Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-02 / 53.szám

okból fölötte kívánatos volna, ha az ilyen lombgátlási panaszokat az illetékes szolgabiróság erélyes intézkedése végleg megszüntetné. De ugyanezzel kapcsolatban kívánatos volna, ha az üresen álló közhelyeket, legelőt, temetőt, dülőutak-mentét, vízmosások, hegyszakadékok partjait eperfákkal beültetnék s erre nézve a szolgabírói utasítás egybehangzása megkövetelné a sürgős intézkedést a községi elöljáróságtól. Hiába! ami népünk maga-magától nem mozdul — azt vezetni, irányítani, sőt többet mondunk, kényszeríteni kell. hogy saját jóvoltjáért és boldogulásáért tegyen valamit. Példa reá a filoxéra elleni védekezés. Tíz éve annak, hogy Esztergom borvidéke a pusztulás képét mutatja. A homokszőlők telepítésén kívül tett-e oly szemmel látható kísérletet, mely a baj ellensúlyozásaként az amerikai alanyok beoltási kultúrájában nyilvánult volna ? Intelligens elemek jó példát mutattak e részben mindenhol, de a nép még sem okult, s nem követte. Pedig a szőlőkultúra közvetlen jövedelmeiről meg van győződve a nép, sőt sajnosán nélkülözi az innét elmaradó jövedelmet, s még sem tesz önjavulásáért semmit, azért miként lehessen várni tőle, hogy az intenzivebb selyemtenyésztés előfeltételéül szolgáló eperfa-szaporitás iránti mozgalom ő tőle származzék ; — tehát felülről kell megindulni annnak, ha jó szerivel nem, — hát kényszerrel. Magyarország alsó megyéiben százezrekre menő szegény család sikerrel foglalkozik a selyemtenyésztéssel, miért ne lehetne azt a felsőbb megyékben is sikerrel űzni ? Az tény, hogy a selyelyemtenyésztésnek átalakulásokon kell keresztül menni. Nevezetesen abban, hogy a selyemszövés teljes mértékben Magyarországon történjék, vagyis a pancsovai és újvidéki selyemfonók által előállított termék árát ne Franciaország spekulánsai állapítsák meg, hanem Magyarországon kerüljön feldolgozásra, melyhez selyemszövőgyárak szükségesek. Ilyent fogunk nemsokára látni Tolnán, de ez egykérttőle, mintha természetes volna, hogy az csak az ő számára való ; — mikor aztán megkapta, mit kért, megvetéssel szórta a pamlag alá, a fiók mögé. Gyönyörűsége telt abban, hogy a pénzt szórja, a férfi pedig mosolygott: vagyona romján is boldog volt, Delfina nem csalta meg, dehogy ? Ahhoz, hogy megcsalja, szeretnie is kellett volna ; hogy hazudjék neki, igazat is kellett volna mondania valaha, Nem, Delfina nem csalt meg ; szükségesnek se tartotta, hogy megcsalja. Titkolózás nélkül tartott más szeretőt, sok más szeretőt. Mikor Luciano kábultan, dadogva, szemrehányással illette, a vállát vonta. Luciano ott hagyta; három napig kószált mint a bolond a leány házatája körül s közben egyre esküdözött, hogy sose teszi oda be a lábát. És mégis visszament és alázatosan bocsánatért könyörgött. A leány mosolygott rajta. Lelkében mélyen megvetette ezért a gyávaságért, gúnyosan mosolygott, mintha előre látta volna ezt, mintha természetes volna, hogy a dolog igy esett, Luciano lehunyta a szemét, hogy semmit se lásson : ott kószált Delfina körül, egyre kerülgette. Lelkét átjárta a féltésnek kínos gyönyörűsége, az a minden fájdalomnál maróbb gyötrelem. magában kevés a magyarországi szükséglet kielégítésére. Ha Esztergom a selyemtenyésztés érdekében kifejtett buzgalmáról számottevő arányban tudna bizonyítékkal szolgálni, ugy joggal követelhetné, hogy a selyemszövésre kiválóan alkalmas területen gyárat létesítsenek, Az ezredévi országos kiállításon bárki megtekintheti a selyemtenyésztési pavillont, hol a termelési processus elejétől végéig be van mutatva. A Ganz-gyár által szolgáltatott villamos áram mozgatja a selyem feldolgozásánál működő összes gépeket, melyeknek működését a délőtti órákban lehet meglátni. Io;en érdekes és tanulságos látni és tapasztalni valókat találunk ott. Legérdekesebbek a selyemfonógépek működése, odébb pedig a selyemszövés. Ugyanitt lehet kapni magyarországi selyemkendőket és méter számra mért selyemszöveteket. Június 17-éig több mint 4000 frt folyt be a magyar selyemkelmékből, de mindez semmi azon tömérdek kiadáshoz képest, melyet a pavillon felállítása (68000 frt) s a személyzet (15) fentartása felemészt; — mindazonáltal meghozták ezen áldozatot azért, hogy lássa Magyarország népe, hogy a selyemtenyésztési ipar fellendült, melyet pártolni nemcsak érdemes, hanem szükséges is. A legnagyobb magyar: gróf Széchenyi István előrelátó gondoskodása adta meg az első lökést s hogy e célhoz közelebb vezesse a népet: szederfák ültetését ajánlotta széltébenhosszában, s e téren ő járt jó példával legelői, amiért is az ő birtokain tömérdek szederfát találunk. A magyarországi selyem feldolgozására Valeró Antal Budapesten felállított egy selyemszövő gyárat a jelen század derekán s ez szépen prosperált is, -— de érthetetlen okból, valószínűleg az osztrákok féltékenykedéséből egyszerre beszüntette azt és külföldön folytatta az üzemet. Hogy Esztergom és környékén a folyó évi tenyésztés mily arányokat ért el, arra nézve a következő kimutatást mellékeljük : Bart 5, Bátorkeszi i,Bény2, Béla 1, Búcs 1, Ebed 16, Kéménd i,Kéty Kegyetlen, kegyetlen betegség. Becstelen volt már ő is. Annak a leánynak gyalázata belepte az ő eletét is, ellepett mindent, bemocskolt mindent, besározott mindent. Anyját a bánat lasanként megölte, huga ki se mozdult szobájából; ritkán látta csak őket s akkor is elfogultan, sápadtan, könyes szemmel állott meg előttük, Azok szeretetükben reá hagytak mindent s még csak szemrehányással sem illették. Mikor kilépeft a kapun, föllélegzett, megkönnyebbült s rohanva, gyönyörűséggel vetette magát a hívogató örvénybe. Barátai lemosolyogták azzzal a bizonyos baráti mosolygással, az urak nem fogadták be maguk közé: undorodtak tőle, mint a dögvészestől. Elszigetelő réteg képződött körülötte. Majd hogy pénz dolgában is megszorult, elriadtak tőle barátai és ismerősei is. Vagyona elpusztult, elúszott. Lucianot olyan kin és gyönyörűség fogta el, mint azt, a ki érzi a megsemmisülést és a reménységnek végső szálába kapaszkodik. Egyre jobban vonta Delfina ; dicsőségének tartotta, hogy szolgálhatja ; beburkolózott a sárral, a mely a leányt körülvette, a tisztátlanságtól megittasult, bolonddá lett, vad bolonddá, a ki óhajtja a halált, de gyáva arra, hogy megölje magát Egyik estén mégis nekibátorodott s kijelentette neki: 1, Kicsind 1, Kőhid-Gyarmat 2, Köbölkút 2, Libád 9, Szölgyén 21, Esztergom 27, Garam-Kövesd 1, IpolySzakállas 6, Ipoly-Pásztó 1, Ipoly-Szalka 9, Ipoly-Dömösd 1, Kis-Salló 1, Vámos-Mikola 5, Garam-Dömösd 13, Garam-Vezekény 1, Kis-Oroszka 2, Csúz 8, Füz 1, Sz.-István-puszta 3 és Komáromban 1. Összesen I43. —i. Megye és a város. O Mehr Licht! Goethe Farkas János halála óta városunk folytonosan zokogva sóhajtozza ezt a két szót s nagyon félünk tőle, hogy még fiaink és unokáink is e felkiáltással fognak elbúcsúzni az esztergomi árnyékvilágtól. Mert városunk sorsának intézői Goethe Farkas János halála óta törhetetlen szívóssággal ragaszkodnak a sötétséghez. A villamosan világított városokat tanulmányozó bizottság már ápril havában beadta a városhoz terjedelmes jelentését több száz hektografált példányban azzal a kéréssel, hogy azok a pénzügyi bizottság tagjai ós az érdeklődő közönség között szétosztassanak. Es a hektografált példányokat ma is ujjnyi vastag por lepi a főjegyzői iroda aktatemetőjében. Ne csodáljuk tehát, hogy akik a világosságot szeretik, kezdenek türelmetlenek lenni. O A városi központi választmánynak július hó 3-án délelőtt tizenegy órakor ülése lesz. Az ezen az ülésen megállapítandó választói jegyzék július 5-től 15-ig reklamálás és július 15-től 25-ig a reklamálásra tett észrevételek megtudása végett a városi kiadóhivatalban betekinthető. O A megsürgetett város. Cathry Szaléz épitési vállalkozó megkereste városunkat a hidépitésért neki járó huszonötezer forint mielőbbi megküldése iránt. O Városi közgyűlés. A holnapi városi közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Elnök beterjeszti, hogy Károly Lajos főherceg elhunyta alkalmából a város nevében Ferencz József király ő Felségéhez és özvegy Károly Lajosné Mária Terézia főhercegnő ő Fenségéhez részvét táviratot intézett, egyszersmind bemutatja az arra érkezett választ. 2. A városi pénztárban 1896. évi május hó 1. és 1896. évi június hó 10-én tartott pénztári vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyv és az arra vonatkozó tanácsi javaslat. 3. Elnök bejelenti, hogy a városi virilis képviselők közül özv. Pápes Józsefné és Wargha Benedek képviselők időközben elhaltak és ezek, illetve Pápes Józsefné képvise— Nincs már pénzem ! — Holnap sem lesz ? — Nem lesz se holnap, se soha ! — Hát akkor Isten veled! Luciano elment, egy hétig nem látta a leányt. Azt tanácsolták, hogy utazzék Amerikába. Búcsúzásra beszólt Delfinához. — Elutazol ? kérdé a lány kissé sápadtan. — El. — Nem szeretsz már ? — Nem ! — Kemény, Hajthatlan volt a hangja. A leány elhallgatott. Csak az utazást megelőző héten találkoztak. Delfina ideges, izgatott volt. Mindent összetört, mi kezébe akadt. Heves izgatott, durva jelenetek fordultak elő köztük : Luciano gyalázta, a leány pedig behunyta szemét és a kezét dörzsölte. Az elutazás reggelén csöndben váltak el *, elbúcsúztak, de kezet se szorítottak. Mikor Luciano a lépcsőhöz ért a leány utánna rohant eltorzult arccal, vadul mint a tigris . . . * Gyámoltalanul úszkál a sziv a vértől piros folyadékban : nyomról nyomra hatolt beléje egy törnek a hegye. Serao Matild. lője Szenttamási Béla a névjegyzékből törlendő, — és azok helyébe a póttagok sorából Sztojanovits Sándor és Bokros Károly urak hivandók be. 4. Sinka Ferenc 28 napra szabadság iránti kérvénye és az arra vonatkozó tanácsi javaslat, 5. A városi szervező bizottság jegyzőkönyve és az arra vonatkozó tanácsi javaslat. 6. Esztergomvármegye alispánjának 6816/96. számú határozata az üresedésben levő tiszti állások betöltése tárgyában és ennek következtében folytatólag: 7. délelőtt 10 órakor az alispán ur elnöklete alatt póttisztujitási szék tartatik, mely alkalommal a városi főjegyzői, adópénztári, adóellenőri és Il-od végrehajtói, valamint az esetleg megüresedő állásnk választás utján betöltetnek. — A fontosabb állásoknál nem lesz küzdelem, a kisebb állásoknál azonban figyelmébe ajánljuk a képviselő uraknak a legutóbbi tisztújításon szerzett tapasztalatokat s kérjük őket, választásukban ne engedjék magukat befolyásoltatni mellékérdekek által, hanem csakis a város javát tartsák szem előtt. O összeszólalkozás a városházán. Az alispán a polgármester által felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv alapján elutasította dr. Hutt Árpád ügyvédet abbeli kérelmével, hogy a vele történt összeszólalkozás miatt kitiltassék Nozdroviczky Miklós erdőmester a városházáról. O Az Ujsor-utca rendezése. Mint értesülünk, Tátus János városi képviselő a város legrendezetlenebb utcájának, az Uj sor-utcának rendezése iránt terjedelmes indítványt terjesztett a közgyűlés elé, melyben sürgős intézkedést kért. Az utca lakosai külömben fejenkint egyegy öl követ ajánlottak fel, hogy a város költségét apaszszák. O Erdészeti ellenőrző bizottság. A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az erdészeti kezelés ellenőrzésére Kollár Károly gazdasági tanácsos elnöklete alatt négy tagból álló külön bizottság szervezését fogja a tanácsnak javasolni a tanács és a polgármester felügyeleti jogának épségben tartása mellett. O Pályázat körorvosi állásra. A megüresedett pilismaróthi körorvosi állásra a pályázatot, amelynek határideje július 25-ének délelőtti 9 óráj a, a központi főszolgabíró már kihirdette. A pályázati kérvények Pilismaróth községházánál nyújtandók be. Ó A kórházi bizottságnak tegnap ülése volt, amelyben az 1896—97. évi költségvetést széles mederben tárgyalták. E költségvetés azért nem volt előbb tárgyalható, mert a megelőző évinek jóváhagyása csak a mult hó közepén érkezett vissza a minisztériumtól. Az ápolási dijat 85 krajcárra óhajtják emelni, amit nem tartunk helyesnek, mert már az eddigi magas dij miatt is igen sok beteg a Vörös Kereszt Egyesület kórházát keresi fel. Az ülésen Niederman József rendőrkapitány indítványára azt is elhatározták, hogy a tanácsot megkeresik, szóllitsa fel az alorvost, vájjon a kórházi alorvos), vagy a kerületi orvosi állást óhajtja megtartani, mert mind a két állás ellátására egy ember kevés. O A városi vadászati jog nyilvános árverésen, amelyen a gazdasági tanácsos elnökölt, vasárnap adatott bérbe, még pedig nagyon kedvező eredménynyel. Az eddigi 650 frt. bér helyett ugyanis 2420 forintot adott Schuszter bécsi lakos, az eddigi bérlök egyike, báró Rotschild jószágkormányzója. Ugyanez alkalommal vette bérbe hatvan forintért Matus Gyula — az úrbéresek erdejének és legelőjének kivételével — a szentgyörgymezői vadászati jogot. II gimnáziumi tanév vége. Esztergom, július i. Hat óra volt vasárnap délután, amikor a szakadó zápor megszűnt és az égen hatalmas ivü szivárvány kezdett csillogni. Kiderült a Sas-kertben meg? húzódott kék-fehér sapkás, fehér dresszes, kék öves kis tornászok arca, felragadták a szárazra helyezett székeket s egy-két perc alatt rendben voltak az ülőhelyek a kertben. Kezdett is nyomban szállingózni a kö-