Esztergom és Vidéke, 1906

1906-05-24 / 41.szám

A választások megejtése után következett a napirend. Haán Rezsőnek a vármegyei tiszti főorvos működésére vonatkozó interpellátiója tekintetében, dacára, hogy a főorvos az alispán határozata ellen fellebbezéssel élt, aképen határozott a bizottság, hogy a legközelebbi közgyűlésre a főorvos jelentése okvetlen beadandó, mert dr. Helc Antal felszóllalása szerint a fellebbezéssel az interpellationális jog válnék illusoriussá. A Tokod község törvényhatósági bizottsági tagok 1904. évi választása megsemmisíttetvén, a választás június 7-ére tüzetett ki, elnökül dr. Burián János kéretett fel. Köszönettel vette a bizottság tudomásul, hogy az esztergomi takarékpénztár a magyar nyelv alap javára 100 koronát adományozott. A Petheő Bormasztini Éva féle nemesi és nem nemesi helyek Rothnagel Margitka és Obert Laura által töltetett be. A vármegye törvényhatósági kozutaira 1907—1912. évekre szükséges fedanyagok szállításának biztosítása községi útszakaszonkint rendeltetett eszközöltetni. A törvényhatósági közutak árkaiban rézsűin és útpadkáin termett fűre nézve kimondatott, hogy az községenkint adassék bérbe árverés útján, mig Bátorkeszire az mondatott ki, hogy a tavali bérért azt a községnek ajánlják fel, s ha az arra nem reflektálna, úgy nyilvános árverés útján adassék bérbe. —r. A Tulipán-szövetség felhívása. A tulipánkert-szövetség vasárnap tartandó alakuló közgyűlésére falragaszokon az alábbi felhívást bocsájtotta ki: A vármegye és város hazafias közönségéhez ! Esztergom polgáraihoz! A nemzeti ellenállás megtermetté a maga gyümölcsét. Felvirradt újra a szabadság napja. A nemzet leszámolt ellenA petróleumlámpa pislogó fénye halavány arcát még sárgábbra festette. Gyermeksírás szűrődött át a falakon. Fölriadt. Kinézett a perronra, a málházó a padon bóbiskolt, lámpásában füstölgött a kanóc. Mint az álomjáró, szinte öntudatlanul fölment az emeletre. Mikor a főnökék ajtaja előtt nesztelen léptekkel elsurrant s hallotta a csecsemő sírását, úgy rémlett neki, hogy az is őt kéri, segítsen rajtuk! A hold teljes fénnyel világított be szobájába. Egy pillanatig körülnézett szegényes holmiján. Kis csomagot vett ki szekrényéből. Lent aztán kibontotta az íróasztalán. Olyas apró haszontalanságok voltak benne, amiket a fiatalok ereklyeként szoktak megőrizni; szalagfoszlányok, selyempapirosban elszáradt virágtörmelék, képeslevelezőlapok, levelek. Elnézegette egyenkint. Szinte elbeszélgetett velők, hisz nem volt senkije, akinek tusakodásáról szólhatott volna elhagyatottságában. Emlékei fölrajzottak, de a régi fájdalomnak is csak az emléke maradt meg. A régi seb beforrt. Egy kis aranyszegélyes kártya akadt a kezébe. Két név volt rajta, egy rövid szóval összefoglalva. És a régi seb nem sajgott meg. — Szabad vagyok! — ujongott föl lelke mélyén. Aztán újból ránehezedett az aggódás: megtegye-e azt a lépést ? Ha csalódnék a maga érzésének valóságában ! Akkor talán maga lenne boldogtalan, de ha visszariad tőle, a maga sorsán kivül kockára teszi azét a leányét, aki körül ségeivel. Az ezeréves haza minden polgárának egyet kell értenie most, már. Vállvetett erővel, SZÍVÓS kitartással kell dolgoznunk azon, hogy Magyarország igazán nagy, hatalmas és független állam legyen! Erőinket századok óta sorvasztja a bécsi politika, melynek minden törekvése arra irányult, hogy Magyarországot kizsákmányolja, az életforrásokat a maga számára foglalja le és az egykor gazdag és hatalmas magyar ipart kisajátítsa, szóval olyan szánalmas helyzetbe sodorja hazánkat, amelyben az államfentartás lehetetlen ! Évszázadok óta sorvad, pusztul és erőtlenedik Magyarország nemzetgazdasága és hogyha a csalárd osztrák politikát a nemzet dicsőséges ellenállása meg nem bénitja, országunk a tönk szélére jut! A győzelmes harcot már felváltotta a béke, amely csak úgy lesz tartós, hogyha a nemzet nemcsak a színmagyar hazafias elvek mellett marad, hanem hogyha öreg és ifjú, nő és gyermek egyaránt összefognak Magyarország vagyoni függetlenségének érdekében! A jel, melyben a nemzet a haza vagyonosodását előmozdíthatja és ezáltal a honnak igazi függetlenségét kivívhatja: A tulipán ! Az ország szivében már megalakult az országos tulipán-szövetség; ezren és ezren tűzték fel a nemzeti, ősi virágot, de hogy a magyar állameszme győzedelmeskedjék, a nemzeti szellem terjedése minden irányban biztosittassék, a magyar ipar eddig nem remélt erős alapokra fektetve virágozzék, a külföldi, különösen az osztrák ipar- és kereskedelmi termékek helyét hazánkban hovatovább kizárólag a magyar foglalja el és a magyar munkásnak ne kelljen a hontalanság bús érzetével kivándorolnia, az országnak minden részében meg kell alakulnia a vidéki Tulipánszövetségeknek. « Esztergom, szent István szülővárosa, az egykor büszke országfőváros és a magyar kereszténység megalapításának ősi tanuja, szintén ki fogja venni a részét azon óriási horderejű vállalkozásból, mely Magyarország boldogabb jövőjének biztosítását célozza ! a legrútabb veszély pókként szövi hálóját. Összeszedte a holmit. Gyöngéden rakta vissza a kis csomagba. — Isten veletek, szép emlékeim, — igy sóhajtozott — új élet határán búcsúzom tőletek. És ti ereklyék, maradjatok velem, ha boldogtalanság várna rám, legyetek vigasztalóim ! — Aztán elszégyenlette magát, hogy tudott ilyen gyerekes lenni! Kisietett á pályaudvarra. Kelet felől pirosodott az égalja. A távoli dombsorok sötét kékjéből komoran feketéllettek bele a tűzfénybe egy kolostor tömör formái. A málházó ásítva kászolódott le a padról. Megszemlélte illő komolysággal a főnök disznait, moslékot öntött a vályúba. Az őrház környéke is megélénkült, a kakas kukorékolt, tollászkodó tyúkok bújtak elő a sövény mögül, az őr eloltotta a sorompó lámpásait és a váltókét. Kieresztette a tehenet az istállóból, a felesége meg vizet húzott a kerekes kúton. Aztán venyigét készített a kemence elé, sütés lesz ... Az országúton nehéz járású parasztok ballagtak az állomás felé, Koravén asszonyok, viháncoló sovány leánykák, fejükön friss gyümölcscsel, mi egyébbel megtetézett kosarakkal, tejes kannákkal. Az éhes város vár reájok. Csöndesen beszélgettek, milyen lesz a termés, mennyit igér a bor, telik-e majd adóra, kamatos pénzre ? Igy várakoztak a pénztár-ablak előtt. A harangjelző kongott. Éva sietve jött. E végből Esztergomban a vármegyére is kiterjedőleg meg kell alakitanunk a vidéki Tulipán-szövetséget! Felkérjük tehát Esztergom vármegye és a szab. kir. város hazafias közönségét, hogy az „Esztergomi Tulipán-Kert" megalakítása végett 1906. évi május hó 27-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a városház tanácstermében tartandó alakuló közgyűlésen megjelenni és a hazafias törekvést a szövetségbe való tömeges belépéssel támogatni szíveskedjék! Jöjjön mindenki rang- és nembeli különbség nélkül; jöjjenek el a megye és város asszonyai, leányai, mutassuk meg, hogy szivünkben-lelkünkben kiolthatlanul ég a honszerelem és a vágy: Boldoggá tenni sokat szenvedett közös anyánkat: Magyarországot! Kelt Esztergomban, 1906. évi május hó 20. napján. Az Esztergom vármegye és szab. kir. város területére alakítandó Tulipán-szövetség szervező bizottsága nevében hazafias üdvözlettel: Vimmer Imre polgármester. dr. Földváry István dr. Fehér Gyula Grósz Ferenc Frey Ferenc dr. Prokopp Gyula Gerenday József Marosi József O'sváth Andor dr. Zwillinger Ferenc HÍREK. — EskÜTŐ- Fényes esküvő színhelye volt május 15-én Süttő községe, irja tudósítónk. Ekkor vezette oltárhoz Schenkengel Lipót, a Holdampf Sándor utódai hírneves cég tisztviselője szive választottját, a szép és művelt Áprily Hedvig, Aprily Antal nagyiparos és bányatulajdonos leányát. A fényes esküvőn a nagyszámú rokonságon kivül 18 koszorús leány és ugyanannyi vőfély diszes gárdája kisérte a szép menyasszonyt a templomba és vissza, ami alatt a bányatársulat bányájából száz mozsár lövéssel üdvözölték az uj párt. Hat órakor este Holdampf Gusztávnál száz terítékű lakoma volt, melyen rész vett a község szine-java. Számos és szép felköszöntőkben éltették az uj párt és az öröm szüFázósan burkolózott nagykendőjébe, csípős volt a hajnali szellő. Árpás, amint száraz hangon, de föllobbanó szivvel köszöntötte, utána lépett a pénztárba. — Segítsek ? Nehezen nyilt tegnap is a láda. — Köszönöm, — felelt a leány komoran s ledobta magáról a kendőt. Amint igy, a nyugtalan alvástól kimerülten, megduzzadt arccal, zavaros szemmel, magára kapkodott ruhában látta Évát, kétség szállta meg a fiatalembert: — Igazán szeretem-e, nem áltatom-e magamat hamis képzelődéssel ? Nem foszlik-e szét az egész, mint valami édesen nehéz álom ? Amikor már késő lesz. ÉS amint a leány megkezdte a jegykiadást, a közeledő vonatot ment fogadni a váltó felé, a friss szellő elűzte az agyára nehezedő ködöt ... A vonat fölszedte a parasztokat s tovarobogott. Mikor a másikat jelezték, visszatért a pénztárba . . . Hét órakor jött a soros kartársa, de Árpás nem ment föl aludni, megvárta a főnököt Éva mellett. — Főnök úr, bejelentem, hogy a 26-ossal távozom. — Nos? • — Megyek megkérni a menyasszonyom kezét — felelt és Évára nézett. A leány mosolyogva számlálta a pénzt a tálakba. — Nem is gratulál, főnök úr? Kemény József. löket. A lukullusi vacsora 10 órakor ért véget, mely után a komáromi Laci bandájának hangja mellett táncra perdült a násznép, mely csak a reggeli napfényben oszlott szét. — A tulipánkert-szövetség megalakulása. A tulipánkert-szövetség megalakulása az első terv szerint a mai napra volt kitűzve, mit azonban a szervező bizottság többrendbeli okból vasárnapra, e hó 27-ére halasztott el, midőn is a szövetség délelőtt 11 órakor tartja a városháza tanácstermében alakuló ülését, mit a szervező bizottság hazafias szövegű, tulipános falragaszokkal tudat a nagyközönséggel. A falragaszok szövegét olvasóink lapunk más helyén találják meg egész terjedelmében. — Kilencven év. Meszéna Ferenc nyugalmazott megyei tiszti főügyész kedden ülte születésének kilencvenedik évfordulóját. A agg korban, de még mindég testi és szellemi erőben levő férfiút a hozzátartozók, rokonok, gyermekei, unokái és dédunokái hatalmas serege kereste fel a nevezetes évforduló alkalmából s halmozta el jó kivánataival, amire az ünnepelt férfiú könnyes szemekkel hálálta meg a szívből jövő jó kivánatokat. — Képviselőink a képviselőházi bizottságokban. A képviselőházi bizottságok megalakítására vonatkozó jelöléseknél dr. Kmety Károly a VI. bíráló, az igazságügyi és véderő-bizottságba, mig Zlinszky István az I-ső bírálóbizottságba jelöltettek. — A párkányi plébános beiktatása Majer Imre párkányi plébános vasárnap tartotta ünnepélyes beiktatását. Szombaton este mozsárlövések jelezték az ünnepségek kezdetét. Az esthomály beálltával íáklyászene volt, mely a plébános lakása elé ment, hol Hentz Mihály tanitó üdvözölte az ünnepeltet, ki meghatottan köszönte meg a kitüntetést. A beiktatás vasárnap reggel volt, mit dr. Csernoch János végzett, utána pedig Majer Imre tartotta meg a misét. Délben a plébánián nagy ebéd volt, melyre Párkány község közéletének szereplői voltak hivatalosak. — Bocskay ünnepély. A ref. eg ház vasárnap ülte meg a bécsi békekötés 300 éves évfordulóját, mely az első volt, mely hazánk szabadságának alkotmányjogi biztosítékain kivül a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot eredményezett. Reggel ünnepélyes istentisztelet volt, majd egyházi szónoklat, utánna pedig a hitközség díszközgyűlést tartott, melyben jegyzőkönyvileg örökítették meg a nap jelentőségét és emlékét. — Iskolai ünnepély a kath. tanitók árvaháza javára. A katholikus tanitók helyben építendő árvaháza javára a város közönsége által fönntartott elemi iskolák tanulói, a tanitóképző-intézet, főgimnázium és óvónőképző-intézet növendékeinek közreműködésével a főgimnázium dísztermében folyó évi június hó 2-án, pünkösd szombatján iskolai ünnepélyt tartanak. Az ünnepély programmja, mely egyszersmind meghívóul is fog szolgálni, legközelebb megjelenik. A városunkat kiválóan érdeklő, nemes célú ünnepélyre a közönség szives figyelmét előre is felhívjuk. — A győri főgimnázium ifjúsága városunkban. A győri főgimnázium ifjúságának mintegy százötven tagja a hét elején tanulmányi kiránduláson volt Visegrádon és városunkban. Az ifjak Acsay Ferenc igazgató és a tanári kar vezetése mellett hétfőn reggel hajón rándult le Visegrádra, hol a történeti nevezetességű helyeket és emlékeket tekintették meg, majd az est beálltával csavargőzösön városunkba jöttek, hol az éjet vendéglőinkbe szállásolva töltötték. Hétfőn a főszékesegyházat, a kincstárt és a város egyéb nevezetességeit tekintették meg és a délutáni vonattal visszautaztak Győrbe. — A függetlenségi és 48-as kör megalakulása. A függetlenségi és 48-as kör városunkban vasárnap tartotta alakuló közgyűlését, melyre dr. Kmety Károly