Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-21 / 84.szám

podott meg, hogy amennyiben a miniszter a kérdésben nyilatkozat tételre hívná fel, úgy azt fogja kérni tőle, hogy a döntést hagyja egyelőre a.mindaddig függőben, mig ő, t. i. a főispán a túlsó járás véleményét megszavaztatás utján ki nem kéri arra, vájjon az esztergomi székhely ellen nincs-e kifogásuk. Ha az eredmény az lesz, hogy nincs, úgy befolyásának teljes súlyával az esztergomi székhely mellett fog állást foglalni. A másik kérdés- az vűlt, hogy mi történjék akkor, ha a miniszter az azonnali döntést akarja? Hoszszas eszmecsere után abban történt a megállapodás, hogy főispánunk azon esetre a székhely kérdés tekintetében nyilatkozni nem fog, csupán azt fogja a minisztertől kérni, hogy a túlsó járás telekkönyve maradjon továbbra is városunkban. Ha pedig a miniszter a székhelykérdés tekintetében nyilatkozattételre provokálná, úgy Muzslával szemben Párkány mellett fog állást foglalni azzal, hogy a túlsó járás telekkönyve feltétlenül Esztergomban maradjon, amivel ügy a megye, mint a város érdeke meg lesz védve. — Estély. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató azon alkalomból, hogy a takarékpéztár igazgatójává lett megválasztva, kedden este barátságos vacsorára látta nevezett pénzintézet részvényeseit, tisztikarát, közéletünk vezetőit, barátai, ismerőseinek nagy számát a kaszinó disztermében. A vacsora, mely Porgesz Béla konyháját dicsérte, a következő fogásokból állott: Tok, tartár mártással Borjú fricandeuax Kappan és pulyka pecsenye Saláta és compót Almás és túros pite Parfait Sajt és gyümölcs Fekete kávé BOROK: Zamárdhegyi rizling Szent János-kúti vörös Szomorodni. Az igazán kedélyes és fesztelen vacsorán az első felköszöntőt a házigazda mondotta az alapitókra és az intézet volt vezetőire. Matyasovszky Kálmán intézeti ügyész a tisztikar nevében üdvözölte az igazató háziurat. Ezenkívül számos szép felköszöntőkbe volt részük azoknak, kik az igazgató vendégszeretetét élvezték. A társaság nagy része még a késő éjjeli órákban :is együtt volt, ami fokmérője azon barátságos és kedélyes hangulatnak, mely az estélyen tanyát ütött. — Tanitó egyesület köszönete. A Pécs egy házmegye Némethelyi kerület rom. kath. tanitó egyesülete legutóbb tartott közgyűlésén Székely Márton indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott dr. WalterGyula p.. praelátus kanonoknak a kath. tanügy iránt tanúsított meleg érdeklődéseért és főleg azon ügybuzgóságáért, amellyel az orsz. kath. tanitói árvaház létesítése érdekében fáradozik. — Halálozás- Vettük az alábbi gyászjelentést. „Alólirottak úgy a maguk, mint az- összes rokonság nevében ' fájdalomtól megtört szivvel jelentik, hogy a forrón szeretett testvér és rokon ajtitsi Horvát Ilona hosszas szenvedések és a szentségek ájtatos felvétele után, 48-ik évében, folyó évi október hó 19-én éjjeli 11 órakor elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 21-én d, u. 4 órakor fognak az albári sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 22-én d. e. -7V2 órakor fog""ugyancsak az albári plébánia-templomban lelki nyugalmáért az Urnák bemutattatni. Albár 1906, október hó 20-ían. Adj Uram örök nyugodalmat neki! Özv. Knőbel Józsefné sz. ajtitsi Horváth Izabella, ajtitsi Horváth Géza ny. honvéd százados, ajtitsi Horváth Lajos vasúti tisztviselő, ajtitsi Horváth József vásárcsarnok felügyelő, ajtitsi Horváth Mariska férj, Nagy Antalné testvérei, ajtitsi Horváth Lajosné szül, Hartl Zsófia, Horváth Józsefné sz. semseí Semsey Katinka sógornői. Nagy Antal reáliskolai igazgató sógora. — Kikor lesz a párkányi vágár ? ismeretien forrásból az a hir kelt szárnyra, miszerint a Rákóczi-féle hazafias ünnepségek' folytán a párkányi vásár novemberre lesz elhalasztva. Illetékes helyen tudakozódtunk a hir miben létéről, hol azt a választ kaptuk, hogy a vásár vasárnap, e hó 28-án és következő napjain feltétlenül meg lesz tartva. — Gazdasági bizottsági ülés. A városi gaz dasági bizottsági pénteken délután 4 óra" kor ülést tart, melyen igen fontos folyó ügyek lesznek tárgyalva. — JegyZÖegyleti közgyűlés. Az esztergomi községi és körjegyzők egyesülete f. hó 24-én tartotta rendes őszi közgyűlését • a tagok élénk részvétele mellett. Az 1905. évi számadás és az 1907. évi költségvetés elfogadása" után az elnökség beszámolt az országos jegyző egylet közgyűléséről és a jegyzői nytigdij szabályzat ujjáalkotásáról, mely jelenleg a miniszter előtt fekszik jóváhagyás végett. A jegyzők által fenntartandó politikai napilap alapítása tekintetében elhatározta a közgyűlés, hogy a lap alapítását a maga részéről lehetőlég támogatni fogja — A Vármegyei Hivatatalos Lap beosztására vonatkozó határozat elfogadása után a* közgyűlés véget ért. — Állattenyésztési felügyelőséget Esztergomnak- A vármegyei gazdasági egyesület küldöttsége tisztelgett hétfőn a főispán vezetése mellett a földmivelésügyi miniszternél, hogy arra kérje miszerént a jelenlegi szervezések alkalmából Esztergom állattenyésztési felügyelőséget kapjon. A küldöttség Mezőssy államtitkárt is felkereste, hogy pártfogását kikérje. — A választók jövő évi névjegyzéke. A vármegye központi választmánya tegnap délelőtt tartott ülésében az országgyűlési képviselőt választók jövő évre érvényes névjegyzékét állapította végleg még. — A honi ipar pártolására hívjuk fel olvasóink figyelmét a téli időszak közeledtével. Sok mindent kell ilyenkor beszerezni, különösen ruhaneműt, amiért sok pénz ment eddig külföldre, ami pedig nálunk is, saját termékeinkből, kitűnő minőségben beszerezhető. Emlékezzünk tehát tavaszi fogadalmunkra, tartsuk be azt becsületes következetességgel, követeljünk magyar árut, kizárólag ilyet vegyünk, s e tekintetben ne engedjünk semmi kifogást. Követeljük meg az áruk magyar eredetének igazolását, mert itt sok lelketlen víszszaéles történik, különösen a kész ruhaáru jő nagy tömegben Ausztriából, itthon pedig magyar cégér alatt adják el" méregdrágán, hozzá még silány minőségben. Aki előtt az ő magyar mivolta, hazafisága nem puszta jelszó, az megteszi mindazt, ami a magyar ipar előmozdítását szolgálja. Csak mindenki tegye meg a maga- kötelességét, s ne nézze azt, hogy más mit csinál., — Az érseki tanítóképző önképzőköre vasárnap tartotta első diszgyülését, az alábbi változatos műsorral. 1: Magyar induló, előadta : az önképzőkör zenekara. 2. Elnöki székfoglaló: mondotta Bajnok János IV. é. n. ifjúsági elnök, ki szép beszéd keretében méltatta az ifjúsági önképzőkör fontosságát. Összetartásra, buzgó munkálkodásra serkentette az ifjakat, mert csak akkor lehetnek majdan a nemzet igazi apostolai, ha az önképzés folytán elsajátítják mindazt, ami a tanítót igazán azzá teszi. Szívélyes hangon üdvözölte a vezérelnököt és kérte, hogy vegye oltalma alá a munkáért lelkesülő ifjakat. 3. Prológ, előadta: Borz Lajos III. é. n. Móra Istvánnak ez igazán ódai emelkedettségű költeményét, fiatalos hévvel, teljes lelkesedéssel szavalta. 4. Petőfi, Az őrült. Előadta: Szabó István IV é. n. A tüzes élénk, szinte drámai előadást méltán megillette a tapsvihar. Nem csekélyebb eredményt, ért el. Littera József III. é. n. ki Arany J. „A gyermek és a szivárvány", cimü költeményével bilincselte le a hallgatók figyelmét. Pizzicato quintett, előadták : Albrecht Vilmos, Becsák Antal Knotz József, Matulay Gyula és Petrik Sándor IV. é. növendékek. 6. Glaubitz Vince III. é. n. a saját alkalmi költeményét, a Testvéreket szavalta megkapó hűséggel. 7. Tihanyi Ehó, énekelte: Rieperger Károly IV. é. n. harmóniomon kisérte: Matulay Gyula VI. é. n. 8. Gárdonyi: „A potyajegy

1

', cimü monológját Becsák Antal VI. é. n. adta első kacagtató humorral. Tréfás ötleteivel kellemesen mulattatta a jelenlevőket. 9. Vasparipás induló, előadta;' az önképzőkör zenekara. A sikeresen előadott zeneszámokat lelkes éljenzés kisérte. Az ülés végeztével Vasáry Dániel, az önképzőkör vezérelnöke lelkes beszédet intézett a jelenlevő tagokhoz és kitartásra buzdította a jö ügy érdekében. — Kórházi szállítók. A kórházbizottság szombaton este tartott ülésében dön" tött a jövő évi kórházi szükségletek szállítása ügjrében. A gyarmatáruk szállításával id. Brenner József, liszt és kenyérneműekkel Dóczy Ferenc, nyomtatványokkal Gerenday József, ruhaneműekkel Balogh László, szappannal Heischmann Ferenc és fia, evőeszközökkel Bargel Mihály, szénnel Ürge Zs. a tejjel Szekér Gyula és végül a husnemüek szállításával Schalkász Ferenc bízatott meg. — „Legyünk résen." Ezen a cimen a „Komáromi Lapok" legutóbbi számában vezető cikkben foglalkozva a nálunk megindult törvényszék visszaállitási mozgalommal, felhívja a vezető egyének figyelmét a mi mozgalmunkra, mely esetleg a komáromiak hátrányával végződhetik. Ahhoz, ha Komárommegye a maga érdekeit védi, nekünk szavunk nincs és nem lehet, van azonban a cikknek egy része, melyet megjegyzés nélkül nem hagyhatunk, s amely igy szóll: „ Több mint három évtizede annak, hogy az igazságügyi kormány a volt esztergomi törvszéket feloszlatta s Esztergomvármegyét a komáromi törvszék hatáskörébe tette át. Igy jártak el országszerte a kél három járasos, 'kisebb vármegyékkel, melyekei törvénykezés tekintetében a szomszédos nagyobb vármegyék törvényszékeihez csatoltak. A cél az igazságszolgáltatás költségeinek apasztása mellett az úgynevezett „súgtörvényssékek" kiküszöbölése volt s az elv helyességét hoszszú idők tapasztalatai igazolták. A túlságos decentralizáció az igazságszolgáltatás terén sehol sem bizonyult üdvös intézménynek s a törvénykezési szerveknek a törvényhatóságok területi beosztása szerint való felaprózása nálunk Magyarországon már csak azért sem vezethet eredményre, mert igy az igazságszolgáltatási szervek is könynyen elkaphatják az autonómia ismert fertőző betegségeit" Mi Komáromtól elvenni mit sem akarunk, mi csak a magunkét akarjuk, azt akarjuk vissza, amit tőlünk elvettek, s ehhez annál is inkább jogunk van, mert az az ok, ami miatt ä törvényszéket tőlünk elvették, már megszűnt. Rosszul van igen tisztelt laptársunk informálva, ha azt hiszi, hogy azért vették el a törvényszéket, mintha Esztergom kéthárom járásos kisebb vármegye lett volna, hanem igen is azért, mivel a város lakosságának lélekszáma a mértéket meg nem ütötte. Ma a városrészek egyesítése folytán ez az ok megszűnt. Óvást kell azonban emelnünk az ellen, mintha az esztergomi törvényszék „zúgtörvényszék" lett volna. Végül pedig a tárgyilagos igazság kedvéért tudomására hozzuk igen tisztelt laptársunknak, miszerint dacára" annak, hogy Komárommegyének több járása van, mint Esztergomnak, azonban a törvényszék ügyforgalmának felénél nagyobb részét Esztergommegye szolgáltatja, mit ha attól igazság szerint elvesznek, illetve nekünk visszaadnak, kétkedünk, hogy a mienk lesz a miniatűr törvényszék. — TÜZ. Szűrövek György férfi szabó kisutcai házában vasárnap este tűz ütött ki, mely a háztető egy részét elhamvasztotta. — Végrehajtók államosítása. Ugocsavármegye közönsége leiratot intézett a kormányhoz, melyben a birói végrahajtási eljárás módosítását és a végrehajtók államosítását kéri. A feliratot pártolás végett megküldötte az összes megyékhez. — A postatakarékpénztár működése. Szeptember hó folyamán jelent meg a m. kir. postakarékpénztár működéséről szóló jelentés, melyben az 1905. évi takarékcheque-, clearing forgalom, és értékpapír üzlet eredményei vannak feltüntetve. A nyereség- és veszteség számlából kitűnik, hogy az 1905. évben bevétele volt 5.179,778 kor. 29 fill., kiadása 3.891,762 kor. 75 fill., tehát az elért fölösleg 1.298,015 kor. 54 fill., amely az 1905. évi fölösleghez képest 137,718 kor. 66 fill., fölös-többlet mutatkozik. A feleknek összesen 2.276,386 kor. 92 fill, kamat fizettetett ki. A jelentéshez mellékelve van egy érdekes kimutatás az 1886. évtől a takaréküzlet működéséről, 20 évi fennállása alkalmából. — Hevenyfertőző kórok a megyében. Esztergom vármegye területén október I. felében előfordult hevenyfertőző kórokról az alábbi kimutatás számol be : Roncsoló toroklob: Esztergom, Sárisáp, Lábatlan, Bucs. Gyermekágyi láz: Esztergom. Hasihagymáz: Esztergom, Bajót, Dág, Kesztölc, Bátorkeszi, Farnád. Bárányhimlő: Sárisáp, Nagyölved. Kanyaró: Esztergom. Torokgyík: Tokod, Tát, Bajot. Fültőmirigylob : Sárisáp. Hókhurut: Bajót, Dömös, Pilismarót. Vörheny : Sárisáp, Süttő. NYILT TÉR. 1906 B 473/3 szám. Ő FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN Az esztergomi kir. járásbiróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Sallai József elleni bűnügyben dr. Goldner Fülöp ügyvéd által képviselt Molnár Ferencné által emelt vád felett Esztergomban 1906 augusztus 28-án Fülöp József dijnok jegyzőkönyvvezető és Szenttamási Béla védő ügyvéd részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg. ÍTÉLT. A kir. járásbiróság Sallai József 42 éves, ref. tergenyei születésű, esztergomi lakos, nős, csizmadia, ir-olvas, kevés vagyonnal bir vádlottat bűnösnek kimondja a B. T. K. 261 § alá eső becsületsértés vétségében, a mit elkövetett az által, hogy mult hó 19-én Molnár Ferencnét cafatnak nevezte s ezért őt az 1892 évi XXVII. törvénycikk 3 §-ban meghatározott célokra az itélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanság esetén a B. T. K. 53 § alapján Egy (1) napi fogházra átváltoztatandó Tiz (10) korona pénzbüntetésre itéli, a B. P. 480 § alapján Molnár Ferencné szül. Csizek Mária főmagánvádló javára 20 korona ügyvédi képviseleti költségnek 15 nap és végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére, ugy a m. kir. államkincstár javára az 1890 évi XLIII. törvénycikk 9 § szerint behajtandó esetleges bűnügyi költségek megtérítésére kötelezi. A B. P. 277 § alapján pedig megrendeli, hogy ezen itélet egész terjedelmében indokolással együtt az Esztergom és Vidéke" cimü helyi lapban egyszer közzététessék, minek költségeit vádlott a? számla közléstől 15 nap és végrehajtás terhe alatt köteles megfizetni.