Esztergom és Vidéke, 1900
1900-01-14 / 3.szám
ESZTERGOM és TIDÍKI AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET* HIVATALOS LAPJA. M«áJ c ^ CT íÍk Vasárpap és CSÜtÖrtÖkÖn. Felelős » s.exkesatésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: I MUNKÁCSY K Á lr M Á N- (Hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész érre — — — — 12 kor. — fii. LaptHlajdonos kiadókért: S^C^epvi-téP, 330. Szám. Fél évre— — — — — 6 kor. — fii. ÍYn E We 7» 1 tair>:T4Bi. 3kor_ ' u- DR- PKOIÍOPP GYULA- «— —«-*«. Vármegyénk tanügyéről. Esztergom, január 13. Régebbi időben csekély jelentőségűnek tekintették a kir. tanfelügyelői hivatalt, s főleg azon körtjk előtt vesztett leginkább súlyában, a mely körök az iskolai felügyelet dolgában szintén érdekeive voltak. Már most ha a megyékbe kinevezett kir. tanfelügyelő személye nem kereste velők szemben a rokonszenvesség álláspontját, akkor rendszerint megmozdultak ez érdekelt emberek, s mindenik állásához mérten igyekezett a tanfelügyelő hivatalos működését megnehezíteni. Ily helyzetben a tanfelügyelő vagy megadta magát, s az őt éberül szemlélő, okkaljs oknélkül keményen kritizáló körök akaratához simult, s azok nézetét leste, kérte, várta, — vagy pedig önálló cselekvési kört teremtett magának s ennek alapján a törvény, a miniszteri utasítás és rendeletek szellemében látva el hivatalát, merészen szembeszállt minden ellene irányuló áramlattal. E két vagylagos állapot közül az utóbbi, természetesen, kevésbé vált a kir. tanfelügyelő személyére nézve kényelmessé, mert hát a régi elnéző rendszer megbolygatása nem kis mértékben gyarapította ellenségeinek számát. A kir tanfelügyelő önáltó szereplése többnyire felekezeti félénkségét szokott előidézni, Azt se higyjük ám, hogy csak a katholikus felekezetbelieknek vannak e téren kifogásolni való gyöngéi, mert a protestánsok sem különbek, sőt a zsidók is azonos talajon állanak. £ szerint az a kir. tanfelügyelő, aki a törvényesség csapásán halad s minden személyi és felekezeti válogatás nélkül kizárólag hivatalos működésének él, többnyire magára zúdítja egyik másik felekezetnek elégedetlenségét, apprehenzióját. Vargyas Endre is azon tanfelügyelők egyike, aki céltudatos egyenességgel lör előre, hogy Esztergommegye iskolaügyének homályát elegendő fénynyel megvilágítsa Eljárásában, az igaz, hogy sok gáncsolni valót fedeztek föl, — de ő a hivatalához csatolt ügy harcában elfeledte észrevenni az okozott sérelmeket, mert mint az őrségre kirendelt katona : tudja, hogy a habozást nem ismerő kötelességteljesjtés útjában tövis és bojtorján is terem. Méltán mondják róla, hogy acélozott idegzetű, harcedzett ember, aki a kormány kiváltságos rokonszenvét azért bírja, mert a legelhanyagoltabb tanügyi viszonyokban — a hova eddig kinevezték — mindenhol alapos rendet csinált. Igy például midőn Győrmegyéből Veszprémbe áthelyezték, Győrmegyében rendezett viszonyokat hagyott hátra, amit még az ő vele ellenséges lábon álló > Dunántúli Protestáns Közlönyt is elismerni kényszerült. Ugyanis külön cikkben beszámolt arról, hogy Vargyas tanfelügyelőnek 16 évi működése alatt az iskolába járók 59 százaléka 92-re emelkedett. A tanügyi haladás e kétségbevonhatlan tételeit gazdagította azon lankadatlan igyekezet, mely Győr városának kulturális fejlődés történetében jelentékeny epochát képez. Avagy az ottani mintaszerű tanítóképezde szervezése, állami polgári leányiskola, elemi leányiskolák, ipariskola, alsófoku kereskedelmi iskola, győrszigeti leányiskola, Frőbel-féle gyermekkert stb. ugyan kinek köszönik létezésüket, ha nem Vargyas tanfelügyelőnek, aki a tankönyvirodalom terén kifejtett tevékenységével is emelte a népiskolák szellemi életét? Veszprémmegyében, Pápán egy oly protestáns tanítóképzőt talált, mely szervezetében, berendezésében és föntartásában messze állott a kor követelményeitől. Erős kitartása s az akkori közviszonyok alkalmas kihasználása odasegitették őt, hogy a hatalom delelőjén álló Tisza Kálmán volt miniszterelnök pártfogását ép azon alkalommal sikerült az állami tanítóképző ügyének megnyerni, midőn az Pápán, a reformátusok nagygyűlésén elnökölt. Szónoki elokvenciájával meggyőzte az b .Esztergom és liif tárcája.: A M a ádolna"Utcából. Én erre szoktam járni, kelni, Mikor leszáll az alkonyat S itt vissza-vissza álmodozom A régi, tiszta álmokat. Ez a ház most is az a régi, Ahol mi laktunk egykoron. A ház előtt akácfa z'őldel y Virágágy benn az udvaron. A nyitott ablakon benézek; Itt volt a gép, — ott nyoszolyád; Hanem a fal, az hófehér volt, Azóta kékre mázolák. Megszálltnak a jó szomszédok, Kik még sorsunkat ismerik ; Beszélnek rólad ezt is, azt is, — Tudják, hogy nékem jól esik. Betérek néha egyhez-egyhez, Elhallgatom beszédüket S szelid szavukból megtudom, hogy Szeretnek ők is tégedet. Beszélünk szorgos kts kezedről, Arany hajadról, édesem, Felemiitik fehér szobánkat; Mindent, mi kedves énnekem. S míg igy beszélünk, néha-néha Elhal a szó az ajkakon. Csend lesz. — Angyal száll el felettünk : Emléked, szőke angyalom J Szentessy Gyula. Farsangi krónika. — Komoly tanácsok. — Táncoljatok esztergomi lányok, táncoljatok, ha van báli ruhátok és táncostok. Mert akármilyen szomorú az élet, az ember csak egyszer fiatal s farsang is minden esztendőben csak egyszer van. Víg nóta, vig kedvet csinál s táncban nyilik meg a szerelem. A mely legény leányt keres, balba megy, meglátja teljes szépség azután megy a házhoz, háziü T <ácsolom neki, hogy a mam < i }>:i, mert jó a közmondás: ne, i .1/. anyját, vedd el a leányát. Me< t nem csak külsőleg az anyjára üt a legtöbb leány s olyan lesz negyven éves korában, mint a milyen most a mamája, hanem, a ki nevelte, az szoktatta munkára, rendre takarékosságra, vagy p -dig dologtalanságra, pletykára, igényekre s a mely mama megköveteli, hogy a legény ne udvaroljon, annak a leányát sem ajánlom, mert a háznál példát tanult s a vigszinházi erkölcsök kedvelője. De arra ne nézzen a házasulandó, hogy van-e a papa szobájában Wertheirakassza. Mert ha van is, üres lehet s értékpapírok helyeit legföljebb kifizetetlen számlákat találhatsz benne. Se pedig a telekkönyvbe ne menj, ha a haziur leánya tetszik, mert a leány megérhet százezer forintot egy garas nélkül, a házon pedig van százezer forint kölcsön s nem ér egy garast. A farsang tehát összeülik a házassággá a melynek legfőbb akadálya a pénz. De a pénzen vett szerelem nem ér semmit, mert mind a kettő hamar elfogy s a rossz házasságnak válás a vége. A fiatalok p^dig még mindig mulatnak, szerelmesek és házasodnak. Ezt tették a paradicsomból való kiűzetésük óta mostanáig. Hála Istennek, hogy nincs annyi eszük, mint az Öregeknek, a kiknek mulatságuk már csak a bor, meg a kártya, a szerelem után csak áhítoznak s beszélik egymásnak, hogy milyen szép volt az a ráncos* képű öreg asszony, a mikor először ment a >Kaszinóf akkori szerény helyiségébe balba, most harminc éve: fehér ruhában és krinolinban. Akkor nem vehette el, mert még nem volt bajusza s az ügyvéd-főnöke kapta el előle, a ki már akkor is kop tsz volt, S<épen járták a szuppé csárdást együtt magyar ruhában, Jobb viiág volt akkor, teszi hozzá sóhajtozva s a gardedAm, a kinek elbeszéli, a mostani Kaszinóbalon nagyot sóhajt, de nem szól semmit. Ti pedig szép kis lányok, jól viseljétek magatokat a gardedámok mellett, hogy se az asszonyon nyelve meg ne szói Íjon, se a fiatal urak ne mondják egymásnak, hogy kokett. Mert bár mindegyik szereti, ha vele kacérkodói, de a többi mind irigy és híredet rontja. Van-e Esztergomban kisasszony, a ki még ki nem számította volna, hogy hamvazó szerda február 28-án lesz, tehát hogy hétszer hét napig tart a farsang, lesz hát mód zsurozni, bálozni, piknikezni és vidáman mulatni sétahangversenyeken, A fiatal emberek kérdik, hol találkozunk, a leány elmondja, mely bálba készül. A vizitelés megkezdődött, az uj lányokat bemutatni abban a körben, a melybe tartoznak. Mert Esztergomban csupa kör van s még a Fürdő termében sem találkozik az egész társasig. Kaszinó, Katolikus Kör, Tornaegyesület, Polgári Kör, ref. egyház, zsidó leány egyesül t, külön mu atnak, mert ez a magyar demokrácia. Csak jói mulassanak az a fő s csak pénz legyen, mert a nélkül bajos farsangolni ! Kell báli ruha a kis leánynak, selyem ruha a mamának, belépő, cipő, keztyü, áttört harisnya, virág, fodrásznő, fiáker, belépőjegy és vacsora. Mindez legalább három személyre, ha csak egy lány van. A papa tárcája tehát megérzi s a boltokban a számla-lapok megszaporodnak. Jó a fiatal embereknek, azoknak csak égy frakk kell, tiszta ing és tiszta keztyü s mehetnek bálba, egyik zsurból a másikba, bál után a kávéházba s azután • hova tetszik, alhatnak délig. De az egyetemi hallgató urak * közül a farsangban hány fog kollokválni Budapesten ? Krónikás.
