Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-12 / 47.szám

megállapított üzemtervtől, amely az erdőtermék kihasználására nézve kötött marsrutául szolgál, tudjuk azt is, hogy egy erdőrészletnek megnyitása, ellenőrzés és felügyelet tekintetében, az arra hívatott közegeknek jócskán dolgot adna, ennek dacára mi, kik látjuk kisgazdáink nyomorúságos állapotát, nagyobb érdeknek tartjuk, ha ezen a kisgazdákon ily uton is segíteni tudunk, mint annak gátul állítására oly módon és azon okoknál fogva, mert ezzel az erdővédeknek több dolguk akadna. Egy hó közigazgatása. Esztergom, június 10. A főispáni és alispáni lakosztályok átalakítása és helyrehozása alkalmából — mivel a közgyűlési terem okkupálva volt — a jegyzóségek hivatalos helyiségébe szorult ez alkalommal a közigazgatás bizottsága s ez — t. i. a főispáni lakosztály átalakítása — volt oka, miként az ülést megnyitó alispán tudatta, főispánunk távol maradásának. Az ülés a szokottkeretekben folyt le. Az alispáni jelentés, a közrendészet terén több tűz esetről számolt be. Jeléntett a Tokod község ellen elrendelt zárlatról, majd arról, hogy a helyi érdekű vasutunk törzsrészvényei után, osztalékot még mindég és egyhamar nem is kap a vármegye, mely 100.000 forint értékű törzsrészvény erejéig van érdekelve. "~A kesztőlei plébános ügyében adott jelentést megütközössel vette tudomásul a biisottság, mely szerént nevezett plébános ugy az iskolában, valamint az utcán nemcsak a gyermekekkel, hanem a felnőttekkel is folyton tótul beszél; a magyar bibliákat tót bibliákkal cseréli ki; hogy ápril ii-én az iskolában a gyermekekkel tót egyházi és világi énekeket énekeltetett és, hogy az elmúlt évben a serdülő leányokat és fiukat éjjel az iskolában tót népdalokra tanította. Sajnos eseményként jelentette, hogy Süttőn két kőfaragó mesternél 32 segéd a munkát, a csekély kereset miatt beszüntette. Felolvastatott Kossár Dezső nyug. kir. főügyész helyettes jelentése; melyben tudomására hozza a bizottságnak, hogy nyugdíjazása folytán, megsxünik annak tagja lenni. A bizottság elismeréssel emlékezett meg amaz igaz érdemekről, melyeket a távozó kir. főügyész helyettes, az igazságszolgáltatásban, úgy is, mint a bizottság szakelőadója és tagja, szaktudományával és részlehajlatlanságával kötelesség tudásával és pártatlanságával szerzott és biztosította volt tagtársát arról, hogy azt a tiszteletet és szeretetet, melyet magának kivívott, a hivatalos érintkezés megszűntével is megfogja számára őrizni. A bélai urad. templom kegyúri terheinek megállapítására vonatkozó iratoknak megküldését. — melyek 1899 évi szeptember 12-én küldöttek fel a vallás és közoktatásügyi minisztériumba, — hatod izben sürgette meg. Porhintés. Következett a pénzügyigazgató referádája. Szokott élces modorával referálta be a pénzügyigazgató úr előadmányait, miközben, az adókivetési munkálatokról szóló jelentésében, nevezetesen a folyamatban lévő Ill-ad osztálvu kereseti adó; kivetésénél, nyilván azon tudatban, hogy a sajténak a bizottságban szava nincs, | neki rontott a helyi lapoknak, mondván, hogy azok >heccet« indítottak meg, melyek azonban > túlzottak*.. Konstatálni kívánjuk, hogy ^túlzottak*.* nak s nem alaptalanoknak jelezte azok felszóllalását. Előadta, hogy a megyei kivetések véget értek, melyek eredménye általában és végeredményében emelést nem mutat és, hogy a városnál a tárgyalások a mai nappal kezdődtek meg. Csodálkozását fejezte ki az adókivető bizottság türelme felett, melyet az adózók sérelmei és érvelése meghallgatásánál tanusit. Állításának igazolására, az öt helyi lap közül felmutatva a »vármegye hivatalos lapja c-nak egyik számát, mely az adótárgyalásokról azt irja, hogy azok >elég simán c folynak. Utánna jártunk, hogy a megyei kivetések eredményét a pénzügyigazgató úr állításainak igazolására közzé tegyük, de azt a választ nyertük, hogy mivel csak a tegnap délutáni órákban nyert a megyei kivetés befejezést, a vígeredmény, még meg nem állapitható. (Hogyan állította akkor a pénzügyigazgatő úr a közigazgatási bizottsági ülésen, hogy a végeredményben emelés nincs ? A szedő ) Nekünk csak az tünt fel a pénzügyigazgató urnák, a sajtó ellen intézett támadásaiban, hogy mig előadmányaiban és jelentéseiben a numerusokkal hajmeresztőén dobálódzik, addig most állításainak igazolására; a >vármegye hivatalos lapja* kritikájának erődítményei mögül puskázott — vaktöltésekkel. A tisztelt pénzügyigazgató urnák általánosságban és nagy körvonalakban előadóiadé positiv tényekkel, számadatokkal nem támogatott állításaiból azt a következtetést kell levonnunk, hogy vagy szándékosan kerülte a positi vitást, vagy okult Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsos esetén, ki bizva a pénzügyi előadó bemondásában, azt a megnyugtató kijelentést tette a képviselet plénumában, hogy adóemelésről szó nincs, mely kijelentés hitelességével szemben, számadatokra hivatkozva mutattuk ki, hogy az előadói javaslat csak 9200 korona adóemelést javasol, mivel szemben a cáfolat ki van zárva. A kir. tanfejügyelő jelentésének tudomásul vétele után, az államépjtészeti hivatal főnöke jelentett az utak jó karban létéről. Megkerestetett a budapestvidéki m. kir. posta és távírda igazgatóság aziránt, hogy Ebed községben rendes és állandó posta állomást létesítsen. A főorvos jelentése szerint az egészségi viszonyok a városban elég kedvezők, úgy a túlsó járásban, a párkányi és bátorkeszi kör kivételével, valamint az Innenső járásban, a nyergesujfalusi kör kivételével. Kanyaró Bajóthon. Megdöbbentő adatokat tartalmaz a jelentés,^ Bajóth községében állandó jelleget öltött kanyaróra vonatkozólag, hol május hóban három hét alatt 176 betegség fordult elő, nagyi észt a gyermekek között, úgy, hogy alig van Bajóthon gyerek, amelyik vagy a most dühöngő kanyarótól, ugy az 5—6 hó előtt uralkodott vörhenytől ment maradt volna, mely járvány oka, a lakosság indolentiája következtében a közegészségi szabályok éa rendeletek figyelmen kivül hagyása mellett, az ellenőrzésre hivatott közegek lanyagsága, az iskola botrányos állapota, :úlzsúfoltsága. A jelentés folytán felhívta a bizottság \z alispánt, hogy amennyiben a tél foyamán majdnem minden községben fordultak elő heveny fertőző betegségek, ÍZ összes iskolák a fenntartó költségén rrtotlenitendők. h A bajóthi iskolára vonatkozólag pedig elrendelte, hogy a fertőtlenítésen kivü', a jövő tanévben a kisebbik tanteremben 40, mig a nagyobbikban 60 tanulóval tarthatók csak meg az előadások, aminek — tekintve a tanulók nagy számát — természetes folyománya a félnapi iskoláztatás lesz, aminthogy a határozatnak ez is a rejtett intentiója. A gazdasági előadó felemiitette, miszerént az április végén beköszöntött hideg esőzések, május elejére fagyot hoztak, mi nem ugyan nagy általánosságban, de a laposabb helyeken nagyobb károkai okozott. Az őszi vetések, kivéve Bucs és Bátorkeszi határát, hol a kalászát kivetett rozsot takarmánynak kellett lekaszálni, károkat nem szenvedtek. Jelentette, hogy a buza és zab jó, a kapás növények azonban a hideg folytán nem igen indultak fejlődésnek. A rétek, habár elég nedvességet kaptak, a hideg időjárás folytán visszamaradtak, a lucernások pedig nem kielégítők. / A szőlő — eltekintve a fagyok által megtizedelt részektől — szépek és bő tcrmé&sel kecsegtetnek. Gyümölcsre nem igen van kilátás, mert mit tönkre nem tett a fagy, elpusztította azt a cserebogár. Az állami állatorvos jelentésében a sertésvész újbóli fellépését jelenti és, hogy a községekben helyenként sertésorbánc lépett fel. Felemlititi végül hogy Farnadon május 15-én egy eb, melyen a veszetség tünetei voltak észlelhetők, egy gyermeket megmart, kit a Paszteur féle intézetbe szállítottak. Egyébb ülések. Az ülés befejeztével néhány albizottság tartott ülést. így : Az ut és pótadó bizottság, melynek tárgya, tömeges — kétszeresen kirótt — adó leírása volt. Feltűnő volt a tárgyalások folyamán, hogy a törvényellenesen és kétszeresen kirótt adóesetek túlnyomó része, városi volt. A munkás ügyekben Ítélkező II od fokú hatóság és végül, — a gyám és gond. ü. ítélkező II. fokú bizottság. A tanítóképző Leó ünnepélye. Szombaton délután nagy számú közönség jelenlétében folyt le a tanítóképző pápai ünnpélye a Legényegylet nagytermében. A főkáptalan tagjai közül az ünnepélyt jelenlétükkel emelték : Boltizár József püspök érseki helytartó, dr. Csernoch János, Bogisich Mihály c. püspök, Maszlaghy Ferenez és dr. Roszival István praelatus kanonokok, továbbá dr. Fehér Gyula udvari káplán s plébános, Vaszary László primási jószágkormánzó, Hollósy Rupert főgymnásiumi igazgató, Brühl József papnevelőintézeti alkormányzó és a többi tanintézetek tantestü létének tagjai. A terem pápai s magyar címerekkel volt diszitte, a színpad nemzeti színű háttérben, a pápa képe állva pápai színű drapéria és virágok között, a disxités általában ízléses volt. A terem egyik oldalán a tanítóképző ifjúsága állott föl zászlójával. A másik oldalon viszont az intézet volt növendékei, most másként működő tanítók állottak tekintélyes csoportban, mi kétségtelenül az alma mater iránt érzett kegyelet kedves megnyilatkozása volt. Bár a teremben elég meleg uralkodott, a közönség kitartóan várakokozott az ünnepély megnyitására. Guzsvenitz Vilmos igazgató vezette ; az örömiinaep^t nagy szabású is szónoki hévvel előadott szép ünnepi beszédével, melyben a pápaság fönséges diadaláról s küzdelmeiről szólott, egyben rámutatott azon csodás mozzanatra, hogy a pápaság rendesen akkor volt legerősebb, mikor látszólag a legtöbb válság előtt állolt. A zajos éljenzéssel s tapssal fogadott beszéd után a s-dnpad függönyét felhúzták s az intézet dalárdája előkelő precizitással adta elő Mócsy László zenetanár művésri kompozícióját, a pápai Hymnust, magának a szerzőnek dirigálásával. Ezután nemes hévvel s meghatóan szavalta Korencsy Rezső I éves növendék Bán Aladár: XIII. Leóhoz költeményét. Takács Gyula III. éves növendék pedig zenei érzékkel játszotta harmoniumon Kienzl hires Evangelimanját, Güngl Aurél II. éves Coppée világhírű költeményét >A folyondárt c-t adta elő finom és nyugodt érzéssel, majd Mócsy László zenetanár és Paulovits Géza II. éves, zongoráztak egy szép négykezest zajos tetszés között. Következett az ünnepély központja ErdŐssy Károlynak >Hódolat Leónak* cimü drámai képe, mely alkalomszerűségénél s aránylag rövidségénél fogva, már eddig is az ország számos egyletében s tanintézeteiben előadatott. Hozzánk a jelmez-ruhák melyek a budapesti országos központi legényegylet tulajdonát képezik, már Szegszárdról kerültek ide, hol a drámai képet a gimn.adta elő. A főszereplő benne az egyház védőangyala, ki sorra fogadja az iskolás gyermekek, a tudomány, történelem, a bölcsészet, a missiók, a munkások s végre hatásos módon a magyarok hódolatát. A védőangyal Hubacsek Arthur III. éves volt, ki oly nőies angyalként fungált, hogy sokat csalódásba ejtett két angyalka társával (Hotbauer J. és Penc F. I. é. n.) együtt. Szerepét jól tudta, érzéssel s hatásos gesztussal játszotta, úgy hogy a darab sikerében oroszlán része volt. Nagyon ügyes volt a szereplők maszkirozása, jelmezes ruhája, s bizony a hallgatóság szinte elevenen látta maga előtt az indiánt (Fekete Jenő III. é.), a khinait (Kara József I. é.), a törököt (Bakos Jenő I. éves növendék) és az arabot (Drozdy Gyula III. é.). Jól játszottak a missiónárius (Mericska János III. éves), a tudósok (Czvick István, Paulovits Géza és Osvald Lajos II. é.), nagy feltűnést keltett a tűzzel játszó Borzi István III. éves n. a munkások vezetője szerepében. A magyarok bevonulása fényes magyar díszben (Buday Aladár III, Strázsa Andor III, Dsusz Gyula II, Valnicsek Károly II, é. Bognár János és SzabóRácz János II. é. növendékek,) a közönséget is magával ragadta, mikor az élükön álló főúr, Buday Aladár III. éves, a szentatya éljenzésével belépett a közönség egy szálig felállott s vele éljenzett. A magyarok bevonulásával s vezetőjük lelkes dikciójával a hódolás a pápai hymnus eléneklésével véget ért. Nagy taps fogadta a drámai kép befejezését s a tetszés-manifestátio hatása alatt szólásra emeikedett Boltizár József püspök s érseki helytartó, hogy egy lelkes beszédben az ünnepély nívóját betetőzze. Örömének adott kifejezést, hogy ezt a szépen sikerült ünnepélyt végig nézhette, mely ujabb jele az igazgató és tanári kar általánosan ismert buzgóságának s paedagogiai nevelésének. Megemlékezett az ünnepély jelentőségéről, a növendékek katholicitásáról s jövő hivatásukról. Buzdította a tanári kart ésáz ifjúságot s végülaz ünnepély sikeréért köszönetét fejezte ki az igazgatónak és a tanári karnak. A

s beszéd nagy hatással volt a hallgatóságra, figyelem volt magára a intézetre, mely püspököt nyilvános ünnepélyein most látott évek óta először. Ő Emi.