Esztergom és Vidéke, 1898
1898-04-21 / 32.szám
Megjelelik Vasárnap és csütörtökön, JSLŐFIZETÉSI ÁRAK .' Egész évre — — — — 6 frt — kr. Félévre— — — ... — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — l frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr.. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések {küldendők Szcc^epyi-tér, 3SO. szán*. ~§H Kéziratot nem adunk vissza, Az egyesítés évfordulóján. Esztergom, april 20. Egyik helyi lap legutóbbi számában hosszabb cikkben foglalkozik a városházi állapotokkal abból az alkalomból, hogy a városrészek egyesítésének april hó 16-án második évfordulója volt. S mint a jubileumok, ha mindját két esztendős jubileumok, krónikásai, ő is rózsaszínű szemüveget tesz az orrára s karmintintába mártja a tollát. Rengeteg különbséget talál az 1895. évi elmaradottság s a mai virágzó viszonyok között; az uj tisztikar az akkori Augias istállóját (ipsissima verba) immár kiseperte s a munkában vezetőjük, elő munkásuk volt a főfőistállómester, >a minden polgármesterek legszorgalmasbika.« A felmagasztalt tisztikar általánosságban hálával adózhatik lelkes és nagyon optimista védőjének, bár akik a régi tisztikarnak is tagjai voltak — s ilyen a többség, ép a fontosabb állásokban — az illatos hasonlatnak kevésbé örülhet. De a közönség megtévesztésére, szomorú tapasztalatainak elfeledtetésére ma már nagyon kevéssé alkalmasak a hasonló próbálkozások, mert a jobbak éberségének sikerült felnyitni a szemeHz .Esztergom és Vidéke" tápeája. Petőfi 1848. március 15-én. — Felolvastatott a bátorkeszí Polgári Olvasók ír márc." 15-én rendezett ünnepélyen. — — Az »Esztergom és Vidéke* eredeti tárcája. — A mult század végén lezajlott francia forradalom nem maradt hatás nélkül Európára, annak hullatni a legtöbb államot érintek s előbb-utóbb — a népek és nemzetek jelleme szerint nyilvánult mindenütt annak hatása. Magyarországon a jakobinizmus csak igen csekély jelentőségű és muló jelenség volt, amelynek néhány vérmes hirdetője merészségéért életével lakolván, megszűnt az egész mozgalom ; a vértanuknak nem lettek követői. Ritka politikai érettségnek adta tanújelét a magyar nemzet, mikor a Franciaországból jött eszméket és Napóleon részéről jött esábitást bölcsen mérlegelve, az ősök által teremtett törvényes alapon megállva, szélsőségekre nem ragadtatta magát. De azért el volt vetve a mag, a lelkekben alkalmas talajra talált és azokat uj irányokkal, uj eszmékkel termékenyité meg. ket, a városházi bajok szimptomái pedig oly nyilvánosak, hogy ma már túlságosan nyitott szem sem kell azok meglátásához. Szó sincs róla, sohasem nyilatkoztunk általános és rideg elitéléssel a laptársunk szerint herkulesi munkát végezett tisztikarról. Altalánosságban jó közepes nivón állónak tartjuk, amilyennél nem egy gyengébb is akadhat, sőt vannak a karban egyesek, akik szorgalmuk, tanultságuk, vagy judiciumok által kiválnak. A legtöbb blariketta-lélek, vagy olyan, aki szakszerű előképzettség, műveltség nélkül, tisztán * természetes észszel, a hosszú működés praxszisával végzi teendőit. Herkulesi munkák végzésére termett mintatisztikarnak tehát a mienk, prózát iró és nem ébren álmodó bírálók által, semmiesetre sem mondható. De lenne bár e tisztikar csakugyan olyan, amilyennek az emiitett cikkíró látja, a mai viszonyok között nagyobb eredményeket még sem volna képes produkálni, épp ugy nem, mint a csodagépezet, amelynek minden rugója, minden szege, minden csávára a legideálissab tökéletességű, de ügyetlen hozzá nem értő, szeszélyes gépAkkor a magyar nemzet tulajdonképpen még nem létezett, volt néhány ezer kiválságos joggal biró család és ezek mellett minden emberi jogot nélkülöző jobbágyak milliói. Nem volt a magyarnak nemzeti kormánya, nem volt még nyelvünk sem, az iskola és törvénykezés minden csak latin volt. Az ország mély aléltságban, tespedésben sinlett, a kiváltságos osztályok tagjai többnyire Bécsben költötték el óriási birtokaik sokszor nevetségesen csekély jövedelmeit. Ezen korban alapitá Festetich György a Georgicont, mely ugyan a földbirtok jobb kezelésének előmozditása céljából alapíttatott, de a mellett körébe gyűjté a nemzeti ébredés hirdetőit: a magyar írókat és költőket, kik közül Berzsenyi Dániel rázta fel először letargikus álmából a magyar nemzetet, hatalmas szózatával : Romlásnak indult hajdan erős magyar, Nem látod Árpád vére miként fajul ? Nem látod a haragos Istenek Ostorait nyomorult hazádon és vele jöttek a nagyok : a Kísfaludik, Kölcsey, Vörösmarthy, Kazinczi, Csokonay stb. és elhintek a nemzeti ébredés magvát, mely nemsok idő múlva hatalmas fává nőtt. Ezek hatása alatt a közép- és főnemesmester kezeli, aki irányítás, elősegítés, rendezés helyett csak összezavarja, megakasztja, tehetetlenné teszi minden munkáját az alkatrészeknek, amelyek ily kezelés alatt jcsak kopnak, rozsdásodnak minden haszon nélkül. I Igen, a »polgármesterek legszor| galmasabbik«-ában van a főhiba s szinte ideges lesz már az ember, mikor jóakarói — tudjuk hányan vannak még és miért — ha valaki előttük bebizonyítja, hogy a ' város feje minden, csak logikus fej nem, htjával van az erélynek, a tapintatnak, az alkotó képességnek, az önnálló gondolkozásnak, csupa megbízhatatlanság, kapkodás, aki egy város ve| zetésére, reprezentálás ára ép oly képI telén, amilyen jó pénzintézeti ügyész lehetett, ahol a határidőnaplót jól vezetvén s a nyomtatványokat lelkiismeretesen kitöltvén, mindennek eleget tett, — mindezt jóakarói előtt 'midőn tényekkel és adatokkal bebizonyítják, azok büszkén oda' vágják: »de végtelenül szorgalmas ember.« j Pokolba azzal a minduntalan hangoztatott szorgalommal, ha an' nak csak ily eredményei vannak ! A szekundáá diákok között is vannak szorgalmasak; a szorgalom ség is mind jobban részt kezd venni a nemzeti újjáalakulás nagy munkájában, szabadelvűbb szellem kezd uralkodni, -könnyitenni igyekeznek a jobbágyság sorsán, Széchenyi megalapítja a »Magyar tudományos akadémiát* létesiti a lánchidat és a gőzhajózást a Dunán, az országgyűlés Pozsonyban magyar nyelvben tárgyal, Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc stb., dicsők és nagyok, válvetve működnek közre lázas sietséggel, évszázadok mulasztását pótolva, jóvátéve, hogy megteremtsék a magyar nem! zetet. A nemesség Önként lemond évez'redes jogairól, felszabadítja a jobbágysá' got és ezzel megteremti egy szebb jövő hajnalát. Igy a belső regeneráció minden rázkódás nélkül simán végbement. Nem ily könnyű volt a politikai átalakulás. A bécsi udvar a francia forradalom és a Rákóczy-kor hatása alatt idegenkedett minden újítástól, nem jó szemmel nézte 'mindezen mozgalmakat s nem akart egy lépést sem tenni, hogy a nemzet politikai jogai visszaállitassanak és nemzeti irányban fejlesztessenek, a a mig erre a viszonyok nem kényszerítők. Ezen mozgalmas korban nőtt fel és nőtt nagygyá Petőfi Sándor hazánk és a sokat pótol, de a tehetséget és vezető képességet nem. Igenjó dijnokká válhatik valaki szorgalmával, de egy város boldogulását vétkes könynyelmüség valakire azért bizni, mert reggeltől ott tud görnyedni Íróasztala mellett és kéjes gyönyörűséggel szaporítani aktaszámait, anélkül, hogy az ügyeket akárhány millióra mesterségesen felszaporitott betűjével előrevinné. De nemcsak hogy nem képes arra, a mi fő, szinte egyetlen kötelessége volna: hivatalnokainak irányt, tanácsot adni, de sőt egész modora, karaktere valósággal alkalmas arr\ hogy egy hivatalnoki kart elrontson, demoralizáljon. Mert mi következményei lehetnek, ha egyes hivatalnokait, akik nevei 1-2 kivételével, ugy negyedévenként változnak, minden alkalom nélkül fűnek-fának émelygősen feldicséri, amig másokat szintén minden alkalom nélkül, éppen meg nem választott helyeken és egyének előtt — természetesen az illetők távollétében — leszóllja ugy, hogy megundorodik minden jóérzésű ember, aki tudja, mi illik egy hivatalfőhöz ? Mit eredményezhet, hogy odalenn szeret gorombáskodni, idefenn vaknak lenni, vagy hogy akinél szorgalmat nem világ egyik legelső lantosa. Hatalmas önálló egyéniség, tele lelkesedéssel, tenni hatni a nemzeti szabadság előmozdításán. Ezen korra esik az ő irodalmi működése és nem volt iró aki, honfitársaira mélyebb és maradandóbb hatást gyakorolt volna, mint ő. Petőfi a szerelem és a szabadság lantosa volt, amit ő igy irt le : »Szabadság, szerelem E kettő kell nekem; Szerelmemért feláldozom életemet, Szabadságért, feláldozom szerelmemet.« Ki ne ismerné lángoló szerelem hangján irt dalait ? Ki ne ismerné a cipruslombokat ? Ki ne ismerné holtakat felrázó harci riadóit r Mind megannyi gyöngye irodalmunknak, mik az ő tollából eredtek. »Lenn az alföld tengersik vidékén* születve hatalmasan kifejlett benne a szabadság szeretete, minden alkalom csak erre vezérli gondolatát, igy akkor, mikor az a alföldi pusztát énekli meg : »Puszta, puszta te vagy a szabadság képe, És szabadság te vagy lelkem Istensége. Szabadság, Istenem, hisz csak azért élek, Hogy egykor érted haljak én meg. És ha egykor éretted onthatom véremet,« Áldani fogom átkos végzetemet. Simonyi Lajos. (Vége köv.) Esztergom, 1898. , XX évfolyam. 32. szám. Csütörtök, április 2 1. ESZTERGOM és VIDÉKE VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE.
