Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-26 / 60.szám

hatása alatt ő is hangsulyozá a kisdedóvás intézményének nagy fontosságát. Ezután Hdc Antal dr., polgár­mester meleg szavakban tolmácsolta Esztergom város közönségének há­láját és köszönetét a hercegprímás iránt, ki e szép hivatású intézet létesítésével nemcsak a vallásos és nemzeti érdekeknek tett nagy szol­gálatot, hanem az általa Esztergom részére megjelölt kulturális feladat megvalósítására is jelentékeny tényezőt alkotott. A polgármester beszédének végeztével Niedermann Vilma intézeti növendék, szép be­szédben tolmácsolta társnőinek hála­érzelmeit. Ez volt e nemes célú intézetnek kezdete. О Eminenciája ugyanazon év szeptember 27-én meglátogatván az intézetet, azt az örömhírt közié az igazgatóval, hogy a következő iskolai év kezdetére új, tágas épü­letet fog emeltetni. Szándékát tett követte. A bemu­tatott tervek megnyervén О Emi­nenciájának helyeslését, 1893. má­jus i-én 2556, számú iratával meg­bízta az igazgatót az építés veze­tésével. Junius elején Isten segítségével letettük az alapkövet. Az épités oly serényen haladt előre, hogy még ugyanabban az évben be is fejeztetett s a második iskolai évet az új helyiségben nyithattuk meg. Szeptember 4-én ment végbe az új épületnek ünnepélyes megáldása melyet Komlóssy Ferenc dr., egy­házmegyei főtanfelügyerő, mise után végzett. Utoljára történt a diszterem gya­nánt is használt, az alapító arcké­pével ékesített nagy tornaterem megszentelése, a melyet az előkelő közönség teljesen megtöltött. A nö­vendékek énekkarának kellemes éneke nyitotta meg az ünnepséget, melynek elhangzásával a főtanfel­ügyelő emelkedett hangú beszéd kíséretében bocsátotta a herceg­prímás megbízásából az igazgató felügyelete alá az intézetet. Beszédében, vázolván a kisded­nevelés célját, fontosságát, szólt a tanári kar magasztos feladatáról, kérvén őket, ne tévesszék szemök elől annak a célnak megoldását, mely minden kath. képzőintézetre vár s mely nem lehet egyéb, mint életet lehelni a növendékek hiva­tásába, vallásosságába, hazafiságába, rendszeretetébe, érzelmeibe, akara­tába, egyszóval belőlük tántorítha­tatlan kath. karaktereket nevelni. A növendékeket szorgalomra buz­dította, hogy üdvösen és szakérte­lemmel nevelhessék a teremtő Isten legremekebb alkotásait a kisdede­ket, abban a zsenge korban, mi­dőn egy elhibázott lépés, vagy meg­gondolatlan tett és szó beláthatatlan veszélyes következményeket vonhat maga után a gyermek egész ké­sőbbi életére. Szólt az óvónők köte­lességéről, mily szabályok és elvek szerint járjanak el a kisdedek ne­velésében. Áttérve a kisdedóvás te­rén elért eredményekre, örömének ad kifejezést a fölött, hogy ez ügy Magyarországon törvényhozásilag is rendeztetett. Hálás köszönetet mond kegyelmes főpásztorunknak nagy­lelkű gondoskodásáért, szereteté­nek melegeért, mely szeretet mind' nyájunkra árasztja jótékony hatását, hasonlóan a naphoz, mely egyfor­mán osztja szét sugarait az egész természetre; de mit tehet a nap róla, hogy tüzének melege az Alpe­sek jégmezőit felolvasztani nem tudja, mert ezek elzárkóznak sugarai elől. Mi nem zárkózunk el, mi há­lás szívvel gondolunk jó atyánkra, szeretett főpásztorunkra, áldjuk szi­vét, mely csak szeretni tud, csókol­juk jobbját, mely csak áldani, tuds kérni fogjuk naponkint a mindenség Urát. óvja meg, tartsa meg drága életét az egyháznak, a hazának ; él­tesse soká ! A főtanfelügyelő beszéde után Sziklay Fanni, II. éves növendék, szavalta el lelkesen és érzéssel Epölyi Ferencnek a megnyitás alkal­mára írt emlékversét. Majd Helc Antal dr., polgármes­ter, emelkedett, s szép és lelkes be­szédben a város háláját fejezte ki az intézet alapításáért, hosszú éle­tet kivánt О Eminencziájának, hogy a célbavett többi alkotását befejez­hesse s azoknak áldásos felvirágzá­sában gyönyörködhessék ! Eszt követte Számord Ignác igaz­gatónak, főbb vonásokban közölt eme beszéde : „Ez ünnepélyes alka­lommal, mint az intézet igazgatója, О Eminenciájának megbízásából, a főtanfelügyelő úrtól Isten nevében átveszem ez érseki kisdedóvónő­képző intézet új épületét. De nem­csak ezt az épületet veszem át, ha­nem a tantestülettel együtt, melynek nevében e helyről szólni magamat feljogosítva érzem, magunkra vál­laljuk a növendékeknek mindenek felett vallásos nevelését s hazafias szellemben való kiképzését, hogy majdan mint óvónők, a kisdedek szivébe a vallásosság és a haza­szeretet csiráit ültessék. Számord Ignác. (Folyt, köv.) — Gyászmise a pápáért. Kedden reggel 9 órakor a basilikában gyászmise lesz az elhunyt pápa lelki üdvéért, miről hatóságaink meghívó utján értesítettek. — Veni sancte. F. hó 31-én pénteken, a pápa választás napján az összes ható­ságok részvétele mellett reggeli 9 óra­kor a főszékesegyházban isteni tiszte­let lesz. — j Id. Eggenhofer József. \ f zeí ^ esti órákban hozta hírül a távíró sodro­nya id. Eggenhofer József halálának hí­rét, ki Komárom megyei, Sárkány pusztá­ján hunyt el. Esztergom leggazdagabb polgárának hírében állott, ki dacára ennek, s dacára hatvannyolc éves korá­nak, s az őt már egy év óta kínzó beteg­ségének, a pihenést, nyugalmat nem is­merte. Fárad hatlanul és szünetlenül dolgo­zott, mely kitartó és lankadatlan munkássá­gának volt gyümölcse az a nagy vagyon, mely őt a legvagyonosabb polgárrá tette. Vagyona a városunkban bírt házak s egyébb ingatlanokon kivül értékes és nagy fa­kereskedéséből, Komárom megyei birto­kából, uszályszállitó hajokból, majd ingó értékekből áll, melyről végrendelke­zett. Végrendeletét egy budapesti köz­jegyzőnél tette le. A város és megye közéletében, mint városi képviselő és törvényhatósági bizottsági tag szintén tevékeny részt vett. Temetése tegnap volt nagy részvét mellett. — Az utcákon, mellyeken a gyászmenet ha­ladt fekete fátyollal bevontán égtek a lámpák. A menetet a városi képvise­lők, törvényhatósági bizottsági tagok nyitották meg. A halottas kocsi előtt három kocsi haladt telve koszorúkkal. A rokonság koszorúival borított koporsó jobb és baloldalán városi képviselők vit­ték a fáklyákat, majd díszbe öltözött vá­rosi és megyei hajdúk haladtak kivont karddal. A gyásszertartást dr. Komlóssy Fe­renc kanonok végezte nagy segédlettel. A koporsót a gyászba borult család, majd egy hatalmas munkás csapat, az elhunyt munkásai, alkalmazottai követték, kik után a nagyközönség haladt. Caládja az alábbi gyászjelentést adta ki: 7)Eggenhofer József orsz. gyül. képvi­selő, mint fia, Gyula, Béla, Józsi, Ödön mint unokái mély fájdalomtól megtörten tudatják a felejthetetlen jó atya, illetve nagyatya id. Eggenhofer József földbir­tokos, Esztergom vármegye bizottsági tagjának f. hó 22-én d. u. 5 órakor, éle­tének 68-ik évében, Sárkány-pusztán, az utoljf'ó szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai f, hó 24-én d. u. 3 órakor fognak a Sárkány-pusztai birto­kon beszenteltetni és onnan az eszter­gomi családi sirboltbaa örök nyugalomra helyeztetni. A temetés Esztergomban, f. hó 25-én d. u. 4 órakor duna-utcai há­zából fog megtörténni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 27-én fog az esztergomi kir. városi plébánia templom­ban reggel 8 órakor a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1903. július 24. Béke hamvaira! — A COnversiorÓI. A convcrsió ügyé­ben kiküldöttek utánjárásának eredménye­ként két ajánlat érkezett be a város polgármesteréhez és pedig a > magyar jelzálog hitelbank Budapesten* adott be ajánlatot, mely szerént hajlandó a 2100.000 koronát 50 évre, évi 4.82% félévenként előre fizetendő annuitásra, 9Ó 3 / 4 árfolyammal leszámítolandó inté­zeti kötelezvényekben adni azzal, hogy a kölcsön egy évi előzetes fel­mondás mellett a lejárat előtt bármikor visszafizethető. A ipesti magyar keres­kedelmi bank* eddigi ajánlatát oda mó­dosította, hogy az annuitást 4'87-ről 4*85 re, mig a stornó dijat 3% ról 2-re szállította le, majd késznek nyilatkozott a kötvény szövegét oda módosítani, hogy a tőke nem két, hanem három részletfizetésé­nek elmulasztása esetén válik csak esedé­kessé. A takarékpénztárak központi jelzálogbankja* részéről Leitner vezér igazgató járt e hét folyamán városunk­ban, s mivel a takarékpénztárral az együttes ajánlat megtételére nézve egyez­ségre jönni nem tudott, ajánlatot a vá­rosnak nem tett. — Jegyző választás. A nagysápi jegyző választás nagy érdeklődés és egy tucat csendőr assententiája mellett folyt le szerdán, melyből győztesként Balassa Anta! jelenlegi lábatlani jegyző került ki. — A szt.-györgymezei iskoláról. Az újonnan építendő szentgyörgymezei is­kola terveitől harmadízben tagadta meg a közigazgatási bizottság a jóváhagyást és harmad ízben küldi azokat vissza a városnak különféle dolgok pótlása végett. Nevezetes a dologbán, hogy szakértők állítása szerént a tervezet, a miniszter által kiadott szabvány terv rideg és hű másolata. — Uj rend a hullaszállitás körűi. Az eddigi, évtizedeket meghaladó gyakor­lat szerint a város területére eszközölt hullaszállitás körüli teendőket a város polgármestere eszközölte a tanácsorvos ás a rendőrség közbenjöttével. Ujabban — s erre id. Eggenhofer József tetemé­nek szállítása adott okot — az alispáni hivatal a megyei tiszti főorvosnak gyor­san kiadmányozott referádája alapján tudatta a polgármesterrel, hogy a más területről szállított hulla körüli intézke­dések tételére a polgármesternek joga nincs, mivel az a vonatkozó belügymi­niszteri rendelet alapján az alispán ha­táskörébe tartozik, ki ast szakközege, a tiszti főorvos utján eszközli. A főorvosi referáda a polgármesteri intézkedések hatályon kivül helyezését s annak elren­delését indítványozza, hogy jövőben a rendőrség mellőzésével kizárólag a főorvos járjon el, egyben felhívja a polgármestert igazoló jelentésének meg­tételére. Az 1875 évi 25.194 számú В. M. rendelet hivatkozott 3 ik pontja tudtunk­kal többek között csak annyit mond, hogy ha a hullaszállitás törvényhatóság területéről más törvényhatóság terüle­tére történik, úgy az engedély megadá­sáról és a szállítmány megérkeztének ide­jéről a törvényhatóság értesítendő. Hogy ahhoz magyarázat fér az kétségte­len, de, hogy az alispáni hivatal miért ttirte eddig a törvényellenes gyakorla­tot, arra, valamint л hivatkozott rende­let kimagyarázására vonatkozólag vár­juk a hivatalos főlap válaszát, melynek megtörténte után, mi is leszünk bátrak ezen ügyhöz hozzászóltam. — Esküdteink. E hó 20án sorsolták ki a komaromi törvényszéknél azokat, kik augusztus hóban fognak esküdtbírói tisztet gyakorolni. Városunkból Bayer Ká­roly és Schrank Béla urak lettek kisorsol­va. Az ülésszak augusztus 17-én kezdődik — Mérsékeltáru jegyek Szent-István napra. А ш. kir. államvasutak igazgató­ságától vett értesítés szerint a magy. kir. államvasutak, valamint a Kassa-oder­bergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásának és a szom­szédos forgalomnak kizárásával — mind a három kocsiosztályra nézve ugy a gyors, mint a személyvonatokon Buda­pestre mintegy 30 százalékkal ra ér sek­kéit áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen menettérti jegyek f. évi augusztus hó 16—20 napjain — az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban — vala­mennyi személyszállító vonathoz (ex­pressvonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvénye­sek, oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva a visszautazást legkésőbb az 5. nap éjfél előtt meg kell kezdeni, megjegyezvén azonban, hogy a visszautazás legkorábban csak augusztus hó 20-án délután történhetik. Korábbi visszautazás esetén a jegyek érvénytelenek. Útmegszakításnak sem menet, sem jövetkor nines helye. Gyer­mekekre külön kedvezmény nem enge­délyeztetik. — A megyei tiszti nyugdij ig. vál. aug. 4;én d. е. Ю órakor ülést tart. — Éjjeli gyakorlat. Háziezredünk 3-ik zászlóalja az elmúlt éjjel Dorog és Kesz­tölez, majd városunk határában gyakor­latot tartott. — Halálozás. Danzvith Lipót, a 26-ik gyalogezred nyugalmazott I osztályú századosa f. hó 23-án Budapesten, a helyőrségi katonai kórházban 41 éves ko­rában elhunyt. Nején és két kis gyerme­kén kivül kiterjedt rokonság gyászolja. A halálhír városunkban is nagy részvé­tet keltett, hol az elhunytnak sok jó barátja és ismerőse volt. — Grumann Károly nyug. kir. járásbíróság*! telek­könyvvezető Békéscsabán 63 éves korá­ban elhunyt, A megboldogultat rokoni kötelékek fűzték városunkhoz. — Uj bélyegjegyek. Az 1898. július i-től forgalomban lévő okmány bélyegek he­lyett október i-étől kezdve uj bélyeg­jegyeket bocátanak ki. Az eddigi jegye­ket még a következő bélyegekkel sza­porítják : 26, 38, 64 filléressel, 1 korona 26 filléressel, 1 korona 88 filléressel, 2 korona 50 filléressel és 3 koronással. Ezekkel együtt féle értékfokozatu bé­lyegek lesznek és pedig a fillér- és ve­gyes értékűek tipográfiai, a koronaérté­küek réznyomásu kivitelben, vékony fe­hér, a magyar koronát ábrázoló viz­jegyel ellátott papiroson. Az összes bélyegjegyek egyformán 29 miliméter szélességüek és 35 milliméter magassá­gúak lesznek. A régi bélyegeket csak október 31-ig lehet használni, azonfelül nem, de a bélyegraktárakban és az adó­hivatalokban 1903. december 31-éig ki lehet cserélni ujakkal. 1904, január i-étől megokolt kérelemre még egy évig kicseréli a belügyminisztérium a régi bélyeget. — Hevenyfertözö kórok. A megye területén július első felében a hivatalos kimutatás szerént a következő heveny­fertőző kórok fordultak elő. Hasihagy­máz: Esztergom városban. H'ókhurnt: Pilismaróth községben. Kanyaró : Eszter­gom városában, Süttőn és Bátorkeszin. — Elgázolás. Fottvai Lajos, az ebedi tejgazgaság kocsisa tegnap a hévvis utcában Turi Károly nevű hét éves kis gyermeket gázolta el, ki lábán és arcán szenvedett kisebb sérüléseket. Érdeklő­déssel várjuk a kapitányság ítéletét, mi a sebes hajtnokkal szemben reméljük szigorú lesz. Vád. JCcHjvj. -megláttam -kizaíiatban cRe^eí, tbXi utam tnití3i<j

Next

/
Oldalképek
Tartalom