Esztergom és Vidéke, 1902

1902-03-02 / 18.szám

last az idő rövidsége miatt pályázat nélkül töltik be. Az állásra Polczner István lesz kinevezve. A rokonszenves fiatal emberben nyeresége lesz a közönségnek. — A feltámadó petíció. Mult számunkban temettük csak el a doroghi választást megtámadó petíciót és már arról értesü lüní, hogy uj peticio beadását tervezik az illető érdekelt körök. Miután politi zálnunk tilos, az ügy érdeméhez nem szólhatunk s csakis a száraz tényt konstatálhatjuk e meddőnek Ígérkező kísérletezések tárgyában. Hir szerint a költse gek viselésében elmarasztalt aláírók viszont panaszt akarnak emelni az alispán, a királyi ügyész és Bajna község jegyzője ellen mulasztások címén. Hát az amerikai köztársaság elnöke ellen nem adnak be feljelentést ? — Tűz a Buda utcában. Mult számunkban hasonló cím alatt megjelent hírünkhöz pótlólag azt az értesítést kaptuk, hogy a Krechnyák-féle házban lakók a tűz alkalmával vagyoni viszonyaikhoz képest súlyos anyagi károkat szenvedtek, a melyek a r. kapitányi hivatalnál be vannak jelentve. A kár becslés szerint legalább is 1500—1800 korona és hogy nem több, a lakók lélekjelenléténekköszönhető, nem a mentőknek. — Háziezredünkből. A 26. gyalogezred utolsó napjait éli a császárvárosban. Mint megírtuk, április 1 napján otthagyja az aranjuezi szép helyőrséget és Győrbe költözik át, a mely városnak 19. . számú háziezredét viszont Pozsonyba helyezték át. A háziezred három zászlóaljából egy Bécsből egyenesen Boszniába megy állomásra Jovesco őrnagy parancsnoksága alatt. A jelenleg városunkban állomásozó zászlóalj itt marad, Bécsből pedig a másik kettő Győrbe megy át. Az itteni zászlóaljtól saját kérelmére Ring Gyula főhadnagy Boszniába helyeztetett át. Más több áthelyezés is várható a helyőrség változtatás kapcsán, a melyekről annak idején beszámolni fogunk. — Népgyűlés a halastó ügyében. Muh számunk egyik hírében számot adtunk arról a mozgalomról, a mely Szentgyörgymezőn indult meg a Kerektónak halastóvá leendő átalakítása érdekében. Ezzel párhuzamosan elítéltük az esztergomi gazdák magatartását, a mely most ismét eklatánsán készül megnyilatkozni egy népgyűlés alakjában az Oregtó halászati célokra való átalakítása ellen. De elvünk lévén az »auditur et altera parse s mindenek fölött a méltányosság és igazság, érintkezésbe tettük magunkat a városbeli gazdák vezetőségével, a kik oly indokkal védik visszautasító magatartásukat, a mely legalább is igen megfontolandó és más oldalról is megvilágítja ezt az előnyösnek látszó dolgot. Az Oregtó tavasszal vizet tartalmaz, de aratás után rendszeresen kiszárad és akkor jóformán az egyetlen hely, a hol a lábas jószág, az ökör, a tehén legelőt találhat. Szerintük, ha az Oregtó halastóvá alakíttatnék át, ez esetben a jószágtartó gazdák aratás után a drága istállózásra lennének kényszerítve, a mi a jószágtartást megtizedelné s igy a város legelőbér jövedelmét is nagyban csökkentené. Tehát szerintük ez nem bizalmatlanság, nem visszautasítás, hanem életkérdés. Ebben az ügyben tovább követendő magatartásukról akarnak tanácskozni azon a népgyűlésen, a melyet a közelebbi napok valamelyikére készül összehívni a gazdák tevékeny és ügyes vezetője, Tátus János és több érdekelt városi gazda. — A bátorkeszi takarékpénztár. Bátorkeszin 1900 évi október 1 én kezdette meg a »batorkeszi takarékpénztár* működését és e hó 18-án tartntta meg batorkeszi Kobek István orszgy ül ési képviselő elnöklete és nagyszámú részvényesek élénk érdeklődése mellett I ső évi rendes közgyűlését, A közölt igazgatósági jelentésből kiemeljük a következő adatokat : összforgalom volt 1427518 kor. váltótárczája 226154koronát tett ki, mig a betétek 146763 koronát tettek ki. A nyereményből 2000 kor. a részvénytőkéhez csatoltatott, mig 1757 kor. tart. a apra, —100 kor. nyugdijalapra és 50 kor. jótékony czélra fordíttatott. Az igazgatóság előterjesztésére határozatba ment, hogy a még hátralékos részvénytőke részvényenkint 38 korona, 1902, szeptember i-éig befizettessék, minek megtörténtével a részvények 100 korona ténylegesen befizetett névértékkel kiadatni fognak. Ugyancsak a betevőknek is szép előnyt nyújt ezen fiatal pénzintézet, a mennyiben a betétek után 5°/

0 kamatot fizet betevőinek. A felmentvények megadásával és az elnök, vezérigazgató, igazgató, felügyelőbizottság, igazgatóság és tisztviselőknek köszönet szavazásával az eredményekben gazdag pénzintézet közgyűlése végett ért. — Gyűlés. Az »Esztergomi ipartestület* kebelében fenálló békéltető bizottság segédtagjainak megválasztására, valamint az Esztergomi ipartestületi betegsegélyzŐ pénztár f. évi rendes közgyűlésére a biztosításra kötelezett segéd munkások közül választandó kiküldöttek megválasztására, dr. földváry István városi főügyész, iparhatósági biztos március 2-énak d. e. 11 órájára a város székházának nagytermébe gyűlést hívott Össze. Tárgy: 1. A békéltető bizottságba 25 rendes és 4 póttag választása. 2. A betegsegélyző-pénztár évi rendes közgyűlésére 48 kiküldött vá lasztása. — E pour SÍ muove. Mégis rendbe jönnek a hidmizériák is. A következő hirdetmény közlésére kérettünk fel: Árlejtési hirdetmény. Alulírott gazdasági tanácsnok a város tek. tanácsának 1006/902 sz. végzése alapján zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet a Lőrinc utcai vashidnak ujjá mázolására. A borítékba zárt és lepecsételt s kellően felbélyegzett ajánlatok legkésőbb 1902 évi március hó 13 ik napjának d. e. 11 órájáig nyújthatók be a gazd. tanácsnoki hivatalban, a megajánlott vállalati összeg 5 %'

a

» mint bánatpénz előzőleg helyezendő letétbe a város házi pénztárába. Ajánlat tehető átalányösszegben, négyszögméterenkénti, vagy kilogrammonkénti egységárban. Kifejezetten fenntartatik azon jog, hogy az ajánlatok küzül, tekintet nélkül a megajánlott árra, bármelyik fogadható el, esetleg az ajánlatok vissza is utasíthatók. Kelt Esztergomban, 1902. február 28. Ko'lár Károly s. k. gazd. tanácsnok. — Sorozás napja. Nagy szomorúság lészen Esztergom leányainál április 18-án, mert akkor sorozzák a császár katonáit, meg a honvédeket; nagy öröme lészen azonban a pálinkamérőknek és kocsmárosoknak, akik az elbúsult legényektől ugyancsak szépen pénzelnek ezen a sirvavigadó napon. — Borkiállítás és borvásár. A pécsi bortermelők március 16-án Pécsett borvásárt rendeznek. A bejelentendő borok vegyi elemzésével a földmivelésügyi miniszter a fiumei vegykisérleti állomás vezetőjét bizta meg. — Egerben bor- és gyümölcskiállitást rendeznek. — Szegeden a felső-tanyai gazdakör február 9-én rendezte borkiállítását. — Baleset. Az annavölgyi bányatelepen Holencsik Pál bányamunkás munkaközben lábát törte. — Tavaszi állatszemle. Március hó 3-án Székely Henrik városi állatorvos kötelező tavaszi állatszemlét tart a következő sorrendben. Reggel 8 órakor Szentgyörgymezőn, a nagykocsma előtt, 10 órakor a szenttamási rendőrőrs előtt Szenttamás és viziváros részéről, ugyanaznap d. u. 2 órakor a belvárosi olvasókor előtt tartatik a szemle. — Dűlő ház. A Simor János-utcaitelepen levő tűzoltó szertár épületén veszedelmes repedések támadtak, amelyek az egész épületet összedőléssel fenyegették. A rendőrkapitány azonnal intézkedett, hogy az ott lakó felügyelő kiszál lásoltassék. — A városi mezőgazdasági bizottság f. hó 25-én Kluge Ferenc ker. állattenyésztési felügyelő közbenjöttével apaállat vizsgálatot tartott, melyen a város által köztenyésztésre tartott apa állatok közül kiselejtezett egyet és egyenesen Siementhálból importált két tenyészbikát vásárolt az államtól. — Sok az eszkimó kevés a — jég. Ilyen formán lehetne variálni Madách közösmert sorát. Némely városi jégverem átalakult hóveremmé, igy a Schalkház féle nagy vermet is lebunkózott és sóval hintett hóval hordták tele a mu'tkori havazás után. De van elég olyan is, akiknek még a hóból sem jutott, mert hoppon maradtak a város élelmessége folytán. Mert tűd ám a város néha élelmes is lenni. A szomorú tél végén a helybeli cukrászok, mészárosok, hentesek és vendéglősök stb. a mult heti kis fagynak igen megörültek és munkásaikat kiküldték rendes szokás szerint az Öreg tóra jeget aszalni, azaz hizlalni, de eredményében anyit értek el vele, mintha aszalták volna. Három napi keserves munka után ugyanis kezdett vastagodni a jég és már a behordásra gondoltak a jogos tulajdonosok, mikor jött a városi ukáz, hogy > minden jég a városé.* Be is hordották a más jegét a városi jégverembe szépen. Hiszen helyes az, hogy első a város, de tudatták volna jó előre, hogy: ha fagy lészen, a jeget senki se bántsa, mert az kell a városnak. Igy se pén?, se jég. — Kedélyes tolvajok jártak Mráz József kertésznek a doroghi uton, a vasúti állomással szemközt lévő üvegházában. Ott lévő gyümölcsét a hely szinén elfogyasztották, több narancsát szépen meghámozták és héját meghagyták emléknek. Ezen kivül több ágyneműjét is magukkal vitték. A mult hó 22-én már 5 darab házi nyulát is elemelte valaki. Mráz néhány haragosára gyanakszik, de nyom nincs és a tettesek egyelőre Ismeretlenek. — A gyorsvonatok gyorsítása. Rég nem voltak oly lényeges menetrend változások, mint a milyenek május elsején lépnek életbe a máv. fó vonalain. Ugyanis fokozni akarják a gyorsvonatok átlagos sebességét, mely ez idó szerint a hatvan kilómétert alig haladja meg és első sorban a bécs—budapesti forgalomban az összes gyorsvonatok menetrendjét 4*50 percről 4.05 percre akarják leszállítani. Egy gyorsvonat, mely délután 3 órakor indul Bécsből Budapestre és 5.15 perckor Budapestről Bécsba, már 2 éve 4.05 perc alatt teszi meg az utat és most az államvasutak uj szerkezetű, pompásan bevált lokomotivjai segélyével az összes Bécs—Bpest között közlekedő gyorsvonatoknál hasonló menetsebességet akarnak elérni. Hasonlókép gyorsítani fogják a budapest—fiumei és budapest—nagyvárad—brassói gyorsvonatok sebességét és végeredményében átlag 80 kilométernyi menetsebességre törekszenek a máv. valamennyi elsőrendű vonalain. A május i-én életbelépő nyári menetrendnél ezen gyorsítás részben már életbe lép. A fővonalon, Budapest és Bécs között talán már előbb. Az utazóközöség, melynek az idő pénz, bizonyára hálásan fogadja majd az utazás gyorsítását. — A sár, a sár, a sár. A közutak jósága nem nyáron világosodik ki, a mikor minden ut jó, mert száraz, hanem tavasz elején, hóolvadáskor, esők után. Egy idegen ember oly formán gondolná el, hogy abban a megyében vannak a legjobb közutak, ahol legtöbb és legolcsóbb a kő. No hát nem egészen igy áll a dolog. Nekünk ugyanis kőbányánk van bőviben, de jó utunk annál kevesebb. Most nem az Esztergom belsejében lévő utak hihetetlen, horribilis gyatraságáról (pl. .Gohér-utca, Kút-utca stb. stb. stb.) van szó, hanem a Tokod község belsejében lévőkről. Tokodi tudósítónk írja, hogy a híd előtt oly sártenger van, hogy arra még nappal is veszedelmes a kocsiközlekedés. A napokban is egy Budapestről érkezett lisztes szekér fordult fel a kápolnánál. A faluban csakis a bennszülöttek tudnak közlekedni, mert a sártengeren átúszni — legfeljebb tán csak esztergomi ember birna, lévén ebben bő prakszísa. Kérjük a főbiró urat, hogy megindított nagymérvű tevékenységébe vegye fel Tokodot is és utasítsa az ottani birót az út rendbehozatalára. — Az esztergom szászvári kőszénbánya r. t mult évi mérlege 330.612 kor. 84 fill, tiszta nyereséggel zárul, ami a 6,000.000 kor. alaptőkének 55%-át, illetve a nyereség-áthozat levonásával 5.2% át képviseli. Ebből már levonva 100.000 korona az értékcsökkenési tartalék dotálására, amiáltal a beruházások mérlegszerű értéke 3,270.000 koronára csökken. A nyereségből az igazgatóság javaslata szerint 10 kor. = 5% osztalékra 300.000 korona lesz kifizetendő. — Az Esztergomi Polgári Egyesület 1902. márczius hó 9-én délután 6 órakor az egyesület helyiségében (Magyar Király szálloda) rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Évi jelentés az eddigi működésről. 2. Számvizsgálóbizottság jelentése. 3. Zárszámadás és költségvetés bemutatása. 4. Tisztviselők, ' választmány és számvizsgálók választása. 5. Egyéb indítványok. 6. Közgyűlési jegyz. hit. 3 tag kiküldetése. — Műtárlat Győrött Győrött mozgalom keletkezett az iránt, hogy jeles festők és szobrászok műveiből a városban műtárlat rendeztessék. Gróf Laszberg főispán e tárgyban a mai napra értekezletet hívott egybe, melyre a megye intelligenciája meghivókat kapott. — Lopás. Ifj. Kiffer Mihály táthi-uton lakó földmives udvarából ifj. Szilva Gerendás János 1 zsupp szalmát emelt el. — Pályázat erdősítésre. A földmivelésügyi miniszter tegnap értesítette az öszszes törvényhatóságokat, hogy erdősítésekre a következő pályázatot hirdeti: A magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerincének, vagy meredek oldalainak,'illetve gazdasági érdekből erdészetileg művelendő oly területek beerdősitésére, melyeken hegyomladékok, hó, vagy kő görgetegek megakadályozása, szélvészek és vizrombolások meggátlása, valamint a futó homok tovaterjedésének megszüntetése, vagy a talaj megkötése szükséges, pályázat tűzetik ki a következő díjazással: Két IOOO, két 800, két 600, három 400. három 300 és három 200 koronás díjjal, mely pályázatban minden magyar állampolgár részt vehet. = Wilhelm Ferenc úrnak gyógyszerész cs. és kir. udvari szállító Neunkirchen, Bécs mellett Alsó-Ausztria. Az Ön antiarthritikus és antirheumatikus vértisztitó teájának hatása minden dicséreten felül áll. Már évek hosszú sora óta szenvedek rheumában és pedig oly súlyosan, hogy sokszor hetekig kell az ágyat őriznem a a legborzasztóbb fájdalmak között; alvás- és étvágyra nem is gondolhattam, az enyhítő szerek u. m. tinkturák, mixtúrák, kenőcsök, sófürdők és szappanok, enyhítek ugyan egy kevés időre fájdalmaim, de a legközelebbi időváltozáskor