Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-15 / 91.szám

tervbe vett harminckét tanfolyamon, mint egy nyolcszáz munkást fognak kiképezni — Érdekes Statisztika. Németországban valakinek eszébe jutott összeállítani az egyes országok tanügyi statisztikáját oly módon, hogy ez hány férfit és hány nőt foglalkoztat. Az összeállításból, illetve ösz­szehasonlitásból nagyon érdekes követkéz tetések folynak. íme a statisztika! Tanitó Tanítónő Magyarországon van 26365 5986 Ausztriában 51500 20000 Svjácban 6400 3600 Angliában 26200 66390 Skótországban 4000 7000 Írországban 6000 7000 Dániában 4500 1800 Svédországban . 4922 2649 Norvégiában, városokban 683 1216 vidéken 3169 1138 Finnországban, városokban 210 580 vidéken 960 920 Oroszországban 38700 22400 Franciaországban 36370 49400 Olaszországban 18600 31800 Portugáliában 2300 22000 Egyesült Államok 6300 76348 Ebből a statisztikából érdekes követkéz tetés vonható. Bizonyítja, hogy azokban az országokban, amelyekben a gazdasági élet fejlettebb, ahol az ipar dominál, több a női tanitó, mint a férfi tanitó, aminek oka, hogy a férfi jobban érvényesítheti munka erejét, semhogy tanitó legyen. De a szá­mok azt is bizonyítják, hogy a tanitói fog lalkozást nem fizetik jól és a kevesebbel beérő nőknek engedik át a férfiak. — HevenyfertÓZŐ kórok- Esztergom vár­megye területén október hó II. felében előfordult heveny fertőző kórok kimuta tása a következő: Hasihagy máz. Eszter gom, Bajót, Kesztölc, Dág, Pilismarót, Ke­rnend és Bátorkeszin. Torokgyik. Eszter­gom, Tát, és Németszölgyén. Roncsoló to­roklob. Kesztölc, Epöl, Süttő, Farnád, Karva és Bény-ben. Vörheny. Dunamocson. Hók­hurut. Bajót, Pilismarót és Dömösön. Fül tőmirigylob. Pilismaroton. Kanyaró. Esz­tergom, Süttő és Nagyölveden. Gyermek­ágyi láz. Esztergom és Dorog-on. Bárány­himlő. Nagyölved-en. — Állategészségügy. Süttőn a sertés­vész, Kétyen és Nagy-Ölveden a sertés or­bánc megszűnt. Szerkesztői üzenet. „Aktuális Strófák." Köszönettel vettük, de az utób bit nem soroztuk be. Aktuálisabbat kérünk. IRODALOM. f „Érdekes Könvtár' („Rejtvény vi lág") a cime egy, a maga nemében egye­dül álló szépirodalmi folyóiratnak. Érde­kes tartalma dacára előfizetési ára egész évre csekély 2 korona. „Rejtvényvilág" állandó ingyenmellékleteinek minden egyes megfejtője kivétel nélkül, értékes könyv­jutalmat nyer. — A napokban megjelenő újévi füzetet bárkinek ingyen és bérmentve küldi az „Érdekes Könytár" kiadóhivatala, Budapest, V. Kálmán-utca 2. CSARNOK. Magyar figurák Bécsberj. Irta: Drozdy Győző. A cigány. A nevetséges Práter hátamögött, az utolsó klasszisú helyen van a „Magyar­csárda". Teli piros arcú zalai lánnyal, meg alföldről való bakával. Vasárnap délutánonként nagy tömeg osztrák nézi a mulató magyart. Imponál nekik a szilaj, pattogó nóta. Még a ma­gyar cigány sem hiányzik a csárdából. Fáraó munkája ott is megmarad inter­nationálisnak. Ugy öltözködik, mint ott­hon. Frakk, fehér mellény, jól krétázott réz lánc, szürke keménykalap, magas gal­lér. Alig látszik ki a füle belőle. Egyszó­val : dandy. Mert most a dandiság divat. Hát nagy keletje van Bécsben még az ilyen hatodrangú magyar cigánynak is. Nagy a hallgatója. A Bécsben élő ma­gyar cselédnek, senki sem tudja ugy megvigasztalni szivét, mint a cigány szá­raz birkabelével. Az idyllnek a baka a pointe-ja. De büszke is ez a cigány. A generál­pausáknál nagy gondolattal könyököl a veranda párkányára. Nyilván azt gon­dolja, hogy csupán őt bámulja a krajcáros tömeg. És igaza van neki. A magyart is meg­bámulja az osztrák. Hát még a cigányt ? Nagyokat' eszik, iszik. Aztán bő diner után húzza ismét keleti vérrel : „Nem nyomja fejemet a bú . . ." A vigéc Ennek már lakk, chevreaux cipője van. Cilindere karcsúbb a legszebb lányderék­nál. Jól gondozott, kikötött, festett bajusza alól cserepes szájszélek duzzadnak előre. A sok beszéd jelei. Még nagykockás tölcséres ujjú, ango­los felöltőben jár most is. Ha ruhájáról akarnók megismerni nemzetiségét: angol­nak mondanák. De, hogy nagy idegesség­gel, lázas, budapesti sietéssel rohan : meg­ismerjük. Nem csalódtunk. A trafiknál megáll. Magyar lapokat vásárol. Bizonyosan ér­deklik a tőzsdei hírek. Én is magyar lapokat vettem. Megszólított. De nem magyarul, se né­metül, hanem franciául. Furcsa. Először azt hittem : szégyenlí, hogy magyar. Ké­sőbb, mikor megtudtam, hogy egy bécsi gyárnak magyar vigéce, rájöttem, turpisz­ságára. Csak hóbortból beszélt franciául, melyhez különben sem értett sokat. Idegenben ilyen hiú a magyar. Egy család. Huszonöt éve laknak Bécsben. A híres Szilágyságból jöttek. Hogy „ íiiikép volt szerencsém megismerkedni velük : nem tar­tozik a dologhoz. E negyedszázad alatt itt népesedett meg e család. Talán tiz „istenáldásá"-ról be­szélhetnék. Fajmagyar vonás. És ez a család negyedszázad óta nem asszimlálódott. Magyar maradt. A család­tagok kórusban éneklikba Kossuth Lajos-t, a Himnuszt, a legszebb magyar nótákat. Ez még kevés. Az egyik bimbaja a csa­ládnak, egy feketehajú, szénszemű, bíbo­ros ajkú lány: cigányos virtuozitással, magyar temperamentummal hegedül. Csak azt kell neki mondani: Matildka, a „Daru madár . . . ", a „Künn a pusztán . .." a „Fecske madár . . .", vagy akármi. És zokog a hegedű a nagy álmú lány kezé­ben. Zokog, sir fájó nuance-okkal. Emlé­kes idők, emlékes földek szelid, szerelmes nótái oly jól esnek. Csendesen a zsebbe szökik a kéz. Fehér kendő a szemen. Ól­mos könnyeket iszik. És hegedül az ibo­lya művész. . . Hogy átérzi ez a lány a magyar dalt. Pedig nem járt még dalos bükkösök alatt. Nem tanult nótát a dalos Vazul unokáitól. Igazi tehetség, nagy képzettség. S ha még tekintetbe vesszük, hogy e család legtöbb tagja beszél még angolul, franciául és olaszul is : van okunk dühös­ködni, az osztrákra, ha csikósnak képzeli még -most is a magyart. Ilyenek az osztrák hallucinációk. A krumplis magyarok. Nem kofák az illetők. Inkább trencséni tótok. A krumplis előnevet eszmetársitás útján nyerték. Itt is tudják, hogy a ma­gyarországi tótok nemzeti eledele a burgo­nya. Itt már nem nagy kalapban, szőr mundérban, bocskorban járnak az Erdős Kárpátok fiai, hanem nemzetközi öltözet­ben. , Pedig zsákolok és kőtörők a legtöbben. Hanem becsületes emberek. Alig beszélnek magyarul, de ha kérde­zik, azt mondják : — Magyarok vágyom, Trencsinbul. Ez tisztesség. A baka. Az van itt elég. Ót magyar gyalogez­red állomásozik itt. Igen jó barátságban élnek egymással. Legszebbek a 101-es bakák. Ezek után jár a legtöbb magyar cseléd. Hangos tő­lük a Práter. Amerre elhaladnak, minde­nütt utánuk kiabál a lurkó: „Magyarok, a fene egye meg! " Ennyit tudnak ma­gyarul. Szép üdvözlet. Azért nem kesereg a magyar baka. Ki­neveti a bécsi népet. Neki nem imponál­nak a sárgalábú germánok. Közöttük él: de gyűlöli őket. Osztrák katonával nem áll szóba. Inkább vasárnap este kedvére élvezi a hangos Práterban. A magyar ba­kát rettegik. Az önkéntesek azonban már jobban megegyeznek az osztrák fiukkal. Velük kávéházaznak, szinházaznak.\ A magasabb intelligencia kibékíti őket. Igy helyes. 8792, 8937/906. tkvi szám. ÁiWési hitfdehnéngi kivonat Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az esztergomi takarékpénztár végrehajta­tónak Kuruc József esztergomi lakos vég­rehajtást szenvedett elleni 322 korona tő­kekövetelésének, ennek 1901 .»évi december 22. napjától számítandó 8 %-os kamatá­nak, 41 kor. 10 fii. per, 21 kor. 48 fii. végrehajtási, 19 kor. 30 fii. korábbi árve­rés kéreti, 23 kor. 58 fii. átverés megki­sérlési és 19 kor. 30 fii. árverés kérelme­zési költségek kielégitése iránti végrehaj­tási ügyében a komáromi kir. törvényszék kerületébe tartozó esztergomi kir. járásbi­róság; mint telekkönyvi hatóság területén Esztergom szab. kir. város határában fekvő Esztergom sz. kir. városi III. ker. szenttamási 157. számú tkvi betétben Kurucz József (Parlagi Mária férjének) tu­lajdonául felvett A f 1 sorszám 171. hr­szám 203. népsorszámu beltelki házra és udvarra 1888. korona kikiáltási árban s az Esztergom sz. kir. városi III. ker. szentta­más kusztusi 46. számú tkvi betétben Ku­rucz József (Parlagi Mária férjének) tulaj­donául felvett A I. 1—2 sorszám 318,319 hrszámu vaskapu düloi szőlőre 112 kor. kikiáltási árban, melyek az 1906. évi szep­tember hó 15-én megtartott árverésen 16 korona és illetve 3 korona vételárban az esztergomi takarékpénztár vevő javára le­üttettek, a budapestvidéki kir. pénzügy­igazgatóság által képviselt kir. kincstár utóajánlata következtében az utóajánlati árverés a már jelzett 1888 korona és illetve 112 korona kikiáltási árban elrendeltetvén, az árverés határidejéül 1906- évi november 16. napjának délutáni 3 1 - óráját ezen kir. telekkönyvi hatóság árverési helyiségébe kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fent jelzett ingatlanok az utóajánlatilag mega­jánlott 17 kor. 60 fii. és illetve 3 kor. 30 fii. áron alul nem fognak eladatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árá­nak 10%-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpa­pírban a kiküldött kezeihez le tartoznak tenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vétel 3 egyenlő részletben, három hónap alatt fizetendő az árverés napjá­tól számított 6'Vo-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Esztergom sz. kir. város rendőrkapitányi hivatalánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergomban, a kir. járásbiróság, mint tkvi hatóságnál 1906. október hó 1-én. Környey Imre, kir. járásbiró. Örömmel és köszönettel ingyen értesítem a hasonló bajban szen­vedőket, hogy mi módon szabadultam meg a hosszadalmas asthma, köhögés, tüdő- és torokhajtól, valamint az álmat­lanságtól és azóta életvidor és egészsé­ges vagyok. Pella János Brünn, Morvaország, Hofgasse 2a Köhögés I Ki ide nem figyel, vétkezik önön­maga ellen! A KAISER-féle mell-karamellák a 3 fenyővel. Orvosilag kipróbálva és ajánlva, 9 9 köhögés, rekedtség, katarus, el­nyálkásodás és torokkatarusnál. Cl OH jegyz. hitelesített bizo­vlfciU* nyitvány igazolja, hogy megtartják, amit Ígérnek; == Csomagja 20 és 40 fillér. ROCHLITZ ARTHUR heicegprimási udv. és vármegyei gyógy­tárában a .,Sas a-hoz Esztergomban. ROGRÜN EDE gyógytárában Párkányban. DOBOS és HECKL droguistáknál Esztergomban. • m Allein echfer Balsam BUS der Schutzengel-Apotheke des A.Thierry in Pregrada bei Rohitsch-Sauerbrunn. bérmentve : Rak Minden utánzás és utánnyomás büntethető. Egyedül a Thierry-féle Balzsam valódi, csakis a zöld apáca védjeggyel. Törvényileg védve. Régismert, felülmulhatlan emésztési zavarok, gyomor­görcsök, kólika, katarhus, mellfájás, influenza stb. ellen Ára : 12 kis, vagy 6 dupla üvegnek, avagy 1 nagy kü­lönleges üvegnek patentzárral K. 5. — Franco, Thierry­féle Centifolia kenőcs elismert, mint non plus ultra, mindennemű sebek, gyulladások, sérülések, kiütések és gyűlések ellen, ha még oly régiek is. Ára: 2 tégelynek K. 3.60 franco szétküldve, csakis a pénznek előzetes beküldése, vagy utánvétel ellenében. — A. THIERRY gyógyszerész Pregrada, Rohitsch-Sauerbrunn mellett. Brosúrák több ezer eredeti köszönő levéllel ingyen és tára Török József gyógyszerész Budapest. D. Leo J. Eg­ger és Vértes L. Lúgos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom