Esztergom és Vidéke, 1899

1899-05-25 / 42.szám

a végső kimerülésig, az utolsó lehelietig. S ha betekintünk a jegyzői munkakör sokoldalúságába, szellemi túlterheltségébe, valóban csodálkoznunk kell, hogy csak most lett ez igazságtalan pönt módosítva. Sok mondani valónk volna a vitás helyzetekről, melyek közt a községi jegyző köre mozog, törvényeink s szabályrendeleteink téves intézkedéseiről, melyek a községi jegyzőre mindig ujabb s ujabb terheket rónak, de egyalkalommal sok, sok jogtól megfosztják. Erre majd később visszatérünk. A mieink már nyugodtan munkálkodhatnak, mert meg ivan a remény, hogy Öreg napjaikban — a munkától megtörve bár — de zavartalanul élvezhetik fáradságuk gyümölcsét. De a jegyzők örömét csak hamar lehűtötte a tárgysorozat 4. pontja: a biharmegyei jegyzői egylet indítványa a közjegyzői kamara kérelme által felvetett közjegyzői okmánykényszerről szóló törvényjavaslat ellen való állásfoglalás iránt. A közjegyzői kamara benyújtott egy kérelmet a kormányhoz, hogy a községi jegyzői kartól a szerződések kötése elvonassék s csakis a közjegyzők és ügyvédek jogökörébe utaltassák. ^ A jegyzőtói megvonni e jogot annyi, mint a népet elvonni tanácsadójától. Midőn a közjegyzői kamara e kérelmét a kormány elé vitte, csakis anyagi érdekek lebeghettek szeme előtt. Ha talán kifogásai voltak a jegyzők működése iránt az okmánykiállitás terén, tegye a kormány a jegyzői vizsga kötelező tantárgyává a telekkönyvi rendtartást és segítve van a dolgon. De a népet kényszeríteni, hogy minden legcsekélyebb ügyével messze falujából befáradjon a városba, hogy ott kösse meg jogügyleteit, ott rendezze anyagi viszonyait, melyek sokszor a család belső ügyei ismeretét teszik szükségessé, ez a nép érdekének világos lábbal tiprása. A jegyzők nem fognak károsodni, mert kell, hogy az állam az elvont jövedelmet kárpótolja, vagy pedig le fog roskadni megindult hangon, hogy csak hosszú szünetek által megszaggatott egyes hangok jutottak fel az erkélyig. De a következő vasárnapon már egész közelről láthatta Riciotti a bájos várkisasszonyt ; nem csak szépnek, de imádandónak találta s neki szentelte egész szivét, mely eddig csak a könynyü szerelmi kalandok csikiandozását érezte, de .az igaz szenvedély lángjától még soha nem hevült. Egy földművé* házánál lakást fogadott s nappal paraszt ruhában járt s alig mutatta magát a kunyhón kivül. Éjszaka azonban, mikor mindenki aludt, lantjával az erkély alá állt s annak kísérete mellett énekelte nagy költőhöz méltó dalait. A zene, melylyel Riciotti énekét kisérte, méltó volt a költészethez, mely neki szárnyakat adott, vidám szívből fakadt s a költészet is a dallam magaslatára emelkedett. A szerelmes lélek e kettős hymnusa a csendes éjben felszállt a kis erkélyhez, a hol egy lányka szive a troubadur dalaival néma összhangzással dobogott. Az elébb panaszos, félénk ének estéről-estére mind merészebbé és vágyteltebbé lőn s ámbár Izaura ajkairól még álaszt nem nyert, mégis sóhajok hangzottak fel, melyek ugyanazon hanglétán szállva a magasba, mint a dalok, indig bensőbbekké és remény teljesebekké váltak. A lant hangjai magasra zárnyaltak a sötét, csendes éjszakai légen s összetalálkoztak az erkélyről alá ebegő sóhajokkal. (Vége. köv.) az egész szervezet, de a köznép lesz sújtva. Elhatározta tehát a közgyűlés, hogy ez ellen teljes erejével fog küzdeni s képviselőtestületeik elé vive a dolgot, kerületi képviselőjük útján fogják felvilágosítani a kormányt e tervezet legnagyob mértékben való káros és sérelmes voltáról. Majd napirendre térve, a tolna-megyei jegyzői egyletnek a marhajárlati dijak felemeléséről szólló átirata felett, az országos jegyzői egylet közgyűlésébe megválasztja kiküldötteit: Berényi József egyleti elnököt, Hegedűs Béla egyleti jegyzőt és Hertelendy Gyula bátorkeszi I. jegyzőt. Ezután Dobosi István, volt pestmegyei jegyző — ki a gyűlésen vendégként jelent meg — emelkedett szólásra, előadva a magasztos célt, mely ide vezérelte. Mintegy huszonöt év óta legmelegebb óhaja a jegyzői élet társulása. A jegyzői egyletek megalakulása kezdeményezésére országszerte megtörtént. Lelkes ápolója volt mindvégig e célnak s most sorba járja az egyleteket, hogy lássa szemtőlszembe az általa elvétett magnak gyümölcsét. Összejárja, hogy megismerve valamenyit, az egész országban egyöntetűséget hozzon létre közöttük s tapasztalja, hogy valóban szükség van az öszszetartásra, mert ime, a jelenlegi gyűlés egyik tárgya szerint is egyre támadnak a jegyzői karnak ellenségei. Tapasztalta s nagyon helyesnek találja, hogy az ország több vármegyéjében a megyei tisztikar részt vegyen a jegyzők egyleti gyűlésein. Javaslatára a gyűlés elhatározza, hogy közgyűléseire a megye főtisztviselőit is meghívja ezentúl. Hadd lássák közelebbről az egylet működését, hadd szerezzenek közvetlen tapasztalást a jegyzői karnak saját létérdekében folytatott küzdelmeiről. Nem leereszkedést kívánunk, hanem hogy azok leszálva közénk, emeljenek magukhoz, mutassák meg, hogy becsülik, méltányolják és elismerik a jegyzőben az egyént, a jóakaratot és igyekezetet, hogy jelenlétükkel szankcionálják a jegyzői kar működését, Az érdekes közgyűlés, amelyet Berényi József elnök vezetett, a déli órákban végződött. Egy jelenvolt. Városi közgyűlés. — Május 23. — A tegnap délutáni közgyűlés egy szomorú bejelentéssel kezdődött s mint egy opera alapmotívuma, az ülés folyamán komor szárnyaival vissza — vissza — tért: — A polgármester beteg ! Arc-zsábája miatt a szobát őrizi és igy nem elnökölhet. Talán e megdöbbentő hir idézte elő, hogy a közgyűlés szokatlanul nyugodt, normális lefolyású volt s nem sok gondot okozott az elnöknek : a gazd. tanácsosnak. A főtárgy, amely miatt a közgyűlést sürgősen összehívták, az indirekt adókra vonatkozó szabályrendelet — tervezetek felett hozandó határozat volt. Mivel azonban a pontot a tárgysorozat végére tették, a kifáradt testület közülök csak az elsőt: a legsürgősebbet tárgyalta le, azt amely a cukor-, szesz-és sör fogyasztási adó elestével a jövőben szedendő városi pótlékra vonatkozik s amelyre vonatkozólag — amennyiben a város államsegélyt is óhajt igénybe venni — június hó i-ig nyilatkozni kell a kormánynál. Az első tárgy : Francsics Norbert tantestületi főigazgató megéljenezett tudósítása volt, amely szerint a kultuszminiszter az idei tanévre reáliskolánknak már 4000 frt államsegélyt utalványozott, amely első sorban a rendszeresített tanárok fizetésemelésére, azután tanszerekre, de egyéb célra nem fordítható. A tanügyi bizottság azt javasolta, hogy a rendelkezésre álló 1000 frt a jelenlegi három rendes tanár és a jövőben alkalmazandó két rendes tanár között 200—200 írtjával osztassék fel. Dr. Horn Károly óhajtaná a szintén rendszeresített tornatanár fizetését emelni, ameny nyiben ez naponkint ad órát évi 200 frtért. Miután több felszólaló felvilágosította, hogy ez Összeg kijárultatásánál a minisztériumnak az volt a főcélja, hogy a tanári dotáció felemelésével lehetségessé váljék ez intézethez is rendes tanárokat kapni, eltekintenek Horn indítványától. Ennek második részére, hogy t. i. a Saskert tornatere az ott felhalmozott kőrakások miatt használhatatlan, az elnök azt a felvilágosítást adta: hogy annak azonnali rendbehozatala iránt már intézkedett. A tanügyi bizottság jelenti, hogy a folyó tanévvel Kemény, Nagy és Váraljai reáliskolai helyettes tanárok megbízatása lejár s javasolja, hogy két rendes és egy helyettes tanári állásra (az előbbi kettőre már a felemelt javadalmazással) jun. 15. határnappal pályázat hirdettessék. A tanács csak a két rendes tanári állásra tartja szükségesnek pályázat hirdetését, amennyiben az egyik jelenleg alkalmazott okleveles, jó tanárnak, mint helyettesnek, megbízatása egyszerűen meghosszabbítható. Vojnics Döme speciális okokból ellene volt ez utóbbi javaslatnak, hangsúlyozván, hogy a kényes ^-gygyéü sokkal szivesebben foglalkozott volna a tanügyi bizottság vonatkozó ülésén, ha annak elnöke : a polgármester, amikor a biz. tagok összegyűltek, össze nem szedi sátorfáját, hogy a Jánosokat végiggratu lálja. A tanügyi bizottság javaslatát fogadták el. A harmadik tárgy a fehérkői vágásban eladatlanul maradt fa értékesítésének kérdése volt. A gazd. tanácsos azt javasolta, hogy a meglehetős nagy mennyiségű készlet bizonyos ideig hitelképes egyéneknek hitelbe adassék el s a megmaradó rész az öreg téglaháznál raktároztassék. Erdőről volt szó, tehát természetes, hogy hosszú vita keletkezett, amelyben legnagyobb részben a földműves-képviselők vettek részt, ahogy ez e témánál — mint Helcz képviselő is megjegyezte — legalább harminc év óta igy történik. Felszólalásaik abban egyeztek meg, hogy a fát a város azért nem tudja eladni, mert a vágásba vezető út járhatatlan, a fuvardíj meg alacsony. Közbe-közbe persze gyanúsítgattak is egy kicsit. Schiller képviselő valami remekfát fedezett lel, amelyet szívesen álvállalna, egy másik az erdővédek megborravalózásáról regélt, az erdőmester azonban nagy nyugalommal és megnyugvást keltőén, könnyen megfelelt e régi jó barátainak. Szavaiból azonban az is kitűnt, hogy az erdei fa kezelés megváltoztatására, amit régóta sürget, a megváltozott viszonyok következtében tényleg szükség van. Vagy két évvel ezelőtt adta be erre vonatkozó nyomtatotc jelentését, már régebben a jövő évi költségvetést, terjedelmes kommentárral, külön levélben kérte a polgármestert annak mielőbbi tárgyalására, ami azonban nem történt meg, miért is a közgyűlés — Brutsy János indítványára — mellőzvén a gazd. tanácsos javaslatát — úgy határoz, hogy 1. utasítja a tanácsot, hogy az erdőmester jelentéseit, terveit, beadásuk sorrendjében, azok letárgyalásának késedelmét indokolva, terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. 2. utasittatik a gazd. tanácsos, hogy az erdőmesterrel és a gazd. bizottsági két tagjával tekintse meg a kérdéses erdei utat s annak kiigazításáról gondoskodjék, esetleg alkalmasabb hozzájáió utat jeleljen ki. 3. Az eladatlan fa bármily módon mielőbb beszállítandó az öreg téglagyárhoz. A köztisztasági és közrendészeti szabályrendeletet annyiban módosították, hogy kihajló üzleti táblák legfeljebb 25 cméternyi faltávolsággal engedélyezhetők s a cégtáblák 3 méter magasságban alkalmazandók. A ponyvaernyőknek a járdához való leköthetésére ajánlott módosítást nem fogadták el. A behozandó indirekt adók közül, mint fennebb érintettük, csak a cukor, szesz és sör adó kárpótlására vonatkozóra nézve határoztak, részint az idő előhaladottsága, részint a tárgy fontossága miatt. Eleinte a földműves képviselők hallani sem akartak az újabb teherről, de hogy dr. Helcz megmagyarázta nekik, miszerint a város jövedelem nélkül háztartását egyáltalán fenn nem tarthatja, egyhangúlag elfogadták a p. ü. bizottság javaslatát, amely szerint a város a husfogyasztási adó után 25, a borfogyasztási után 20 °/

0

, a szesz után fok szerint 10 fillér pótlékot szedhet s az államtól 500° frt államsegélyt kérnek. Ennyivel lesz ugyanis kisebb, az uj pótlék dacára, a fogyasztási adók csökkenése következtében a város jövedelme. Riporter. — Személyi hírek. Kirchlechner József, m. kir. vasúti felügyelő, hivatalos kiküldetésben városunkban járt. — Andrássy János alispán, kir. tanácsos a pünkösdi ünnepeket családjával együtt Fusson, a gróf Sternberg-család körében töltötte. — Hegedűs Sándor, ker. szőlészeti és bvrászati felügyelő néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Meszéna Ferenc, ügyvédi karunk doyenje hétfőn ünnepelte születésének nyolcvanharmadik évfordulóját. — Rózsaszínű rovat. Neményi Ödön budapesti városi tanitó a pünkösdi ünnepek alatt jegyet váltott Staniek József városi adópénztáros szép leányával : Klotilddal. — Szabadságon. Nozdroviczky Miklós városi erdőmester június hó 3-án kezdi meg szabadságidejét, amelynek első heteit — erős rheumája gyógyítása céljából — a pőstényi fürdőben tölti. — Névmagyarositó tanítók. Vármegyénk tanítói, amióta a kir. tanfelügyelőnk erre vonatkozó lelkes felhívása elhangzott, ha némi habozás után is, egymásután magyarosítják meg idegen hangzású nevüket. Igy az esztergomi járásból legutóbb a következők folyamodtak névváltoztatásáért: Petricsek József és Ferenc, Dághon (Perényi-re), Szikora József, Doroghon (Szigorura), Scherer Ferenc, Táthon (Seres-re), Osztermayer Henrik, Süttőn (Ormai-ra), Merva Géza Tokodon (Meszlény*i-ie), Benedikovícs József Cséven (Benedek-re) és Simcsák József Dömösön (Rákosi-ra). Vannak azonban még mindig szép számmal, akik kissé sokáig folytatják a habozást. — Pályázat A nyugdíjazás folytán megüresedett vármegyei tiszti főorvosi állásra f. hó 22-én hirdetett pályázatot Kruplanicz Kálmán kir. tan. főispán. Az 1883. I t.-c. 9. §-ban körülirt minősítéssel biró pályázók kérvényeiket f. é. június 10-éig adhatják be a főispáni hivatalba. — Közgazdasági tudósító. A földmüvelésügyi miniszter Etter Kálmán gazdasági intézőt, városunk fiát a vágsellyei járás gazdasági tudósítójává nevezte ki. — Halálozás, özvegy hajdinczi Hunkár Antalné f. hó 20-án Budapesten hirtelen elhunyt. Szabó Géza főkáptalani ispán nagynénjét gyászolja az elköltozöttben. — Ünnepi vendégek. Az elmúlt ünnepek, ha egészen pirosak nem is voltak, de azért túlnyomó mégis a verőfény maradt s különösen a hétfői szép nap kedvezett a kirándulóknak, akik e napon igazán örvendetes ái adatban keresték fel városunkat, első sorban természetesen a képes levelezőlapot áruló üzleteket s azután a sörös kancsókat kutatván fel. A biciklisták inváziója azonban mintha megcsökkent volna. Amint tapasztaltuk, az idegenek, de a benszülöttek is oly nagy számban vettek részt főszékesegyházunk mindkét napi istentiszteletén, amiként már évek hosszú sora óta nem s alig tévedünk, ha azt hisszük, hogy e körülmény okát nagyrészben a kitűnően reorganizált zeneés énekkar kitűnő játékában keressük. Magasztos, zenei szempontból kifogástalan lelki élvezetet nyújt e kar szereplése. Ugy vasárnap Kersch Ferenc karnagy szerencsés órában és művészi inspriációval megkomponált miséje, mint hétfőn a Perosi-mise egyanánt zenei esemény számha vehető. A vasárnapi istentiszteleten külömben Rajner Lajos apátkanonok, a hétfőin Bogisich Mihály püspök pontifikált. A legtöbb ájtatoskodó a fővárosból volt, magából a bel-