Esztergom és Vidéke, 1896

1896-08-30 / 70.szám

de csak azt említem, hogy a legrégibb históriás ének szerint »Istentől is kisze­rittetének* azaz isteni gondviselés folytán történt, »hogy ez földre kijüvének« s a maroknyi csapat, melynek élén azonban ember állott, sok fáradság s öldöklő csa­ták után, rövid időn megszerezte az al­föld termékeny rónáit s a Duna-Tisza öntözte kövér legelőket. Megtartják a pusztaszeri szervezkedő gyűlést. Majd pihenőre térnek Csepel szigetére. Ismét volt hát a magyarnak tágas pusztája, hol lova a repülő szelekkel versenyezhetett; ismét volt kövér lege­lője, mely barmának táplálékot nyújtott; kanyargós, ezüstös folyók szelték át a pusztát, öntözték a buja lege'őket; ár­nyas berkeinek titokzatos sűrűjében mu­tatott be áldozatot a táltos a hadak urának ! De vágyait mindez ki nem elé­gité ! Birni óhajtja a fejedelmi folyónak, a Dunának mindkét partját. A pihenés rövid ideig tart. Fölkerekednek és felta­lálják Attila városát királyi palotáinak maradványaival. Fejedelmi pompával ül­nek tort a nagy király egykori szék­helyén. A fényes lakoma után paripáikra pattannak. Vezéreit szerte küldi a Dunán túl, maga Árpád a Bodajk hegynek tart. Bánházánál kemény csatát vivnak s kardjukkal nyitnak utat az ország azon ré­szében, mely akkor is, mint most, az or­szág gyöngye volt. Az öldöklő csata után Árpád tekintete végig siklik a messze elterülő rónaságon s megakad Pannónia hármas domborodá­su hegyén. Vágy szállja meg lelkét, oda kivánkozik. Titkos érzés súgja neki, hogy e pont lesz méltó befejezése hóditó mun­kájának. Lóra kapnak és csakhamar a hegy tövénél vannak. Pihenőt tartanak Sabaria üde forrásánál, isznak belőle ma­guk és megitatják barmaikat. Csodálatos találkozása nemzetünk két nagy eseményének ! Ugyanazon forrásból üdité magát a nagy munka után Árpád, a honalapitó, melyből századok múlva epedő szomját oltja a hontalan király, mikor elveszett országából me­nekül. Mint egykor Mózes, ki Izraelt az Ígé­ret földére vezette, a Sinai hegy tövé­ben hagyta népét és csak maga ment fel a szent magaslatra: ugy Árpád is, a magyarok Mózese, vitézeit lenk hagyta és csak nemesei kíséretében lovagolt fel Pannónia hegyére, mintha csak magasabb sugallat hangját követte volna, hogy szent e hely, melyre hóditó munkájának alkonyán lép. Édes Öröm tölti el keblét, midőn tekintetét a gyönyörű vidéken le­gelteti, hol hegy-völgy öly szépen vál­takoznak. Elmereng a múlton, majd a titokzatos, de most már biztató jövőbe tekint s >harci vitézséget kér a hadak istenurától.« Mély meghatottsággal állunk e szent helyen! Árpád lábnyomai avatták azt első izben a nemzeti kegyelet szentélyévé. Csodálatosak az isteni gondviselés utjai! Ott fejezi be a nagy munkát Árpád, a honalapitó, ahol utóbb felkelt a keresz­tény civilizáció napja, mint a nemzet fennmaradásának leghatalmasabb biztosi­téka ; ott pihen meg Árpád párducos vitézeivel s gyönyörködik a bevégzett nagy munkában, ahonnan egy század múlva legnagyobb ivadéka, Szt.-István, a keresztény kultúra kipróbált fekete se­regével apostoli útjára indul; a honal­kotó lábnyomaiból fakadt üdvösségünk fája : a szent kereszt! A veszélyes zivatarok, melyek édes hazánk felett elvonultak, s amelyekből bőven kijutott a szent helynek is, amely hiven osztozott e haza bújában, örömé­ben, rég elsöpörték a drága nyomokat; de emlékét — hála a hagyománynak — el nem törülhették. Ez a monumentum, melyei a törvényhozás, mint a nemzet képviselete, a honfoglalás ezen kimagasló mozzanatát megörökíti, biztos záloga azon reményünknek, hogy emléke nem is megy feledésbe, mig csak magyar él e hazán! A honszeretetnek ezt az ujabb szent tüzét is, melyet ma ez oltáron meggyúj­tunk e csendes otthon lakói hiven fog­ják éleszteni és ápolni, s elviszik magok­kal az ország különböző részeibe s fel­gyújtják majd a fogékony ifjú keblekben. ? ? Lőrinc-utca ? ? Megye és a város. O A hamleti kérdés. Maiina Lajos végre határozott. A takarékpénztár lako­máján az utolsó fogásnál ünnepiesen ki­jelentette, hogy lemond a takarék­pénztári ügyészségről és megmarad polgár­mesternek. Mint tisztulását a helyzet­nek, örömmel vesszük ezt a hirt is s csak arra kérjük a polgármester urat, hogy a város ügyei fölött ne töprengjen olyan sokáig, mint a maga ügyén töprengett s a jövőben legyen olyan határozott, amilyen határozatlan volt idáig. Ha végre eltökélte magát, hogy a polgármesteri székben megmarad, most már vegye elő azokat az égető fontos kérdéseket, amelyeket eddig bizonyosan nagyobb szabásuk s amiatt, hogy maga sem tudta, megy-e, marad-e, — a fiókjá­ban tartogatott. Arról biztosithatjuk, hogy amennyiben munkásságával, buz­galmával, képességével a város érdekeit fogja előmozdítani, bennünk őszinte ba­rátot és támogatót talál, — az ellenkező esetben pedig ép oly nyilt ellenséget. O Andrássy János alispán, hatheti szabadságideje leteltével, hivatalát szept. i-én újra elfoglalja. O Hegyközség Esztergomban. A pol­gármester szeptember 20-ának délelőtti 9 órájára a városházára összehívta az összes helybeli szőlőtulajdonosokat, hogy a hegyközséggé való alakulás kimondat­tassék. A megye és a millénium. Esztergom városának szeretettel ajánlva. A megyei millenáris ünnepség és a diszbandérium rendezésére kiküldött bi­zottság tegnap tartotta meg utolsó ülé­sét B. Szabó Mihály főjegyző elnöklete alatt, hogy megállapítsa a közgyűlés elé terjesztendő jelentés szövegét. Egyhan­gúlag elfogadták a főjegyző javaslatter­vezetét, amely elmondja, hogy a május 13-iki díszközgyűlés a bizottság elisme­résre méltó érdeklődése mellett folyt le. A részleteket megörökíti a törvényható­sági jegyzőkönyv, megírták a helyi la­pok. A számadás készen van. Az ünnep, tekintettel a rendelkezésre álló anyagi eszközökre, a vármegye tekiktélyéhez nem volt méltatlan. A bizottság köszö­netet mond Csernoch János és dr. Fehér Gyula uraknak az ünnep fényéhez szük­séges kellékek készséges kiszolgáltatá­sáért. A június 8-iki diszmenetet látta a bi­zottság legtöbb tagja, az esztergomiak sikerét olvashatták a zországos lapokban, Az esztergomi banderialisták semmiesetre sem szorultak háttérbe. Javasolják Rosen­thal szállító cég számlájának kifizetését 200 frt visszatartásával, a leesett csiün­gelők és egyéb diszek pótlásáig. A mi­niszterek javasolni óhajtják, hogy a dísz­ruhákat a banderialistáknak emlékül ajánlják fel. Igy számol be a bizottság a legköze­lebbi megyei közgyűlés előtt. Kíváncsiak vagyunk már most arra, hogy fog be­számolni kiküldőinek a városi millénium rendezésére alakított bizottság ? ? ? O Rovancsolás volt tegnap az adó­hivatalban. A hivatalos vizsgálat mindent rendben talált. O Kellemetlen eredmény. Mint halljuk, arra a feliratra, melyet dr, Csernoch és társai indítványára a vízivárosi dunahid kijavítása ügyében intézett a város a mi­niszterhez, nem a legjobb elintézés ér­kezett. Ugyanis a miniszter az uj híd építéséig költségeket nem akar tenni, de inkább akocsiközlekedést tiltja be azzal az Ígérettel, hogy a vashidat legközelebb meg­építteti. Reméljük, ha ez való, ugy más uton fog a város e bajon segíteni. f fiifflifliázittin? HÍRE K. — Perényl Margit kisasszony, tanul­mányi folytatására a napokban Bécsbe, onnan pedig Grácba költözik hosszabb időre. — Kínevezés. A pénzügyminiszter Apáthy Györgyöt, adóhivatalunk egyik számtisztjét pénzügyminiszteri számtisztté nevezte ki. — Havasi-Ünnep. Az Esztergomi Takarékpénztár érdemdemdus ügyésze, aki 42 évi szolgálat után nyugdíjba vo­nult, csütörtökön ünnepi ebédre gyűj­tötte maga köré a nagy tekintélyű in­tézet igazgató tanácsát, felügyelő bizott­ságát és tiszti karát. A bucsuebéd a „Magyar Király"-ban folyt le s Bokros valósággal remekelt. Az első felköszön­tőt a vendéglátó házigazda mondotta s meghatottan, az átérzett gondolatok megragadó melegével éltette a vendége­ket, az intézet belső munkásait. Utánna Reusz József igazgató a nála megszokott ékesszólással a távozó ügyészt éltette, viszont dr. Földváry István az intézet kitűnő vezérére, Reusz igazgatóra emelte poharát. A vidám asztaltársaság hangu­latát még számos szellemes toaszt emelte: Obermayer György, Maiina % Lajos, Bleszl Ferenc, dr. "Wiplinger Ödön él­tették a házi gazdát, majd a betegsége miatt távol levő Brenner József igaz­gató tanácsost. A pattogó, siró cigány­zene és a jókedv késő estig tartották össze a derült hangulatú társaságot, mely este szép szerenáddal lepte meg az ünnepelt ügyészt. Boldog ki egy félszá­zados közhasznú munka után igy térhet nyugodt nyugalomba s oda a munka­társak ily élénk szeretete kiséri el. Kí­vánjuk, hogy közéletünk derék jelese sokáig élvezhesse a pihenőéveket. A kitűnő lakoma menüje a következő volt : Leves. Franczia Juliin. Hal. Tok tartar mártás. Derék fogás. Vesepecsenye angol módra körözve. Vad. Fogoly rizszsel. Tészta. Király Pouding. Sült. Styriai kappan, francia saláta. Édesség. Fagylalt. Csemege. Gyümölcs, sajt, kávt Borok. Asztali, Grf. Andrássy Villányi. Pezsgők. Haidsik-Monopol, Litke-Monopol. — Rózsaszínű rovat. Azok az olva­sóink, akik azt hitték, hogy rózsaszínű rovatunk folytonossága megszűnt, kelle­mesen csalódtak. íme a bizonyíték. — Mitscha Kázmér katonai főorvos elje­gyezte a szép Rauch Emma kisasszonyt. Gratulálunk. — Dr. Gönczy Béla kórházi főorvos, amint őszinte részvéttel értesülünk, meg­hűlés következtében néhány napig fekvő beteg volt. De már ányira jobban van, hogy legközelebb újra végezheti hivata­los teendőit. — Tanítónői kinevezés. — Horváth Mariska kisasszonyt, városunk leányát a kultuszminiszter a marokréti állami elemi iskolához tanitónővé nevezte ki. — Zászló-szentelés Piszkén. A piszkei Önkéntes Tűzoltó egylet szeptember 6 án zászló szentelési ünnepet *tart, amelynek a programmja következő: 7 órakor ünnep­nyitás. 8 ó. a vendégek fogdása. 9 ó. a |üzoltók csapatba való felállása, 10. ó. mi^e a templomtéren. 11. ó. zászlószente­lés) 1. ó. társas ebéd a nagy vendéglő­beíi 3. ó. diszkivonulás a berekbe. 7. ó. táric a nagyvendéglőben, 4— Uj kanonokok. Mint biztos forrásból értjesülünk, a hivatalos lap egyik legkö­zelebbi száma fogja hozni dr. Aschenbrier Anitái budapesti egyetemi tanár és dr. Walther Gyula prímási titkár esztergomi t:ÁMezey Rudolf bajnai esperes s Lassú Lajos n.-súri esp. plébános pozsonyi kano­noíjrokká való kinevezését. Aschenbrier tanjár nem fog városunkba költözködni, harjiem elfoglalja az osztályfőnöki állást, a kultuszminisztérium második osztályában. Azí nj kanonokok között legfiatalabb dr. Wailther Gyula, aki 1855-ben született, utáfca következik Aschenbrier Antal 1849­dik* évből, Mezey 1836-ban, Lassú 1834-ben született. -j- Ájtatoság. Az »Oltáregylet* szoká­sos! havi istenitiszteletét szept. 13-án fogja megtartani a vízivárosi zárda templo­maiban. Reggel x \j órakor ünnepies szt. mislb, mely alatt az oltáriszentség nyilvá­nos^ imádásra tétetek ki. 8, 9 és 10 óra­kor szt. miséken vehetnek részt az ájta­tos hivek. Délután 5 órakor szt. beszéd és litánia. — Megzavart istentisztelet. A csol­noki plébános panaszt emelt Quíntz Fe­renc kocsmáros ellen, hogy az a vasár­és ünnepnapi istentiszteletek alatt (igy legutóbb Szent-István napján is) kocs­májában muzsikáltatott és ezzel közbot­rányt okoz. A feljelentett kocsmáros a főszolgabíró előtt azt vallotta, hogy a zene nála mindig esak a délutáni isten­tisztelet után kezdődik s állítása igazolá­sára tanukat nevezett meg. Elrendelték ezek kihallgatását. — Szaktanárok értekezlete. Acsay Fe renc, a bencések győri főgimnáziumának igazgatója értekezletre hivta össze a Szent-Benedekrend kezelése alatt álló ösz­szes tanintézetek magyarnyelvet és iro­dalmat tanitó tanárait, hogy a kultusz­minisztérium által megállapított tanterv keretén belül a magyarnyelv es irodalom egyöntetű tanítási eljárását és munkáját megállapítsák. Az értekezletet kedden tartották meg s képviselve volt a helybeli főgimnázium szaktanára is. — A panomhalmi emlék stílusa. Récsey Viktor dr. pannonhalmai könyvtáros a műemlékek orsz. bizotsághoz beadványt nyújtott be, a melyben tiltakozik az el­len, hogy, az ezredéves emléket ott a tervezett renaissance stílben építsék. Ez a stilus nem felel meg sem a honfogla­lás korának, sem a csarnok belsejében megörökítendő momentumnak, mely a koronát hozó első pannonhalmi apát alak­ját tünteti fül. A megokolás továbbá hangsúlyozza, hogy a renaissance-kor a panonhalmi bencések történetének legál­datlanabb ideje, a melyet semmiképp sem áll érdekükben föleveniteni. Legal­masabbnak tartaná Récsei, ha az ez­redéves oszlopcsarnokot román stílusban építenék. — A Tornakertből. Hagyományos ér­deklődés mellett nyilt meg újra csütörtö­kön a Tornakert néhány napig bezárt ajtaja s rohamosan dölt egymásután a bakonybiró a pompásan restaurált teke­pályán. A Tennis-groond azonban még viz alatt van, bár a hydrofórok már meg­kezdették a felesleges tó eltüntetését, ami ha megtörténik is, az idén az ismételt áradások következtében már csak a bé­kaurak és hölgyek próbálkozhatnak meg a gamekkel. — Baumholtzer ezredes temetése. Nagy ünnepélyességgel ment végbe csütörtökön délután Baumholtzer Gyula nyugalmazott ezredes temetése. A katonaságot a házi­ezred egy bataillonja képviselte Vojnovics ezredes vezetése alatt. Az ezred tiszti­kara impozáns koszorút is tett a kopor­sóra. — A Tanítóképző tanárai. Az újjászer­vezett helybeli érseki tanítóképző taná­rainak kinevezése már megtörtént. A tanári kar Kovács Kálmán igazgató ve­zetése alatt a következő: Bertalan Vince, Dreisziger Ferenc, Guzvenics Vilmos, Mécsy László, Obert Ágoston 'és Vág­völgyi Béla, valamennyien elemi népiskolai tanítók. A kinevezettek életrajzi adatait legközelebbi számunkban hozzuk. — Iparosok kirándulása. Száz szegé­nyebb iparos holnap reggel indul dr. Földváry helyibizotsági elnök és Dóczy Ferenc ipartestületi elnök vezetése alatt Budapestre. Az ipartestület ezen nemes eélra ujabb száz frt, adományt szavazott meg, ugy hogy az iparosok teljesen in­gyen teszik meg a két napi tanulmány utat. — Háziezredünk távozása. Háziezre­dünk tegnap reggel hat órakor távozott az őszi gyakorlatokra. A Szécsenyi — té­ren állott fel s onnan vonult el zeneszóval. Első állomásuk Bátorkesz volt, ott meg­háltak s tovább mentek Uj-Gyalláig ahol 4 — 5 napot töltenek. Állomásozni fog­nak még Szentpéteren is s végül Érsek­ujvárott. Szeptember 12-én térnek újra vissza közénk. — A fővárosiak ós a Kovácsi patak. Néhány előkelő fővárosi polgár, közöttük Náday Ferenc, a Nemzeti Színház kiváló művésze járt nemrég városunkban abból a célból, hogy a Kovácsipatak egész te­rületét egy létesítendő villatelep részére megvásárolják. A társulat azonnban nem fogadta el az ajánlatot, mert a telkeket csak az esztergomiak részére hajlandó eladni. — Katonai távíró összeköttetés. A 4-ik hadtest tábori táviró osztálya f. hó 27-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom