Esztergom és Vidéke, 1905

1905-03-12 / 21.szám

melyből folyólag az előadó azt javasolta, hogy a kórházigazgató ellen, a köteles el­lenőrzés elmulasztása miatt, a fegyelmi el­járás rendeltessék el. Dr. Helcz Antal az előadói javaslattal szemben a fegyelmi eljárás mellőzése mel­lett szóllalt fel. Ha van kára úgymond a kórháznak, úgy azért a főorvos, ki az el­lenőrzés gyakorlására a kórházi szabályok szerint kötelezve van, felelős, azt megtérí­teni tartozik. Bár nézete szerint ez nem méltányos, mert a szabályzat képtelen rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek ha a kórházi főorvosnak alá kell magát vet­nie, úgy még kevésbbé méltányos, hogy az esetleges anyagi kár megtéritése mel­lett, még fegyelmileg is büntettessék, fő­leg pedig akkor, s a jelen esetben, mert köztudomású, hogy a főorvos fáradhatlan tevékenységet fejtett ki a kórház létesítése körül, s egyedül az ő ügybuzgalma foly­tán tett szert a kórház arra a jó hírnévre, melynek jelenleg örvend, s köszöni azon majdnem megkétszeröződött forgalmát, amelynek miatta az orvosi és a betegápo­lási, segéd és kezelői személyzetet szapo­rítani kellett, s igy csak az érdem elisme­réséről, s nem fegyelmiről lehetne szó. Hogy, és ha a főorvos a kórházi szabá­lyokban foglalt ellenőrzési kötelességével szemben mulasztást követett el, ez a sza­bályzat kivihetetlen rendelkezéseiben ke­resendő, miért is célszerűnek vélné ezek módosítását. Szóllott ez ügyhöz Andrássy János al­ispán, dr. Szeyler Emil tiszti főorvos, dr. Hulényi Győző tiszti főügyész, majd fel­olvastatott a törvénynek vonatkozó sza­kasza, s az ezzel ellentétben lévő és kórmá­nyilag jóváhagyott kórházi szabályzat, melynek utánna a bizottság az előadói ja­vaslat félretételével aképen határozott, hogy felhívja a várost, miszerint a volt kórházi gondnok ügykezeléséből származó hiánj'Q­kat, anyagi károkat állapítsa végleg s pon­tosan meg, s a volt gondnok ellen folya­matba tett fegyelmi eljárást fejezze be. A tiszti főorvos adta elő ezután jelen­tését, amelyből látjuk, hogy február ha­vában Esztergom városában 53, az eszter­gomi járásban 128 és a párkányi járásban 92, összesen 273 haláleset volt, melyek­ből 60*40 % a 7 éven aluli gyerme­Mosolyogva közeledett hozzájuk: „Ütött a válás órája." „Allah igy rendelte, felelte az egyik vál­lait vonogatva, „igy kellett annak bekö­vetkezni. " „Ti is eljöttök utánnam. Tudom, hogy azt fogjátok cselekedni. Nemsokára vi­szontlátjuk egymást," felelte Omer aga gyorsan. Néhányan elfintorították az arcukat s bólintgattak, mintha azt akarták volna mondani: „Az bizony meglehet." „Az ugy van elhatározva," szólt közbe ismét az első. Omer aga érezte, hogy beszélnie kell, azért élénken folytatta: „Valamennyien eljöttök utánam, mert ott szép az élet. ... A buza emberma­gasra nő. Szőlő, füge bőven terem, a do­hány akkora, hogy kézzel fel se éred. A mikor hívlak, eljöjjetek valamennyien." Mi is hallottuk, hogy szép ott az élet," mondta valamelyik. Omer aga hálásan te­kintett rá s aztán folytatta: „Néhány esztendő alatt tenger sok pénzt szerzek. Ott csak arany pénz forog, ah­hoz is könnyű hozzá jutni." A kalauz szava hangzott fel: „Tessék beszállani" Omer aga riadtan tekintett szét. „O, már mennünk kell!" szólt. „Pedig azt hittem, hogy még elég időnk van, kékre esik, s hogy az összes elhaltaknak 10"99 °/ ()-a tüdővészben hunyt el, mely százaléknak 8"05 °/ 0-a a felnőttekre esik. A Kolos kórházba február havában fel­vétetett 159, ápoltatott 269, az ápolási na­pok száma volt 3127. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint, ki­véve Kesztölcz, Szölgyén, Lábatlan, To­kod, Táth, Sárisáp, Búcs és Pilismaróth községeket, hol az iskolák az uralkodott járványok folytán lezárattak, a megye többi iskoláiban a tanitás akadálytalanul s a rendes mederben folyt. Az államépitészet főnökének jelentése szerint az állami utak jó karban voltak, azo­kon forgalmi akadály nem volt, mig a tör­vényhatósági utak az olvadás következté­ben sokat szenvedtek. Előadta továbbá, hogy a párkányi átkelési szakasz árkainak rendezése és kőburkoláshoz szükséges épí­tési költség 2 /3-ad része Párkány község által biztosítva van, mig a megyei utadó­alap terhére eső 73-ad rész, mi 2650 kor. fedezetet még nem talált, mivel az 1905/1906. évi közúti költségirányzat jó­váhagyva még nincs. Az Ínséges munkára vonatkozólag elő­adta, hogy a vicinális utakon végzendő munkákra a közúti bizottság aképen dön­tött, hogy a téglaháztól a cserepes völ­gyig terjedő részlet jókarba helyeztessék, amire vonatkozó műszaki felvételek meg­ejtettek és a művelet elkészíttetett. Végül a kir. főállatorvos referált, amely szerint az állategészségügy a megye terü­letén eléggé kedvező és hogy a ragadós száj- és körömfájás végleg megszűnt. —-f. HÍREK. — Gyengélkedő főispán. Horváth Béla, megyénk közszeretetben álló főispánja, erős meghűlés következtében már mintegy hét óta szobáját kénytelen őrizni. Ez oka, hogy keddi fogadónapját nem tartotta meg. — Gulyás Elek kisczelli perjel, a hely­beli főgimnázium évtizedeken át volt jeles magyar irodalmi tanára, az önképzőkör és dalárda lelkes vezetője rövid idő múlva aranymiséjét fogja ünnepelni. A hálás ta­nítványok — mint halljuk — meleg ová­cióban készülnek részesíteni az egykor rajongással szeretett tanárt. olyan szívesen elbeszélgettem volna ve­letek." Sorra csókolta őket. Nehányjuknak zo­kon esett az elválás, könnyek szöktek a szemeikbe, ő szilárd maradt. Miért lássák, hogy az ő szive is fáj ? hogy ő is sirni szeretne ? Belépett a kocsiba. A kalauz becsukta mögötte az ajtót. Omer aga kidugta fejét az ablakon, hogy még egyszer láthassa barátait. „Üdvözletemet küldöm azoknak is, a kikkel többé nem találkozhattam" kiáltotta barátainak. A vonat megindult. Melle elszorult, nagyott lélegzett, hogy friss levegőt szívhasson be; nemcsak a fejét dugta ki, hanem egész felső testé­vel kihajolt, mintha ki akarna ugrani. Szemei még egyszer végig futottak a he­gyeken, a kerteken, a szőlőkön és háza­kon s hirtelen nagy keserűséget érzett. Szive erősen dobogott, ugy tetszett, mintha valami megszakadt volna benne, vére fejébe szökött. Ledobta fezét s karjait szülőfölde felé tárta. Ajkai remegtek, felordított mint a kinek testébe golyó fúródott s a kocsi sarkába vetve magát, keservesen zokogott. Máté Pál. — Szabadságon. Báró Jeszenák István főispáni titkár f. hó 10-én tiz napra ter­jedő szabadságra ment. Távollétében teen­dőit dr. Uray István végzi. — Nagy idők tanuja. Sziklay Lajos negyvennyolcas honvéd huszár hadnagy e hó 7-én 81 éves korában Piszkén el­hunyt. A szabadságharcban a 16. számú Károlyi ezredben szolgált. — Választók figyelmébe, A városi köz­ponti választmány a választók névjegyzé­kének 1906. évre hivatalból leendő kiiga­zítását elrendelvén, a névjegyzék kiigazí­tására kiküldött 3-as bizotság a névlajst­rom kiigazítását március hó 20-dik napján a város székházának tanácstermében a hivatalos órák alatt kezdi rneg mihez képest felhívja mindazokat, a kik az országgyű­lési képviselőválasztók lajstromába való fölvételre igényt tartanak, hogy ezen igé­nyüket a bizottságnál szóval vagy írás­ban jelentsék be. — A helyi sajtó gyásza. Kopcsányi Kálmán, a helybeli „Hunnia" nyomda sze­mélyzetének tagja, életének tavaszán, 18-ik évében elhunyt. A kór befogadására haj­landósággal biró gyenge szervezetére mé­regként hatott a betűk rovása, s mig az élettelen betűkbe életet öntött szorgalmas munkájával, azok életét oltották. Hivatásá­nak lett áldozata. Részvéttel adózunk korai sirjánál, kiben a sajtónak egy törekvő technikai munkását gyászoljuk. — A bátorkeszi takarékpénztár f. hó 9-éntartotta meg a részvényesek élénk ér­deklődése mellett évi rendes közgyűlését. A 100,000 kor. alaptőkével biró intézet 11003 kor. 41 fii. tiszta nyereményt ért el, a miből a részvényesek 6°/ 0 osztalé­kot kapnak, vagyis részvényenként 6 ko­ronát, mig a tartalékalapok a nyereményből 3190 koronával lettek 10000 koronára fel­emelve. Elénk eszmecsere volt az alap­szabályok módosításánál, amelyek az igaz­gatóság által felállított elvek értelmében lettek módosítva. — Villamvilágitás a kaszinóban A vil­lamvilágitás bevezetésének munkálatai se­rényen folynak a kaszinóban. A világítási bizottság pénteken tartott ülésében a vi­lágító testek elhelyezése felett végleg döntött. — Sztrájkolok erőszakoskodása. Pénte­ken délután mintegy 50—60 asszony, kik a sztrájkoló kőműveseknek és ácsoknak nejei, megtámadta a doroghi vám tájékán épülő félben lévő házon dolgozó kőműve­seket és ocsmány szidalmak és átkozódá­sok közepette arra akarta kényszeríteni, hogy a munkát hagyják abba. Ugyancsak pénteken délután a Vízivárosban egy he­lyen egy dolgozó kőműves alól az állást rántotta ki egy sztrájkoló, ki könnyebb sérülést szenvedett. — Bejárás A Roheim Károly és fiai budapesti cég dömösi kőbányájában az üzemet fokozni szándékozván, ázott lévő sikló és csillepálya kibővítését kérelmezte, mely ügyben a bejárás a helyszínén csü­törtökön volt az alispán vezetése mellett. — Országos Tásár. Az úgynevezett Ger­gely napi országos kirakodó és baromvá­sár holnap lesz megtartva városunkban. — Pályázat katonai tanintézetbe való fölvétel iránt. A közös hadügyminiszter most adta ki a cs. és kir. hadsereg kato­nai nevelő- és képzőintézeteiben az 1905/1906 iki iskolai év kezdetén betöl­tendő 415 egész és féldijmentes kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses helyre vo­natkozó pályázati hirdetményt Ezen he­lyek közül esik: 27 hely a katonatiszti árva fiúk nevelőintézetére, 200 hely a ka­tonai alreáliskolák első, 30 hely a Ill-ik és 25 hely a IV-ik évfolyamára; végül 100 hely a bécsújhelyi katonai akadémia és a mődlingi katonai műszaki akadémia első évfolyamára. A közelebbi tudniva­lók iránt az érdeklődők a „Budapesti Köz­löny" hivatalos lap folyó évi március 1-én és következő napján megjelent pályázati hirdetményből tájékozódhatnak. Megje­gyezzük még, hogy a magyar alapítványi helyek betöltésére nézve a hadügyminis­ter külön pályázatot fog kibocsátani. — Olcsó szép szőnyegek és függönyök. Az Orendi szőnyegház Wien (I Bezirk), ingyen és bérmentve küldi, legújabb és természethű színekben kiállított diszár­jegyzékét. — Tömeges magszállitás az államnak. Makfalvay Géza földmivelésügyi államtit­kár, Sierbán János kir. jószágigazgató ki­séretében e napokban meglátogatta Mauth­ner Ödön cs. és kir. udvari magkereske­désének Budapest, Rottenbiller utca 33. szám alatt levő központi telepét és az ál­lam részére nagyobb megrendelést tett ló­here és lucerna magból. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel megtekintette az egész telepet, hol most a tavasz idején 140 fő­ből álló személyzet bonyolítja le a mag szét­küldésének nagy munkáját. — Rendőri hírek. Lopás. Erdélyi Lajos nyitva volt lakásáról f. hó 4-én délben összesen mintegy 100 korona értékű óra, gyűrű s egyébb dolgokat emeltek el. Pin­cebetörés. Bábszki János galagonyási pin­céjének falát kiásva, pincéjéből két hordó bort vittek el. Hal lopás. Köpödi Istvánné­nak a kis-Dunán lévő halászbárkáját fel­törve, abból 300 korona értékű, körülbe­lül egy métermázsa halat vittek el. — Az önálló pusztai birtokosok közte­herviselése. A m. kir. közigazgatási bí­róság egy fölmerült esetből kifolyólag leg­utóbb ugy döntött, hogy a községek álta­lános közigazgatási kiadásainak fedezésé­nél az önálló puszták birtokosaira is csu­pán a kiadások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, amely a községek törzs­vagyonának jövedelméből már nem fe­dezhető. — Ragacs réz és üveg számára. Ezen célból gyantaszappant kell készíteni, me­lyet 1 sulyrész marónátron és 3 sulyrész gyantának 5 sulyrész vizben való főzéssel állítunk elő. Ezen keveréknek félennyi mi­nőségű gipszszel való összegyúrása által nyerjük a ragacsot, mely rézégőknek pet­róleumlámpák üvegtartójára való megerő­sítésére, stb. használható. Az igy elkészí­tett ragacs nagy kötőképességgel bir, a petróleum át nem hatja, a meleget jól birja és Va— 3 /4 óra múlva megkeménye­dik. Gipsz helyett zinkfehér, ólomfehér vagy oldatlan mészpor hozzáadása által a megkeményedést késleltethetjük. IRODALOM. f A Vasárnapi Könyvtár új fü­zetei. Oly olvasni valót adnak a magyar ifjúság és a nép kezébe, amely az erkölcs­prédikáló, érzékeny históriák régi sablon­jával szakit, s-e- helyett komoly tudást plántál bele a fogékony lelkekbe. Három füzet az különösen, ami megragadja az új sorozatból a figyelmünket. Mind a hármat SZÍVÓS Béla irta, irodalmunknak ez a régi szorgalmas munkása, a ki nagy, képzett­ségével bámulatosan tud a nép lelkéhez alkalmazkodni. Mind a három új munkája a természet világába vezeti be a népet és az ifjúságot. Két füzetben Az állatvilág csodáiról beszél, a harmadik munkájában pedig (A természet csodái) a természet meglepő tüneményeit ismerteti. Igei jó munka az új sorozat 11. és 12. számú füzete, Vetési László Boldog házi esték cimű tanulságos története a magyar nép szá­mára. A jeles munkát élvezettel forgathatja minden gazdaember. Végűi Fényes Elek Északsarki utazásai első részének, átdol­gozott uj kiadása jelent meg, a mely a mult század közepe tájáig ismerteti a művelt nem­FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes ízű ter­s== mészetes hashajtószer. sssss

Next

/
Oldalképek
Tartalom