Esztergom és Vidéke, 1895

1895-08-29 / 69.szám

. A vertetűt már a mult század közepe táján fedezték fel Észak-Amerikában, Ca­nadában ; kétségtelen tehát, hogy az At­lanti óceán túlsó partjairól került át hoz­.zánk Európába. 1789-ben Angolországban, 1812-ben Francziaországban Bretagneban, 8 évvel később Parisban állapították meg. Innen azután tovább terjedt Belgiumba, Hollandiába, Németországba és lassanként Európa majdnem minden országában, egé­szen a Kaukázusisf. Hazánkban 1884-ben Puszta-Földéme­sen, Pozsony vármegyében, 1885-ben Te­mes vármegye Palánka, Verestemplom és Vracsergáj községeiben, 1886-ban Magyar­Ovárott, 1888-ban Ménesen fedezték fel. Azóta az infectió különösen Arad és Te­mes vármegyékben öltött nagyobb mér­veket ; majd felmerült az erdélyi részek­ben is még pedig Brassóban. Jóformán mindenütt bebizonyult, hogy a bajt még nem hurcolták volna be. A csemete-forgalom tehát a bajnak főter­jesztője. Védekezés. Első dolog az, hogy a hová a bajt még nem hurcolták be, ott mindenki nagyon óvatos legyen és ne vásároljon csemetét, sőt még oltógallyat sem máshonnan, mint olyan helyről, melynek vértetűtől való , mentessége kétségtelen. Főképpen pedig a külföldről való be : j hozatalnál kell igen óvatosnak lenni. ; Ha azonban mind a mellett befészkelte ^magát valahová a vértetű, akkor a fákat azonnal és nagyon lelkiismeretesen fer­.tőzetleniteni kell. A fertőzetlenitést a következő módon lehet megejteni. A vértetű lepte fiatalabb csemetéket és oltógaltyakat gondosan bekenjük olyan,' keverékkel, mely 150 gramm zöld szap­panból, 200 köbcentiméter kozmaszesz­ből (amylalkohol) és 9 gr. karbolsavbol készül. Ezeket az alkotó részeket annyi vizben kell feloldani, hogy az egész 1 li­ternyit tegyen ki. Az egészet 4 1. vizben felhígítjuk. ;Öreg fáknál a. megtámadott foltokat valami növényi olajjal kell beecsetelni és utána az összes mélyedéseket és sebeket olyan tapaszszal kell bemázolni, mely felerészben gyúrható agyagból, fele rész­ben pedig friss tehéntrágyából áll és a melynek alkotó részeit nagyon jól össze­keverték. A hol a vértetű már a fiatalabb ága­kat is ellepte, ott ezeket le kell nyesni és elégetni. A fennebbi eljárások mindaddig ismét­lendők, mig vértetűk mutatkoznak és nem­csak az almafákra, hanem az esetleg szintén fertőzött körte-, birs- és berkenye­lakra, valamint galagonya bokrokra is ki 'icell terjeszteni. ,Mivel pedig a yértetvek ,Cgy része a lak gyökerén élősködik, azért ősszel az illető fák töve körül másfél arasznyi mély­ségre oltatlan meszet kell helyezni. Az oltatlan mész mennyisége a fa nagyságá­tól függ és arra való, hogy a gyökere­ken kitelelt tetvek ne mászhassanak fel a földfeletti részekre. Francziaországban ugyanerre célra jó sikerrel használnak fazekas-agyagból való vakolatot, melyet 8—10 cm.-nyi vastag rétegben a fatörzsek körül, közvetlenül a főbb gyökerek fölé, 30—40 em.-nyi kör­ben alkalmaznak, gondosan ügyelve arra, hogy mindenütt jól összeálljon és repe­dés ne legyen rajta. Ha ez a burkolat jól el van készitve, akkor a gyökereken levő tetvek a szabad levegőtől igen alaposan el vannak zárva. HÍREK. Esztergom, 1895. au g­— A herczegprimás programmja. Vaszary Kolos herczegprimásnak, aki je­Jenleg a fővárosban tartózkodik, a bala­tonfüredi--nyaralás igen jót tett., Az egy­házfejedelem most naponkint sokat mun­kálkodik, ez azonban nem árt egészsé­gének. A püspöki konferenczia után aligha fog visszatérni Balatonfüredre, mert mát szeptember első napjaiban Esztergomba jön, itt egy pár konzisztóriumot tart, és jelen lesz az uj hid ünnepélyes felavatá­sán. Esztergomból a fővárosba tér vissza. Szeptember végén vagy október elején, a hadgyakorlatok befejeztével a király Budapestre megy, mikor a herczegprimás jelenléte kivánatos. A király ottidőzése alkalmával személyesen teszi le az uj erzsébetvárosi templom alapkövét, mely alkalommal Vaszary Kolos hercegprímás tartja az ünnepi misét. — A püspöki konferenczia. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás már szét­küldötte a főpapoknak a meghívókat az augusztus 31-én, a budapesti primási palotában tartandó püspöki konferenezi­árá, amely előreláthatólag néhány napot vesz igénybe. A konferenczia főtárgya annak a megvitatása lesz, hogy az egy­házpolitikai reformtörvények életbelép­tetése alkalmából közös főpásztori leve­let bocsássanak-e ki, vagy pedig minden főpap külön. Ha a konferencián a közös főpásztorlevelet fogadnák el, akkor an­nak minden pontját külön vitatják meg ; ha pedig azt határozzák, hogy minden főpap külön bocsásson ki pásztorlevelet, akkor annak a lényegét vitatják meg tüzetesen. A konferencián Vaszary Ko­los bíboros hercegprímás fog elnökölni, a jegyzői tisztet pedig ezúttal is Fehér ^poly pannonhalmi főapátra ruházzák. — Telefon Pest ós Esztergom között. Városunknak Budapesttel telefon által való összeköttetése céljából városi ható­ságunk a kormányhoz feliratot intézett, kérvén, hogy mivel az uj vashid megnyi­tása már közvetlen előttünk áll, amikor régen Ígéretet nyertünk, hogy a főváros­sal helyi hálózatunkat összekötik, tehát az összeköttetés már most okvetlenül létesüljön. A város polgármesteri hivata­lának e fölterjesztésére válasz még nem érkezett, de valószínű, hogy az összeköt­tetés rövid idő alatt létesülni fog, meg­mérhetlen előnyére Esztergomnak. — Hymen. Zimányi Károly a budapesti Nemzeti Múzeum tisztviselője vasárnap eljegyezte Fries Irma kisasszonyt, Özv. Fries tábornokné leányát. — Szvoboda Románka kisasszonyt kedden délelőtt ve­zette oltárhoz a belvárosi plébánia-tem­plomban ifj.' Sziklay Nándor, az egri fő­káptalan szent-margittai intézője. —• Ka­veczky Ottó dévény-ujfalui állomásfőnök mult szerdán vezette oltárhoz Nedeczky Ilona kisasszonyt a perbetei kath. plé­bánia kápolnájában. — Kisajátítás. A Lőrinc-utcai házak ki­sajátítása tárgyában holnap tartják meg a helyszíni tárgyalást. A várost dr. Föld­váry István városi főügyész képviseli. — Tanácsülés. Esztergom város taná­csa e hó 24-én Maiina Lajos polgármes­ter elnöklete alatt-ülést tartott. Eljen­zéssel vették tudomásul Bellovits Fe­renc urnák, az esztergomi reáliskola tanárának nemeslelkű tettét, hogy 1200 kötetnyi paedagogiai művekből álló könyvtárát a városi elemi iskolának adományozta. A könyvtár ' „Tanítók­könyvtára" cimen az elemi iskola helyi­ségében fog: elhelyeztetni. Á Heye-féle [üveggyár szerződése a közlekedésügyi miniszter áltál jóváhagyva visszaérke­zett. Tudomásul vétetett. — Birtokvétel. A herceg Metternich ­féle uradalomra hir szerint Eggen­hofer József esztergomi fakereskedő és nagybirtokos folytat alkudozásokat. Ujabb értesüléseink szerint a több milliót érő gyönyörű birtoktest eladását a Metter­nich-család elejtette, mivel azt a boldo­gult herceg vejeinek egyike fogja meg­tartani. — Szinház. Szombaton Milöcker Ká­roly gyönyörű zenéjü vig operetteje, a »Boszorkány vár,« Petrik Ágnes rögtönzött jutalomjátékául adatott igen csekély kö­zönség előtt jó ensemble-ban. Petrik Ág­nes Coralie szerepében tetszést aratott s e gy ig cn csinos csokrot kapott s a mily mérvben része volt az erkölcsi si­kerben oly meddő volt az anyagi. Sik­kesen játszott Réthy Lina Vera szerepé­ben s ezúttal valóban kitett magáért. Mezey és Nagy Gyula igen jól énekeltek és odaadóan, szépen játszottak. He­gyessy Gyula pedig a szerelmes rué gróf Kányaváryt művésziesen alakította, Vasárnap két előadás volt. Délután a Próbaházasság ment telt karzat s köze­pesen látogatott földszint előtt. Este bu­csúelőadásul a Tékozló adatott szép dísz­letekkel s szabatos előadással meglehe­tős nézőtér előtt. A tékozlót Pataki Béla személyesítette, aki csinos színpadi alak s ügyesen is mozog. Különös dicséretet érdemel a szép szavalatért. A szavalás­ban méltó partnere volt Bera Paula Chéristane tündér szerepében, ki jeles képességű színésznőnek bizonyult. Mezey a nehéz koldus szerepben verv-el és ér­zésteljesen énekelt és játszott. Dobó és Réthy pedig sok tetszést arattak. Petrik Ágnes ezúttal is szépen iskolázott hang­jával gyönyörködteté a közönséget. Ezzel két heti vendégszereplés után ismét né­maságba merült Thália primitív temploma, az esztergomi színkör. A társulat Ta­tára utazott, hol rövid saison lesz, azu­tán elfoglalják székesfehérvári állandó szállásukat. — Ellenőrzési szemlék. A közös hadseregbeli szabadságoltak és tartaléko­sok ellenőrzési szemléjét Csolnokon okt. 17-én, Nyergesújfalun okt. 19-én, Eszter­gomban okt. 21-én tartják meg. A pótel­lenőrzési szemle nov. 18-án lesz Honvéd­ellenőrzési szemle tartatik Ny ergasúj fa­lun okt. 8-án,; Esztergomban pedig a me­gyeház- udvarán okt. 10 és 11-én. — Hírtelen halál. Némethy Gyula, a helybeli gyalogezrednek nyugalmazott ka­pitánya ott volt a »Fürdő« vendéglőben szombaton tartott tiszti kerti mulatságon. A késő éjféli órákig gyönyörködött csön­des borozgatás közben rokonaival a szép látványban, éjfél tájon hazament. Még ugyanezen éjjel szívszélhűdés érte, úgy, hogy reggelre holtan találták meg az aránylag fiatal nyugalmazott kato­nát ágyában. A megrendítő halálo­zásról ezt a gyászjelentést adták ki : Ozv. Némethy Gyuláné, született Becker Emma; Némethy Lajos esztergom-vizi­városi plébános és Piestyánszky Károly cs. és kir. tart. hadnagy mélyen szomo­rodott szívvel jelentik forrón szeretett férjének, illetve fivérének és nevelő-aty­jának némethi Némethy Gyula nyug. cs. és kir. századosnak f. évi augusztus hó 25-én éjjeli 1 órakor, életének 50-ik évé­ben, szivszélhüdésben történt csendes el­hunytát. A drága halott földi maradvá­nyai f. hó 26-án d. u. 5 órakor fognak a gyászházban (vízivárosi plébánia-épület), beszenteltetni és a vízivárosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise-áldozat pedig f. hó 27-én reggel fél 8 órakor fog a vízivárosi plé­bánia-templomban a Mindenhatónak be­mutattatni. Esztergom, 1895. augusztus hó 25-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! F>- Tisztek kertünnepélye. Valóban gyönyörű, szemnek és fülnek kellemes nyári mulatság volt a szombati, mit a 26. gyalogezred udvarias tisztikara rende­zett az esztergomi szépek mulattatására. A Fürdő-vendéglő kerthelyiségét gazda­gon földiszitették lampionokkal, az egész kert fényárban úszott. A nagy pavillon­ban a győri ezred zenekara klasszikus zenét játszott a vacsora és később a tánc szünetei alatt. A tánczpavillon mel­lett állott fel a mi katonazenénk és ki nem fogyott a talp alá valókból. Nagy­ban asszisztált neki az ugyancsak kato­nákból álló czigány zenekar. A kertben mindenfelé fölállított asztalokat körül­ülte a legintelligensebb esztergomi kö­zönség. Kilenc óra körül már elkezdődött a táncz és tartott éjfél után két óráig. Táncosokban persze nem volt hiány, hisz ott voltak két ezred daliás tisztjei majd­nem teljes számmal. Civil táncost csak egyet-kettőt láttunk. És a híres eszter­gomi szépek közül vájjon kik voltak ott ? Sajnos, hogy lehetetlenség volt névsort összeállítani a nagy sokaságban, mert nemcsak a pavillonok, hanem az egész kert zsúfolásig tömve volt. Senki sem várta, hogy a kerti ünnepély ilyen nagyszabású, szépen sikerült táncmulatsággá növi ki magát. — Agyonlőtte a kapitányát. A Bud. Hirl. irja ezt a feltűnő újdonságot: „Komáromból jelentik, hogy a 26. számú esztergomi gyalogezrednek Weisz Sándor nevű szakasz vezetője néhány nappal ezelőtt gyakorlatközben agyonlőtte a kapitányát, mert következetesen üldözte őt. Weisz budapesti születésű, huszon­hároméves kereskedősegéd, akit mindjárt bevonulása után irodai szolgálattételre osztottak be. Időközben Weisz százada uj kapitányt kapott, a ki nem szível­hette őt és a ki ellenszenvét erősen éreztette vele. A kapitány szekatúrái a szakaszvezetőt kiüldözte az irodából. Weisznak azután századgyakorlatokat kellett végeznie. Ezután még több bün­tetést kapott, a mi annyira elkeserítette, hogy gyakorlatközben éles töltést tett a fegyverébe és egészen közel lépve a kapitányához, agyonlőtte. A gyilkos ka­tonát azonnal elfogták, de sikerült neki levelet küldenie a börtönből a főváros­ban lakó rokonaihoz, a melyben érzé­kenyen bucsut vesz az élettől és bizto­sítja szeretteit, hogy nem tehetett más­képpen." Mint beavatott forrásból érte­sülünk, a hir nem felel meg a valóság­nak és alkalmasint valami beborozott vidéki tudósító hírlapi kacsája lesz az egész romantikus história. — Vizbe fordult regattisták. Vasárnap délelőtt 5 tagból álló budapesti regat­tista társaság suhant végig a Dunán fel­tűnően törékeny, finom termetű regatta­csónakon. A dagadó-izmú gentleman-ek a legnagyobb irammal tartottak a vas­hid ivei alatt a hajóhidnak. A parti járó­kelők megállottak bámulni bravúros me­netüket, mely azonban nagyon rosszul sült el, mert nekimentek a hajóhíd egyik hajóját tartó vasláncnak. Egy roppanás s a könnyű csónak derékban kettétörött s a vitéz urak valamennyien a vizbe for­dultak. Három közülök kitűnő úszó volt s legnagyobb könnyűséggel kilubickolt a part­ra, de két gyöngébb úszó a vizben maradt s mindaddig fogva tartotta a fatális lán­cot, amíg kiúszott társaik és a csavar­gőzös társulat emberei segélyükre siet­tek. Egy kis nyári fördőt leszámítva, egyiknek sem lett semmi baja, mihez a par­ton álló megrökönyödött közönség mele­gen gratulált. A vitéz regattisták csak az 500 frtos csónakot sajnálták és nem ép­pen udvarias bókokat mondogattak a szórakozott csónakkormányosnak. %f— Hadgyakorlatok. Az egész városnak mozgalmasabb, színesebb képe van, mióta katonáék, a 65. számú brigád nálunk van beszállásolva és környékünkön játsza el a szokott nyári katonásdit. Korán reggel harsogó zeneszóval vonulnak ki a gyakor­latra és délelőtt ugyancsak nagy csinna­drattával jönnek meg. A vendéglőkben naponként katonazenekar játszik felváltva, hol a mienk, hol a győri ezred zenekara. A győriek törzstisztjei Boltizár József félsz, püspök vendégszerető házánál van­nak elszállásolva, ezért már kétszer volt a püspök várhegyi lakása előtt térzene a délutáni órákban. Sajnos azonban, kato­náék nemsokára elmennek tőlünk, hogy a gyakorlatot máshol fejezzék be. Augusz­tus 29-én korán reggel indulnak és 30-ig Köbölkút és Bátorkeszi közt gyakorolnak. 30-tól szept. 3-ig Német- és Magyar-Szöl­gyénben lesz a 26. ezred elszállásolva, 2-tól 9-ig 3 bataillon Bátorkeszin, 1 ba­taillon pedig Búcson nyer elszállásolást. A döntő ütközet Szent-Péter (Komáromm.) körül lesz, ahol is a mi brigádunk a 65-ik, a 66-ik brigáddal fog mint ellenfél szem­ben állani, n-én lesz a lefújás, ekkor jön haza házi ezredünk. A póttartalékosok tegnap vonultak be gyakorlatra. — A párisi milliomos, báró Hirsch, több napot töltött vadászaton a bajcsi primási uradalomban, melynek ő a vadász­bérlője. Ott időzése idejére ki akarta fo­gadni lakásul a bajcsi híres primási nya­ralót, de tudtára adták Hirschnek a her­cegprímási aulából, hogy ebből semmi sem lehet, mert a báró —; nem római kat­holikus. Ennek folytán Hirsch egy - szom­szédos birtok kastélyában lakott. T/*— Betörés. E hó 23-án Táthon éjjel 1—2 óra között Eggenhofer Albert fake­reskedő zárt irodájába és hálószobájába a nyitvalevő ablakon vakmerő tolvajok hatoltak be, egy baltával felfeszítették az iroda pénzes-fiókját és 43 frt készpénzt, a hálószobából pedig ágyneműket ellop­tak 90 frt értékben. A tolvajok észrevét­lenül megugrottak. A csendőrség nyo­mozza a tetteseket, de még ez ideig nem kerítette őket kézre. — Huszárok a hadgyakorlaton. A cs. és kir. 4. hadtest-parancsnokság tudó­sítása szerint a 16. sz. cs. és kir. huszár­ezred következő szabad meneteket fogja folyó év szeptember i-től fogva Budapest­ről kiindulva végezni, úgymint: az ezred­törzs 1 törzstisztből, 4 főtisztből, 10 le­gényből és 10 lóból álló állománynyal Pilis-Csabára, az i-ső osztálytörzs a 2-ik század és az utász szakasz 1 törzstisztből, 6 főtisztből, 158 legényből és 159 lóból álló állománynyal 1 járművel Leányvárra, az i-ső század, mely 4 főtisztből, 127 le­gényből, 129 lóból és 1 járműből álló ál­lömánynyal birand, Unyra és Dágra, az 5 főtisztből, 125 legényből, 127 lóból és 1 járműből álló létszámmal biró 3-ik század Csévre és a 4. század 5 főtisztből, 131 le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom