Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-16 / 57.szám

családi nevelés terén, hogy a helyes és józan nevelés barátainak lehetetlen azokon meg nem ütközniük. A munkás nép pedig nem csak nem neveli, de nem is gondozza gyermekét. Akárhány földműves szülő van, ki apró marháját nagyobb gonddal ápolja, mint kis gyermekét. Fájdalom fogja el az ember szivét, midőn az ártatlan kisdedeket elsatnyulni, elnyomorodni látja. A számtalan hajmeresztő szerencsétlenség, a nagy gyermekhalálozás mind azt bizonyítja, hogy a legtöbb szülő képtelen kisdedét kellőképpen gondozni, ápolni, óvni nevelni ; miért is rájuk nézve legnagyobb jótétemény a kisdedóvó-intézet, mely helyettesíti a családot; azért mondotta Deák Ferenc, hogy az egymásra keletkező egyletek és intézetek között egy sincs oly nemes és szent célú, mely a pártfogást úgy megérdemelné, mint a kisdedóvó. Ha tehát ily üdvös intézmény a kisdedóvó, természetes, hogy minden magyar örömmel üdvözölte a törvényt, mely a kisdedóvásnak eddig kizárólag a társadalom kezébe letett ügyét szervezni és biztosítani van hivatva. Mindenki abban a meggyőződésben élt, hogy a törvény életbeléptével alig marad község óvóintézet nélkül, s igy csakhamar nagyobb számú óvónőre lesz szükség, mert a hazánkban eddig fennálló két óvónőképző nem képes kellő számban képezni okleveles óvónőket. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás О Eminenciája is igy vélekedett ; hogy pedig a nagy terjedelmű esztergomi főegyházmegye területén felállítandó óvóintézetek vezetése oly óvónőkre legyen bizható, akik az anyát szeretettel helyettesítsék, kik szent egyházunk szellemében képezik a kisdedek szivét, kik türelemmel ébresztik a gyermekek lelki tehetségeit, már a törvény életbe lépését követő évget láttunk vasasok fedezete alatt. Itt történt meg az a sajátságos eset, hogy a mint a Donmiquelek csatárláncának sorában a dobos reá ült a dobjára, egy guruló ágyúgolyó kiütötte azt alóla. A dobos természetesen felfordult, azonban meglepetésünkre semmi baja sem történt. A két előre merészkedő vetágyúnk dementirozva vonult vissza, csupán röppentyű állványunk tartotta magát. Bennünket az ellenség golyói amint tömegben álltunk egyre verlek, visszavonulnunk azonban nem volt szabad. Igy volt a kívülünk még ittlevő más három zászlóalj is. Álltunk, de támadásra nem vezettek. Görgei egész törzskarával kitette magát az ágyúk tüzének, a, front előtt átlovagolva. Egyszerre a balszárnyra tekintve, »szak ker ment < kiáltással elvágtatott, esak Guyon maradt vissza és hozzánk érve azt monda: > Zwanzig schritretiríren und vieder front herstellen U Tehát megkezdtük teljes rendben . a huszlépéses visszavonulást. Az ellenség is az erdei uton visszahúzódott. Mondhatom sokan estek az értelmetlen, tömeges visszavonulásnak, az ellenség viszonzatlan ágyútüzének áldozatául de ágyúink a gyenge talp hidon áthozhatok nem voltak, valamint a huszárság nagy része sem, s ez okból az ellenség nem volt üldözhető. Később tudtuk meg, hogy Görgei azért vágtatott a balszárnyon, mert a Hannover huszárokat a Civolard vagy Szivolárd Uhlánusok visszavonulásra ben elhatározta, hogy óvónőképzőt állit. A legmagasztosabb cél lebegett tehát a főmagasságú bíboros hercegprímásnak minden szépért, jóért lelkesedni tudó nemes szive előtt, midőn 1892-ben elhatározta, hogy egy kath. kisdedóvónő-képző intézetetet létesít, melyben az óvónői pályára hivatást érző nők kath. és hazafias szellemben képeztessenek. Fölösleges bizonyítgatnom, mily üdvös volt városunkra nézve közművelődési és anyagi tekintetben egyaránt О Eminenciája amaz elhatározása, hogy a képző helyéül Esztergomot választotta. Az intézet elhelyezésésére a Szent-Anna-kolostort jelölte ki, hol már előbb is 1 . " létezett óvóintézet. О Hercegsége személyesen is megtekintvén a telket, azt célszerűnek találta. Az idő rövidsége azonban nem engedte meg az építést, s Így az intézet I. osztálya számára az elemi leányiskola egy tágas terme szemeltetett ki, mely az intézet céljának teljesen megfelelően rendeztett be. (Folyt, köv.) Számord Ignác. Egy M közigazgatása. július 15. A megye közigazgatási bizottsága június havi ülését kedden tartotta meg. Felemlitésre különösen méltó esemény elő nem fordult. Az alispán havi jelentése is azzal kezdődött, hogy jelentése eseményekben szegény. A kőzrendészet terén felemiitette, miszerint a megye eddigi békés hangulatát megzavarták a szocialisták, kik Csolnokon és Tokodon ülést tartottak. Feltűnő, hogy a jelentés e része a párkányi járásban ismét gyakrabban előfordult tüzesetekről számolt be. A törvényhatósági élet köréből jelenteni való nem igen akadt, mit indokolt a jelentés azon része, mely a szabadságra ment tisztviselőkről számolt be. A községi élet terén Tokod község késztették s a 26-ik zászlóalj tömegtüze volt az, mely az ellenség lovasságát visszakergette. Alkonyfelé volt már ha jól emlékezem, mikor a csata zaj megszűntével táborba szálltunk. Az ellenség teljes visszavonulásban volt. Ennek kapcsán nem hallgathatom el, hogy zászlónk a vitézség érmével diszíttetett fel, mi mindig büszkeségünk tárgyát képezte. Látogatás otthon, és Budavár alá vonulás. Ha emlékem jó, és nem tévedek, april. 29-én vagy 30-án hagytuk oda Komáromot, Tatának véve utunk irányát. Tatára érve kértem kapitányomat, ki másként jó ember volt, sőt mondhatom hozzám szíves, hogy adjon nekem 24 órai szabadságot, hogy közelbelakó szülőimet meglátogathassam. A kért szabadságot azon feltétellel adta meg, hogy 24 óra múlva, az állítólag Bitskén szállásolandó zászlóaljnál jelentkezzem. Én tehát azonnal kocsit fogadtam és valódi benső Örömmel utaztam Tinnye felé, előre élvezve azon örömöt, mit jó szülőimnek váratlan megérkezésem által okozandok. Hazaérve bejárt kocsim az udvarba és nem bírtam elfojtani a kitörő öröm kiáltást, mit édes, kedves, jó anyámnak meglátására éreztem, ki azon pillanatban lépett ki a konyha ajtaján és engem felismerve, egymás karjába borultunk és mindketten sírtunk a viszontlátás őrömének hatása alatt. ügye, mint napirenden lévő, került szőnyegre* Felemlíti a jelentés, hogy a zárgondnoknak sem a fővárosi, sem a helybeli pénzintézeteknél a, szükséges 80000 korona kölcsön kieszközlése nem sikerült, s igy oda concludál, hogy a központi szegényalapből volna a kölcsön felveendő. Majd felemiitette, hogy a minister leirt az Esztergomban létesítendő tél* kikötő ügyébee. Iparügyek terén a doroghi és annavölgyi bérharcot ismertette, mi békés elintézést nyert. Olvastatott ezután a város polgármesterének jelentése az árvíz veszélyfenyegetése alkalmából megtett minden lehető és szükséges intézkedésről, mit megnyugvással ét helyesléssel vett tudomásul a bizottság. A főjegyző referált ezután, miként jelzé egy sajnos esetről, a kesztölci és szentléleki pánszláv üzelmekről, mi érthető megütközést és megdöbbenést szült. Egyelőre az elkobzott és magyar ellenes izgatásokat tartalmazó tót lapok és nyomtatványok hiteles fordításának beszerzése rendeltetett el. A pénzügyigazgató jelentése szerint a befizetéseknél visszaesés tapasztalható. Behajthatatlanság címén többrendbeli törlés rendeltetett el. A kir. ügyész számadatokat tartalmazó jelentése után, a kir. tanfelügyelő referált. Elsőben is a június havi, a város területén eszközölt iskola látogatásokról számolt be, dicsérettel emlékezvén meg az azokban tapasztaltakról. Bajóth község képviseletének azon határozatát, mely szerént a hitfelekezeti iskolának fentertására eddig adott segélyt ujabban megtagadta, a közigazgatási bizottság jóvá nem hagyta. Л magyar és német szölgyéni iskola jellege megállapításának ügye a kir. tan* felügyelőnek adatott ki azzal, hogy a jelleget az iskola történetének s egyébb adatoknak figyelembevételével állapítsa meg. A tanítók korpótlékának folyósítása ügyében beadott kérvények elintézés okából, ugyancsak a kir. tanfelügyelőnek adattak ki. Az államépitészeti hivatal főnöke az utakról számolt be havi jelentésében, különösen pedig a kavicsozás, a fedanyag szállítás, a hengerezés stbről. Jelenti, hogy Muzslán és Bátorkeszin egy-egy betoncső áteresz építésének munkája Renner Gáspár párkányi vállalkozónak, majd a kéméndi Garam hid helyreállítása Toldy János helybeli ácsmesternek adatott ki. Renner Gáspár fedanyag szállító vállalkozót utasította a közigazgatási bizottság, hogy a szerződésellenesen szállított fedanyagot, nevezetesen a nagy darabokat szeptember 30-ig aprítássá meg, külömben ezt költségére fogja eszközölni. A tiszti főorvos Esztergom városában és az esztergomi járásban a süttői kör kivételévet, a párkányi járásban pedig a bátorkeszi kör kivételével az egészségügyi állapotokat kielégítőknek jelezte jelentésében. Jelentette, miszerént az egész i ségügyrendóri és gyógytár vizsgálatokat I eszközölte. [ A tiszti főügyész és az árvaszéki előJ adó statisztikai adatokat tartalmazó I jelentéseinek tudomásul vétele után a gazdasági előadó ismertet e a gazdasági . viszonyokat, mely szerint a gabona neí müekben jó közép termés várható, a kapás növények elég jók, s hogy a rétek gyönge termékét a sarjú fogja pótolni, majd, hogy bő szüretre nincs igen kilá1 tás. j Végül a törvényhatósági állatorvos a j külöféle állatbetegségek fellépése és j megszűnéséről jelentett. Képzelhető azon jelenet, midőn a zajra édes jó atyám és két nővérem Zsófi és Kornél kirohantak és ölelő karjaikba fogadtak. Megjöttömnek a hire villám gyorsan terjedt el, s az akkor Tinnyén lakó úri családok nagyja és kicsije elkényeztető szívességgel fogadott, sőt a lakosság egyrésze ellepte az udvart úgyhiszem főleg azért, hogy a győzelmesen előnyomuló honvéd sereg egy tagját, ki falujának szülőttje, láthassa és üdvözölhesse. Szóval megjelenésem ünnepszámba ment, s nem győztem a hozzám intézett kérdésekre válaszolni, mellyek részint személyes hogylétem, részint a sereg mozdulatai iránt intéztettek hozzám. Csak a nap teljes leáldoztával adhattam át magamat családomnak, mely szinte ezer kérdéssel ostromolt. Sürün emlegették Kálmán testvéremet is, ki Bém táborában volt, s a 4-ik honvéd zászlóaljban szolgált, s a kinek mintlétéről tudomása szülőimnek nem volt s akire azok fájó szívvel gondoltak. Midőn a beszéd folyamán kijelentettem, hogy Budavár megvívásánál önkénytes akarok lenni, ezen szándékomról igyekeztek lebeszélni, én azonban semmiféle könyörgés dacára szándékomról lemondani nem akartam. (Folyt, köv.) — Frigyes főherceg Esztergomban Frigyes főherceg, a pozsonyi hadtest parancsnoka kedden reggel fél hat órakor érkezett Párkány-Nánára, honnét áthajtatva városunkba 7 órakor a katonai gyakorló térre ment, hogy a kivonult csapatok felett a szokásos szemlét megtartsa, mely után a helyőrség kórházait vizsgálta meg, a látottak felett legnagyobb megelégedésének adva kifejezést. Délben О Fensége tiszteletére a katonai étkezőben nagy ebéd volt, melynek elköltése után, délutáni fél három órakor a párkányi oldalon elutazott. — Főispánunk hétfőn székhelyére érkezett, hogy fogadó napját megtartsa. Kedden a közigazgatási bizottság havi ülésén, majd a gyámügyi fellebbviteli és pótadó felszólamlás! bizottságok ülésén elnökölt. — Egyházi kinevezések. A hercegprímás Cenner Lajos budapest erzsébetvárosi káplánt segédlelkésznek Somorjára ; Marczinka Imre hittanárt segédlelkésznek Bpest Erzsébet-városba ; Kiss Károly hitoktatót hittanárnak Budapestre és Bednárik József somorjai segédlelkészt hitoktatónak Budapestre nevezte ki. — Uj miniszteri titkár. A király dr. Rényi József vallás- és közöktatásügyi miniszteri segédtitkárnak, városunk fiának a miniszteri titkári címet adományozta. —- Nagybeteg képviselő. Baross Károlyról, a bodajki kerület országgyűlési képviselőjéről, kinek városunkban is számos barátja és ismerőse van, s aki már huzamosabb idő óta beteg és a Schwarzerféle intézetben van elhelyezve, aggasztó hirek keringenek. A rettenetes kór, mely Baross Károly agyát támadta meg, gyorsan végzi romboló munkáját. A beteg most már senkit sem ismer meg s az orvosok azt mondják, hogy napjai meg vannak számlálva.