Esztergom és Vidéke, 1904
1904-05-12 / 38.szám
Mi sem áll útjában városunk tanácsának is, hogy kövesse a fővárosnak igazán üdvös példáját, és hasonló intézkedésével elősegítse állategészségügyünk jobb fejlődését. Különösen felhívjuk tehát hatóságunk figyelmét a fentebb mondottakra és bizunk, hogy gondos vezetőink nem fognak kitérni e minden irányban előnyös reform megvalósítása elől. Masque de fer. Egy hó közigazgatása. Május io-én. A közigazgatásnak április havi menetéről számolt be a közigazgatási bizottság mai ülésén, melyen a nem nagyszámú ügyek a szokottnál rövidebb idő alatt intéztettek el. Az ülésnek két, felemlitésre méltó mozzanata emelkedett ki. Elsősorban is Thaly István műszaki tanácsos áthelyezése, ki a szolgálati érdekekből Magyar. Óvárra helyeztetett át, mit a bizottság sajnálattal vett tudomásul és a nevezett érdemeinek elismerését jegyzőkönyvébe iktatta. A második, hogy a bizottság hadat üzent az uszálynak. Ugyanis a törvényhatósági főorvos jelentése kapcsán, a kir. tanfelügyelőnek egy indítványát terjesztette elő mi abból állott, hogy mondja ki a bizottság, miszerént a külföld mintájára a tüdővész terjedésének meggátlása okából a tanitónők azon idő alatt, melyet a gyermekekkel az iskolában töltenek, uszályos ruhát nem viselhetnek. A bizottság az indítványt elfogadta. Az alispáni jelentés a közrendészet terén mindkét járásban előfordult tüzekről számolt be. A katonai ügyek terén felemiitette miszerént április havában fősorozás volt, ami miatt az utóállitás elmaradt. Maj d a Dorog-Ujbánya, Dorog, Táth Annavölgy és Kesztölc községek iskoláinak látogatásáról jelentett azok tanulói közt a magyar nyelv elsajátítása terén tett előmeneteléről. A pénzügy igazgató az adókról jelentett, mely után a kir. tanfelügyelő olvasta fel havi jelentését, mely szerént április hóban 27 népiskolát 58 tanteremmel és egy kisdedovót látogatott meg. möket és a könnyeiteket is ráfojtja a lelketekre. A szemetek olyan, mint a más emberek szive, ott áll őrt mindenütt, ahol érzések hullámoznak, de a szivetek maga a világ, melynek nyüzsgő történeteit egyszerre be is fogadjátok és kiszorul onnan a magatok tragédiája vagy boldogsága. Es elviszitek azt — a képzelet szárnyain — távol a szivetektől; kikémlelitek, fölaprózzátok és a fantázia kohójában — a pillanat idejében mindjárt — meséket kovácsoltok belőle. És nem tudtok sirni, mint az egyszerű, jó emberek . . . Amikor az atyám meghalt ... A májusi estén, a kórágy mellett, néztem a halódását. A gyötrelmes órák nehéz pillanatai ráfeküdtek lelkemre és megkábultan, érzésben megzavarodva figyeltem a csöndes haláltusát. Megdöbbentem, de öntudatlanul figyeltem arcának változásait. Valami sivár érzés húzódott végig szivemen és csak akkor eszméL ten a különös fájdalmakra, ha ábrázata vörösségbe borult vagy átsuhant rajta a fakó árnyék és ilyenkor megsápadt A néma, szomorú szemlélődés egészet hatalmába ejtett, megbénította agyvelőmet és egy szárnyraszegett gondolaton: hitegette velem, hogy senki, sehol kívülünk nincs, csak ő a kórágyon, én aa iffvfl mpillAf.t. ps IrÖrntt.nnk a, nsönd Az államépitészeti hivatal főnöke az utakról jelentette, majd beterjesztette az esztergomi járás területén lévő összes törvényhatósági közutak törzskönyvezési munkálatát, melyeknek hitelesítési határidejét, valamint a Karva, Bunamocs és Bátorkesz községek törzskönyvi hitelesítésének folytatását a következőképen állapította meg a bizottság. Bátorkeszin június 30-ikán d. e. 9 órakor, Esztergomban június 6 án d. e. 10 órakor, Esztergomban 1904. évi Junius hó 27 én d. előtt 9 órakor, Dunamocson 1904. évi június hó 30-án d. u. 4 órakor, Doroghon 1904. évi június hó 25 d. e. 9 órakor, Csolnokon 1904 évi június hó 25-én délután 2 órakor, Dághon 1904. évi június hó 25-én délután 4 órakor, Unyou 1904. évi június hó 13-án délután 3 órakor, Kirván 1904. évi június 13-án délelőtt 10 órakor, Pilismarét hon 1904. évi június hó 16 án délelőtt 9 órakor, Dömösön 1904. évi június hó 16-án délelőtt 11 órakor, Táthon 1904. évi június hó 18-án délelőtt 9 órakor, Tokodon 1904. évi június hó 18-án délelőtt 11 órakor, Nagysápon 1904. évi június hó 18 án délután 3 órakor. Nyergesujfalun 1904. évi június hó 21-én délelőtt 9 órakor, Bajóthon 1904. évi június hó 21-én délután 3 órakor, Bajnán 1904. évi június hó 23-án délelőtt 9 órakor. A hitelesités tárgyát képező törzskönyvek, térképek és műleírások, az esztergomi államépitészeti hivatalban bármely érdekelt megszemlélhetésére f. évi május hó 11-étől a helyszíni tárgyalást megelőző napig közszemlére kitétetnek, utasíttatván nevezett hivatal, hogy azokat a jelentkező érdekelteknek — egy hivatalnok felügyelete mellett — mutassa meg. A hitelesítést eszközlő bizottság 1 tagjaiul Andrássy János, B. Szabó Mihály, dr. Hulényi Győző és dr. Prokopp Gyula és az államépitészeti hivatal főnöke küldettek ki. A tiszti főorvos jelentette, hogy április hóban az egészségügyi viszonyok Esztergomban kedvezőbbek, az innenső járásban kedvezők, mig a túlsó járásban kevésbbé voltak kedvezők. Elhalt ápril hóban Esztergomban 38, az innenső járásban 60, mig a túlsóban 77, összesen 175, melynek 45 14 %-ka 7 éven aluli volt. Az elhaltaknak 24 °/ 0 ka pedig tüdővészben hunyt el. csak a mély nesztelenség. Zsibbadt valómra ráborult a világ, mely meghalt... A dermedt pillanatokban egyszer csak zaj riasztott meg. Belerendült a testem. A szomszéd kórágyon felkönyökölt egy beteg . . . Égő szemeivel rámnézett és ahogy tekintetem beleakadt a tekintetébe, ugy rémlett, hogy szeméből a rejtelmes tüz átcsapott az arcára és feje körül fehér lángok kóvályognak ... A dermedt állapotból könyörtelenül kivert a látomás, mely annyira megrémített, hpgy kiáltani akartam. De a beteg ekkor lehajtotta a fejét takarójára és guggoló helyzetben, meglapulva nézett az atyám ágyára . . . Az egy érzés állapotából kizökkentem és belebámultam a gugguló beteg szemeibe. Ijedt, merev tekintetét izgatottan elfogtam, lázas sugarai rátűztek képzeletemre és fölforralták rejtőző gondolataimat. Magam köré néztem. A kórteremben hat beteg feküdt. A lélekzetem elakadt, ahogy a szivem feldobbant, amikor már észrevenni tudtam, hogy a kórágyak lakói mind az atyám ágyára néznek. Mindannyian megfeszült arccal lestek a halódás jelenetét . . . Itt, ebben a süket szobában, ahol a csönd veri föl rémes zajjal a tépelődő ember képzeletét, mit érezhetnek most a betegek ? A tekintetüket A Kolos kórház forgalma a következő volt. Márciusnál maradt 109 beteg, felvétetett áprilban 142. Elbocsájtatott 152, meghalt 4. Ápolási napok száma 2968 volt. A közgazdasági előadó és a törvényhatósági álattorvos kevésbbé fontos jelentéseinek tudomásul vétele után az ülés véget ért. — n. Esztergom szab. kir. város elektromos művének áramszolgáltatási feltételei és általános szabályzata.*) I. rész. Az esztergomi elektromos mű áramszolgáltatási feltételei. 7. §. A berendezések számára szükséges áram számláló-óráért egyelőre dij fel nem számitatik, kivéve a 4 § ban emiitett esetet. A csatlakozási főbiztositókat az elektromosmű adja és szereli fel a fogyasztás színhelyén. — A szerelési költségek megtérítése fejében a fogyasztó az áramszolgáltatás megkezdése előtt egyszer s mindenkorra 15 koronát tartozik fizetni az elektromos mti pénztárába. 8. §. Mig az áramszámlálóknak állami hitelesítése életbe nem lép, valamely számláló adatainak helyességére vonatkozó vitás kérdés eldöntésére az elektromos műnek egyedül mérvadó ellenőrző készülékével való összehasonlítás szolgál és le — vagy felfelé 5 9 / 0 átlagos eltérés megengedhetőnek vétetik a mérő maximális terhelése és ennek egy huszada között. Ha a számláló le vagy felfelé 5 f / 0-nál nagyobb eltérést mutat, vagy ha a mérő tárcája terhelés nélkül is állandóan egy irányban forog, díjtalanul kijavítandó. Ez esetben, valamint ha a számláló bármily okból megállott, az áramfogyasztás nagysága ugy határoztatik meg, hogy az előző és következő hónap fogyasztásának középértéke vétetik. Ha a számláló megvizsgálása a fogyasztófél kívánságára történik, és ha az átlagos eltérés le vagy felfelé 5%-on *) Eliogadva a pénzüjyi bizottságnak míjus 5-é tartott ülésében. ..I 1-..- 1 —ii_niiMi, , L—a.", 1 ""i'^'^gasKsa odaszögezték a haldokló ágyára és kimeredt szemük meg se rebbent. Ijedt, csökönyös nézésük megvilágítva odaállította mellém is a halált. A testetlen, orvul bujkáló rémet, akit képzelődésem most már el nem eresztett és a kórágy lakóival együtt én is láttam az ágy körül imbolyogni . . . A haldokló megmozdult és a karját erőltette, hogy fölemelje. A pillanatnyi, megfeszített fáradság után teste még mélyebben beleroskadt a párnákba és az ujjaival integetett felém. Atyám fölé hajoltam. Megtört tekintetét rámfüggesztette és ajkai megmozdultak. De a szavak összetörtek, amikor beszélni akart és egymásba olvadó gagyogó hangjai hirtelen fölébresztették bennem, a szilaj, minden fölött átviharzó érzést, hogy itt vannakabucsuzáspercei. Képzeletemet elkapta a rémület, hogy ellobban mellőlem a legszentebb élet, de aztán brutális erővel belezúdult gondolataim közé az izgalmas kérdés : a halál szárnyainak hűvös libbenését érzik-e a nagyon beteg emberek ? A haldokló artikulálatlan beI szédét ők talán megértették ? Talán a halál üzent nekik valamit a szegény ; öreg ember kibült ajkaival? Az égőszemű, guggoló beteg bizonyosan érti az eltörlött szavakat ? Mert ő már közeiéalul maradt, e vizsgálatnak a város tanácsa által megállapított költségét a fogyasztó viseli. 9. §. A 6. és 7. §§ ban megirt csatlakozó vezeték áramszámlálói és főólombiztositói az elektromos mű tulajdonát képezik, azon bármily változtatást vagy rongálást ejteni tilos. Ezek javítását az elektromos mű saját költségén végzi, kivéve, ha az mások hibájából vált szükségessé. 10. §. Az elektromos mű a világítási és j üzemnaptár szerinti időben megszakítás i nélkül szolgáltat áramot, de jogában van javitás, vagy más munkálat végzése céljából a nappali órákban az egész hálózatot vagy annak egyes részeit kikapcsolni; az ilyen megszakítások lehetőleg egy nappal előbb a helyi lapok utján vagy más módon a főfogyasztók tudomására hozandók. 11- §. Ha valamely fogyasztó úgy használná az áramot, hogy az által az áramszolgáltatásban zavarokat idézne elő, a zavaró fogyasztás betiltható, esetleg az egész berendezés a hálózatból kikapcsolható s a 2. § értelmében tőle az áramszolgáltatás megvonható. (Folyt, köv.) — Marenzi Ferenc gróf, a 26-ikgyalogezteg újonnan kinevezett ezredese hétfőn városunkba jön, egy részt hogy az itteni zászlóalj felett szemlét tartson, másrészt pedig, hogy bemutatkozzék. — Felépülve. Dr. Hulényi Győző megyei tiszti főügyész szombaton érkezettt haza Wienből, hol komoly természetű baja miatt, többszörös orvosi műtétnek vetette magát alá. Örömmel registráljuk, hogy a nevezett ügyész teljesen felépülve viruló egészségben érkezett haza, mégis orvosai tanácsára, több heti nyugalomra van szüksége. — Egy főhadnagy kitüntetése. Bartűnek József 76-ik gyalogezredbeli főhadnagyot nagy kitüntetés érte. Ugyanis Frigyes főherceg hadtestparancsnok f. hó 7-én Pozsonyban kihallgatáson fogadta nevezett főhadnagyot, s nagy elismerését fejezte ki vívói működése felett. Nagy érdeklődéssel vette a nevezett főhadnagy által nemrégiben a vívásról kiadott diszkötésű könyvet, melyet ezen alkalommal nyújtott át a szerző főhadnagy. rejtelmek élnek. A többi öreg ember arca mért olyan nyugalmas ? Mért nem lázadó a tekintetük, mért nem markolják meg a levegőt oly görcsös mozdulattal, mint a fiatalabbak ? . . . Egy elkeseredett érzésemmel belé akartam fojtani minden gondolatomat a chaoszba, mely örvény let bennem. Megfogtam az atyám kezét és megszorítottam. Dc a fagyossága vad szökkenéssel átillant a vérembe és megborzongtam, mert úgy éreztem, hogy a halál kezét fogom. Látták-e azt a kórágy elitélt lakói? ... Szegény atyám még egyszer fölemelte a fejét és hosszú sóhajtással vissza hullt az ágyba. Meghalt . . .és keresztülcikáztak agyvelőmön a sejtelmek, milyen vihar lehetett ezeknek a beteg embereknek a lelkében; egy-egy külön élet mennyire mélységesen érezheti a maga pusztulását; föltorlódnak előttük a boldogságok és szenvedések, melyekhez most rajongással ragaszkodnak; a rövid képzelet is szárnyat kap és végigröpül a rengeteg utón, mely mögöttük van ... és nem tudtam sirni, mint a melegszívű, jó emberek . . .
