Esztergom és Vidéke, 1902

1902-10-19 / 83.szám

A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ ESZTERGOM VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Me&feiepik Vasárnap és csütörtökön, JILÓFIZETÉSI ÁRAK : Égést évre — — — — 12 kor. fel évre— — — — — 6 kor. .Jegyed évre — — — 3 kor. Egyes szám ára: 14 fll. ül. fii. fii. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (nova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések Küldendő Kossuti) hajós (azelőtt Buda) utcza 485, szám. HU Kéziratot nem adunk vissza. t-^~ A rendőrség szaporítása Esztergom, 1902. okt. 17» Alig múlik el hónap sőt hét, hogy a helyi lapok egy betörő, szélhámos könyöradomány gyűjtő, avagy tolvaj elfogásáról hirt ne adnának. És ha jól utánna gondolunk, látni fogjuk, hogy városunk azóta lett az e fajta jó madarak tanyájává, mióta a budai vasúti vonal kiépült. Ha a fővárosi rendőrség razziát tart, idegen alakokkal népesül meg városunk, kik üres zsebbel innét sem távoznak. Ha a felvidéki városok kétes existentiái Budapest felé gravitálnak, mi természetesebb, minthogy a legrövidebb utat választják/ s Esztergomon keresztül veszik azt. A vasúti összeköttetés fejlődése látjuk, hogy városunk vagyonbiztonsága tekintetében, változást idézett elő, mellyel szemben azonban tétlenül maradni, nem lehet. Nem célunk a rendőrséget portálni, de ha figyelembe vesszük a város területi fekvését, azt, hogy egyik vége a másiktól vagy háromnegyed órányira van, és a szolgálati viszonyokat, amellyek mellett rendőreink a szolgálat érdekében megnem engedhető hoszszú időn át vannak egyhuzamban szolgálatban, úgy elsőrendű szükséggé növi ki magát, azok létszámának szaporítása. Sokszor hallunk panaszokat a költségvetés tárgyalásánál rendőrségünk tevékenysége tekintetében, mellyek azonban csak akkor lehetnének jogosultak, ha megadnánk azokat az eszközöket, melyekre annak szüksége van. Az a néhány száz forint, melybe a rendőri létszám felemelése kerülne, nem okozna zavart a költségvetés mérlegében, mig a polgárok vagyonbiztonsága nem lenne kitéve oly vakmerő támadásoknak. Ha figyelembe vesszük az idei munkaviszonyokat, az ezt követő nyomort, el lehetünk reá készülve, hogy a tél beáltával, milyenek lesznek vagyonbiztonsági állapotaink. Mindezek figyelembevételével égető szükségnek tartjuk, hogy az intéző körök sürgősen és komolyan ; foglalkoznak a kérdés megoldáí sával. Részletekben menő propositiót tenni mások feladata, azonban általános körvonalakban célirányosnak I vélnénk a rendőri létszám felemelését • a tűzoltás intézményével hozni kapcsolatba, amiáltal kettős cél szolgálata ' éretnék el. s. A szerelem tudománya. Novella a XV. századból. Irta: MAEESKOFSZKY D. Folytatás. III. És Giovanna asszony azonnal bezárta az ajtót, kihúzta kedvesét a fehérnemű alul, vidám tüzet rakott, vacsorát főzött és a pincéből mindenféle bort hozott föl. A szerelmesek ettek, ittak és jól érezték rhagukat. Reggel ezt mondotta Bucciolo : — Madonna, el kell búcsúznom öntől. Parancsol valamit nagyságod ? — Oh igen, — felelt az asszony, miközben megölelte és megcsókolta az ifjút, nagyságomnak azt tetszik parancsolni, hogy ma este jöjj el hozzám. Bucciolo megígérte, aztán elment az iskolába és ezt mondotta tanítójának : — Olyan közlendőm van, mely önt mulattatni fogja. — Beszélj hallgatlak. — Tegnap este, — kezdte rá Bucciolo, — mikor kedvesem házában voltam váratlanul megjött a férj, átkutatta a házat és semmit sem talált. Madonnám engem egy rakás nedves fehérnemű alá rejtett és oly ügyesen vezette férjét az orránál fogva, hogy a bamba hitt neki és elment hazulról. Mikor magunkra maradtunk, vacsoráztunk, finom borokat ittunk és biztosítom róla mester, hogy rendkívül vigan voltunk és a szerelem tudománya most már szememben a legkedvesebb és legmutattatóbb valamenynyi tudomány közt, ugy, hogy nézetem szerint, a többit nem is lehet hozzája hasonlítani. Valóban, nem is tudom, hogy köszönjem meg drága mester, hogy bevezetett ebbe a tudományba ... És most szives engedelmével kissé pihenni megyek. Ma estére megint megígértem, hogy elmegyek hölgyemhez. Fabricio ur erre megjegyezte : — Mielőtt elmégysz, jöjj hozzám és tudasd velem. — Örömmel, — felelt Bucciolo és aludni ment. A professzor magánkívül volt dühében. Megpróbálta előadását megtartani, de a syllogismusok helyett oly badarság került ki, hogy gyorsan otthagyta a katedrát és betegnek jelentette magát. A féltékenység szivén rágódott és egész nap arról álmodott, mint fogja Bucciolot rajtacsípni és megbüntetni. Egy öreg zsoldostól akinek a szomszéd utcában fegyveres boltja volt, kölcsönzött egy rozsdás páncélt és egy özönvíz előtti sisakot. Mikor alkonyodott, a gyanútlan Bucciolo ellátogatott Fabricióhoz és bejelentette : — Megyek már. — Eredj, eredj, mondotta a mester és ne felejtsd el, hogy holnap kora reggel hozzám jösz, elmondani, mi történt. A párkány-kerületi róm. kath. tanitók j egyesülete folyó hó 9-én tartotta őszi közgyűlését, mely tárgyban igen gazdag és tanulságos volt. »Veni sanctec és szt. misével vette kezdetét. A tagok, mint rendesen, csaknem kivétel nélkül megjelentek a ker. I főtisztelendő papsággal egyetemben, kiki kel az iskola nagytermében gyűltek egybe. Dr. Koperniczky Ferencz nagyölvedi esperes-plébános, ker. tanfelügyelő, elnök, gazdag tapasztalatokon nyugvó, mély paedagoiai tudással mondott beszédében mindenben irányt mutatott a tanítóknak arra nézve, hogy magukat e pályán a gyengék jobbakká, a jók töké— Ne nyugtalankodjék mester, eljövök, mondotta Bucciolo és hölgyéhez indult. És a mester, aki időközben fölvette a páncélját és sisakot, sarkában járt egyre, hogy háza ajtajában megcsípje. De Giovanna várta már kedvesét, gyorsan bebocsátotta és elzárta az ajtót. Nemsokára megérkezett a mester is és dühöngeni kezdett. Giovanna erre eloltotta a gyertyát, kedvese elébe állott, ugy hogy elfödte, kinyitotta az ajtót, az egyik karjával megölelte férjét mig a másikkal Bucciolot oly ügyesen és gyorsan kiexpediálta, hogy a mester semmit sem vett észre. Giovanna most kiabálni kezdett: — Segítség, segítség, a mester megbolondult ! És erősen átfogta karjaival, és nem bocsátotta el; Bucciolo nem ismerte meg Fabricio urat, mert a Iebocsájtott sisak elfödte az arcát. A lármára összefutottak a szomszédok és mikor a professzort páncélosán és sisakosán látták, felesége pedig ezt kiáltotta: > Fogjátok meg, a túlságos sok tanulástól megbolondult, c — hát erősen hitték, hogy Fabriciót faképnél hagyta az esze. Résztvevőén közeledtek hozzája : — Ah mester, mester, mi történt önnel ? Feküdjék le gyorsan, aludjék egy jó sort és ne fáraszsza az agyvelejét avval a sok tanulással. Noha mi nem letesebbekké fejleszthessék. Tanulságos beszédjét zajos éljenzéssel hálálta meg az egyesület. A mult évi jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az egyházhatóság mult gyűlésre vonatkozó leirata olvastatott fel. Elnök, Bitvai Tódor bátorkeszi, Endrődy Gyula muzslai és Juhász Béla kőhidgyarmati főtanitókat meleg szavak kíséretében üdvözli negyven éves tanitói működésük alkalmából s felolvassa az egyházhatóságtól leérkezett üdvözlő iratokat, amit az ünnepeltek legmélyebb hála hangján köszöntek meg. Az egyesület kebeléből Stampay János köbölkuti főtanitó tisztelte meg az ünnepelteket, gyönyörűen fogalmazott diszbeszéddel, amelyet úgy az ünnepeltek, mint sokan mások könnyezve hallgattak meg. Dr. teveli Vargha Dezső kőhidgyarmati plébános indítványára felolvasónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott s üdvözlete jegyzőkönyvileg megörökíttetni határoztatott. A tisztújítás során a régiek újólag megválasztattak. Igy lett Bitvai Tódor elnökké, Stampay J. és Lázár Pál jegyzőkké, Újlaky Ernő pénztárnokká, Csongrády Lajos könyvtárnokká. Választmányi tagokul Sziklay Vilmos Csongrády Lajos, Beluch Imre, Kues er a Gyula, Kertész Gyula és Borz választattak meg. vagyunk tudós emberek, jó szivvel tanácsoljuk önnek: csillapodjék mester. — De, hogy csillapodjam, — kiabált Fabricio, — mikor a saját szememmel láttam, hogy ez a semmirevaló a szeretőjét a házba eresztette. — Szeretőt ? kiáltotta Giovanna. Oh én szerencsétlen ! Hát kérdezze meg ezeket a jó embereket, észrevették-e valaha, hogy vétkeztem volna maga ellen ? Erre valamennyi férfi és asszony ezt felelte: — Mester, verje ki a fejéből ezt az esztelenséget, mert nincs és nem is lesz a világon szerényebb és erényesebb aszszony a feleségénél. Ezt mi biztosan tudjuk. — Semmit sem tudtok, kiabált a mester. Én mondom nektek, saját szememmel láttam a szeretőjét és tudom, hogy most is a házamban van. Éppen jókor ért a ház elé Giovanna asszony két bátyja. Mikor az asszony meglátta őket, még keservesebben kezdett sirni és ezt kiáltotta: — Kedves testvéreim, a férjem megbolondult, megakar ölni. Azt mondja, hogy semmirekelő vagyok, szeretőt bocsátottam be a házba. Hogy tetszik ez nektek ? Ti tudjátok, hogy én nem vagyok olyan asszony és engem nem ugy neveltek, hogy ilyen sértést elviselhessek. Erre a Giovanna asszony bátyjai ezt mondották Fabricó urnák: — Csodáljuk hogy ön a testvérünket semmirekelő asszonynak meri nevezni FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izü természetes ltashajtoszer.