Esztergom és Vidéke, 1894

1894-02-18 / 14.szám

nyosabb kedvezmény igények élvezetére. Az ipartestületi közgyűlés tárgysoroza­tába fölveendő a 40 kiküldött választása. Az igazgatóság szem előtt tartva a pénz­tár érdekét, olykép fog intézkedni, hogy az ipartestületi tagok összes alkalmazot­tai kizárólag az ipartestületi pénztárban jelentkezzenek; annál is inkább, miután pénztárunk már ez ideig több oly egyént, kik bár fölvehetök lettek volna, de mert nem voltak iparosokba kerületi pénz­tárba utasított. A közgyűlést megelőzőleg még egy igazg. ülés tartatik. — Az esztergomi ipartestület február 18-án délelőtt 9 órakor tartja a városház tanácstermében rendes évi közgyű­lését. Tárgyak: 1) Titkár jelentése a lefolyt 1893-ik év eredményéről. 2) Az 1893. évi számadás és mérleg megvizsgá­lása és a felmentvény megadása. 3) Az 1894. évi költségvetés megállapítása. 4) Elnök és számvevők választása. 5) Az ipariskola 10 éves fennállása alkalmából rendezendő nagyobhszabású tanonczmun­kakiálíitás tárgyában tett elüljárósági ja vaslat. 6) Esetleges indítványok — A városi közkórház renoválásának kérdése minden irányban élénk beszél­getésnek tárgyát képezi. Általános a véle­mény, hogy ha a város katonai czélokra palotaszerü kaszárnyát építtet, akkor a kórház sem maradhat mostani állapotá­ban. Legutóbb Dr. Helcz Antal Esz­tergom polgármestere kijelentette, hogy a kórház kérdése még ez évben feltét­lenül a megoldás stádiumába jut. — Vizsgálat Esztergom plébánosa ellen czim alatt lapunk egyik mult számában megírtuk, hogy a prágai hadbíróság át­iratot intézett az esztergomi járásbíró­sághoz aziránt, hogy Dr. Fehér Gyula, eszlergomi plébánost hallgassa ki a H á 1 a féle esketési ügyben. A plébános ugyanis, az átirat szerint, anélkül eskette össze Háta Landwehr-főhadnagyot menyasszo­nyával, hogy tőle, mint tényleges szol­gálatban levő tiszttől a katonatisztek há­zasodásánál megkívánt kancíó letételéről, vagy házasodási felségengedélyröl fölön­tes katonai-hatósági okmány bemutatását kívánta volna. Ez ügyben 14-én, szerdán történt a kihallgatás Dr. W i p 1 i n g e r Róbert kir. aljárásbiró előtt, mely alka­lommal Dr. Fehér Gyulát a bíróság a vád alól felmentette azon indoko­lással, hogy az osztrák Landwehr-re a véderö-törvény és az annak alapján kia­dott védtörvény-utasitás nem alkalmaz­ható, és mivel Dr. Fehér a budwe sí plébános elbocsátójának birtoká­ban jogszerűen járt el. Az Ítéletet a ko­máromi kir. ügyész hir szerint megfogja fölebbezni. A kihallgatásnál Hála főhad­nagy feleségének szülei is jelen voltak. — Halálozás. Megyeri Krausz Lajos, a kenyérmezői nagybirtokos édes­atyja halt meg február 14 én Budapes­ten. Megyeri Krausz Mayer nagyiparos temetése febr. 16-án délelőtt ment végbe a marokkói-utcza 2. sz. gyász­házból, a közönség óriási részvéte mel­lett, A gyászház előtt a Krausz Mayer és fiai czég gyár-ipartelepének munkásai, az izr. fiárvahaz növendékei és több jó­tókonyczélu egyesület küldöttsége állot­tak sort. A fekete drapériákkal bevont udvarban a nagyszámú közönség közt ott voltak: Chorin Ferencz dr., Mezei Mór dr., Neumann Ármin dr., Rosenberg Gyula dr., Nagy Sándor, Luppa Péter, Visontai Soma dr., Lánczy Leó, Nemé nyi Ambrus dr., orsz. képviselők. Koh­ner Zsigmond, az izr. hitközség elnöke, Mudrony Soma, az orsz. iparegyesület alelnöke, Gajári Ödön szerkesztő s a ke­reskedelem és nagyipar sok előkelő tagja. A szertartást Kohn Sámuel dr. főrabbi végezte, megható magyar gyász­beszédet mondva. Aztán a koszorúkkal elhalmozott koporsót a négylovas gyász­kocsira emelték. A dohány-utczai izr. templomnál a hosszú gyászmenet meg­állt, ahol gyászdalt énekelt az énekkar. A menet aztán a kerepesi-uti temetőbe vonult s ott a családi sírboltban a holt­testet örök nyugalomra helyezték, — - A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi február hó 22-én d. u. 3 órakor hivatalos helyiségének tanácstermében (Király-utcza 8. sz, II. em.) rendes köz­gyűlést tart. A napirend XVII. tárgyául ez az esztergomi érdekű tárgy van föl­véve: Az esztergomi kerületi beteg­segélyzö pénztár kérvénye kamatnélküli kölcsön engedélyezése iránt. — Beszélgetés Bécs és Berlin között. Érdekes kísérleteket tettek legújabban a bécsi telefonhálózat központjában. Ber­lint Trieszttel, Triesztet Bécscsel, az osztrák fővárost Prágával kap­csolták össze a telefonon ; aztán Reichen­berget összekapcsolták Zittauvael, Zittaut pedig Brünnel, A nagy távol­ságra elég jól elhallatszott a beszéd. A berlini telefont kezelő tiszt egy opera­áriát énekelt a kagylóba, Bécsben p edig a Parasztbecsület egy dalával felelt az ottani hivatalnok. A kísérleteket foly­tatni fogják. — Szokott katona. Kedden Rév-Ko­márom várába az esti takarodókor nem tért vissza a kaszárnyába P i c h a 1 Hen­rik gyalogos katona. Ugyanis eszébe öt­lött, hogy ő biz megszökik a hadsereg­től, mint azt már négyszer meg is tette, igaz ugyan, hogy mindig visszavit­ték. Egész éjjel nem ment haza, hanem a komáromi korcsmákban mulatott, s szerdán reggel Esztergom felé indult. Útközben oldalfegyverét eldobta és ru­háját egy napszámosnak adta, kivel az útban találkozott s ki neki egy rossz munkás ruhát adott. Este Esztergomba érve, a hegyek közé ment s ott özv. Schrenkel Pálné présháza ajtaját fel törve lefeküdt és aludt, miután az ott levő borból jó adagot magához vett. Más­nap reggel az az ötlete támadt, hogy egy kisebb hordót borral megtöltött s a padlásra felszállított, ugyanazt tette az ott talált két zsák burgonyával. Mint be­széli, eme élelmi czikkeket az erdőbe akarta szállítani, hogy ott elrejtve hasz­nálhassa, de nem birfa elvinni súlyuk mi­att, tehát ott hagyta. A munkában elfá­radva tüzet gyújtott a pinczében, hogy melegedjék s krumlit süssön. Majd fo­gyasztotta az ott üvegekben elhelyezett bort. A tűz által okozott füstre figyel­mes lett Csente szőlöpásztor s egy föld­mivessel a pinczébe hatolt. A szökevény ekkor egy erős késsel le akarta szúrni a2 egyiket, de sikerült öt az embereknek lefegyverezni. Azután a rendőrkapitány­sághoz vitték, honnan erös rendőri fede­zet kisérte a katonai börtönbe a külső kaszárnyába. Pichal a helyi viszonyokkal ismerős legény. Régebben is Esztergom­ban lakott. A rendőrség és katonai pa­rancsnokság megindította a vizsgálatot. — Elkeresztelések. Gartsik Nagy S a 11 a y István esztergomi ev. ref. lel­kész feljelentést tett a helybeli rendőr­kapitányságnál Dr. Fehér Gyula esz­tergomi plébános ellen, mert Burián Lajos alkapitány gyermekét — az atya refor­mátus vallású — megkeresztelte és az anyakönyvi kivonatot Gartsikhoz nem tette át. Ez alkalommal a református lel­kész egy még 1892-ben feljelentett ügyet is felújított, amikor Fehér plébános SchÖnbeck József gyermekét keresz­telte meg, — itt az anya református val­lású — és az anyakönyvi kivonatot nem tette át. Mindkét ügy, mint mondtuk, a rendőrkapitányság előtt van, de még egyik'vádban sem hoztak Ítéletet. — Ez is biztosítás. Nemrég egy esz­tergomi földműves szalmafodelü házának födele égett le. A nem nagyon intelli­gens paraszt nagy nyugalommal nézte, mint locsolják agyon a tűzoltók az ö kis házikóját. Egy úr odamegy hozzá és kérdi: „Hát kend nem is bánja, hogy a háza leégett?" „Már minek bánnám?" „Talán biztosítva volt ?" „Persze hogy volt, feleli a parasztbölcs. Iszen csak egy féléve adott rá a Spórkassza 300 frtot betáblázásra." — Szerencsétlenség. A mult napok­ban Schwinner nyugalmazott cs. és kir. alezredes kocsisának kis lánya a tűzhely körül forgolódván, saját édes atyja vé­letlenül leforrázta úgy annyira, hogy a szerencsétlen kis lányka még az nap meghalt. — Szerencsétlen asszony. Tegnap­előtt délután a Csillag-utczában egy­szerű ruházatú asszony haladt, karján egy csecsemövei. Útközben lerogyott, a gyermeket eldobta magától, s mire a járókelők köréje sereglettek, epi­leptikus roham tört ki rajta. Tagjai gör­csösen rángatóztak, szája tajtékozott. A nézők körül nem volt senki, ki segíteni tudott volna, amíg a városi kórházból hivott segítség a szegény asszonyt és gyermekét a kórházba nem szálitotta. Itt mindkettőt az emberszerető apáczák vet­ték ápolás alá. — Egymásnak futó vonatok. Csaknem a legirtóztatóbb szerencsétlenség támadt f. hó 4-én az ujszönyi vasúti állomáson. Hétfőn délelőtt ugyanis, mielőtt a teher­vonat beérkezett volna, megindították a bécsi gyorsvonatot s ép akkor vele szem­közt teljes erővel robogott be a teher­vonat. Szerencsére a gyorsvonat gépje még nem működött teljes erővel s igy a gépésznek sikerült még idejekorán megállítani, de már ekkor a két gép egészen szemközt állt egymásnak. Az ijedtséget és zavart növelte, hogy a kalauzok a kocsik ablakain bekiáltottak, hogy meneküljön aki tud. Az ijedtségen kivül azonban szerencsétlenség nem tör­tént. A vizsgálatot megindították. — Scitóvszky mint tánczosnő. Ezt a mulatságos történetet beszéli el a „Ma­gyarország" boldogult Scitóvszky prí­másról : Hogy a bíborosok selyemreve­rendája hasonlít az asszonyok leglénye­gesebb ruhadarabjához : a szoknyához, azt senki sem fogja tagadni. De hogy egy magasrangu papot valaki asszony­nak nézzen, az már mégsem mindennapi história. Pedig hát ez megtörtént. A ma­gyar alkotmány helyreállítása előtt egy osztrák udvari ebéden jelen volt a ja­páni nagykövet is. Különösen feltűnt az exotikus követnek a király balján ülő gyönyörű nő s a jobbján ülő bíborse­lyem szoknyát viselő, kevésbé szép alak. Hallotta, hogy a baloldalon helyet fog­laló nö a felség neje, mit gondolhatott egyebet, minthogy a jobboldalon ülő a — másik neje. Nem akart kiváncsias­kodní, megnyugodott tehát feltevésében. Este, mikor a társaság tánczra kereke­dett, roppant rossz néven vette a követ ur a jelenlevőktől, hogy a királynak csak a szebbik feleségét tánczoltatják, másik meg szegény petrezselymet árul. Jóvá akarta tenni a nagy hibát, meg a vérét is feltüzelte már a pompás muzsika, odament tehát a selyemszoknyás alak­hoz, s földig hajtva kopasz fejét, föl­kérte a négyesre. Nagyot bámult, hogy kosarat kapott, pedig hát azt csak nem kívánhatta, hogy vele négyest tánczoljon — Magyarország herczegprimása S c i­t o v s z ky. — Vasbeton építkezés. Érdekes próba­terhelés eszközöltetett január hó 27-én a Mátrai Gferer és Grossmann-féle „Hazai vasbeton építkezési vállalat" Szabolcs-u. 29. sz. telepénBpesten, Alkalmat e próbaterhe­lésre az nyújtott, hogy az iparművészeti múzeumban, továbbá az ezztergomi kaszárnyában ily vasbeton-födémek létesítését tervezik. A próbaterhelés két körülményt kívánt demonstrálni, először azt, hogy az e szerkezetekkel egybekö­tött vastartók teherbiróbbak, mint a téglafödémek közöttiek, másodszor, hogy e szerkezetek szilárdsága főleg a vasváz­tól függ, nem a sokszor megbizhatlan beton anyagtól, mely itt csak tölteléket képez. E kérdés demonstrálása czéljából egyforma méretű tartók között egy vas­beton szerkezetű és egy téglaboltozatú födém, illetőleg terrasz létesíttetett és mindkét födém tartóit ugyanazon terhe­lésnek vetették alá. A 7*0 rrí. támasz­közű 280. mm. magas tartó közepén 55 métermázsáig fokozván a terhelést, ki­tűnt, hogy mig a vasbeton szerkezet kö­zötti tartón a fentebbi terhelés csak 8 mm. behajlást idézett elő, addig a téglaboltozatok közötti tartónál, daczára annak, hogy ehhez a szomszédos tartok közelebb estek, s igy belőle nagyobb terhet segítettek vinni, mégis több, mint 16 mm. behajlást idézett elő, miből tehát jogosan azt lehet következtetni, hogy e vasbeton szerkezetek közötti tartók leg­alább kétszer akkora birásúak. mint más szerkezetek közöttieK Nevezett vállalat rendszerét hir szerint több építész alkal­mazta. Ily rendszerrel épültek az új kor­csolya-csarnok, a bajai takarékpénztár, a kőbányai polgári sörfőző, a nagy-szlabosi papírgyár, a Thék-féle bútorgyár födéméi, a „Hungária" kénsavgyár. Ezen kivüi jelentékeny magánépületek födéméi, fo­lyosói, falai, továbbá medenczék, hidak, lépcsők stb. is. — A szállítási adó eltörlése. A ma­gyarországi vasutakon szállított fehér­áruk után a szállítási dij öt százalékát és a gyorsáruk után hét százalékát sze­dik be tudvalevőleg szállítási adó czi­mén a küldemények kiváltásakor. Ezen adónem Ausztriában nem létezik s e kö­rülmény rendkívül nehézségeket okoz a magyar és osztrák vasutak között fennálló tarifakötelékek elszámolásánál. Ezért az osztrák vasutak már ismételten felszólaltak a magyar vasutakon fennálló rendszer ellenében s miután eredményt nem birtak elérni, az e dologban leg­utóbb Budapestre egybehívott közös konferenczián kijelentették, hogy a szál­lítási adó fentartásának esetére többé nem ujitják meg a tarifakötelékeket. Ha­tározatot a konferenczia mindazonáltal nem hozott, hanem időt engedett a ma­gyar vasutaknak a kérdés tanulmányo­zására. Hir szerint ennek folytán most a miniszteriuoxban komolyan tanulmá­nyozzák a szállítási adó eltörlése eseté­ben keresztülviendö díjszabási változáso­kat és ezeknek előrelátható hatását. — A világ legkövérebb embere. Január közepe óta a müncheni Variété-szinház­ban L ő t h e r Vilmos produkálta magát. Ennek a 29 esztendős fiatalembernek az a csudálatos mutatnivalója volt, hogy 472 fontot nyomott és közben duetteket énekelt egy sovány úrral, ö volt a világ legkövérebb embere. Február 9-ikén lé­pett föl utoljára, a publikum zajosan tapsolt, ö pedig közel volt a megfuláshoz. Fél­holtan feküdt az öltözőben, reggel elvitték a kórházba, mire ki akarták emelni a ko­csiból, az óriás halva volt. A holttestet felbonczolták. A test i'8o méter hosszú volt, a has körülete 1*72% méter, a nyaka 70 czentiméter, a lábikrái 58 czentiméter. A hasán zsírréteg 12 czentiméter volt, a mellen 7 czentiméter. Az 1770 grammot nyomott. Az óriás koporsóját 10 ember vitte. Legyen könnyű a földnek l — Villám világítás Mára maros-Szigeten. Mármaro s-S ziget a/, utóbbi évek­ben rohamos fejlődésnek indult. A város modern berendezéséből még csak a vilá­gítás kérdésének helyes megoldása hi­ányzott. Most már ezt az utolsó bajt is megszüntették, mert február elseje óta v i 11 a m f é n y világítja meg Máramaros­Sziget utczáit. Még csak tavaly határozta el a városi hatóság a villamvilágitás be­hozatalát s ma már az egész város terü­letén ívlámpák vannak elhelyezve, melyek nappali fényt szórnak az utczákra és te­rekre. A lakosság körében általános az öröm és megelégedés a világítás kérdé­sének szerencsés megoldása fölött s a lakosság tömegesen siet ezt az olcsó, ké­nyelmes és biztos világítást a magánla­kásokba is bevinni. Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, pri­vátmegrendelök lakására köz­vetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket méterenként, 45 krtól 11 frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csikós, kocz­kázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 kölönbözö minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőla­pokra 5 kros bélyeg ragasztandó. = nRODALOrVl === — Álmok az üdvről czim alatt adja ki L u b y Sándor, a Pesti Hirlap bei­munkatársa összegyűjtött ujabb müveit, melyek kö?ül lapunk mai tárczájában közlünk egy hangulatos mutatványt. A kötet nagyobbára szerelni dalokai fog tartalmazni, de lesznek benne hazafias és más tárgyú költemények is, valamint for­dítások. Az előfizetési felhívást Luby az­zal a humoros nyilatkozattal végzi, hogy azért követi a költészetben az aptimista irányt, mert még nem vesztette el bizal­mát az emberekben. Nem vesztette el az — előfizetőkben sem. Előfizetési ár fűzött példányért 1 frt, díszpéldányért 2 frt; gyűjtőknek 6 előfizetőért egy.fűzött példány, 10 előfizetőért egy díszpéldány jár. Az előfizetési pénzek legkésőbb feb­ruár hó 20-ig küldendők szerző lakására (IV., Ujvilág-utcza 21. szám) vagy a „Pesii Hirlap" szerkesztőségébe (Nádor-utcza 7) A könyv, melyhez szép czimképet egyik tehetséges fiatal festő Kezdi Kovács László rajzolt, fényes kiállításban már­czius elején jelenik meg. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : NÓGRÁDI JENÓ. ** Ügyvédi irodám Esz­tergom Szenttamás főút 71. házszám alatt van. §r. ^iplingsr gdön köz- és váltó-ügyvéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom