Esztergom és Vidéke, 1900

1900-04-12 / 28.szám

él hivatásának. A törvény által előirt tantárgyakból az eredményt, ugy a tan­terv, mint a módszertani kezelés szem­pontjából, megfelelőnek tapasztalta. Kir. kat. tanítóképző. Az érseki r. kat. tanítóképzőt köteles­ségszerüleg hivatalosan szintén meglá­togatván, az intézetbe, rendes növendé kül beírva talált II2 növendéket, amely létszámból legtöbb, vagyis 38 növendék esik az I-ső osztályra, ami jele annak, hogy a növendékek létszáma emelkedő viszonyban van, ami a nagy tanitóhi­ánynyal szemben örvendetes jelenség. Az intézet látogatásával eltöltött tizen­két óra időtartama alatt meggyőződést szerzett arról is, hogy az intézet tan­tervébe mindazok a tantárgyak, amelyek a népoktatási törvény 88. §-ában sorol­vák, be vannak illesztve s alkalma volt arról is meggyőződni, hogy a tanító­képzés ügyszerető buzgalommal s haza­fias irányban folyik. A gazdasági okta­tásra a folyó tanévben külön S7aktanár nyert alkalmaztatást. A gyakorló-iskola pedig az intézeti épületben uj s célsze rűbb elhelyezést nyert. Az intézet körül, úgy egészségügyi, mint felszerelési szem­pontból van még igen sok kívánni való, de bizonyára a hercegprimás őeminen­ciájának ismert bőkezűsége, egyéb alko­tásai között, a lehető legrövidebb idő alatt, sorját ejti annak is, hogy ezt az intézetet is a modern paedagogia szín­vonalára emeli. Esztergom, april 11. — Személyi hírek. Kruplanicz Kál­mán főispán és neje ma délben a fővá­városba utaztak, ahol az ünnepeket töltik. — Hanny Béla hercegprimási jószág­igazgató abbáziai tartózkodásából visz­szaérkezett. — Csupor István hercegpri­mási főerdőmester résztvett a gazdatisz­tek jogviszonyai szabályozása tárgyában tartott miniszteri anketten. — Április II. A nagyhét ünnepi csend­jében a hivatalos világ csendben ünnepelte meg április n-ikét, amennyiben a vár­megye és a város tisztikara — díszru­hában — résztvett a kir. vár. plébánia templomban tartott istentiszteleten. A csöndes misét dr. Fehér Gyula udvari káplán mondotta. A középületekre ki­tűzték a lobogókat. — Esküvé. Kobek Kornél földbirtokos esküvőjét Boronkay Elvira kisasszonynyal május hó 10 én tartja Budapesten. — Áthelyezések. A főkáptalan Jak­sics Dezső gazdasági Írnokot. Szent mik­lósról Nánára, Stefanits Jenő gazd. írnokot pedig Nánáról Makófalura he­lyezte át. — Elköltözés. Mint igaz sajnálattal halljuk, Bódy Bódog gyárigazgató május hó folyamán végleg elköltözik Kenyér­mezőről arad megyei birtokára. Nagy rokonszenv és közbecsülés fogja kisérni. — Hivatalvizsgálat. Vimmer Imre pol­gármester hétfőn megtekintette a városi anyakönyvi hivatal ügykezelését s annak menete fölött való teljes megelégedését fejezte ki. — Előléptetés- A vasutasok húsvéti tö­meges előléptetése alkalmával Roxer Zsiga, a helybeli vasúti állomás fűtőhá­zának főnöke s Fischer László, a vasúti osztálymérnökség segédmérnöke magasabb fizetési osztályba soroztattak. — Kilenc évtized. Hétfőn ünnepelte kilencvenegyedik születésnapját Meszéna Ferenc, városunk e nagy multu, érde­mekben gazdag polgára s az Ég ritka kegyéből teljes erőben, kifogástalan egészségben fogadtatta a sok gratulánst. — Üdvözlő táviratok. Horn Gizella és Weisz Kálmán vasárnapi esküvőiére nem­csak városunkból, hanem az ország kü­lönböző vidékeiről is igen nagy násznép jött össze. S hogy mily sokan voltak, akik ezeken kivül érdeklődtek a rózsa­színű esemény iránt, mutatja, hogy a táviró hivatal inspekciós tisztje képtelen volt egymaga felvenni az érkezett üdvözlő táviratokat, úgy hogy két kisegítőt is adtak melléje, Az esküvőt a »Fürdő* szállodában nagyszabású lakoma kö­vette. — Beosztás. A földmüvelésügyi mi­niszter Csepreghy Gyula pápai gazda­sági iskolai segédet gazd. segédtanítóvá nevezte ki s a gazdasági szaktanári te­endőkkel megbízva, a helybeli kir. kat. tanítóképzőhöz osztotta be. — A kesztölci tanítónő ügye. A köz­igazgatási bizottság keddi ülésén élénk felszólalásokra szolgáltatott anyagot Zsuffka Emilia kesztölci tanítónő ügye. Vargyas kir. tanfelügyelő ugyanis je­lentette, hogy az egyik helyi lap f. évi március hó 29-ik számának >Hurbán leánya* című vezércikkében Zsuffüa Emí­lia kesztölci r. kat. elemi iskolai taní­tónő ellen, állítólag szavahihető uri em­bernek, társaság előtt elmondott szavai nyomán oly súlyos vádak foglaltatnak, hogy abban az esetben, ha azok iga­za', nak bizonyulnak, az 1893. évi XXIV. t. c. 13. § ának alapján, mulhatlanul meg­torlást igenyelnek. A nevezett tanítónő, aki az eszter­gomi érseki kisdedóvónő-képzőben nyerte kiképeztetését, mint okleveles kisded­óvónő, a kesztölci rk. népiskolánál évi rendes államsegélylyel, egyelőre két évi időtartamra, amig a tanítónői oklevelet is megszerzi, ideiglenes tanítónői minő­ségben nyert alkalmaztatást s egyházha­tósági megerősítést. Állását ennél az iskolánál még a mult iskolaévben foglalta el s a magyar nyelv tanításában, úgymond a tanfelügyelő, sa­ját tapasztalatai szerint is, dicséretes buzgalmat fejtett ki. Annál meglepőbb, mondja a tanfel­ügyelő, hogy erről a tanítónőről az idé­zett lap azt irja, hogy a nevezett taní­tónő >fennen hirdeti, hogy ő nem ma­gyar érzelmű, hogy 6 csak a tót nemze­tiségért rajong s ellensége mindennek, ami a tót faj megmagyarositására törek­szik s mivel a magyarosító áramlat ellen küzdeni erején felül való dolognak tartja, — kivándorol Amerikába* Ha ezek a vádak, mondja a kir. tan­felügyelő, csakugyan igazak, akkor a ne­vezett tanítónő államellenes irányt kö­vetne, mert az 1893. évi XXVI. t. c. 13. §-ának hatodik bekezdése szerint: ^ál­lam-ellenes iránynak tekintendő minden cselekmény, mely az állam nyelvének fór­vényben meghatározott alkalmazása ellen | irányul, — történt legyen az akár a í<w­S helyiségben, akár azon kivül, akár élo­| szóval, akár írásban, vagy nyomtatvány, | képes ábrázat, tankönyvek, vagy egyéb j taneszközök által, c Minhogy pedig ugyancsak az idézett törvénycikk 13 ának negyedik bekezdése szerint, ha bármely összeggel segélye­zett f lekezeti népiskola tanítója, vagy tanítónője államellenes irány követésé­vel van vádolva, — a közigazgatási bi­zottság van hivatva az illető ellen a fegyelmi eljárást foganatosítani, ha a közoktatásügyi miniszter a fegyelmi el­járást elrendeli: ennél fogva a kir. tan­felügyelő az 18*94. évi március hó 2-án 10.000 sz. a. kiadott minis7teri utasítás : 31. §-a alapján azt indítványozta, hogy a tényállás részletes előadása mellett az ügyet, a fegyelmi eljárás elrendelése céljából, a közigazgatási bizottság ter­jeszsze fel a közoktatásügyi miniszter­i hez. És ha majd a miniszter által elrende­lendő vizsgálat nyomán az derül ki, hogy a nevezett tanítónőt csakugyan I államellenes irányzatok vezérlik működé­sében, — sújtsa őt, úgymond a kir. tan­felügyelő, a szabályszerű büntetés; ha pedig a vádak alaptalanoknak fognak bizonyulni: nyerjen méltó elégtételt a méltatlan meghurcoltatásért. A kir. tanfelügyelő előterjesztése hosz­szasabb eszmecserére szolgáltatott anya­got. Az indítványhoz hozzászóltak: dr. Heya Tivadar, Szabó Mihály, Andrássy János alispán, Reviczky Gábor, Csupor István, Mattyasovszky Kálmán és Mattya­sovszky Vilmos. Abban mindegyik felszólaló megegye­zett, hogy a fegyelmi eljárás megindí­tása, csupán egy hírlapi közlemény alap­ján, amely talán nem is felel meg a va­| lóságnak, még inkább kellemetlenebb lenne az illető tanítónőre nézve, mint a hírlapi közlemény, mely kellő értékére más módon is leszállítható, — a bizott­ság azt határozta, hogy előbb az illető tanítónő szólittassék fel igazoló jelentés­tételre s csak azután, ha az illető taní­tónő nyilatkozott s a fegyelmi eljárást esetleg ő maga is kívánná, terjesztessék fel az ügy a kultuszminiszterhez. Meg­történhetik azonban az is, hogy a nyi­latkozat alapján a bizottságnak is mód­jában fog állani, ha méltatlan volt a vádaskodás, neki elégtételt szolgáltat' i. A kir. tanfelügyelő ezzel szemben erős érvekkel támogatta álláspontját, de végre a határozatba egyelőre ő is belenyugod­ván, elállott a fellebbezéstől s igy Krup­lanicz Kálmán főispán ily értelemben mondotta ki a bizottság egyhangú hatá­rozatát. A magunk részéről az egyre jobban szaporodó s külömböző vádakat tartal­mazó hírek, cikkek miatt, feltétlenül szük­ségesnek véljük, hogy a tanítónő hala­déktalanul kérje maga ellen a fegyelmi vizsgálatot. — A Kat. Kör böjti estélyeinek so­rozata szombaton fejeződött be. Ezúttal sokkal nagyobb közönség jelent meg, mint a megelőző alkalmakkal, különö­sen a hölgyek közül. A jelenvoltak nagy elismeréssel nyilatkoznak az est prog­rammjáról. Nagy és méltó feltűnést kü­lönösen Fáy Rózsika énekszáma keltett. Az >Ave Maria* dallama sokáig visz­szacsengett a lelkekben. A meleg, sima, olvadó hangnak minden zeneértő nagy jövőt jósol. Dr. Trikál József befejezte felolvasási ciklusát s a jelenvóltak kö­zött a tartalmas munkát külön lenyomat­ban osztotta szét. Nagyon tetszett Coppé *Áldás*-nak mododramatikus előadása. Tetszett Dreisziger Ferenc ké­pezdei tanár plasztikus, kidolgozott sza­valása, ép úgy mint Kersch Ferenc alkal­mazkodó, sikerült zenésitése. Végül az egyesület férfikara énekelt egy zsol­tárt nagy erővel és érzékkel. — A városi pénzügyi osztály. Kifej­tettük minap, hogy a város pénzügyi osztályában alapos személyi és szervezeti változásokra van szükség. Hogy az mielőbb megtörténhessék, meg van a kedvező alkalom is hozzá. A hivatalos orvosi vizsgálatot a régóta betegeskedő Sztaniek József adópénztárosnál konsta­tálta a szolgálatképtelenséget, miért is Staniek végkielégítését kéri. Hogy ma­gunk részéről hogy kontempláljuk a ra­dikális átalakítást, elmondjuk legköze­lebbi számunkban. Most még csak meg emiitjük, hogy dr. Áldori Mór és dr. Vándor Ödön megvizsgálták Szabó Jó­zsef házipénztárost, aki szembaja miatt betegnek jelentkezett. Mivel vizsgálatuk alapján hivatalvégzésre képesnek nyilvá­nyitották, már hétfőn újra átvette a pénztárt, amig Viola Kálmán az adó­pénztárt Hoffinann Ferenc p. ü. taná­csostól. Egyszóval az osztályban folytonos a kavarodás. — Közigazgatási bizottság. A várme­gye közigazgatási bizottsága Kruplanicz Kálmán elnöklete alatt, tegnap tartotta e havi ülését. A tanügyi mozzanatokról külön emlékezvén meg, itt csak felemlít­jük, hogy az italjövedéki felszólamlásokkal foglalkozó bizottság elnökévé — a pénz­ügyígazgató indítványára — Frey Fe­rencz orsz. képviselőt választották. A várost újból megsürgetik, hogy terjessze be végre a kereskedelmi miniszter által követelt utvámdijszabályzatot. A Roheim cégnek a ker. miniszter megengedte, hogy tervezett iparvasuta a 12—13 számú szel­vény között Dömös község utcáján ve­zettessék. — A tiszti főorvos jelentésé­ből megtudtuk, hogy az elmúlt hóban a városban elhalt 45, az esztergomi járás­ban 103, a párkányiban 84, összesen 232, 66-al több, mint februárban s 79-el ke­vesebb, mint mult év márciusában. Ezek közül 71 gyermekhalott. A kórházi ápo­lási napok száma 1708-at tett ki. — Deákok OSZlása. A főgimnázium tanulói hétfőn délután gyóntak meg s kedden reggel megáldoztak, azután gyor­san szétmentek a szélrózsa minden irá­nyában, A tanári kar legnagyobb része szintén távozott. — Műkedvelő előadás. A karvai in­telligencia f. hó 16-án műkedvelő elő­adást rendez. Jellemző, hogy a muzslai főszolgabíróhoz intézett bejelentésében mindjárt tűzoltói és rendőri kiküldetést kér a mulatság napjára. — Térzene. A 76 ik gyalogezred ze­nekara idei első térzenéjét vasárnap dél­ben tartotta a Széchenyi-terén. A ked­vezőtlen időjárás dacára szépszámú hall­gatósága volt. — A Szentháromság szoborra. A szent Ignácról címzett temetkezési egylet igaz­gatóválasztmánya, vasárnapi ülésén, Neumayer Károly igazgató lelkes és szé­pen megokolt indítványára, elhatározta, hogy a jövő heti közgyűlés elé amaz ín­ditványnyal járul, hogy az egyesület az emelendő Szentháromság szoborra 200 korona adományt szavazzon meg. — Képkiállítás a Magyar Királyban. A tegnapi nappal az előrejelzett képki­állítás a >Magyar Király* szálloda föld­szinti helyiségeibén megnyílt. Csupa eredeti olajfestmény ; nagyságban, árban, művészi értékben egyaránt külömböző. Tíz koronától kétezerig kaphat itt az amatőr tájképet, genreképet, magyar népéletből vett darabot, csataképet, csendéletet, szecessziós munkát. A kiállí­tás ingyenes; bárki megtekintheti, aki érdeklődik az eredeti festmények iránt, amelyekhez Esztergomban nem juthat. A közönség ne mulaszsza el, hogy itt keressen húsvéti prezentet szalonjának, pipázójának. — Színészet Mezei Béla előnyösen ismert társulata húsvétvasárnap Bokor József pályadíjnyertes uj népszínművével: a Kurucfurfanggal kezdi meg a saisont. A bemutatkozó hirdetményben kilátásba helyezi Pozsoltné Lukács Juliskának, a Népszínház drámai primadonnájának s Feledy Boriskának, az aradi színház éne­kesnőjének vendégjátékát. Társulata a következő tagokból áll: nők: Harkányi Gizella operett népsz. énekesnő. Catry Emma coloratur énekesnő. R. Völgyi Ilona naiva énekesnő. H. Mérey Iza hősnő és társalgási. Bogyó Ilonka szende és soubrette. M. Till Róza dráma és vigj. anya. Bognárné Ilona operett és vigj. comikáné. Bátosy Endréné társal­gási színésznő. Bokor Kata sugó és 6 kar- és segédszinésznó. Férfiak: Mezei Béla jellemkoraikus, igazgató. Deréki Antal dráma és kedélyes apa, rendező. Radványi Qezső operett bariton és népsz. énekes. Szigethi Andor operett tenor énekes. Bátosy Endre hős és jellemszi­nész. Sarlay Cornél szerelmes és bonvi­vant. Hetényi Elemér társalgási és bon­vivant. Fehér Gyula operett buffo. ! Szarvasy Jenő énekes és színész. Kö­vessy Lajos társalgási segédszínész és Öt kar- és segédszínész. Rendező De­réky Antal, karnagy Király Péter őt zenészszel. Huszonnégy előadásra bérelni | lehet Sarlay Kornél titkárnál, még pe­jdig oldal- és támlásszékre 40, zártszékre J32 koronával. Ötven jegy egyszerre i váltva : deák- és katonajegy 20, föld­j szinti állóhely 30 korona. Nem kételke­dünk, hogy derék közönségünk ez idén ís kellőképen pártolni fogja a jól ismert derék igazgatót. — Póttartalékosok bevonulása. F. hó 30 án városunkba hatszáz póttartalé­kos fog bevonulni. Elhelyezésük iránt a rendőrség megtette a szükséges intézke­déseket. — A szentgyörgymezei iskola. A szent­györgymezei iskola kibővítése — tan­ügyi szempontból — elkerülhetlenül szük­ségessé válván, az iskolaszék szombaton foglalkozott a kérdéssel. A jelenlegi iskolahelyiség kibővítése nyolcezer ko­ronába kerülne s a telekviszonyok miatt az esetleg szükséges minden további fejlesztés lehetetlenné válnék, amiért is az iskolaszék abban a véleményben volt, hogy egy szentgyörgy mezei városi telken (az úgynevezetten városkerten) egészen uj iskola építtessék, aminek költsége 12000 koronát tenne ki. Az ügy beható tanulmányozására hattagú bizottságot küldöttek ki. — Pourparler. Egy előkelő, sok tár­sadalmi érzékkel bíró uri társaságnak volt közlönye ez az elevenen, ügyesen és szeretettel szerkesztett kis lap, amely különösen büszke lehet arra, hogy szép hölgyeink közül több, igazán te­hetséges tollforgatót megszólaltatott. A zsúrsaison húsvéttal befejeződvén, a lap is — vasárnapi számával — befejezte saisonját, hogy őszre megismételje a Phoenix-történctet. Az ideiglenes búcsú alkalmából a hölgyolvasók kedves cm­léktárgygyal lepték meg a buzgó szer­kesztőt: Fekete Gézát, lapunk munkatár­sát. — Luczenbacher István emlékezete E hó 6-ikán néhai Luczenbacher István elhalálozásának évfordulója napján, mint levelezőnk irja, a bátorkeszi r. k. temp­lomban gyászmisét hallgatott az öz­vegy két gyermekével: Pállal és Edith­tel a boldogultnak fivérei: Jenő Miklós és Pál, továbbá Kobek István országgyű­lési képviselő és neje, Kobek Kornél és Boronkay Jenő, az összes tisztikar és cselédség, valamint Bátorkesz intelligen­ciája, felekezeti különbség nélkül. A gyászmise után az összes családtagok a templomból a közvetlen közelfekvő te­metőbe mentek az elhunyt ideiglenes I sírjához, mely ez alkalomból koszorúk­I kai és virágokkal gazdagon fel volt dí­szítve. A fejfa előtt széles imazsámoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom