Esztergom és Vidéke, 1904
1904-12-01 / 95.szám
2 HS//1 KK < VI £?, V’iDÉíCV (95. •* 7. A ' ", 1904. rO'czeraber 1 Nagy tanulságot szolgáltatott erre az uj világ, a praktikus berendez kedéseiben oly méltán csodált Amerika. Már Londonban is összehasonlíthatatlanul egészségesebben iaknak az emberek, mint Bécsben és Budapesten, valamint a nagyobb magyar vidéki városokban, Az angolszász fajnak a lakásberendezésben meg nyilvánuló okosságát még jelentékenyebben fejlesztették az amerikaiak. Az amerikai üzleti élet arányai olyan rengetegek, hogy alig is képzelheti el a méretek óriási voltát, aki színről színre nem látta azokat. Az üzleti élet rengeteg méretei és a nagy világverseny iparban, kereskedelemben természetesen igen nagy mérvben veszi igénybe az amerikai nemzet munka erejét. S mégis dacára a szakadatlan lázas tevékenységnek, mely a szellemi és testi munkásnak egyaránt egész nappalát igénybe veszi, az erők mégsem merülnek ki sem az agy nem veszti el munkaképességét, sem a karok izmai idő előtt el nem petyhüdnek. Ezt az előnyös eredményt az erőkkel való helyes gazdálkodás fejti meg. Az amerikai rendkívül intenzív munkát végez, viszont a legnagyobb gondosságot fejti ki abban, hogy a szervezetet okos pihentetés által megóvja az elkopástól. Eléri ezt részben a vasárnapon való abszolút munkaszünetelés által, de főképpen a lakásviszonyok helyes elrendezése által. Az amerikai városok azon negyedében, — a város közepén — ahol az üzleti élet honol, húsz és harminc emeletes ház jk tornyosulnak ég felé, fölülmúlva a bibliai Babylon minden merészségét. Azonban ezekben az égig nyúló óriás alkotmányokban egyetlen ember sem lakik. Kizárólag áruházak és irodák céljaira szolgálnak ezek az épületkolosszusok. — Az amerikai mind az üzleti városrészen kívül lakik csendben, keskeny i—2 emeletes házacskákban, melyeket csinos kert övez, olyan szép zöld pá /.sittal, hogy lelkünk felderül, midőn szemünket rajta legeltetjük. Mihelyt a napi munka végződik, az áruházak és irodák százezrei megürlilnak, á szellemi és testi munkások óriás tömege a vakmerő gyorsasággal repülő villamos vasúti kocsikat lepi el és 20—30 percnyi száguldás után kiér kies, szép, csen des otthonába s ott üde levegőben, családja körében kedves otthonban, egészséges szórakozással tölti el az esti órákat, majd üdítő éjjeli álomba merül s amidőn reggel újból kenyérkereső munkájára indul, lelki és testi erői reljes egyensúlyában, pihenten, frissen, vidáman hagyja el övéit, hogy fáradalmai kipihe nésére az esti órákban ismét hoz- zájok térjen vissza. Az amerikai igazán elmondhatja, hogy az ő háza az ő vára. Minden család külön lakik a maga kis házában, csak kivételesen lakik két vagy három család egy házban. Ez a külön lakás biztosítja a kényelmet és feszé- lyezetlenséget, növeli a családi élet bensőségét, nyugalmat, üdülést biz tosit a munkából fáradtan hazatérőnek. Mit mutat ezzel szemben Budapest, Bécs s általában az európai kontinens nagy városainak példája ? Az üzleti élet szinte nincs külön választva a magánlakásoktól. Bent a város közepén, rossz levegőben, Összezsufoltan, kényelem nélküli nagy bérkaszárnyákban lakik egy- egy olyan embertömeg, melynek népessége egy nagyobb íaluéva! felér. Fűnek, fának, virágnak nyoma sincs. Tiszta, üdítő levegő, mely a munkától elfáradt testet frissítené, s a nyári hőségben enyhet nyújtana, teljesen hiányzik. Ugyanabban az emésztő, zajos, levegőtlen, kényeimetlen keretben, amelyben az in- tenziv nappali munkát kell elvégezni, őrlődnek le a pihenésre, szórakozásra, uj erőgyűjtésre rendelt napszakok. Ezért emésztő nálunk a városi munka, innen az idegbajok nagy- tömege, ezért merül ki szellemi és testi erő idő előtt. Az egészség a legnagyobb kincs. Es forrása minden haladásnak. Tanuljuk meg az uj világtól, mikép kell megbecsülni ezt a legnagyobb kincset ! Lukács György. — Igazi táltosok ! — hangzott mindenünnen. Maga Füstös Tamás is mélyen megvolt illetődre, valahányszor rájuk nézett. A feleségének a szeme is könybe lábadt. — No apjuk — mondta elérzéke- nyülten — megszánta kigyelmedet az Isten. Nem is lett volna semmi baj, ha egy incidens közbe nem jön. Az incidens az volt, hogy az uradalmi bérlő Gajlás nagyságos úr meglátta a két szürkét és azt kérdezta Füstös Tamástól, hogy eladók-e ? — Nem úgy vettem, hogy túladjak rajtuk. — Pedig én megvenném. Jó áron venném meg. — Húszén nem mondom, hogy éppen — Gajlás Uram nem hagyta kibeszélni. — Ide hallgasson Füstös Tamás : adok értük két igás lovat s tetejébe ötszáz forintot. Se többet, se kevesebbet. Holnapig meggondolhatja. Aludjék rá egyet. Azzal odébb állott. Füstös Tamás azon az éjszaka nem aludt egy mák szemnyit. Nyugtalanul hánykolódott az ágyon. Mérlegelte az állapotát. Két ló, meg ötszáz forint! ... Mi ez ? Hiszen akkor ötszáz forint ingyen marad a kezében. Egészen ingyen . . . Olyan igyen, mintha lopta volna . . . Mert hát egész évi keserves munka után se jár ötszáz forint egy gúnyénak, még nkkor se, ha megszakad a munkában. . . Ez nem istenes dolog . . . Ha kevesebbet ígértek volna, a legboldogabb ember lett volna. Be igy ! Nem tudta a lelkére venni. A skrupulusok egyre határozottabb alakot öltöt'ek. A szegény gányó a létért való küzdelemben csak azokat az eszközököt ismerte, melyekhez verejték fü ődik. Még a fogai is vacogtak arra a gondolatra, hogy ő minden ve- sződség, faradság s munka nélkül ötszáz forintot zsebeljen be. Nem lehet azon Isten áldása. Azután bírálni kezdte azokat a körülményeket, amelyek között a két almáss'/.ürkébez jutott. Részeg, korhely embrtől vette. Olyantól, aki elitta az az eszét Megvallotta magáink, hogy ez bizony csúnya, alattomos dolog. Ilyet jóravaló embernek nem is szabadna tenni. Ezért még a csendbiztos is felelősségre vonhatja . . . Hajnalban közölte aggályait a feleségével, ki szintén kevés megnyugtató momentumot látott az ötszáz forint nyereségében. — Sok pénz az. A mi igaz, az igaz — mondotta búslakodva. Föstös Tamás pedig fölugrott az ágyból, s felpattant az egyik lóra. A másikat úgy vezette kötőféken. Nyargalt velők egyene-en Kerekrétre, Rohoska Pál uramhoz. Ott találta az udvaron munkában Éppen disznót ölt. — Mi jót hozott ? kérdezte Rohoska. — Hát tetszik tudni, ói vagyok az II mEiw X liluel! «JLbÍsOmI mm — Szemieut. Hess Rezső a 76-ik! gyalogezred parancsnokló ezredese az j simult bét folyamin az ezrednek Koma- j ■ómban állomásozó zászlóalja felett | szemlét, tartott. — Névnap CGváth Andor városi ta-i lácsjegyző, lapunknak kedves iollú1 munkatársa tegnap ülte névnapját. Az idvözlők jókivánataiban mi is oszto-! sunk. — Dohánygyárat E ztergomnak. Má-j ■iodizben foglalkoztunk egy, városunkban létesítendő dohánygyár kérdésével, Imire főispánunk és a város polgármesterének figyelmét hívtuk fel Konstatáljuk, hogy a cikk nem kerülte el főis-! pánunk ügye mét, ki máris nagy érdek - ; lődéssel karolta fel az ügyet, de konstatáljuk azt is, hogy polgármesterünk s megtette már ez ügyben az első lépéseket. — Élj egyzós. Róth Ármin, Rótb Jó- 5-ef bőrn gykerei-kedo fia Nagyszom- patról, e jegyezte Binetter Gizikét, Bi- letter Ignác vas és bőrkereskedő leá- iyát Bátorkeszin. — A reáliskolai tanárok fizeiésrende- zóse. A kultuszministerium a reáliskolai subventiót pótlólag az 1904 évtől 1000 kor.-val felemelte a kanári fizetések rendezésére. E'en 1000 kor. ból az igazgató fizetése 450 kor.-val, a leg az ember, aki azt a két almásszürkét vette kigyelmedtől — Az ám, látom, kend az. Jó két lovat kapott, annyit mondhatok. Füstös Tamás a fejét vakarta. — Az a baj éppen — kínlódott a szóval — nagyon is jó. — Az nem olyan baj, — nyugtatta Rohoska. — Be mégis Nagyon olcsón vettem, túlságosan olcsón . . . Azt gondoltam tehát . . . — Mit gondolt? — Hogy visszaadnám . . . — Miesoda ? — Mert hát megkövetem szépen, talán ha nem sérteném meg, mert nem is szándékom, a tekintetes ur, mintha egy kicsit, többet ivott volna akkor, mint amennyit a természete megbir . . . Roho ka haragosan, büszkén kapta bátra a fejét. — Ejnye, ebadta rongyos gányója! Még azt meri mondani, hogy részeg voltam ! Részeg volt ám a nagyapja ! Kitakarodjék az udvaromból a lóvaival, mert ebrúdon hányatom ki ! Füstös Tamás alá/atoskodott. — Hát hiszen nem úgy gondoltam éppen . . . — Jó, jó, csak menjen Isten hírével ! Az az megálljon, vigye haza ezt a két hurkát a feleségének. Mondja, hogy Rohoska Pál küldte. Jobbat a nagyapja se adott. Isten áldja meg. dősebb rendes tanár fizetése 250 kor.- 'al, a többi rendes tanáré 100—100 :or.-val emelkedik. — Halálozás. Vettük az alábbi gyász- elentést. „Fájdalommtól megtört szívlel jelentjük úgy magunk, mint számos ■okonok nevében, felejthetetlen jó férj, ides atya testvér és após, id Simon ferenc hites gyógyszerész és föklbirto- :osnak folyó évi november hó 25-én d. :. 10 órakor, életének 68-ik évében, zivszélhűdés következtében történt gyá- zos elhunytét. Felejthetetlen halottunk iült teteme f. hó 28 d. e. fog a róm. ;ath. egyház szertartása szerint Toko- lon beszenteltetni és f. hó 29. d. u. )adon a családi sírboltba örök nyuga- omra helyeztetni. Az engesztelő szent tűse áldozat december hó 1-én d. e. og a nyerges-ujfalusi plébánia templom- ián a Mindenhatónak bemntattatni. Nyerges Újfalu, 1904. nov. 26 ám Állás és béke hamvaira! Simon Janka érj. Rényi Miklósné, Simon Kálmán, limon Adél, ifj. Simon Ferenc, Simon Valéria, Simon Erzsi, Simon Bénes gyermekei, özv. Simon Ferencné szül. Pereszlény Julia neje. Rényi Miklós /eje. özv. Horváth Istvánná, sz. Simon lulia, Bellin Gnsztávné, sz. Simon Jozefa, Simon Gyula, Simon Sándor, Simon Krisztina testvérei.“ — 60000 korona gazdakörök létesítésére. Most, a midőn az esztergom-vidéki gazdasági egyesület a gazda- társadalmi szervezkedést s a gazdakörök alakítását is programrojába vette, — hogy e körökben a nép, a falusi jólét emelését célzó eszmékkel közelebbről megismerkedhessék — időszerűnek tartjuk megemlíteni, hogy Károlyi Sándor gróf a magyar gazdaszövetség részére 6 esztendőn át évi 10.000 koronát ajánlott fel a falusi gazdakörök és olvasó körök létesítésére. Károlyi Sándor gróf fenkölt lelkű gondolkozását méltán fejezi ki dr. Bárányi Ig- nácboz, a M. Gazd. szöv. elnökéhez intézett alapító levele, melynek befejező része igy szól: „Elvárom, hogy a Magyar Gazda szövetség e tekintetben magyar nemzeti és szabadelvő demokratikus fejlődésünk követelményeinek meg fog felelni, úgy szintén, hogy a kisbir- tok érdekében oly birtokpolitikát fog követni, mely a birtokost az ő tulajdonában megerősíti, valamint hogy a kis iparos és a munkás javára oly intézményeket fog mindenkor pártolni, a melyek ezeknek a gazdasági exisztenci- áját is az eddiginél jobban biztosítsák. Abban a reményben adományozom a fentjelzett járulékot, hogy a Magyar Gazdaszövetség népünk etikai színvonalát emelve, a közművelődést fokozva s a szövetkezésekre buzdítva, célt fog érni és hogy eddiö i irányától el nem térvén, a haza s a kis exisztenciák érdekében tovább is teljes odaadással fog működni. E/ek után kérem, fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, Budapesten, 1904. november 12. Károlyi Sándor gróf— Közgyűlés a városnál, A város képvi e őtestülete pénteken délelőtt 9 órakor, nrnjd folytatólag d. u. 4 órakor ülést tart, melynek főtárgya a jövő évi költségvetés. A képviselőtestület december 7-én ismét ülést tart, hogy a választások folytán újból alakuljon. — Szövetkezeti előadások városunkban. Az esztergom vidéki gazdasági egyesület a kisbirtokos osztály támogatásának szükségességétől áthatva — a mint annak idején közöltük — a szövetkezeti eszme széles körű terjesztését határozta el. E célt az egyesület oly módon véli elérhetőnek, hogy a tél folyamán a községekben rendezendő népies előadásokat megelőzőleg értelmiség részére a „Magyar gazdaszövet- :
