Esztergom és Vidéke, 1906
1906-11-18 / 92.szám
ezek közül a városban 34, az esztergomi járásban 73, a párkányi járásban 62. Az elhaltak 15"38°/o-a tüdővészben hunyt el, A Kolos kórházba felvétetett 141, ápoltatott 216. Gyógyultan elbocsájtatott 115, meghalt 7. Az ápolási napok száma 2610 volt. Felemiitette, miszerint Esztergom városában typhus eset volt 56, melyek közül 6 halállal végződött s igy kérte a járvány megállapítását, egyben annak elfojtására részleges tervet dolgozott ki s terjesztett be. A közgazdasági előadó örömmel adta elő, hogy a kedvező időjárás tolytán a vetések körül akadály nem volt, s igy azok zavartalanul és rendben fejeződtek be, aminek eredménye, hogy a vetések szépek. A száraz, kedvező időjárásnak meg van azonban a hátránya is, t. i., hogy az egerek felette elszaporodtak, úgy annyira, hogy fenyegetik a gazdaságot. Remélhető azonban, hogy az esős, hideg idő beállta megfogja azokat tizedelni. Jelentette miszerint a vármegyei gazdasági egylet tisztelgett a földmivelésgyiü miniszternél és államtitkárnál, hol azt kérelmezték, hogy az állattenyésztési körzetek újbeosztása következtében Esztergom állattenyésztési felügyelőséget kapjon. Örömmel hallottuk jelentéséből, miszerint nevezett egyesület a tél folyamán kosárfonótanfolyamot és felolvasásokat fog rendezni. Sajnosán emlékezett meg a versenyről, melyet a merkantilizmus a mezőgazdasággal viv. Végül a kir. állatorvos adta elő referádáját az állategészségügy állásáról és szolgálat ellátásáról. —r. HÍREK. — A király adománya a tanitók árvaháza javára. Ő felsége a kath. tanitók városunkban építendő országos árvaháza javára magánpénztárából 1000 koronát utalványozott. — NévÜnnep. Az ipartestület érdemekben gazdag elnöke — Dóczy Ferenc — névünnepét társasvacsorával üli meg december 2-án este a „Kath. Legényegylet" dísztermében. — PromoÜO- Dr. Gedeon Kálmán érseki főorvos fia: Endre pénteken tette le a philosophiából jó eredménnyel a szigorlavégtelen iányszerelemmel. Rajongott értem. Mindig csak .arról beszélt, mily boldog lesz ő, ha enyém leend ... Ez a végtelen odaadás, az riasztott vissza. Mi férfiak azokat a nőket szeretjük leginkább és tudjuk szeretni állandóan, akik nem mutatják ki folyton azt, hogy mennyire rajongnak utánnunk. — S én is kezdtem megunni a szerelmét ennek a leánynak. Egy nap aztán megismertelek téged. Láttam szépségedet. Élveztem a lelkedet. S ez meghóditott. Lebilincselt. Nem voltál olyan közönséges, szerelmes leány, mint Flóra. S megtörtént, hogy eljegyeztelek s megesküdtünk. Egészen az esküvőnk napjáig minden nap együtt voltam vele az orgonánál. Nem mertem és nem tudtam felvilágosítani. S nem tudtam szabadulni tőle. Ez volt a vesztem. A gyávaságom és a gyöngeségem, mert féltem attól-is, hogy ez a leány sokra lesz képes, ha megmondom neki, amit meg kellett volna mondanom. — S hallgattam. Esküvőm napja volt az első nap, melyen nem voltam véle együtt. Nem mentem el az orgonabokorhoz Í . . A többit tudod . . . Megcsókolta a beteg nejének lecsüngő, sima kezeit. „Szenvedsz?" — kérdé. Aztán mindketten hosszasan hallgattak. — Oszkár, szeretsz te engem ? tot. Doktorrá avatása tegnap volt a budapesti egyetemen, — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Deutsch Frigyes kir. törvényszéki albirót az ó-gyallai kir. járásbírósághoz, mint végleges . székhelyére rendelte. — Ünnepély Párkányban. Vasárnap tartották meg a párkányiak szt. Imre hercegről elnevezett templomuk búcsúját, mely alkalomból ritka szép ünnep keretében áldotta meg dr. Rajner Lajos püspök érs. ált. helynök az uj főoltárképet és a temp lomot, mely nevezetes renováláson ment át. A hercegprímás ugyanis 1200 kor. adományozott a templom kiíestésére, melyhez a hivők több, mint 800 k.-val járultak. A kifestessél Blaskovics Bátori Mihály szabadkai templomfestő bízatott meg, aminek a mester derekasan meg is felelt. Különösen szép a menyezet és a szentély. Azonkívül Majer Imre plébános gyönyörű oltárképet ajándékozott a templomnak, melyet Krikler József képfestővel festetett meg. A renovált templomba a villám világítást is bevezették. Az ünnepélyes megáldás nagy misével volt egybekötve, melyet dr. Rajner Lajos püspök fényes segédlettel pontifikált. Mise közben, evangélium után Keményffy Kálmán vízivárosi plébános magasztos ünnepi beszédet mondott az otthoni és templomi imádságról. A mise fényét a tanítóképző ifjúságából alakult négyes kar éneke emelte. Mise után a község elöljárósága tisztelgett a plébánián Ivanits Gyula párkányi . főjegyző vezetésével. Ezután ünnepi ebéd volt, melyen az istentiszteleten fungáltak és a prim, udvari papság vett részt. Végre tehát Párkánynak is van szép temploma, melyet Majer Imre pleb. ügybuzgóságának köszönhetnek a hivek. — Betétszerkesztők kirendelése. Az igazságügyi miniszter Szentimrey Lajus betétszerkesztő albirót, Sümegi Jenő betétszerk. telekkönyvvezetőt és Pásztor István betétszerk. Írnokot az ógyallai járásbiróság területére kirendelte. — Rákóczy Ünnepség. A kereskedő tanulók ma délután a kereskedő ifjak önképzőegyletének helyiségében Rákóczy ünnepélyt rendeznek. — Á megyeháza átalakítása, A megye székházának átalakítási kérdése minden sürgős volta dacára megrekedt. A miniszter ugyanis nem hagyta jóvá azt a tervet, amelyet a törvényhatóság bizottsága felterjesztett, amely szerént a nagyterem a —- Édes nőm, ne gyötörd magad. Hogyne szeretnélek. Tán nem bizol bennem ? . . . — Ha szeretsz, elhozod ide Flórát. Beszélni szeretnék vele ! A férfi elkomorodott. Majd kis vártatva felkelt helyéből. — Ugy lesz, ahogy akarod. S elment. IV. — Jöjj, gyermekem közelebb. Ülj ide mellém. Látod én beteg vagyok. A te beteged. A leány engedelmeskedett. Nagy, fénylő szemei megtörtek s bátyadtan szórták a sugárt. Az a mérhetetlen fájdalom égett bennök, amely a szerelem égő halottainak szemében éghet csak. Mintha egy pillanatra magához tért volna lelkének mély álmából. Fellélegzett. Körülnézett a szobában. Mintha ismerős lenne előtte e hely . . , — Mond, hol vagyok? kérdé félénken a beteg nőtől. A fekvő, beteg nő megsimogatta a leány izzadó orcáját. Félrehúzta haját, mely ziláltan lógott szemei elé. — Szólj Flóra, kit szeretsz Te ? — Én senkit.! szólt a kérdezett. — S Oszkárt se ?! . . . — Oszkárt ? mintha hirtelen eszébe jutott volna valami. Megriadt. „Oszkárt"? — Igen őt szeretem. Aztán mintha vaBottyán János-utcai főhomlokzaton lenne, hanem kifejezést ad annak, hogy a köz-, gyűlési terem az udvar közepén keresztül emelendő épületben lenne elhelyezendő, mi megfelel annak az előbbi tervezetnek, amely szerint az átalakítási munkálatok tervezve voltak. Egyben annak ad kifejezést, hogy az átalakítási munkálatok részletekben volnának keresztül víendők. — Az esztergomi kath. földmives ifjúsági egyesület Imre ünnepélye, amelyet egyúttal Rákóczi és bujdosó társai emlékének is szentelt, tanúbizonyság volt, hogy a mi földmives népünknek is van lelke és szive, s hogy a vele való fáradozás — bár nehéz és áldozatot kivan — nem marad gyümölcs nélkül. Vasárnap délelőtt mintegy 100 földmives ifjú vonult az egyesület zászlaja alatt a belvárosi plébánia templomba, hol szt. misét és szent beszédet hallgattak. A szt. misét, amely alatt az egyesület énekkara 2 szólamú éneket adott elő, dr. Fehér Gyula plébános mondotta, fényes segédlettel. A szt. beszédet Mátéffy Viktor egyesületi igazgató mondotta, amelyben azt az arany igazságot fejtegette, hogy a jámborságot fiatal korunkban kell megszoknunk, megszeretnünk, ha azt akarjuk, hogy késő öregségünkig kísérőnk legyen. Példaképül állította sz. Imrét, az ifjúság pártfogóját. Az ünnepély délután fél 7 órakor kezdődött az egyesület helyiségében a Hymnus eléneklésével, amely után Hegedűs István szavalt egy költeményt Szent Imréről, amelyet megérdemlett tapssal jutalmazott a közönség. A szavalat után ének következett, amely szintén tetszésre talált a hallgatóságnál. Majd Számord Ignác egyesületi elnök tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben sz. Imre és Rákóczi vallásos lelkületét, hazafiúi meleg érzését állította az ifjúság elé követendő például! Nagy hatást keltő beszéde után Tátus János egyleti tag szavalta a „Kuruc kesergő"-t. Dicséretére csak annyit, hogy az egyik papi vendég azt jegyezte meg; ez az ifjú bátran szavalhatna gimnáziumi ünnepélyen is. Tudnunk kell pedig, hogy ott mindig sikerült szavalatokat- hallunk. Utána, hogy a harmónia meglegyen, az énekkar „Gyönge violának letörött az ága" kezdetű kurucnőtát énekelte, amely után a cigány rázendített a Rákóczi indulóra, melynek hangjai közben a közönség egy része eltávozott, a fiatalság pedig táncra perdült. A legnagyobb rendben és kedvlami sugallat beszédessé tette volna ajkát, szólni kezdett: — Igen Oszkárt szeretem. Igen, ő volt az orgona bokor mellett. Milyen szép is volt akkor. A nap befutotta aranysugárral és esküdött, hogy szeret ... Igen. Mindig esküdött . . . Aztán egyszer, egyszer — ugy emlékszem — nem jött el oda. — Ugy beszélt, mintha valami gonosz álmát regélné el . . , — Nem jött el ... S akkor én nagyon beteg lettem. Azóla még csak egyszer láttam Oszkárt. A templomban. Egy más nővel. Aki olyan nagyon csúnya volt és gonosz nézésű . . . Szemei félelmetesen csillogó fényt kaptak. A beteg nő megriadt. — Oszkár! — Hivtál kedves nőm ? szólt a férfi, mikor belépett a szobába, ahol a két nő volt . . . Flóra figyelni kezdett. Ez a hang lelkébe markolt, az ő hangja. . , Igen, ő az. Oszkár . . . Eléberohant. Átölelte barnafürtű fejét. Elborította szerelmes, őrült csókjaival . . . — Oszkár, eljöttél mégis? Eljöttél az orgonavirághoz ? . . . El ? . . . Milyen bolgyog vagyok is ... énj ... . Pártos Zoltán. ben a hajnali harangszóig mulattak ifjaink. A mulatság költségeihez hozzájárultak felülfizetéseikkel : Számord Ignác 2 kor., Pauer Károly, Marosi József, Kiffer József^ Nelhiebl Gusztáv, Kiffer János 1 — 1 kor., Balogh Ambrus, Csókás Boldizsár 50 —50 fillér. — A Villamos vasút Ügye. Török Emil fővárosi vállalkozó mérnök pénteken városunkban járt, hogy most már a város döntése folytán komolyan hozzálásson, hogy a tervezett villamos összekötő vasút terve mielőbb megvalósuljon. Tisztelgett Török főispánunknál is, és pártfogását kérte az ügy érdekében, aki megígérte, hogy a maga részéről a legnagyobb odaadással azon lesz, hogy a kormány részéről nehézségek, akadályok a kivitel elé ne görditessenek, s amennyiben volnának, úgy azok elháritassanak, hogy a vasút mielőbb átadassék a forgalomnak. — Ipartestületi Ügyek. Ipartestületünk eleget óhajtván tenni az iparosok ama kérelmének, hogy részükre olvasóhelyiség adassék, a „Kath. Legényegylet" házának Duna felőli részét egészen kibérelte s új felszereléssel ellátva a tagok rendelkezésére bocsátotta. E kibővítéssel egyidejűleg azt a nemes célt is feladatául tűzte az elnökség, hogy téli időben ingyenes tanfolyamokat és szakirányú felolvasásokat fog tartani tagjainak Önképzésére. Az első tanfolyam december 1-től fog tartatni minden csütörtökön esti 8 órakor s tárgya a levelezés, számla és költségvetések készítése, egyszerű könyvvitel s általában a fogalmazás körébe eső dolgok tanítása lesz. A tanfolyam vezetésére az ipartestület titkára vállalkozott. E tanfolyamon csak ipartestületi tagok vehetnek részt s az előadások hallgatása teljesen díjmentes. — A közkereseti társaságok adójának beszámítása. A közigazgatási bíróság a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adónak a virilisi jog megállapításánál leendő mikénti számbavételére nézve legutóbb egy elvi jelentőségű határozatot hozott, mely a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál igen fontos, mert kimondja, hogy a XI. számú döntvény a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál is alkalmazandó. A határozat igy szóll: „A közigazgatási biroság közigazgatási osztályának XI. számú döntvényében foglalt azt az elvet, hogy a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adókat a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megállapításánál a cégtulajdonosok adójaként számba kell venni ha az adó megoszlása a társasági tagok közt kimutatható, — alkalmazni kell a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál is. — A muzslai járásbiróság székhelykérdése ugylátszik sürgősen foglalkoztatja a minisztériumot. Erre enged következtetést vonni azon körülmény; miszerint a miniszter sürgősen kéri a párkányi járásbirósági telek méreteit és a szomszédos épületek tulajdonosainak neveit. — Üj SZBkOSZtály. Az egyes ipari szakmáknak csoportosulása mind nagyobb tért hódit az önálló iparosok körében. Dóczy Ferenc elnök újabb érdeme, hogy e hó 14-én a 6-ik szakosztályt alakította meg. Ez alkalommal az asztalos iparosok tömörültek s kebelükből szakelnökké Waldvogel Józsefet választották." — A vármegye egészségügyi bizottsága f. hó 24-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza tanácskozó termében ülést tart, melyen a Muzzslán felállítandó gyógyszertár és dr. Rőchrich Béla Bátorkeszi körorvos fizetés emelésének kérdése kerül napirendre. — Ipari gépek kérelmezése. Az ipartestület elnöksége mozgalmat indított az iránt, mily gépek volnának nyerhetők állami adomány útján az asztalos iparosok