Esztergom és Vidéke, 1904
1904-11-10 / 89.szám
ESZTERGOMI e* VII. * * VIDÉKE (89. 1901. november 10 ság- meghagyásának az újból való épitést illetőleg nemcsak nem tett eleget, de sőt határozottan kimondotta, hogy az uj vágóhíd építésének kérdését a napirendről leveszi, függelem sértést követett el. Ez az egy szó volt az, mi dr. Helcz Antal fülét kellemetlenül érintette. A leirat felolvasása után szót kért. A leirat érdeméhez nincs és nem is lehet úgymond szava, nem hagyhatja azonban megjegyzés nélkül az önkórmányzat elvi szempontjából azt a felfogást, mely akkor, midőn egy önkormányzati joggal biró városról szól, függelmi szempontokról beszél. Ifjú korában szerzett tudása és egy egész életen át vallott hite szerint, egy önkormányzati testület- tál szemben a lei i at vonatkozó passzusa szokatlan, flagrans sértés, mi valódi, hamisítatlan muszka csi- novnyik rendszer. A hatóság elvégre is nem valami baka káplár, melyet dirigálni lehet s amely vakon tartozik engedelmeskedni. A főispán dr. Helcz Antalt a kór- mány ellen használt kifejezéseiért rend- reutasitotta, mi elnökösködése alatt először történt meg úgymond, hogy rendreutasit valakit. Ha, — folytatta a főispán — a miniszter leirata szokatlan, Helcz Antal kifejezései még szokatlanabbak. Helcz Amal azzal válaszolt, hogy ő csak a bírálat jogával élt, amivel élni mindig fog, még a miniszterrel szemben is, ha alkalma lesz. Horváth Béla főispán elismeri a bírálat jogát, azt, hogy a miniszter is birálat alatt áll, azonban csak úgy s akkor, ha az jogos, s ha az illő formában, szavakkal, tétetik. A központi ebadó alap 1903 évi zárszámadásának megállapítása utáni az esküdtbirósági lajstrom felülvizsgálására hivatott küldöttség tagjaiul Vancsó Gyula, Hartmann Márton, j Lindtner János és Vaszary Antal; választattak meg. j Dömös község képviselőtestületé j nek azon határozatától, mely az 1903 évi fogyasztási adójövedelem ; 50%-át az ottani iskolák segélyezé- j sére akarja fordítani, jóváhagyását a bizottság megtagadta. Kirva község túrájának fizetése 85 koronáról 120 koronára emeltetett fel. Kü.önfőle számodások tudomásul vétele után a szentléleki községi szülésznő javadalmazását 20 koronáról 40 koronára emelte fel. E határozta továbbá a törvény- hatóság, hogy 100 koronával az esztergomvidéki történelmi és régé- szeti társulat alapitó tagjai sorába lép, mely határozatáért az elnöklő főispán, mint a nevezett társulat elnöke köszönetét fejezte ki. Következett Bény község elöljáróságának kérvénye 200 kor. állandó évi segélynek a Bény—kis-gyarmati vicinális ut fenntartási költségeire leendő folyósítása iránt. Az előadói javaslat mellőzni kérte a kérvényt, mivel arra a célra a megye pénzzel nem rendelkezik. Csebres János a kérvényben fogiáit kérelem megadása mellett szóllak fel, mire B. Szabó Mihály főjegyző kijelentette, hogy nemcsak állandó, de még egy- j szeri segélyezésre sincs pénze a' megyének. Végül is a kérdés a napirendről le és további eljárás1 tárgyává tétetett. A tárgysorozat utolsó pontja a; vármegyei tisztviselők orsz. egye- i sóletének átirata volt, a törvény•; hatósági utibiztosoknak a XI. fize tési osztályba v.dó sorozása tárgyá ! ban. Elhatátozta a bizottság, hogy azok fizetését 200—200 koronával emeli. Végül a főispán az Ínség ügyről i jelentett. Előadta, hogy a beszer-' zett információk alapján általánosságban ínségről beszélni nem lehet, mivel csupán egyes községekben mutatkozik indokoknak és szüksé-■ gesnek a segély. Előadta, hogy a kormány a legszélesebb körű intézkedéseket tette meg a vetőmagvaknak állami közvetítés utján leendő kiosztása ügyében. Az őszi vetés-; hez szükséges magvak kiosztása lehetetlen volt, mivel erre vonatko-1 zólag a kérvények későn érkeztek; be, mig a tavaszi vetéshez szükséges ! magvak aképen fognak kiosztatni, hogy a kormány a kérvényezőknek természetben fogja kiadni a vetőmag szükségletet, melyet ?zok az tán természetben és ugyanoly minőségben tartoznak visszaadni. A vetőmagszükséglet az illető községek képviselőtestületének a‘törvény- hatóság által jóváhagyott határozata alapján lesz folyósítva, melyért a község, mint erkölcsi testület készfizetői kezességet vállal. Feljogosította a törvényhatóság bizottsága az alispánt, hogy indokolt sürgős esetekben a bizottság utólagos jóvá- hagyának reményében a képviselő- testületi határozat alapján utalványozhasson vetőmagvakat. tömés fal beritésü erős palánka. Kerülete hatszáz lépés. Mivel alacsony helyen fekszik, azért árka nincs. Északi oldalon, a kapuja előtt árka és felvonó hídja van. Négy szögletén, négy erődítményében ágyuk és muskítapuskák vannak. Parancsnoka, kétszáz katonája, dsebedsi-, topcsi- (tüzér), és barudsi- basi (tőporfelügyelő) agái és benn a várban egy külön osztályban katona- házai vannak. A Barutkáne gyára külön épült. Ennek is, mint a budai lőporgyárnak bronz kerekei, hengerei és mozsarai vannak. Ennek is minden szerszámát és kerekeit a hév forrás vize forgatja, de vize kissé bűvösebb. VII. Esztergom város leírásának befeje zése. Vize és levegője kellemességénél fogva igen sok szépsége van. Asszonyai soha a kapun ki nem mennek. Népe nagyon barátságos, jó természetű és szép tulajdonságú emberekből áll. Az esztergomi síkság felén szőlők, gyümölcsösök és körülzárt kertek vannak. A vár keleti részén, azon a helyen, hol a Barutkáne van a hitetlenek idejében Érsekváros (Érsek sebiri) néven egy nagy város volt, jelenleg szőlőkertek vannak ott. E szőlők egyik vége Szulejmán Kbán dombjáig terjed, a másik vége pedig a vártól egy ágyúlövés- nyire bátra. Sóskút völgyéig, véges végig, mind szőlők. Mivel azt mondták; — Az Oszmán-ház katonáinak terményeink szabad használatra legyenek, — azért az összes harcosok mind megunták & különféle jó izü gyümölcsök evését.. Gyümölcse, levegője, a város népének az arcsziue, nyelve, foglalkozása és ruházta olyan, mint Budáé. A város és szandsákja virágzó. Livája (zászlaja) alatt százötven virágzó falu van. Midőn e várat néhány barátommal tőlem telhetőleg megnéztem, az ötödik napon Köpzili zádi Fázil Ahmed basa nagyvezir is Esztergom vára alá érke zett tengernyi hadseregével és sátorában megáilapodváu Esztergom, Tepede- len Baruthkáne és Dsigerdelen várakból olyan diszágyuzást tettek, hogy a föld és ég s az égi boltozat rengett bele s egy óráig a fekete löporfiist a kék eget egészen elfödte. Egy óra múltával Esztergom vára a fekete füstből fehér fény gyanánt kiszabadulván látható lett. Az összes bástyák. mellvédek,, drapériákkal, zászlókkal, filandériákkal felékesitve tűntek elé. A nagyvezér semmit sem késedelmezett, hanem a Duna partjára menvén hat janicsárral a zagarcsi basi Ibrahim agát és Kadizádi Ibrahim basát, Szihráb Mohammed basát, Káplán basát, Kbászem Mohammed basát, és az egész éjalet (kerület) katonaságát hajókon a Dunán át az átelleni újvári (éraekujvári) földre küldötte és a szemközti oldalon a hajóhíd Egy hó közigazgatása. Esztergom, nov, 8. A közigazgatás október havi ügymenetéről számoltak be a közigazgátási bizottságnak mai ülésén az előadók. Az alispáni jelentés a közrendészet terén, különösen a város területén előfordult bűnügyekről, majd a járásban volt tüzesetekről számolt be, felemlítette, hogy az idei Simon-Judai párkányi vásáron a közbiztonság eléggé kielégítő volt. A törvényhatósági és községi élet köréből különösen feleinlitendőt nem tartalmazott. Az iparügyek terén visszaesés nem volt tap asztal hatói. Az üzemapadás, inkább a téli idény beálltának, mint az ipar pangásának túl aj doni tható. Többrendbeli mezőrendőri kibágási ügynek letárgyalása után Kircz Béla lábat]ani lakos és földbirtokos kérvényének véleményezése került szőnyegre, aki mezőgazdasági munkásoknak közvetítéséhez szüli séges engedély kiadását kéri a minisztertől. Tekintve, hogy folyamodó nemcsak gazdasági munkásoknak Magyarország területére való, hanem magyar mezőgazdasági munkásoknak más Európai államokba leendő közvetítését ís szándékozik fizni, főispánunk bár nem akarj afolyamodót meggyanúsítani az engedély megadásának javaslatánál nagyobb körültekintést, s a községi kikészítésének elkezdését megparnesolta. Az esztergomi oldalon tengernyi seregé vei a nagyvezir is hozzáfogott a hajóhíd készítéséhez s egész éjjel a nagyvezér felől tiz hajót, az átelleni oldalon két haj őt állítottak be s éjjel nappal valamennyien a híd elkészitésén fáradoztak, * * ❖ Evlia Cselebi azután a dsigerdeleni ütközetben vette ki részét, onnan Érsekújvár ostromára indult, majd Nyílra, Léva és Nógrád várakat ostromolta a janicsárokkal és a mohamedán segítő csapatokkal. A tudós effendi a hadjárat és háborúk izgalmai közt mindenütt ráért ha ditudósitásai és megfigyelései följegy- zésére s mindenütt ő énekelte el a győzelmi dal első sorát, mert remek hangja volt. A téli hadjárat után a szultán megbízásából követségbe ment azután Németországba, Hollandiába, Svéd-, Lengyel- és Oroszországba, a honnan végül Konstantinápo'yba tért vissza s összeállította mo/.galmas élete tapasztalatait történeti becsű följegyzéseiben. Cselebi esztergomi foljegyzósei a török; világról olyan adatokkal ismertetnek meg, a milyeneket hiába keresünk a korabeli hazai krónikások vagy a külföldi szemtanuk egykoru tudósításaiban. Körösi László dr. zonyitványon kívül a főbíró véleményét is javasolja meghallgatni, azon okból, mivel az ilyféle intézmények erkölcstelen üzelmek közvetítésével is szoktak foglalkozni. Schlick Ervin városi vadászati bérlőnek kérvényét, melyben 6 szarvasbikának és 10 pzarvastehénnek január 1 tői március 1 ig terjedő időközben leendő lőbetésére kért engedélyt, melyet a vadkárok apasztásának célzatával indokolt, akkép véleményezte, hogy a bikákra vonatkozó engedély élettani szempontból ez óv végére korlátoztassék. A pénzügyigazgató az adók befizetésének emelkedéséről, majd a jövő 1905. évi adókivetési munkálatok folyamatba tételéről referált. A kir. tanfelügyelő az iskolai előadások rendes folyamatban lettéről, a kanyaró járványszerü fellépése folytán elrendelt iskolák bezárásáról és az államsegélyek utalványozásáról jelentett, majd iskolai épitkézésekről referált, megemlékezve azon lelkes tanügyi bárótokról, kiknek fáradozásából és áldozatkészségéből az épületek létrejöttek. Dr. Seyler^mil főorvos adta elő ezután jelentését, mely szerént a közegészségi viszonyok általában a múlt havihoz képest Esztergom városban kevésbbé voltak kedvezők. Az esztergomi járásban — a doroghi kör kivételével — kedvezők, mig a párkányi járásban a bátorkeszi és szölgyéni kör kivételével j kedvezők voltak. Számosabban előfordult kóralakok voltak a gyermekeknél: kanyaró és vörbeny, felnőtteknél pedig a légzési szervek burutos bántalmai. Meghaltak a városban 27 en, az esztergomi járásban 66-an, a párkányiban 65-en, összesen a megye területén 158. 18-al kevesebb, mint, az elmúlt év ok- J tóber havában. Az összes elhaltaknak 53,79°0-a 7 éven aluli gyermek volt, mig azok 13.99® 0-a tüdövészben hunyt el. A Kolos kórház betegforgalma a következő volt. Szeptemberről ápolásban maradt 78, októberben felvétetett 119, elbocsájtstott 116, meghalt 3. Az összes ápolási napok száma volt 2326. Az árvaszéki elnök jelentésének tudomásul vétele után az államépitészeti hivatal főnöke referált az utakról, a fedanyagok szállításáról. Dr. Hulényi Győző ti-'zti tő- és dr. Révfty Zoltán kir. ügyész jelentései vétettek ezután tudomásul. A királyi ügyész bejelentette, miszerént az esztergomi járásbirósági fogházból egy fogoly szökött meg a kályha szétbontásával a silány szerkezetű kályhaajtón, annak felfesti'ésével, mit ő már a múlt évi vizsgálat alkalmával kifogásolt. Végül a törvényhatósági állatorvos az elég kedvező állategészségügyről számolt be. —ns. Imre napja a polgári egyesületben. Évek óta foglalja már le magának a polgári egyesület az Imre napot, hogy a város polgárme-terének nóvünnepét falai között ünnepelje meg. így történt ez az idén is. Szombaton este társasvacsorával ülte meg a polgári egyesület a város fejének, Vimmer Imre polgár- mesternek névnapját a Magyar Királyban levő helyiségében, melyet egybekapcsolt a szegény gyermekek felruházásának ünnepségével, mi esti 7 órakor vette kezdetét. A patkó alakban felállított terített asztalokat vagy 150-en foglalták el, a társadalom minden osztályából, melynek főjén az ünnepelt férfi foglalt helyet. A patkón belül azon szegény fiú és leány gyermekek állottak csoportban szülőikkel, kiket az egyesület felruhá