Esztergom és Vidéke, 1905

1905-09-17 / 75.szám

kettőt pedig vessen vissza, s viszont, nevezzen a város is négyet, kik közül aztán ő, a cég is kettőt fog választani, ketŐtt meg visszavetni. Hát ez a nagylelkűség szép a cégtől, de a város nem kért. belőle, hanem a maga részéről a szerződés értelmében kettőt nevezett meg, és pedig a magyar Schuckert művek és a Hazai Villamossági cégnek egy-egy szakértőjet. Hegy a villamos szakértőkkel nem bővelkedünk annyira, s hogy azok nagy része a céggel bizonyos érdekeltségi viszonyban van, már fentebb előadtuk. Nem vádoljuk a céget csalafintasággal a műszaki bíróság egybeállítását illetőleg, bár a szerződésellenes eljárás nem korrekt eljárás, de nem zárkózhatunk el azon pessismista felfogás felől, hogy a cég akkor, midőn a maga részéről négy szakértőt ajánlott, bizonyára oly négy egyént választott magának, hogy bárkit vessen is vissza a város, ő nem veszíthet, mig a városnak az ő szája íze szerinti szakértő, alig akad kettő is, s ha ezekhez még kettőt olyat talál megnevezni, akik a cégnek inkább ínyére vannak, úgy bizonyos, hogy a két elsőt vissza fogja vetni, s így a műszaki bíróság ítélete előre sejthető. Nagy kíváncsisággal várjuk, hogy a műszaki bíróság miként fog megalakulni, de méginkább, hogy miként fogja megoldani az elnökválasztás nagy horderejű kérdését, mert ha sejtelmünk nem csal, a megalakulás kérdése még a télvíz idején is kisértő tengeri kigyó lesz. De, dőljön bár a kérdés a cég javára, a műszaki bíróság ily döntése jelen esetben a városra felette sérelmes és igazságtalan lenne, és a cég eljárását a szerződés megkötése időpontjára olybá tenné, mint ki oly szerződési pontokat fogadtaJól jártak a brazíliai partoknál elmerült „

Thetis" angol fregatt kiaknázására vállalkozott búvárok, kik tizennyolc hónap alatt a hajón volt 162.000 font sterlinget felhozták. Az angol kormány négy ágyú naszádot rendelt ki oltalmukra s ezenkívül hatvanezer fontot fizetett munkadíj fejében. II. Jakab király uralkodása alatt szintén egy nagy mentési vállalat sikerült. Egy negyvennégy évig a víz alatt maradt gazdag spanyol hajóból Dél-Amerika partjainál elsülyedt 310 ezer font sterling értékű aranyat hoztak fel. 1687-ben az örvendetes esemény emlékére külön érmek készültek, melyek most csak ritkán láthatók. Ha már a tenger fenekén heverő kincsekről beszéltünk, a hajótörések szomorú lajstromát is n eg kell említenünk. A hivatalos jelentésekből kitűnik, hogy 1855től 1887-ig nem kevesebb, mint 90,158 hajó veszett el végképen, vagy tetemesen sérült meg szélvészek, vagy összeütközések alkalmával. Ugyanezen időszakban nem kevesebb, mint 23,831 ember vesztette életét a tengeren. E szám még egyszer oly nagy lett volna a nemzeti '.mentőhajó intézmény nélkül, mely 23 939 embert mentett meg a haláltól. tott el a jóhiszemű várossal, melyeknek a gyakorlati életben, a tapasztalaton megnyilatkozó útvesztőit ő igen, de a város előre nem láthatta. Egy világhírű, jó hírnevére féltékeny cég részéről nem várta volna városunk azt, hogy akkor, midőn vele szemben igazán léptennyomon csak előzékenységet tanúsít, hogy akkor egy ily kényszer helyzet elé állítja a várost. Ám tegye, de azt hisszük fel fogja ezt városunk jegyezni abba a bizonyos fekete könyvbe, s ha majd a villamosságot bevezetni szándékozó városok a mi minta világításunkat fognak jönni tanulmányozni, fel fogja ütni annak lapjait, az elsőtől az utolsóig, hogy a szerződés megkötésénél okuljanak rajtunk, a cég sikereinek büszkeségén. —a. Iparosaink a szabadkai kongresszuson. Magyarország iparossága az 1884. évi XVII. t, c. módosítása érdekében 1887-ben jött elősször össze Budapesten tanácskozásra, hogy felhívja az illetékes körök figyelmét a fennálló ipartörvény hibáira s ezzel kapcsolatosan egy oly törvény alkotására, mely kellő biztosítékot nyújt a kisiparosnak helyzete javítására. Kimondotta ekkor a gyűlés azt is, hogy ügyében három évenként mindaddig kongresszust fog tartani az ország különböző helyein, mig e kérdés törvényhozásilag helyes megoldást nem nyer. Igy történt, hogy tanácskozás tartatott Budapesten 2-szer, Arad, Miskolc, Kolozsvár és Nagyvárad városokban és legutóbb f. hó 8—9 és 10-én a VII. kongressus Szabadkán. Ezúttal a hazai ipartestületek nagyszámú jelentkezése oly lelkes érdeklődést tanúsított a kongressus iránt, hogy az erkölcsi siker már is biztosnak vehető s joggal remélMennyi kincs jutott a tenger fenekére a mostani orosz-japán háborúban ? Sok bajt okoznak a tengeren elveszett legközelebbi rokonok és örökösök az illető családoknak. Igy például 1882-ben a marseillesi polgári törvényszék előtt egy különös jogi kérdés merült fel. Ugyanis férj és nő egy hajótörés alkalmával elvesztek. Most arról volt szó és arra nézve kellett ítéletet hozni, hogy a két házastárs közül melyik élte túl a másikat, mert ettől függőt egy 75 ezer sterlingre rúgó örökség birtoklása. Ehhez hasonló eset 1767-ben fordult elő, 1766 október havában Stauvvix tábornok második nejével és leányával ugyanazon hajóban Dublinből Angliába utazott. A hajó a tengeren nyom nélkül eltűnt, anélkül, hogy a szomorú eset közelebbi részleteit meg lehetett volna tudni. Stauwix kisasszony anyai részéről való nagybátyja az örökség kiadását a polgári jog azon elvénél fogva követelte, melyben kimondatik, hogy ha a szülő és gyermek együtt vesztek el s haláluk módja nem lenne kitudható, azt kel feltételezni, hogy a gyermek a szülőt túlélte. A tábornok unokaöcscse azonban meg nyerte a pert, amennyiben örökségi igényeit a nagybátyja ellenében a törvényszék jogosabbnak tekintette* hető, hogy az iparos közvélemény akarata és panasza az ország nagy férfiai és törvényhozói előtt kifejezésre jutva, végre nemcsak elhangzani, de érvényesülni is fog. El is érkezett a szükség ideje, mert a hazai kézműiparosság két régi, életbevágó követeléséhez, t. i. a gazdasági függetlenség és az ipartörvény revíziójához újabban még két fontos kérdés kapcsolódott — nevezetesen a munkás mozgalmakkal szemben való állásfoglalás és az iparos érdekeknek a parlamentben való hatásosabb képviselete. A napirend fontos tárgyai közül különösen kiemelendŐnek tartjuk az ipartörvény revízióját, mely kérdésnek előadójául ujolag városunk ipartestületének derék elnöke, Dóczy Ferenc kéretett fel, ki tisztét oly ügyes és szakszerűen teljesité, hogy határozati javaslata a hozzáfűzött indokolással nemcsak egyhangúlag, de a vezérférfiak részéről is nagy tetszéssel fogadtatott, A javaslat pontjai a következők : Mondja ki az országos ipartestületi gyűlés, hogy az 1884. évi XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvénynek az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz, s az élet igényeihez képest történendő revíziója alkalmával a módosítandó ipartörvénybe fölveendőknek tartja a következő intézkedéseket : 1) Tétessék kötelezővé az ipartestületek létesítése járási székhelyenkint s az igy megalakított ipartestületnek a járás területén lakó összes szakképzett iparosok kötelezett tagjai legyenek kivétel nélkül. 2) Az ipartestületek hatásköre kiterjesztendő oly irányban, hogy az iparosok testületi beléletére, továbbá a munkaadók, segédmunkások és tanoncok közt fölmerülő panaszokra vonatkozó minden ügy érdemleges elbírálása és elintézése az ipartestületekre ruháztassák. 3) Tanoncot tartani csak szakképzett, önnálló iparos legyen jogosítva. A tanonctartási jogosítvány megadása az ipartestületek hatáskörébe utalandó. 4) Feljogosítandók az ipartestületek, hogy az iparos tanoncok tanulási idejét fegyelmi bűntetésképen három hónaptól egy évig terjedő idővel meghosszabbíthassák. 4) Iparjogositványt csak tanult, szakképzett iparos és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakorlására kaphasson. E végből a segédmunkás minőségben kitöltött legalább négy évi szakbeli foglalkozás kimutatása kívántassák meg s az iparjogositvány megadása előtt az ipartestület véleménye kéressék ki. Nem tanult iparosok szakképzett üzletvezető alkalmazásával sem űzhessenek önállóan ipart. 6) A kontár ipar ellenőrzése és eltiltása az ipartestületek hatáskörébe utaltassák. 7) Amely ipartestület tagjainak kétharmad része kívánja, annak kebelében valamenyi tagra kiterjedő kötelező belépéssel ipartestületi nyugdíjintézmény létesítendő. Ipartestületi nyugdíjintézet tagjai az esetleg szervezendő országos nyugdíjintézménybe való belépésre nem kötelezhetők. 8) Vétessék törvénybe, hogy a munkából jogtalanul kilépő segédek s az elszökött tanulók költségmentesen kisérendők vissza helyeikre s a visszakisértetés iránti eljárás az ipartestület hatáskörébe tartozzék. A kongressuson 180 ipartestület 600 taggal volt képviselve. Városunk ipartestülete részéről — miként már jeleztük — Dóczy Ferenc elnök, Dudás János alelnök, Iványi Géza és Draxler Alajos elöljárósági tagok küldettek ki. -y Közigazgatás a megyénél Esztergom, szept. 15. A megye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta e havi ülését, mely a közigazgatásnak augusztus havi menetéről számolt be. Augusztus az a hónap, melyben kün a legszorgosabb a munka, mig a falak között, az irodákban ekkor «ran a nyári szünet, s igy érthető, hogy a szakelőadók referádája, elég szűkszavú volt. Az ülésen, főispánunk Olaszországban lévén családjával, az alispán elnökölt, melynek egy órai lefolyását a ezekben adjuk. Az alispáni jelentés szerint a közrendészet terén nevezetesebb esemény elő nem fordult. Tüzek voltak úgy a túlsó, mint az innenső járásban. A katonai ügyek terén felemiitette, hogy augusztus havában csak egy állandó sorozó bizottsági ülés volt, mely alkalommal azonban az ex-lex miatt utóállitás nem történt, csupán egy ausztriai hadköteles helyeztetett vissza és keresetképtelenség okából 5 rokon vizsgáltatott meg. A törvényhatósági élet köréből a különféle ülésekről emlékezett meg. Ezután a Boltizár József érseki helynök halálával megüresedett börtönvizsgáló bizottsági elnökségre dr. Fehér Gyula, mig ennek helyére a bizottság tagjává Brutsy János választattak meg. A pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adónál a mult év augusztus havához képest 235,316 korona 26 fillér a csökkenés. A boritaladó és húsfogyasztási adó kivételével, melynél az előző év augusztus havához képest 786 k< r. 35 fillér az emelkedés, valamennyi adó és illetéknél csökkenés tapasztalható. A tiszti ügyész statisztikai adatokat tartalmazó jelentése u;án a kir. tanfelügyelő jelentett. Referádájában fontosabb tárgyak voltak : a magyar nyelvnek a nem magyar ajkú községekben való tanítása ügyében kelt miniszteri rendelet; Stefkó Károly lakbér kérése, a kir. tanfelügyelők számára kiadott uj utasítás A tankötelezettség szigorú végrehajtása tárgyában az összes községi elöljárósághoz körrendelet intéztetik, végül a lábatlani elemi iskolák állapota ügyében átirt a bizottság az érseki helynökhöz s az ev. ref. püspökhöz, követelve a gyors intézkedést. Az államépitészeti hivatal főnöke, Persina Alfréd kir, főmérnök az állami és törvényhatósági közutak jókarban létéről jelentett, majd a vicinális közutakon állami segéllyel végzendő munkálatokról. A tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügyi állapotok a városban kedvezők, az esztergomi járásban kedvezőtlenek, mig a párkányi járásban -i— a bátorkeszi és szölgyémi kör kivételével, — kedvezők voltak. Augusztusban Esztergom városban 56, az innenső járásban 116, mig a párkányi járásban 104, összesen 276 egyén halt meg. Tüdővészben az elhaltaknak 11'96 % hunyt el. A Kolos kórházban a mult hóról maradt ápolás alatt 88, felvétetett augusztusban 120, elbocsájtátott 109, meghalt 9. Az összes ápolási napok száma volt 2691. Az árv. elnök és a kir. ügyész jelentésének tudomásul vétele után Büttner Róbert közgazd. előadó adta elő jelentését, mit azzal kezdett, hogy a gabnaneműeknél bár mennyiségileg a termés nagyobb volt miként az előző évben, azonban minőségileg az idén alatta állott, úgy, hogy az árak közötti különbözetet a többlet aligha fogja kiegyenlíteni. A buza katasztrális holdankénti átlagos termése megyénkben 895 mm., mi az országos átlagot 1'80 mm.-val haladja meg. Minőségre nézve nagyon különböző, a fakószinű és könynyű minőségű túlsúlyban van, A szalma