Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-27 / 8.szám

A bátoroeszi r. k. iskola. Esztergom, január 26. Mindenkori elvünk lévén: »Audiatur et altéra pars«, közöljük a bátorkeszi r. k. iskola főtanitójának alábbi levelét, amely a tanfelügyelőnek e havi közigazgatási jelentésben az iskoláról mondott kritikájára és lapunk e tárgyban hozott közleményére vonatkozik. Csupán a kérdés érdeméhez nem tartozó, s nem sajtókékes személyeskedő kifejezéseket törültük belőle. Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja egyik, legközelebbi számában szíves volt »Pacdagógus« ur a nagys. kir. tanfelügyelő ur f. évi január havi jelentése alapján a bátorkeszi r. k. tanügygyei és ebből kifolyólag csekélységemmel is foglalkozni. A »Paedagógus« véleménynyilvánítását szó nélkül nem hagyhatom s azért Tekintetes Szerkesztő Urnák igazságérzetében bizva kérem, miszerint jelen, az ügyet világos és igaz színben feltüntető soraimnak becses lapjában helyt adni szíveskednék. Mert habár nagys. kir. Tanfelügyelő úrhoz jelentésemet már megtettem, nem lehet, hogy magamat a nyilvánosság előtt is ne tisztázzam. »Paedagógus« ur állítása, vagy véleménye szerint nem sokat törődöm az iskolával, különben igyekeztem volna Mézes József tanitólársamat innnét továbbítani. Hát kérem én első sorban tanító vagyok és csak azután főlanitó. En nem járkálhatok a tiz percnyi távolságban levő másik tanterembe ellenőrzés céljából, mert akkor a saját osztályomat hanyagolnám el. Ennek pedig, a tanfelügyelői jelentés és «Paedagógus> urnák ennek alapján alkotott véleménye elleyében is állítom, szeretem gondját viselni. És mivel tanitó vagyok, és mivel varjú a varjúnak szemét ki nem vájja, nem tarthatom a kartársi érzülettel — legalább az enyémmel — összeegyeztethetőnek azt, hogy tanitó tanítónak kezéből a kenyeret kiüsse. Ott van az iskolaszék és annak ft. elnöke! Különben az ujjunk sem egyforma. Mindnyájan nem lehetünk capacitások. Hogy az én iskolám is rossz: nem tanítok más reáltantárgyat rendszeresen, mint a földrajzot és történelmet — mondja a tanfelügyelői jelentés — s azért kath. tankötelesek is járnak az izr. iskolába. Bizony magamnak sem tetszik egészen az én iskolám; bizony nincs az olyan, mint az izr. iskola. Csakhogy nem azon a vállait. A herceg rózsákat és fehér liliomokat tűzött, a vastag fonatok közé és Dóra tűrte, hogy a keblére hajtsa kopott vörös szakálas fejét. Eh l és az élet! A fény, a pompa, a pezsgő, a mámor. A láthatatlan helyről jövő muzsika, amely ugy körülsimogatja az ember arcát, mintha angyalok csókolgatnák, a pezsgő, amely szerelemre bizsergeti a lelket és a fény, a melyet ugy szomjazott mindig a kis Dóra álmodozó szive. A herceg átkarolta a nyakát és odavonta arcát az ajkaihoz. — Szeress, Dóra! Szeress ! Dóra kábult volt; de amint a herceg első csókja az ajkait érte, egyszerre valami hidegséget erezett. Ugy hogy reszketett belé. Elsápadt és a szemeibe a rémület könnye lopódzott. Szeretett volna felsikoltani fájdalmában. Nesztelenül, mint a kigyó siklott ki a mámoros herceg karjaiból. Végigsietett az asztal mellett és dobogó szívvel tartott a kijáró felé. Mikor már az asztal végén járt egyszerre megált. Eszébe jutott — valami. — Én itt dorbézoltam és — Ő . . . Szétnézett, nem látja-e valaki. Aztán egy gyors tolvajmozdulattal odanyúlt az asztalra, lekapott egy nagy darab süteményt és hirtelen a szoknyája zsebébe rejtette. Futva indult lefelé a lépcsőn, egyszerre megbotlott, felsikoltott . . . oknál fogva, melyet nagys. tanfelügyelő ur jelentésében mond. Az izraeliták iskolájában tanítanak teljes 10 hónapon át 2 tanteremben összesen 47 gyermeket, Esik egy tanteremben egy tanítóra 24 gyermek ellátva minden szükségessel; az iskola felszerelve minden taneszközzel. És milyen gyermekanyag! Hogyne lehetne ilyen iskola kitűnő ?! A mi iskoláink is megnyílnak szept. i-én és tartanak május utolsó napjáig, tehát 9 hónapig. Csakhogy apródonkint jönnek össze a gyermekek; nov. elején van csak nagyobb része — és nem valamenyi — együtt és ekkor kezdhetünk tanítani; addig csak kínlódunk. Márc. elején kezdenek a ggermekek maradozni; április elején már fele, april. közepén csak harmada van meg. Hát tessék aztán igazán jó iskolát produkálni ! Ha ily körülmények közt az életre nem feltétlenül szükséges tantárgyakat mellőzné a tanitó, csuda volna az ? De épen az a fájdalmas, hogy minden nehézségek dacára, erő megfeszítéssel, a szünnapok feláldozásával iparkodom a törvény kiváralmai nak eleget tenni és mégis így járnak el velem. Ámbátor ki kell jelentenem azt is, hogy a jelentésnek azon része, hogy csak két reál tárgyat tanítok, téves, mert a két tantárgyon kívül igenis tanítóm rendszeresen a számtant, nyelvtant, természetrajzot és természettant is ; és csak az alkotmánytant s a gazdaságtant olvasmányok alapján; mert ezekre már sehogy sem jut idő és nem találtam eddig eléggé rövid és mégis megfelelő tankönyvet. Hosszú 35 éven át az iskolán kivül tanítottam előkelő uri házakban teljes megelégedésre ; van miniszteri titkár tanítványom is, az iskolámból kikerült tanítványaim ma már elöljárók, iparosok, kiskereskedők, korcsmárosok, kik könyveiket, levelezéseiket maguk vezetik, pedig nem jártak más iskolába, mint az enyémbe ; volt tanítványaim a katonaságból mint altisztek jönnek haza (többen mint őrmesterek bennmaradnak,) tanítványaim felvétetnek a polg. iskola II. osztályába s azt, valamint a középiskolát sikerrel végzik, így hát talán még sem lehet iskolám oly miserabilis ! Meg kell még megemlékeznem az antalházai iskoláról és ngys. Heya ur interpellációjáról. Antalházán ugy keletkezett az iskola, hogy Hazay Érnő és Kobek István volt bérlő urak saját kezdeményezésökből, minden kényszer nélkül, berendeztek egy szobát iskolául; azt, valamint a gyermekeket saját költségükön ellátták a szükségekkel. Ebbe az iskolába heten, . . És felnyitotta a szemeit. A nap erősen besütött az ablakon. Dórának szédült a feje. Reszkető kézzel simított végig a homlokán. És amint maga elé elé tekintett, a takarón egy darab sütemény. Az . . , a darab. Világosan emlékezett rá. Rémülten nézett Teodoira, ki ott állt önelégült mosolylyal arcán az ágy mellett. Az asszony reszkető hangon kérdezte : — Hogyan került ez ide ? A festő legyintett a kezével. — Sose törődj vele, hanem csak edd meg. Az asszony lázas izgatotsággal ismételte meg a kérdést. — Akarom tudni, hogy került ez ide ? A festő vállat vont. — Ha annyira kíváncsi vagy, megmondhatom. Vettem a cukrásznál . . . Meggondoltam a dolgot. Mégis csak megfestem azt a firmatáblát. Hiszen eltagadhatom, hogy én csináltam. No de most már fogj hozzá a reggelihez. Az asszony azonban nem fogott hozzá. Hevesen, szinte undorral taszította cl maga elől. Aztán hirtelen átkarolta a festő nyakát és oda szorítva a maga könnyes arcát az ura borotválatlan fekete képéhez, zokogva tördelte : — Nem kell! Nem kell . . . Éhezni akarok! . . . Éhezni . . . kint kétszer — összesen 6 órára — kijárt először Nemesik Dániel, később Bittér Tódor, utána pedig az alkalmazásban levő altanitó. Egy írástudó cseléd hallgatja a tanítást és ismétel a tanitó legközelebbi kijöveteléig És igy a gyermekek megtanulnak legalább imádkozni, olvasni, irni és számolni; ami mégiscsak jobb, mintha semmit sem tanulnának. Hazay és Kobek urak adtak a tanítónak 50 frtot és 2 hold kukoricaföld termését. Az uj bérlő urak ezen tulajdonképen magánjellegű iskolát fentartják és fizetnek a kijáró tanítónak havonkint IO frtot. Hát ez sem olyan nagyon ázsiai állapot. Ngs. Heya Tivadar ur interpellált az iránt, hogy miért járnak a párkányi és bátorkeszi izr. iskolába r. k. tankötelesek is. Hát én megmondom. Azért mert ebben a kettőben van izr. iskola, — mondjuk, hogy kitűnő, — ha más községben volna izr. iskola, abba is járna egypár r. k. tanköteles. Mert mindenütt akad hithideg; akad, ki 10 hónapig akarja iskolába küldeni gyermekét, aki németül is akarja taníttatni, akit személyes indokok vezérelnek, aki kölöncködik, akinek mindig jobb a másé. stb. Teljes tisztelettel, Bátorkesz 1898. január 20. Bittér Tódor, bátorkeszi r. k. főtanitó. Nos ez a védekezés szomorú bizonyíték a tanfelügyelő ur igazsága mellett. Az egészből világosan csak az tűnik ki, hogy az iskola valóban gyönge iskola lehet. Mert ha az izraeliták iskolájában el tudják érni, hogy a szorgalmi idő tiz hónap legyen, nem értjük, miért nem lehet ugyanezt a r. k. iskolában, ha kell, kierőszakolni. A törvényes eszközök meg vannak hozzá. És akkor lehetne az öszszes tantárgyakat nem olvasmányok alapján — tudjuk, mi ez — hanem rendesen tanítani. Hogy a tanitó ur keze alul kikerült iparos, kiskereskedő, Őrmester, sőt — miniszteri titkár is, vajmi keveset jelent, A legkitűnőbb iskolában is maradnak tudatlanok s a legrosszabból is válnak ki olyanok, akik később a nagy világban önképzés, továbbképzés által szép pozíciót vivnak ki, ámbár nem vonjuk kétségbe, hogy a jó alap nyilatkozó úrtól származhatott. Biztosítjuk a tanitó urat, hogy a tanítás ügye sokkal többet veszt azáltal, hogy néha-néha egy félórára el nem látogat ellenőrködni a tiz percnyi távol levő másik tanterembe, mit nyer azzal, hogy osztályából ki nem mozdul. Szép dolog a kollegialitás, a felebaráti szeretet is szép. De mindezeknél elébbre való a kötelesség. S a principálisnak, ha látja, hogy elnézése veszélyezteti, rontja azt az ügyet, amelyet szolgálnak, bizony első dolgának kell lenni megszabadulni a kerékkötőtől, A hivatalos eskü szentebb a kollegialitásnál. A védekezésből az is kiviláglik, hogy nem kell különféle okokat keresni, miért járnak Bátorkeszen katolikus gyermekek is zsidó iskolába. Hisz a védekező mag* is beismeri, hogy iskolájával nincs megelégedve, amíg a zsidő kitűnő. Az antalházi iskolánál is mindenesetre történt mulasztás, mert amint most kiviszi a tanfelügyelő az államnál, hogy oda 4oo frtal rendes okleveles tanitó kerüljön, ez előbb is megtörténhetett volna. Egyebekben majd meg felel a tanfelügyelő ur panaszos jelentésére. Részünkről biztosra vesszük, hogy a tanfelügyelő ur leplezetlen őszintesége hasznára vált a bátorkeszi r. k. iskolának. A társaságból. Farsangi naptár. Január 27 : Kaszinó est. Január 29 : A «Kat. Kör» táncestélye. Január 30 : A Kath. Legényegylet táncpróbája. Január 30: A Párkányi Legényegylet mulatsága. Február 1 : Katonatiszti hangverseny, Fcbráár 2. A szentgyörgymezei Olvasókör estéje. Feeruár 12 : A Tornaegyesület mulatsága. Február 13 : Az ev. ref. egyházközség estélye. Febrnár 5. Kék asszonyok álarcos bálja. Február 5 ; Kereskedő bál. Február 13 : Polgári bál. Február 17 : Katonatiszti bál. Február 19: Diáktáncpróba. Február 21 ; A «Kat. Kör» humoros estélye. A Parasztbál. A Tornaegyesület tervezett Parasztbáljának rendezősége vasárnapi gyűlésén véglegesen megállapította a február 12-iki érdekes est programmját. Ismerjük azt az általános, szokatlan érdeklődést, melylyel a városunkban az e nemben első ily mulatság iránt a közönség viseltetik, azért is elárulunk annak programmjából annyit, amenyit elárulhatunk anélkül, hogy a készülő sok kedves meglepetés hatását megrontanánk. Nos, az egy éjszakára épült falu tulajdonképpen három Pótemkin-épületből fog állani. Legnagyobb arányú lesz közöttük természetesen a Becsali csárda, amelynek nádfedele alatt hűséges csapos legénye adjutánssága mellett szászoiszép csaplárosné fogja mérni az itókát, amig a szomszédos udvaron a galambdúc és a köcsögtartó előtt Paliék fogják húzni az ez alkalomra készült Toinacsárdást. Következik a községháza, amelynek szabad terrászán fognak végbe menni a a házassági kötések s ahol az anyakönyvvezető ur (de szeretnők a nevét elárulni!) át fogja nyújtani a jelentkezőknek az igen elmés nyomtatott házassági szerződést s ujjúkra húzza az Ötvennégy karátos jegygyűrűt és mindezt húsz vasért cselekszi meg. A törvényháza előtt fog állani a nemzetiszínű őrház, amelyben az egyetlen börtönőr fogja várni a delikvenseket. Delikvensek pedig lesznek szép számban. Mert az agilis és ifjú négy rendőrnek s a két csendőrnek lesz gondja, hogy a községháza dutyija ne maradjon üresen, Odakerül az a gavallér, aki a kötelező tegeződést, aki a hölgyek által választott nevet (Zsuzsika, Évica, Pannuska) a népies táncrahivásl eltéveszti, egyáltalán, akit a hölgyek bármiért bepanaszolnak. És egy hatos lesz a szabadulás ára. Végül a harmadik épület lesz az igen eredetien, élethűen előállított cigánysátor, amelyben egy előkelő úri nő fog jövendőt mondani ifjúnak és vénnek. A bál este fél 9 órakor azzal kezdődik, hogy a bakter elmondja óránkint megujjitott rigmusát, mire a kis teremben elhelyezett jelmezesek egy lakodalmasmenet csoportjában, a cigányoktól kisérve bevonulnak. Majd előlép a dobos és tközhírré teszi*, természetesen a falu nyelvén, az est egész programmját, amelyet azután nyomtatásban is szétosztanak. E programm tartalmát — fájdalom — megtiltották kifecsegni. Mikor a bohóskodások lecsendesednek, megkezdődik a tánc következő rendben: Szusz előtt: Csárdás. Cepedli (polka franct) Palotás. Csuszlogó (keringő.) A palotás, amelynek bemutatására tizenkét hölgy és tizenkét férfi vállalkozott, az est egyik legszebb látványosságának ígérkezik. Szusz után : Voesora csárdás. Keresztes cepedli, Francia négyes I. Polyák cepedli. Pá te Kati! Francia négy»s II. Csuszlogó. Francia négyes III. Keresztes cepedli. Sebes cepedli. Csárdás.