Esztergom és Vidéke, 1903

1903-08-27 / 69.szám

teremben. A rendező bizottságnak száz tagja van. Elnökei a művészi nívón álló mozgalomnak Tuba János képviselő, ifj. Eggenhoffer József képviselő, Domány János polgármester és dr. Nagy Vilmos közjegyző. A programm utan Ítélve a mulatság nagyon sikeres lesz. A tiszta jövedelem a megyében felállitandó tüdőbeteg szanatórium javára van szánva. — Angyal a menynek. Bertalan Vince képezdei tanárt lapunk buzgó és kitűnő munkatársát és családját a mult héten nagy bánat érte. Aranyos szép leánykájuk, a tiz hónapos Mancika szent István király napján fogzásban megbetegedett s mire éjfélre járt az idő, lelke az égi angyalok közé szállt . . . szállt, hogy csak édes kedves emlékezetet hagyjon bánatos szülőinek, testvéreinek. — Az iparkiállitás kitüntetettjei. A győrkerületi segéd és tanonc ipari kiállítás kitüntetésben még a következőket részesítette városunkból. A fa és csontipar terén : Prommer István, Mayer Sándor, Török István, Muzsik Géza, Schmidt Károly, Kucsera Lajos és Süli Istvánt. A fonó és szüvő iparból: Mácsik Béla ki az első dijat nyerte és Böhm Istvánt. Ruházati iparcikkekből: Schneider Ernő, Czimmermannn N., Pallér Sándor és Latorky József, kik mindanoyian első dijat nyertek, továbbá Harcsa Dániel, Mexikof Ferenc, Szőke József, Picsek József, Surányi Lajos, Czemmel Sebők, Sejer Mátyás, Baranyai Károly, Paszlár István, Kopeczky József es Sohodi Lajos. A papirosipar terén: Sághy József első dijat, majd Markó Kálmán, Math Géza

} Nyitray Antal és Mitancsevics Lajos. Az építő iparból: Simonidesz István és végül a sokszorosító és műiparból: Mendl Gyula és Környey László. — Szöllősgazdák figyelmébe. A föidm'tvelésügyi m. kir. minisztérium az okszerű borkezelés terjesztése és fejlesztése céljából, a budafoki m. kir. pincemesteri tanfolyamnál vándor pince mestereket (ez idő szerint kettőt) alkalmazott, kiknek feladata az, hogy a bortermelő közönségnek a borok okszerű kezelése tekintetében szükséges tanácsokat a helyszínén megadják s az illető bortermelők kívánságára a szükséges borkezelési munkálatokat (fejtés, derítés, szűrés) stb. ők maguk végre is hajtsák. Azoknak, a kik e célból a vándor pincemestereket igénybe óhajtják venni, ez iránt a budafoki pincemesteri tanfolyam igazgatóságához kell fordulniok. A vándor pincemesterek kiszállása esetén a felmerülő útiköltségeket az illető termelők viselik, továbbá a vándor pincemesterek ellátásán (lakás és élelmezés) kivül 2 korona napidijat fizetnek az illető vándor pincemesternek. — Nem bocsájtják szabadon a katonákat. A >Katonai Rendeletek Lapja« legutóbbi száma közli azt az intézkedést, melyet az obstrukció folytán bekövetke zett újonc nélküli állapot követel. Az intézkedés szerint azokat a katonákat, a kik három éves katonai szolgálatukat az idén kitöltik és régi szokás szerint a szeptemberi gyakorlatok után szabadságoltattak volna, nem bocsátják haza. Az intézkedés érvénye további rendelkezésig tart. Indoka az, hogy teljes külpolitikai szélcsendben sem kockáztatható az állam biztonsága azáltal, hogy katonaság nélkül legyen, a mai külpolitikai viszonyok pedig egyáltalán nem bírják a szélcsend és a szükséges biztosítékok jelenségeit. — Próbamenetek gyorsvonatokkal. A m. kir. államvasutak a budapest-érsekujvári vonalon két- és háromtengelyű kocsikkal kísérleteznek. A gyorsvonatok, melyek egy gőzmozdonyból és egy négytengelyü, valamint a kipróbálandó egy-egy két- és háromtengelyű kocsiból állanak, óránként 90 kilométer sebességgel közlekednek. — Iskolai beiratások. A nő neve\t intézet elemi- és polgári iskolájában a beiratások szeptember 2, 3, 4-én d. e. eszközöltetnek. A felvételi javito —/pót — és magánvizsgák 4-én délután lesznek. Tandíj a polg. isk. minden osztályában havonkint 6 korona. —- Kazán tisztítás. Csavargőzös társulatunk a törvényesen előirt kazántisztitás folytán a holnap esti 6 és 8 óra meneteit nem tartja meg. — Hevenyfertőző kórok. Esztergom vármegyében augusztus hó I-ső feléber a következő hevenyfertőző kóresetek fordultak elő. Hasikagymáz : Esztergomban, Süttőn, Párkányban, Köbölkuton, Kanyaró: Süttőn, Bátorkeszin. Vörheny : Bajnán, Dunamocson. Hökhurut: Pilismaróthon. — Beiratások. Az Esztergom szab, kir. város közönsége által íöntartott rom. kath. elemi iskolákban a beiratá sok szeptember hó 1—5. napjain déle lőtt 8—

и óráig eszközöltetnek. Szeptern' ber б-án reggel »Veni Smcte.f Szeptember 7-én a tanítás megkezdődik. A behatásnál tandíjul fizetnek : helybeliek 4 koronát, vidékiek 12 koronái, párkányiak 24 koronát. Az országos tanítói nyugdijalap részére minden beirt növendék után 30 fillér fizetendő. Esztergom, 1903. augusztus hó 26-án. Az igazgatóság. — Beírás a főgimnáziumba. A beírás s?ept. I., 2 és 3. napján lesz, az igazgatóság részéről a gimnázium épületében, az osztályfőnök részéről a bencések székházában délelőtt 8 órától 12-ig. Az I. osztályba a beirás első napján csak helybeliek vétetnek föl ; a másodikon első sorban vidéki katholikusok, másod sorban vidéki más vallásúak. Az ismétlők szintén csak a második napon jelentkezhetnek felvételre. Minden tanuló, ki először lép az intézetbe, még pedig annak bármely osztályába, iskolai bizonyítványán kivül keresztelő levelét (születési bizonyítványát) is tartozik felmutatni, valamint orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor volt utoljára beoltva. Akik már az előző évben is jártak ez intézetbe, a beiratkozásnál csak az előző évről szóló iskolai bizonyítványt kötelesek felmutatni. A beiratkozás alkalmával 4 kor. felvételi, 2 kor. értesitőkönyvtári dij s 36 kor. tandíj fizetendő. Az igazgatóság. — A magyarországi mindkét rendbeli szertartású rkath. tanitók segélyalapja nak központi bizottsága kedden f. hó 25-én tartotta évi közgyűlését Budapesten dr. Walter Gyula p. praelatus, apát kanonok, főtanfelügyelő elnöklete alatt. Az ösztön és a segélydijak kiosztásán kivül a legérdekesebb mozzanata volt a gyűlésnek, hogy az elnök bemutatta a bibornok herceg-primás által megerősített és a közoktatásügyi kormány által jóváhagyott ujabb alapszabályait, amelyek az alap felllendülése és erőteljesebb működése céijából ujabb alapokra vannak fektetve. Nevezetesen: 1. A tagsági dij 2 koronában van megállapítva. 2. Ösztöndíjáért nemcsak a kath. intézetekbe járó növendékek folyamodhatnak. 3. A tagsági dijak beszedése a ker. tanfelügye lők hatáskörébe van utalva. 4. A kath. tanitók törzskönyveinek vezetése kötelezetten van kimondva kerületenkint és egyházmegyénként, hogy a kezelés felmenő rendszerben együttes egységes legyen és a nyilvántartás könnyebbé váljék. 5. A központi bizottság akként egészítetett ki, hogy abba minden évben minden egyházmegye küld ki egy-egy képviselőt a főpásztor által meghatározott választási alapon. Jü rövid hir közlője tartozik kijelenteni, hogy az alapszabályok a minden oldalról felhangzott óhajok bölcs megfontolásával az elnök kitartó és fáradságot nem ismerő ügybuzgósága által nyerték meg a módosításokat, amelyeknek alapján most már kétséget sem szenved, hogy úgy az alap vagyona, valamint emberbaráti működése hova — hamarább megkétszereződik s ezzel párhuzammal az elnöknek az alapszabályokban lefektetett szép eszméje a kath. tanitók gyermekeinek tanintisete is rövid idő multán fel lesz állitható. (Beküldetett.) Az elhagyott. Irta. SZÖLÖSY GÉZA. Folytatás II. Nem tudta, mit tegyen, hová menjen. Ismerősei nem voltak, mert nem tarthatott barátnőt. Fanatikus atyja a végtelenségig szigorú volt, a mi az alattomosságnak némi magvát szülte a leányban. Mindenkit rossznak vélt atyja a nagy város tömkelegében. Nehéz munkát nem végezhetett, mert arra gyönge volt. Most jutott eszébe, hányszor kérte atyját, hogy tanitassa valamire, de süket füleknek beszélt. Miért is mondta meg, hogy a mikor tovább varr, fáj a melle. Kifogták, most semmit sem tud. Tanulmánya sincs. Alt a nagy világban. Mihez fogjon, mi legyen ? Hideg szél sivított végig a város utcáin, szemébe hordta a havat, a mint ballagott pár fillérrel a zsebében. Gondolkozott, hogy a halántékán az erek szinte kidagadtak. Gondolkozott, hogy majd nem belebolondult. Ment egyik utcából a másikba, meg-megáll a kirakatoknál. Nem olvasta az utca nevét, nem tudta, hol, merre jár, öntudatlan vitték lábai, melyek kifáradva meginogtak. ^Mindig sötétebb lett. Az utca lámpáit már mind meggyújtották. Folyton rémebb gondolatai támadtak. Nincs más menekvése, csak a halál. Erre határozta magát, csak nem tudott választani a méreg és viz között. Már vastagon befújta a hó ruháját, átfázva haladt s jól esett lázas agyának a hideg. Midőn feltekintett s azt vette észre, hogy a város vége felé jár, holott a Dunát keresi. Vissza fordult s rohant mint a kinek nincs ideje, utcáról utcára. Egyik közbe a mint befordult egy idegen nőbe ütődött, ki ^a lámpa alatt álldogált, mintha várt volna valakit. — Hová, hová ? 4*. Nevén szállította az idegen. Sárika összerezzent, ismeretlen volt előtte a különben elegáns nő. De midőn megmondta nevét, régi iskolatársára akadt benne. Nem kért tőle szállást, azt hitte, hogy ugy sem kapna. Már beletörődött, hogy eldobja az életét. Az idegen azonban oly kedves volt hozzá, hogy elpanaszolta baját, szorult helyzetét. Vigasztalta. — Ne sírjon soha! Jöjjön hozzám adok én helyet, megosztom amim van. Jó lesz az is a végszükségben, addig a mig valamit kezdhet. Együtt haladtak a mellékutcába, hol egy emeletes házba vezette. Szép bútorzatú szobája volt, tele illattal, hogy szinte megütötte a szag a belépő orrát. Elza, úgy hivták a nőt, a nagy tükör elé állva vetette le kabátját és kalapját. Sárika ruháját egy szekrény aljába tette, mely telve volt szebbnél szebb szoknyákkal, dús csipkézetekkel. A nagy tükörrel szemben állt egy pamlag, melyen fehér tejvánkos feküdt. Elza hanyagul vetette rá magát, hogy egyik lábán szépmintázatu harisnyája látszott ki. Sárika vele szembe helyezkedett és ugy beszélgettek. Elza cigarettázva hallgatta a bánatos szavakat s nézte a füstkarikákat, melyek lassan oszoltak a meleg levegőben. Együtt könnyeztek. Elza végre hirtelen felugrott, égő cigarettáját eldobta. — Eh, rongy élet I — Kiáltott fel. — Jőjön együnk. —ízletes sültet tolt eléje egy tányéron, de Sárika nem igen fogyasztott belőle. Nem volt étvágya, fejfájásról panaszkodott. Látszott hogy elfáradt és úgy testének, mint lelkének inkább nyugalomra van szüksége. Bársony függönnyel, elzárt ajtón keresztül egy kis mellékszobába vezette, melyben egy megvetett ágyon és kis mosdón kivül még, egy ruhatartó volt. — Itt megnyugodhat! — bátorította, — Nem zavarja senki. Ha esetleg nem tudna aludni s járkálást vagy ajtónyitást hall, ne féljen, én leszek az, és esetleg valami ismerősöm. Legyen nyugodt, önt nem háborítjuk. Én, most már 10 óra van, eltávozom. — Ilyen későn ! Hová ? Elza habozva felelt. — Ma az orfeumba, vagy a Laudon mulatóba. Pihenje ki magát — e szavakkal búcsúzott. Biborernyős lámpáját lecsavarta, kulcsait magához véve, bezárta ajtaját s eltávozott. Sárika magára maradt bánatával. Mindig világosabb lett előtte, hogy ki adott neki menedéket. A sodronyos ágy hófehér pehelypárnáival a legnagyobb kényelmet nyújtotta számára, aludni még sem birt. Felült ágyában s átnézett a másik szoba bibor homályába. A nagy némaságot csak az arra futó hintók dübörgései ' zavarták. Már nem azon gondolkozott, hogy mi lesz, ebbe belefásult, gondolat világa a múltba vitte. Hangosan sóhajtott — óh én .szerencsétlen ... Se atyám, se anyám, se nevem. — Felhangon beszélt magával. — Ugyan kinek kellenék ? Ki vagyok ? . . . Egy szegény napszámos asszony gyermeke, ki atyámnak dolgozott mikor még üzlete volt. Bűnös szerelemből születtem. Atyám, ha annak nevezhettem, elhagyott; anyám ruhátlan hordott a csapszékekbe, pálinkás boltokba, hol leitta magát. Kitett, hogy az emberek könyörületességet kihasználja. Elhagyott j részegségében, de megmentettek. Bár elvesztem volna. A zokogástól fuldokolva j mondta, — atyám megszánt, hogy j anyám megjavul, vele együtt magához jvett. De б ivott, hát kidobta. Anyám j még csak látni sem kivánt. Isten neki j de választ sem kaptam ... Ki tudja ! él-e ? . . . Most se atyám, se anyám! Félőrülten ugrott ki ágyából hogy kifut s leugrik az emeletről de az ajtó zárva volt. Visszavánszorgott fekvőhelyére. A falióra, már kettőt mutatott, midőn Elza nevetgélve jött egy fiatal emberrel, kit csak dr. úrnak szólitott. Eddig sem aludt, ezután még úgy sem jött álom a szemére. Elza folytonos nevetgélése zavarta. A dr.-ral teát főztek, ki aztán eltávozott. Sárika elfojtott zokogására Elza félre húzta a függönyt s ágya szélére ült gyér öltözetében. (Vég. köv.) ZbT^Ilttér.*) Igen alkalmas utazásoknál. Rövid használat után nélkülözhetlen. Egészségügyi hatóság által megvizsgálva Bizonyitvány kelt Bécsben 1887, J^. 3. nélkülözhetlen fogtisztitó szer. A fogak tisztántartásához csupán szájvizek nem elégségesek. A foghuson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztitájsal kapcsolatban egy frissítően és antiszeptikusaa hat6 fogtisztitő-szerrel sikerülhet, minőnek a „Kalodont" már az összez kulturállamokban a legsikeresebb használatra bizonyult (II.)