Esztergom és Vidéke, 1899

1899-12-14 / 100.szám

kódjának, nem tanköteles gyermekeiket is beiskoláztatják. Figyelmeztette azon­ban az iskolai helyi hatóságokat, hogy a nem tanköteleseket egyáltalán fel ne vegyék az iskolába, mert ott csak a rendet zavarják s a levegőt emésztik. A 2553 tanköteles közül látogatása al­kalmával jelen volt 2032 tanuló, vagyis az összes tanköteleseknek 8ó-87°/ Q , amely állapot az előbbi október hónapi állapot­hoz képest y'4S°/a emelkedést mutat. A tankötelezettség végrehajtását kitű­nőnek találta: Nyerges újfalun, Kohid gyarmaton, Bényen^ s Lábatlanon a ref. iskolában. Tokod-Obányán a tanítót agyban fekvő betegen találta. Puszta­Marót hon pedig, ahol hétfői napon volt, se gyéreket, se tanítót nem talált az iskolában mert itt csak szerdán és szom­baton délután van némi oktatás, a mennyiben egyik héreghi tanitó ezeken a délutánokon jár át a pusztai gyerekek oktatására, akiknek száma pedig az utolsó összeírás szerint 22 Egyébként az iskola itt uj helyiséget kapott, A hercegprímás ismert jótékonysága, — úgy­mond a tanfelügyelő — bizonyára gondos­kodik legközelebb rendes tanitói állás szervezéséről is. Nánán, Kőhidgyarma­thou, Sárisápon és Dághon összesen 4 uj tanitónő és 1 uj tanitó vezetése mel­lett a tanítást már rendes folyamában találta Nánán a féliskoláztatás van behozva, a másik három község egyelőre bérhelyiségben helyezte el az iskolát. Az oktatás ügyét legsilányabbnak találta a mogyorósi népiskolában, ahol egy má­sodik tanitói állás szervezése iránt azon­nal megtette a szükséges intézkedéseket. A varmegye összes iskolait illetőleg, a tankötelezettség végrehajtására nézve, az iskolamulasztási kimutatásokat no­vember hóról s pótlólag szeptember és október hónapokról is, Esztergomváros uj palgármestere pontosan átszármaztatta hozzá s ugyancsak az uj polgármester az iskola igazgatóknak szigorú rendeletet adott ki jövőre a mulasztási kimutatások idejekorán való beterjesztésére s a végrehajtás foganatosítására. A vármegye 35 kő;'.-- gi, illetőleg körjegyzője közül a novemberhavi. iskolamulasztási kimuta­tást, a rendeletileg kiszabott záros ha­táridőn belül, összesen 30 jegyző terjesz­tette be hozza. Ellenben 5 jegyző, név­szerint : Mészáros Dénes nagypapi, Ridly István nyergesujfaluí, Andréka Gyula piszkei, Meszes Ferenc farnadi, és Cson­grád)' Gyula szölgyéni jegyző, máig sem terjesztették be hozza a szabályszerű kimutat;í sokat, s igy azoknak megsürge­Jtése valr: szükségessé. •A tiMÍtói fizetéseknek az állampénz­tárból való kiegészítésére vonatkozólag jelem elte, hogy a lefolyt kbban 14 tanitó, illetőleg tanitónő részére összesen 305J frt államsegély tétetett folyóvá. Végüí jelentette, hogy a lefolyt hóban ismét 10 uj ianitói állás szerveztetett. Az uj-i.an szervezett tanitói állások községei kint és számszerint eddig á kö­vetkezők : Bajnán 3, Bátorkeszin 2, Bé­nyen 1, Búcson 1, Cséven 2, Csolnokon 2, Dághon 1, Doroghon 2, Ebeden 1, Epöiön 1, Farnadon, I, Gyiván 1, Kar­ván 1, Kesztölcön 3, Kéménden 2, Ké­lvén 1, Kicsinden 1, Kirván 1, Kőhid­gyarmathon 1, Kuralon I, Leányváron 1, Muzsláu 3, Kis-Muzsla pusztán I, Nagy­01 veden 2, Nánán 1. Párkányban 3, Pisz­kén 2, Sárisápon 2, Süttőn 1, ^zölgyén­b.en i, Táthon 1 és Tokodon 2 uj tanitói állás. A vjonan szervezett tanitói állások szama tehát a vármegye területén ,31 községben és, 1 pusztán — 50 uj tanitói állás. A tanitói létszámra nézve ennyi szaporulattal záródott a mult hó, de hiszi a kir tanfelügyelő, hogy a záródó év ezt a fokozott létszámot még emehii is fogja. A taníelügyelő egymaga vagy hatvan ügyet referált. Többi között az uj iskola építési tervrajzát és költségvetését ter­jesztette be, továbbá dr. Mátray Ferenc tiszti főorvosnak terjedelmes és nagy szakértelemmel készitett jelentését a vá­rosi iskolák megvizsgálásáról, amelyért a bizottság elismerő köszönetet mondott. A többi előterjesztések többnyire a ta­nitói fizetések rendszeresítésére s állam­segélyző ügyekre vonatkoztak. Közegészségügy. Végül a vármegyei tiszti főorvos adta elő nagyérdekü" havi jelentését, amely két kiváló reformtervet hozott felszínre. Az egyik az, hogy mivel tapasztalatai szerint népünknek vajmi kevés érzéke van a közegészségügyi követelések iránt s a tekintetben bírságolással, erőszak­kal meg nem változtatható, indítványozta, kérjék fel a kir. tanfelügyelőt: ker ssen módot, miképen tarthatnának a községi és körorvosok egészségügyi előadásokat az ismétlő iskolákban. Tudomása szerint, sz állam e célból az orvosok díjazására folyósítana segélyt. Indítványát éljenzés­sel fogadták. Valamint abbeli indítvá­nyát is, hogy a túlzott követelések kor­látozása, de egyszersmind a miniraálisok megállapítása céljából alkossanak sza­bályrendeletet, amely a munkás- és cse­lédházak építési követelményeiről e te­kintetben intézkedik. — A megyében novemberben 196-an hunytak el (ebből a városban 30-an) 79-el kevesebb, mint októberben s 33-al mint mult november­ben. A közkorház ápolási napjainak száma 1225 volt. Egy jelenvolt. A városi elemi iskolák jellege. Esztergom, december 13. Altalános csend és figyelem mutatko­zott, amikor a tegnapi közigazgatási bizottsági ülésen Vargyas Endre kir. tanácsos, tanfelügyelő, befejezve havi jelentését, amely tele volt tömörer csoportosított realitásokkal és örvende­tes mozzanatokkal, a városi elemi isko­lák jellegének kérdésére tért át. Határozati javaslata rendkívül gond­dal, lelkiismeretességgel és tanulmány­nyal volt összeállítva ; minden mondata fontos, döntő erejű, úgy hogy kivona­tolni alig lehet, miért is jövő számunk­j ban egész terjedelmében bemutatjuk, j Kiterjeszkedett a városi iskolák jogügyi ] egész fejlődésére, (egész ahogy mi ezt. I az iskolák történetével bizonyítottuk, j kezdve ott, hogy a képviselőtestület j már 1869. évi január ioiki rendes köz­! gyűlésén községieknek mondotta ki azo­j kat, a leányiskolát pedig csak az 11882—1868. években, tehát az 1868: I XXXVIII. t. c. hatálya alatt szervezte.) A | törvények, az eddigi gyakorlat s a városi j iskolák jellegére nézve már létező minisz­| teri döntvény alapján (mely szerint a sta­tusquo áll fenn mindaddig, amig képviselő­! testület, amire miniszterileg utasitta­j tott, újból nem határoz) kifejtette, hogy j a város közönsége által fentartott városi Összes iskolák községi jellegű iskolákul tekintendők, annál is inkább mert a vá­ros képviselőtestülete által választott iskolaszék a kérdéses iskolákat eddig is | folyton községi jellegű iskolák gyanánt j — kezelte és kezeli. Ami pedig a tani- j tónők házassági tilalmát illeti, oda írá-. nyúlt határozati javaslata, hogy a kér- í déses iskolaszéki határozat mégsem mi j sittessék s. az iskolaszék e kifogásolt föl-1 tétel kihagyásával uj pályázat hirdetésére ' utasitassék, Boltizár József hosszabb, gonddal meg­szerkesztett felszólalását osztatlan figye­lemmel hallgatták. Abból indult ki, hogy az új népoktatási törvény életbelépte előtt :— a Ratio educationis és a Thun-rendeíet idejében csak katolikus iskolák lehet­tek városunkban, más felekezetűek nem is lévén. Az 1868. törvény 25. §-a mondja, hogy azok a községektől fentartott is­kolák, amelyek a törvény életbelépése ide­jében ilyenek voltak, e jellegüket a jövőben is fentarthatják, ha ezt kijelentik de a többi hitfelekezeti iskolákat is aránylagosan se­gélyezni tartoznak. A város képviselő­testülete pedig az 1869. decz. 14-iki köz­gyűlésén ilyennek mondotta ki iskoláit s e határozata megsemmisítve nem lett, a többi felekezeti iskolát segélyezi; tehát iskolái a püspöki útmutatás szerint let­tek volna vezetendők, s hogy ez meg nem történt: ott volt a hiba. Hogy ez meg nem történt, példákat hoz fel, ami­vel azonban inkább véleménye ellen ér­velt. Hogy. pl. az iskolaszéket mindig a képviselőtestület választotta, az új tanító­kat az egyházmegyei hatósággal meg nem erősíttette, a Gosztayer-ügyet nem ter­jesztette fel az egyházmegyei főhatóság­hoz stb. Hogy a hosszas gyakorlatot nem lehet egészen figyelmen kivül hagyni, elis­meri. Ezt tette a miniszter is, aki csak a konkrét esetben nyilatkozott és tétovázva. De utasítást is adott az iskolák jellegé­nek megállapítására. Kéri: mondja ki a bizottság a katolikus jelleget, vagy ha nem : utasítsa a város közönségét, hogy iskolái jellege fölött határozzon, s addig a másik kérdés — lévén helyettes ta­nitónő — függőben tartassék. Vargyas Endre legteljesebb elisme­réssel szól az érseki helynök gondos és nagyszabású elaborátumáról; talán ő is ugyanazon álláspontot foglalta volna el, ha a képviselőtestületi döntés provo­kálásától még nagyobb zavarok bekövet­kezését nem félné. Az új tanitók most sem lesznek megerősítve, van már négy ilyen; Pelczer Lipót kerületi esperes tanfelügyelő nem látogatja a városi is­kolákat, mert azokat községieknek véle­ményezi, de viszont Ő sem járhat el azokkal szemben — épp a zavaros álla­pot miatt — egészen a községi iskolákra vonatkozó rendtartás szerint. Az állapot immár tarthatatlan. Vau egy mód más rendezésre is : ahogy tette Győr, Pozsony, Sopron stb. Szervezzék a kath. helyi autonómiát, — az vegye át az is­kolákat, a város adja meg a jelenlegi dotációját : a 16,000 forintot, és amibe az iskolák fejlesztése kerülend : az autonómia fogja pótolja iskolai adóval. Igy le­hetne tiszta helyzetet teremteni. Addig a miniszteri döntés alapján kell állani. Fentartja határozati javaslatát. Matyasovszky Vilmos tiszti főügyész előadja, hogy az érseki helynök által érintett törvényvek nemcsak 25. § a van. Az egyik például kimondja, hogy a fe­lekezeti iskolaszéket a hitközség vá­lasztja. Nálunk nincs ily hitközség, nem is választhat. Felekezeti iskolaszék ná­lunk soha sem volt. A sokat említett 1869-ikit is a. képviselőtestület válasz­totta s egyszerűen rámondta hogy az felekezeti. Ez törvénytelen volt, tehát semmis. A leányiskola különben sokkal később keletkezett, mint az em­iitett Bach korszakbeli rendeletek ; azóta vannak jó magyar törvények, amelyek máskép intézkednek. A miniszter elfogadta a bizottság álláspontját 1896-ban ; a bi­zottság inkonzekvens nem lehet, Mattyasóvszky Kálmán azt hiszi, hogy ha lesz kat. iskola, akkor lesz katolikus hitközség is. (Közbeszólás. Kabát a gomb­hoz \) Az a vélemény is lehet, hogy a város, mint kegyúr, egyszerűen köteles az iskolafentartásra. Heya Tivadar a legtöbb vitát nem ide valónak tartja. E kérdésben nem dönthetünk; ez a város autonóm jóga. Elég sajnos, hogy a miniszter utasítását a város nem követte. Tehát fenáll a sta­tusquo : a bizottság nem hivatott változ­tatni azon. Miután Boltizsár József röviden kije­lentette, hogy indítványát fentartja, az elnök bezárta a vitát azzal, hogy az alap, amelyből a bizottság kiindul, csak a mi­niszteri döntés lehet. Ha a városra bíznák : csak elnyújtanák az ügyet bizonytalan időre. Elrendeli a szavazást. A bizottság 10 szavazattal 4 ellenében elfogadja a tanfelügyelő javaslatát, mire Boltizár püspök kijelentette, hogy felleb­bezni fog. m. wmmá mmm mmm owsiaamk mamsmm^ xtapa mmm mtmm wmm WNRSS ohm W — *-m~TfJ TrWiiríiwn m — Híreink egy része, térszüke miatt, mai számunkból kimaradt. — A »Magyar Hirlap? mai támadá­sára vonatkozólag egyelőre csak annyit jegyzek meg, hogy Heltai Jenő úr, Bu­dapestről való távozásom alkalmával, felhatalmazott, hogy minden munkáját — lapomban — tetszésem szerint fel­használhassam s e szives és nagybecsű engedélyével 1896 óta, amióta e lap szerkesztését átvettem, természetesen ál­landóan éltem is. A mostPárisban lakó írót felkértem már igazságom írásbeli bizo­nyítására. Mihelyt válasza megérkezett, felelek a »Magyar Hirlap «-nak. Ezekről a »Magyar Hirlap«-ot táviratban érte­sítettem. , Munkácsy Kálmán, — Személyi hirek. Andrássy János kir. tanácsos alispán és Vimmer Imre polgármester holnap Budapestre utaznak az almásfüzitői h. é. vasúti vészvénytár­saság igazgatósági ülésére. Vimmer Imre polgármester ez alkalommal — ta nácsi megbízásból — tárgyalásokat fog­folytatni a Pesti Kereskedelmi Bankkal a gimnáziumépitési kölcsön felvételére vonatkozólag. — A helyőrségből. Jobb Rezső had­nagy Ajkai hadnagy helyére zászlóalj ­segédtisztté neveztetett ki. — Mády László főhadnagy, a tiszti étkező fel­ügyel tét átvette lovag Hoeffern Róbert főhadnagytói. — Esküvő. Nagy fénynyel ment végbe vasárnap Weisz Róbert, földbirtokos es­küvője Popper Vilma kisasszonynyal, Popper Lipót előkelő kereskedő leányá­val, A templomi szertartást a >Fürdőt vendéglőben lakoma követte, amely után az ifjú pár régi otthonába utazott. — Nyugalomban. Féket? György ví­zivárosi főtanitó nyugdijkérvényét elfo­gadták. Utódját még e tanév folyamán kinevezik. — A hercegprímás adománya. A her­cegprímás a város szegénysorsú gyer­mekeinek felruházására száz forintot ado­mányozott. — Kinevezés. Zala vármegye törvény­hatósága Csatáry Eleket, vármegyénk t. b. aljegyzőjét valóságos aljegyzővé nevezte ki. Amily örömmel vesszük elő­léptetése hírét, ép oly őszinte és nagy sajnálkozással tölt el távozása. A vár­megye egy nagy ambíciójú, kiváló te­hetségű, sok reményre jogosító erejét veszíti el benne. — Egy üdvös intézkedés. A polgár­mester egy általunk rég sürgetett­üdvös intézkedést léptetett életbe- Eír rendelte ugyanis, hogy az elemi isko­lába járók a téli időszak alatt reg­gél csak fél 9, az óvodások 9 órakor menjenek tandáikba. — Kinevezés. Az osztrák miniszter­elnök városunk kedves ismerősét: lovag Fries Alfréd segédtitkárt miniszterelnök­ségi titkárrá nevezte ki. — Szőlészeti ügyek. Wargha Imre szőlészeti és borászati kir. főfelügyelő, vincellériskolái igazgató hétfőn városunk­ban tartózkodott s Hegedűs Sándor ker. felügyelővel együttesen megvizsgálta és acceptálta az állami szőlőtelep tervét,és költségvetését. Az építéshez már a kora tavasszal hozzáfognak. — Örömmel hall­juk, hogy Hegedűs Sándor szőlészeti és borászati felügyelőt szőlészeti kérdések­ben, Agrárköícsön-ügyekben vasárnap igen sokan keresték fel. Küldöttséggel a szentgyörgymezeiek, skik arra kérték fel, hogy, tervezett hegyközségük ügyét mozdítsa elő. A felügyelő e célból ma este a >Szentgyörgymezei Olvasó*-kör­ben előadást tart, — Az Új bűnvádi eljárás megismer­tetése végett Reviczky Győző főszolga­bíró f. hó 18-án hivatalába rendelte a járásbeli összes elöljáróságok tagjait, akiknek személyesen fogja előadni a fóbb tudnivalókat. Ugyanekkor tartja meg a szükséges sorshúzást is. — TÓI. Innen-onnan három éve lesz, hogy ezt az ezelőtt sterotip újdonságot: be nem rovatolhattuk. Az idén újra meg­tehetjük. Hó, fagy, jég, — megjött és mivel Luca napján is igy volt: a komá­romi kalendárium szerint: vagy harminc napig el sem távozik. Tegnap a hőmérő a Mária-Valéria hídnál 12, Kenyémezőn "17, Kesztolcsön 19 fok hideget mutatott. Zajlik már a nagy Duna is s a tavaly pórul járt érdekeltek már javában folytatják a jéghordatást. — A Kaszinóból. A Kaszinó f. hó 9-én este választmányi ülést tartott, melyen, uj tagokul vették föl ifjabb Balt ha zár György adóhivatali, tisztet és Szilágyi Rezsőt. Zsiga Zsigmond gondos pénztári jelentéséből örömmel értesültek arról, hogy az új helyiségbe való behurczolko­dás, berendezkedés költségei daczára a pénztár teljesen aktív maradt. Acceptái­ták a jövő évi költségvetés tervezetét is, — A Műkedvelő Társulatnak sikerült műkedvelő előadásáért köszönetet sza­vaztak s megengedték, hogy két tar­tandó előadását, belépti dijak mellett, a nagy közönség előtt megismételhesse, kikötötték azonban, hogy a legalacso­nyabb belépő díj egy koronánál kisebb nem lehet, — Az ifjúság vivó tagjaínak megengedték, hogy esti 7 órától 9 óráig az egyesületi nagytermet használhassak. Végül az elnök átadta há­lás köszönetét Vimmer Károlyné, szül Perényi Irma úrhölgynek az egyesü­let szives megemlékezéseért. Az ülés elfogadta Bártfay Gézának tagságáról való lemondását, a minek következtében egy egyesületi tag által erre vonatkozó­lag beadott indítvány tárgytalanná lett. — Egy virágzó iparoskör. A bátor­keszi Polgári Olvasókör, mint levele­zőnk irja, vasárnap e hó 10-én tartotta saját helyiségében az idei téli saison első társas vacsoráját, mely alkalommal a kor vidéki tagjai u. m. a Kis-TTjfalu. Madár, D. Mocs és Bucs kozségbeliek szá­mosan jelentek meg, ugy hogy hatvanan dicsértük Haverland köri vendéglős álta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom