is a leghatalmasabb fegyver az ésszerűen keresztülvitt prophylaxis; minél szélesebb alapra lesz ez fektetve, annál messzebbre menőek lesznek az eredmények ; ez indított engem azon álláspont elfoglalására, hogy oly értékesnek jelezzem a dispensaire intézményét, mely kórmegelőző ténykedését nagy körben propagálhatja. valahova, s ha jól megnézed, még rózsásnak is látod azt a halott arcot, mintha csak aludna, mintha most is élne. Ha sohasem imádkoztál, itt megtanulsz ennél a csodás halottnál. A tura virág eredete is egy ilyen isteni asszony szenvedéséhez és tragikus halálához fűződik, a ki durva férfi elöl meggyötört lelkével a Túrába ölte magát. Azon a napon, jünius első felében millió apró virág támad e viz szinén és ott ringatódzik pár óráig, de egyszerre csak millió kis fehér pille száll fel a vízről és sürü rajokban szétmennek a világba, de megfogni nem lehet, mert csakhamar nyomtalanul eltűnnek. De van olyan esztendő, most utóbb is már hat esztendő óta nem repült el a Túra virág, hanem haragos foszforeskálással apró giliszta alakjában lemerül a vizben. Mi ez ? Ki tudná megfejteni ? A ki tudja, az nem meri. Csak bele merül tekintetével abba a nagy szürke vízbe és kíváncsian várja vájjon az idén elszáll-e a Túra virág ? Magyar asszony, tündér asszony fehér lelke elküldí-e hozzátok áldását, Ti kétfejű fekete madár örök rabszolgái! ? Nagy Renée. A tudomány jelen állása szerint bebizonyított ténynek tekinthető, hogy a gümőkóros fertőzés az esetek java részében a gyermekkorban megy végbe, ezért a kórmegelőző intézkedések is a legintenzívebben a gyermekkorban vitessenek keresztül. Mielőtt a prophylaxisról bővebben értekeznék, a fertőzés útjáról kell röviden megemlékeznem. Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy Koch Róbert 1882-ben tett fölfödözése nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat szempontjából is mily korszakalkotó volt; a mióta a kórnemzőt ismerjük, könyebb a kórismézés, nemkülönben a gyógyítás és a védekezés. Nem lehet feladatom ezúttal, hogy a tuberkulózis bakteriológiájával foglalkozzam, csupán Koch 1901-ből származó kijelentéséről kell megemlékeznem, hogy a bacillus tuberculosisnak két alfaja van : a typus humánus és a typus bovinus és hogy az emberi typus nem fertőző az állatra és vice-versa. E nagy horderejű kijelentést különösen Johné és Arloing támadták s mai álláspontunk szerint el kell ismernünk, hogy a bacillus tuberculosis typus bovinusa az emberre, de különösen a gyermekre nézve nem tekinthető közömbösnek. A gümőbacillus emberi válfaja nemcsak a köpettel, hanem beszédközben, tüsszentéssel is jut a külvilágba, beszárad és porral mindenüvé elkerül, szabadban a napvilág elöli, de a proletariátus szük odúiban, hová a kórpusztitó napsugár nem igen jut, jó talajra talál és fertőző képességét sokáig megtartja. A typus bovinus a gyöngykóros állatok váladékaiban található ; a tehéntej és a belőle készített vaj, sajt stb. lehetnek tehát első sorban terjesztői e baktériumnak. Ugy az emberi, mint az állati orvostanból tudjuk, hogy létezik veleszületett gümőkór, midőn a gümőkóros anya újszülötte tuberkulinra reagál, vagy rövidesen a születés után meghalva, a boncolat gümőkórt mutat ki. Ez esetek oly ritkák, hogy gyakorlati szempontból alig jönnek tekintetbe. Meg kell emlékeznünk azon esetekről is, melyeknél a kór nemének a születés óta való jelenlétét kell feltételeznünk, mivel a gümőkór, — bár a csecsemő a fertőzött környezetből el lett távolitva, — hónapok után mégis kitör; ezeknek a bacillus látenciáját kell feltételeznünk ; ez esetek is csupán teoretikus értékkel birok. Praktikus szempontból érdekkel bir a kórság iránti hajlam (dispozició) átöröklése, midőn az úgynevezett parasitárius hereditás nélkül egy, a gümőkóros fertőzéssel szemben gyengült ellentállás öröklődik át, vagy a mint jelenleg tudományos nyelven mondani szokták, gümőkóros egyének utódjain, tulajdonképpeni gümőkór nélkül, paratuberkulotikus tünetek mutatkoznak, melyek folytán az illető egyének könnyebben esnek az infekció áldozatául, mint olyanok, kiknek elődei gümőkórosak nem voltak. A méhenkivüli életben a tuberkulózis-bacillus mindkét typusa a légző-, vagy az emésztőszervek révén jő a gyermek organizmusába. Köteteket irnak a fertőzés e két módjáról, az egész tudományos világ két táborba állott, s elkeseredett tollharcot vivott az aerogen, illetőleg enterogen álláspont megvédésére. Saját szempontomból csupán egy tényt kívánok kiemelni s ez Benring nézete, mely szerint a csecsemőnek nyújtott táplálék az esetek java részében okozója a gümőkór létrejöttének. A nagy német tudós határozottan túllőtt a célon, a csecsemő táplálékának kórnemző hatása határozottan nagyfontosságú, de e tényező mellé, sőt nézetem szerint elé helyezendő a gyermek gümőkóros környezetéből a légző-, illetőleg az emésztőrendszer utján a gyermek szervezetébe jutó baktérium. (Folyt, köv.) Deutsch Ernő. fi ÍREK. — EskÜTŐ. Bátorkeszi Kiss Elemér budapesti mérnök kedden esküdött örök hűséget szeretett menyasszonyának, Dóczy Gizellának, Dóczy Ferenc sütő mester, ipartestületi elnök leányának. A polgári egybekelés a délelőtt folyamán volt, mig az egyházi áldást az ifjú párra dr. Fehér Gyula plébános udvari káplán adta a kegyúri templomban déli 1 órakor. Násznagyok voltak Gerlach Félix mérnök Budapestről és Brilly Gyula. A lakodalmi ebéd a Magyar Királyban volt, mely után az ifjú pár Budapestre, otthonába utazott. Legyen Isten áldása a frigyen! — A törvényszéki elnök városunkban. Nádasdy Aladár, a komáromi kir. törvényszék elnöke kedden délután körünkbe érkezett, hogy a járásbíróságnál a szokásos hivatalvizsgálatot megejtse és az ügymenetet megtekintse. Az elnök itt időzése több napra fog terjedni. — Vasutasok a Kovácspataknál. A vasúti altisztek országos otthona e hó 30-án (Űrnapján) a Kovácspatakhoz kirándulást rendez. A több száz főből álló társaság külön vonaton indul Budapestről. — A városi kör választmánya szombaton, e hó 22-én esti fél 6 órakor a Magyar Királyban ülést tart. Tanácskozásának tárgyát a városi közgyámi állás betöltésének kérdése fogja képezni. — Gyógyszerészek gyűlése. A Magyarországi Gyógyszerészegylet elnökségének megkeresésére Kerschbaummayer Károly gyógyszerész pünkösd hétfőre alakuló ülésre hivta egybe Esztergom, Győr és Komárom vármegyék gyógyszertár-tulajdonosait, bérlőit illetve kezelőit a városháza nagytermébe, melyen Esztergom székhellyel megalakították a XXVI-ik járást. A gyűlés járásigazgatónak Kerschbaummayer Károlyt, mig igazgató-helyettesnek Prohászka győri gyógyszerészt választotta meg. — Ülések a megyénél A megye törvényhatósági bizottsága ma d. e. 10 órakor tartja rendes tavaszi ülését, melynek napirendjére kitűzött tárgyakat, tegnap tette tanácskozása tárgyává az állandó választmány. Nagyobb vitát idézett elő a pottárgysorozatba felvett, a vármegye székházának átalakítási kérdése, mely a napirendiül lefog vétetni és a székházépitőbizottságnak fog újból visszaadatni; a kijelölt irányban való újbóli tárgyalás végett. — Drágasági pótlék a városi tisztikarnak. A belügyminiszter a közeli napokban leérkezett leiratával tudatta, miszerént a város képviselőtestületének 1906. október 5-én tartott ülésében hozott azt a határozatát, mellyel az elöljárósági kezelő és segédszemélyzet részére 10°/o pótlékot szavazott meg, jóváhagyta. A képviselőtestület határozatát, amely ellen vagy száz aláírással ellátott fellebbezést adtak be, indokainál fogva hagyta helyben a miniszter. . — Halálozások. Iparos világunk két törekvő tagját ragadta ki körünkből az utóbbi egy-két nap alatt a halál. Diamant Jenő mészárost, ki ifjan, tizenkilenc éves korában szállott a sirba, kinek temetése vasárnap volt az izraelita temető ravatalozójából, majd Rothnágel Frigyes hentes mestert, kinek halálát az alábbi gyászjelentés tudatta: „Alulírottak és az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy áldott lelkű férj, illetve édes apa, testvér, sógor és rokon Rothnagel Frigyes rövid szenvedés után, életének 50-ik, boldog házasságának 20-ik évében, folyó hó 20-án délután 4 órakor lelkét teremtőjének visszaadta. A megboldogult földi maradványai folyó hó 22-én d. u. 5 és 'fél órakor fognak a szentgyörgymezői kápolnában beszenteltetni és az ugyanottani sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 23-án reggel 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1907. május hó 20. Legyen áldott emléke! Rothnagel Frigyesné szül. Wacker Irén neje, Rothnagel Etel, Rothnagel Frigyes, Rothnágel Irénke, Rothnagel Katóka, Rothnagel Alike, Rothnagel Emmike gyermekei, Rothnagel Mátyás, Rothnagel Antal, Rothnagel Katalin, férjezett Kramár Józsefné, Rothnágel Mária férj. Kostiva Henrikné, Rothnágel János, Rothnagel Péter, Rothnagel Jozefa, férj. Küller Jánosné testvérei. Wacker József sógora. Koncsek Anna sógornője, özv. Wacker Henrikné szül. Uhrovits Emilia anyósa." — Képviselőválasztás a városnál A vármegye alispánja értesítette a város közönségét, miszerént a képiselőválasztások határidejét június 19-ére tűzte ki és hogy az igazoló választmány tagjaiul dr. Burián János és dr. Prokopp Gyula ügyvédeket nevezte ki. Választva lesz 39 rendes és 12 póttag. — A rendőriskola megnyitása, F. hó 21-én nyílott meg újból a rendőrkapitány intézkedése folytán a rendőriskola, melyben a rendőrség rendszeres kiképzést fog nyerni. A tanításban 6 tanitó vesz részt, akik a 28 rendőrt hetenkint öt napon át fogják oktatásban részesíteni. Nagy Antal reáliskolai igazgató a számtanból, Gyarmatin Dénes alkapitány a kihágásokról, Csernák Béla fogalmazó a bűnügyekről, aki egyszersmind a legénységet katonailag fogja kiképezni, Magyar Endre a magyar nyelvés helyesírásból, valamint jelentések stb. helyes szerkesztéséről és dr. Áldori Mór a baleseteknél előfordulható önsegély nyújtásáról, végül pedig Giber Mihály rbiztos a rendőröknek a közönséggel való bánás módjáról és a külszolgálatról fog előadást tartani. — A vasnti állomáshoz vezető nt átvétele. A megye alispánja június 4-ére a helyszínére tárgyalást tűzött ki a városi vasúti állomáshoz vezető ut fenntartási költségeinek megállapítása végett, a midőn is előreláthatólag az ut a törvényhatóság kezelésébe fog átmenni. — Apad a Dnna. A sok aggodalom után pünkösd hétfőn végre megjött a hir, hogy a Duna az egész felső vonalon apad és hogy ujabbi áradásra nincs kilátás. Azóta a viz állandóan naponta 5—6 cm. apad, s igy hihetőleg 4—6 nap alatt rendes medrébe húzódik vissza a Duna vize, mely eddigi áradásánál is elég kárt okozott. — Állategészségügy. Sárisápon és Dorogon a sertésorbánc fellépett. — Méhészek vándorgyűlése Piliscsabán. Megemlékeztünk lapunkban már arról, hogy a komáromvármegyei gazdasági egyesület méhészeti szakosztálya báró Vécsey Béla cs. és kir. kamarás, nagybirtokos szives meghívására f. június hó 25 és 26-án Piliscsabán a „Klotild-telepen" tartja tanulmányi kirándulással kapcsolatos VII. vándorgyűlését, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2. Kiskaptár-nagykaptár. Előadó: Csepy Pál plébános, Ekecs. 3. Javított orsz. egyleti kaptár. Bemutatja és ismerteti Joó István Komárom. 4. A mézértékesitésről. Pályanyertes munka, felolvassa Lakatos Károly Komárom. 5. Indítványok. A vándorgyűlést megelőzi: 1. Báró Vécsey Béla Boconádi rendszerré berendezett nagyméhészetének megtekintése tulajdonos és a feltaláló: B. Szabó Imre szekszerü ismertetésével. 2. A Boconádi kaptárok mézeiszedése és pergetése. A méhészek Komáromból június 25-én d. u. 2 órakor indulnak gőzhajóval és d. u. 5 órakor városunkba érkeznek, hol a Gazdasági Egyesület fogja fogadni, a vándorgyűlés tagjait, kiknek elszállásolásáról is gondoskodik. Délután megtekintik a várost, este