Esztergom és Vidéke, 1905
1905-03-12 / 21.szám
melyből folyólag az előadó azt javasolta, hogy a kórházigazgató ellen, a köteles ellenőrzés elmulasztása miatt, a fegyelmi eljárás rendeltessék el. Dr. Helcz Antal az előadói javaslattal szemben a fegyelmi eljárás mellőzése mellett szóllalt fel. Ha van kára úgymond a kórháznak, úgy azért a főorvos, ki az ellenőrzés gyakorlására a kórházi szabályok szerint kötelezve van, felelős, azt megtéríteni tartozik. Bár nézete szerint ez nem méltányos, mert a szabályzat képtelen rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek ha a kórházi főorvosnak alá kell magát vetnie, úgy még kevésbbé méltányos, hogy az esetleges anyagi kár megtéritése mellett, még fegyelmileg is büntettessék, főleg pedig akkor, s a jelen esetben, mert köztudomású, hogy a főorvos fáradhatlan tevékenységet fejtett ki a kórház létesítése körül, s egyedül az ő ügybuzgalma folytán tett szert a kórház arra a jó hírnévre, melynek jelenleg örvend, s köszöni azon majdnem megkétszeröződött forgalmát, amelynek miatta az orvosi és a betegápolási, segéd és kezelői személyzetet szaporítani kellett, s igy csak az érdem elismeréséről, s nem fegyelmiről lehetne szó. Hogy, és ha a főorvos a kórházi szabályokban foglalt ellenőrzési kötelességével szemben mulasztást követett el, ez a szabályzat kivihetetlen rendelkezéseiben keresendő, miért is célszerűnek vélné ezek módosítását. Szóllott ez ügyhöz Andrássy János alispán, dr. Szeyler Emil tiszti főorvos, dr. Hulényi Győző tiszti főügyész, majd felolvastatott a törvénynek vonatkozó szakasza, s az ezzel ellentétben lévő és kórmányilag jóváhagyott kórházi szabályzat, melynek utánna a bizottság az előadói javaslat félretételével aképen határozott, hogy felhívja a várost, miszerint a volt kórházi gondnok ügykezeléséből származó hiánj'Qkat, anyagi károkat állapítsa végleg s pontosan meg, s a volt gondnok ellen folyamatba tett fegyelmi eljárást fejezze be. A tiszti főorvos adta elő ezután jelentését, amelyből látjuk, hogy február havában Esztergom városában 53, az esztergomi járásban 128 és a párkányi járásban 92, összesen 273 haláleset volt, melyekből 60*40 % a 7 éven aluli gyermeMosolyogva közeledett hozzájuk: „Ütött a válás órája." „Allah igy rendelte, felelte az egyik vállait vonogatva, „igy kellett annak bekövetkezni. " „Ti is eljöttök utánnam. Tudom, hogy azt fogjátok cselekedni. Nemsokára viszontlátjuk egymást," felelte Omer aga gyorsan. Néhányan elfintorították az arcukat s bólintgattak, mintha azt akarták volna mondani: „Az bizony meglehet." „Az ugy van elhatározva," szólt közbe ismét az első. Omer aga érezte, hogy beszélnie kell, azért élénken folytatta: „Valamennyien eljöttök utánam, mert ott szép az élet. ... A buza embermagasra nő. Szőlő, füge bőven terem, a dohány akkora, hogy kézzel fel se éred. A mikor hívlak, eljöjjetek valamennyien." Mi is hallottuk, hogy szép ott az élet," mondta valamelyik. Omer aga hálásan tekintett rá s aztán folytatta: „Néhány esztendő alatt tenger sok pénzt szerzek. Ott csak arany pénz forog, ahhoz is könnyű hozzá jutni." A kalauz szava hangzott fel: „Tessék beszállani" Omer aga riadtan tekintett szét. „O, már mennünk kell!" szólt. „Pedig azt hittem, hogy még elég időnk van, kékre esik, s hogy az összes elhaltaknak 10"99 °/ ()-a tüdővészben hunyt el, mely százaléknak 8"05 °/ 0-a a felnőttekre esik. A Kolos kórházba február havában felvétetett 159, ápoltatott 269, az ápolási napok száma volt 3127. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint, kivéve Kesztölcz, Szölgyén, Lábatlan, Tokod, Táth, Sárisáp, Búcs és Pilismaróth községeket, hol az iskolák az uralkodott járványok folytán lezárattak, a megye többi iskoláiban a tanitás akadálytalanul s a rendes mederben folyt. Az államépitészet főnökének jelentése szerint az állami utak jó karban voltak, azokon forgalmi akadály nem volt, mig a törvényhatósági utak az olvadás következtében sokat szenvedtek. Előadta továbbá, hogy a párkányi átkelési szakasz árkainak rendezése és kőburkoláshoz szükséges építési költség 2 /3-ad része Párkány község által biztosítva van, mig a megyei utadóalap terhére eső 73-ad rész, mi 2650 kor. fedezetet még nem talált, mivel az 1905/1906. évi közúti költségirányzat jóváhagyva még nincs. Az Ínséges munkára vonatkozólag előadta, hogy a vicinális utakon végzendő munkákra a közúti bizottság aképen döntött, hogy a téglaháztól a cserepes völgyig terjedő részlet jókarba helyeztessék, amire vonatkozó műszaki felvételek megejtettek és a művelet elkészíttetett. Végül a kir. főállatorvos referált, amely szerint az állategészségügy a megye területén eléggé kedvező és hogy a ragadós száj- és körömfájás végleg megszűnt. —-f. HÍREK. — Gyengélkedő főispán. Horváth Béla, megyénk közszeretetben álló főispánja, erős meghűlés következtében már mintegy hét óta szobáját kénytelen őrizni. Ez oka, hogy keddi fogadónapját nem tartotta meg. — Gulyás Elek kisczelli perjel, a helybeli főgimnázium évtizedeken át volt jeles magyar irodalmi tanára, az önképzőkör és dalárda lelkes vezetője rövid idő múlva aranymiséjét fogja ünnepelni. A hálás tanítványok — mint halljuk — meleg ovációban készülnek részesíteni az egykor rajongással szeretett tanárt. olyan szívesen elbeszélgettem volna veletek." Sorra csókolta őket. Nehányjuknak zokon esett az elválás, könnyek szöktek a szemeikbe, ő szilárd maradt. Miért lássák, hogy az ő szive is fáj ? hogy ő is sirni szeretne ? Belépett a kocsiba. A kalauz becsukta mögötte az ajtót. Omer aga kidugta fejét az ablakon, hogy még egyszer láthassa barátait. „Üdvözletemet küldöm azoknak is, a kikkel többé nem találkozhattam" kiáltotta barátainak. A vonat megindult. Melle elszorult, nagyott lélegzett, hogy friss levegőt szívhasson be; nemcsak a fejét dugta ki, hanem egész felső testével kihajolt, mintha ki akarna ugrani. Szemei még egyszer végig futottak a hegyeken, a kerteken, a szőlőkön és házakon s hirtelen nagy keserűséget érzett. Szive erősen dobogott, ugy tetszett, mintha valami megszakadt volna benne, vére fejébe szökött. Ledobta fezét s karjait szülőfölde felé tárta. Ajkai remegtek, felordított mint a kinek testébe golyó fúródott s a kocsi sarkába vetve magát, keservesen zokogott. Máté Pál. — Szabadságon. Báró Jeszenák István főispáni titkár f. hó 10-én tiz napra terjedő szabadságra ment. Távollétében teendőit dr. Uray István végzi. — Nagy idők tanuja. Sziklay Lajos negyvennyolcas honvéd huszár hadnagy e hó 7-én 81 éves korában Piszkén elhunyt. A szabadságharcban a 16. számú Károlyi ezredben szolgált. — Választók figyelmébe, A városi központi választmány a választók névjegyzékének 1906. évre hivatalból leendő kiigazítását elrendelvén, a névjegyzék kiigazítására kiküldött 3-as bizotság a névlajstrom kiigazítását március hó 20-dik napján a város székházának tanácstermében a hivatalos órák alatt kezdi rneg mihez képest felhívja mindazokat, a kik az országgyűlési képviselőválasztók lajstromába való fölvételre igényt tartanak, hogy ezen igényüket a bizottságnál szóval vagy írásban jelentsék be. — A helyi sajtó gyásza. Kopcsányi Kálmán, a helybeli „Hunnia" nyomda személyzetének tagja, életének tavaszán, 18-ik évében elhunyt. A kór befogadására hajlandósággal biró gyenge szervezetére méregként hatott a betűk rovása, s mig az élettelen betűkbe életet öntött szorgalmas munkájával, azok életét oltották. Hivatásának lett áldozata. Részvéttel adózunk korai sirjánál, kiben a sajtónak egy törekvő technikai munkását gyászoljuk. — A bátorkeszi takarékpénztár f. hó 9-éntartotta meg a részvényesek élénk érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését. A 100,000 kor. alaptőkével biró intézet 11003 kor. 41 fii. tiszta nyereményt ért el, a miből a részvényesek 6°/ 0 osztalékot kapnak, vagyis részvényenként 6 koronát, mig a tartalékalapok a nyereményből 3190 koronával lettek 10000 koronára felemelve. Elénk eszmecsere volt az alapszabályok módosításánál, amelyek az igazgatóság által felállított elvek értelmében lettek módosítva. — Villamvilágitás a kaszinóban A villamvilágitás bevezetésének munkálatai serényen folynak a kaszinóban. A világítási bizottság pénteken tartott ülésében a világító testek elhelyezése felett végleg döntött. — Sztrájkolok erőszakoskodása. Pénteken délután mintegy 50—60 asszony, kik a sztrájkoló kőműveseknek és ácsoknak nejei, megtámadta a doroghi vám tájékán épülő félben lévő házon dolgozó kőműveseket és ocsmány szidalmak és átkozódások közepette arra akarta kényszeríteni, hogy a munkát hagyják abba. Ugyancsak pénteken délután a Vízivárosban egy helyen egy dolgozó kőműves alól az állást rántotta ki egy sztrájkoló, ki könnyebb sérülést szenvedett. — Bejárás A Roheim Károly és fiai budapesti cég dömösi kőbányájában az üzemet fokozni szándékozván, ázott lévő sikló és csillepálya kibővítését kérelmezte, mely ügyben a bejárás a helyszínén csütörtökön volt az alispán vezetése mellett. — Országos Tásár. Az úgynevezett Gergely napi országos kirakodó és baromvásár holnap lesz megtartva városunkban. — Pályázat katonai tanintézetbe való fölvétel iránt. A közös hadügyminiszter most adta ki a cs. és kir. hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben az 1905/1906 iki iskolai év kezdetén betöltendő 415 egész és féldijmentes kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses helyre vonatkozó pályázati hirdetményt Ezen helyek közül esik: 27 hely a katonatiszti árva fiúk nevelőintézetére, 200 hely a katonai alreáliskolák első, 30 hely a Ill-ik és 25 hely a IV-ik évfolyamára; végül 100 hely a bécsújhelyi katonai akadémia és a mődlingi katonai műszaki akadémia első évfolyamára. A közelebbi tudnivalók iránt az érdeklődők a „Budapesti Közlöny" hivatalos lap folyó évi március 1-én és következő napján megjelent pályázati hirdetményből tájékozódhatnak. Megjegyezzük még, hogy a magyar alapítványi helyek betöltésére nézve a hadügyminister külön pályázatot fog kibocsátani. — Olcsó szép szőnyegek és függönyök. Az Orendi szőnyegház Wien (I Bezirk), ingyen és bérmentve küldi, legújabb és természethű színekben kiállított diszárjegyzékét. — Tömeges magszállitás az államnak. Makfalvay Géza földmivelésügyi államtitkár, Sierbán János kir. jószágigazgató kiséretében e napokban meglátogatta Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésének Budapest, Rottenbiller utca 33. szám alatt levő központi telepét és az állam részére nagyobb megrendelést tett lóhere és lucerna magból. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel megtekintette az egész telepet, hol most a tavasz idején 140 főből álló személyzet bonyolítja le a mag szétküldésének nagy munkáját. — Rendőri hírek. Lopás. Erdélyi Lajos nyitva volt lakásáról f. hó 4-én délben összesen mintegy 100 korona értékű óra, gyűrű s egyébb dolgokat emeltek el. Pincebetörés. Bábszki János galagonyási pincéjének falát kiásva, pincéjéből két hordó bort vittek el. Hal lopás. Köpödi Istvánnénak a kis-Dunán lévő halászbárkáját feltörve, abból 300 korona értékű, körülbelül egy métermázsa halat vittek el. — Az önálló pusztai birtokosok közteherviselése. A m. kir. közigazgatási bíróság egy fölmerült esetből kifolyólag legutóbb ugy döntött, hogy a községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a kiadások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, amely a községek törzsvagyonának jövedelméből már nem fedezhető. — Ragacs réz és üveg számára. Ezen célból gyantaszappant kell készíteni, melyet 1 sulyrész marónátron és 3 sulyrész gyantának 5 sulyrész vizben való főzéssel állítunk elő. Ezen keveréknek félennyi minőségű gipszszel való összegyúrása által nyerjük a ragacsot, mely rézégőknek petróleumlámpák üvegtartójára való megerősítésére, stb. használható. Az igy elkészített ragacs nagy kötőképességgel bir, a petróleum át nem hatja, a meleget jól birja és Va— 3 /4 óra múlva megkeményedik. Gipsz helyett zinkfehér, ólomfehér vagy oldatlan mészpor hozzáadása által a megkeményedést késleltethetjük. IRODALOM. f A Vasárnapi Könyvtár új füzetei. Oly olvasni valót adnak a magyar ifjúság és a nép kezébe, amely az erkölcsprédikáló, érzékeny históriák régi sablonjával szakit, s-e- helyett komoly tudást plántál bele a fogékony lelkekbe. Három füzet az különösen, ami megragadja az új sorozatból a figyelmünket. Mind a hármat SZÍVÓS Béla irta, irodalmunknak ez a régi szorgalmas munkása, a ki nagy, képzettségével bámulatosan tud a nép lelkéhez alkalmazkodni. Mind a három új munkája a természet világába vezeti be a népet és az ifjúságot. Két füzetben Az állatvilág csodáiról beszél, a harmadik munkájában pedig (A természet csodái) a természet meglepő tüneményeit ismerteti. Igei jó munka az új sorozat 11. és 12. számú füzete, Vetési László Boldog házi esték cimű tanulságos története a magyar nép számára. A jeles munkát élvezettel forgathatja minden gazdaember. Végűi Fényes Elek Északsarki utazásai első részének, átdolgozott uj kiadása jelent meg, a mely a mult század közepe tájáig ismerteti a művelt nemFERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes ízű ters== mészetes hashajtószer. sssss