Esztergom és Vidéke, 1894

1894-10-04 / 79.szám

betöltött, irni, olvasni és számolni tudó kömíves-, kőfaragó- és ács segédek, valamint a 15. életévet betöltött, irni, olvasni és számolni tudó kömíves-, kő­faragó- és ácstanonczok és gyakornokok, a kik legalább egy évet töltöttek már a gyakorlatban. A beiratásnál előmutatandó irományok: 1., az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított erkölcsi bizonyít­vány, — 2., a végzett isk. osztályokról szóló iskolai bizonyítványok, — 3., munkakönyv, vagy az illetékes elsőfokú iparhatóság által hitelesített munkabizo­nyitvány. A beiratás október 20-án kez­dődik. A beiratás alkalmával 2 frt szer­tári biztositékot kell lefizetni. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. — Elmaradt színtársulat és a hivatalos gyorsaság. Egy kicsit fur­csán hangzik, hogy ez a két külön­böző dolog egymás mellé kerül. Magyarázata a következő: Vesz­prémy Jenő székesfehérvári szintár­sulati igazgató még augusztus hóban táviratilag engedélyért folya­modott a város tanácsához, hogy szeptember 15-től kezdve itt 12 elő­adást tarthasson. Az engedélyt aztán oly meseszerű gyorsasággal intézték el, hogy — mint az igazgató irja — a végzést csak szeptember 24-én (!) kapta meg. Ezt most már idő rö­vidsége miatt nem veheti igénybe, miután október első napjaiban téli állomásán, Székesfehérváron keli lennie társulatával. íme ismét az esztergomi hivatalszobák köz­mondásszerű gyorsasága fosztotta meg Esztergomot pompás őszi élvezetétől. Tekintve azonban — irja tovább Veszprémy levelében — hogy nagyobb szabású színtársulatával a jövő nyarat Esztergomban óhajtja tölteni, kéri hogy kapott engedélyét jövő 1895. év húsvéttól terjedő egy hóra megnyújtsák. Majd talán e fö­lött is intézkedni fog a tanács jövő év szeptemberében. — A helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelőinek tanfolyama az állami ipariskolá­ban (Budapest, Vili. ker. Népszinház-utcza 8. sz.) f. évi október 15. napján nyilik meg s deczember hó végéig tart. Tanulókui felvétetnek a 18. életévöket betöltött ön­álló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik a gőz­kazánfűtők, valamint a lokomobil- és csép­lögépkezelök tanfolyomát már elvégez­ték. A felvételhez erkölcsi bizonyítvány s a munkakönyv vagy munkabizonyitvány szükséges. Vidékiek levélben is jelentkez­hetnek. A tandíj 5 forint. A beiratás október hó 8-án kezdődik. — Késelő paraszt. Koknya Já­nos nevű földműves mult hó 30-án este, Meszes Lajos és Patkó Imre társaságában jött befelé a Buda-utczán. A Grósz Antal-féle bolt előtt vele szembe jött Magyar János nevű föld­műves, ki Koknyával régóta ellen­séges viszonyban van és őt a nyá­ron egyszer már mások segítségé­vel megverte. Most is szó nélkül, bár Koknya Magyart egy szóval sem illette, ez megtámadta és késsel ha­lántékon a szeme fölött megszúrta. Magyar a gonosz tett elkövetése után elszaladt. Koknyát a városi kórházba vitték, sebe életveszélyes. — Vasúti szerencsétlenség. A győri vasúti állomáson a budapesti személy­vonat összeütközött egy tehervonattal. Éjjel két órakor érkezett a budapest­graczi-személyvonat és ugyanekkor jött a bécs-budapesti gyors tehervonat is, mely a budapesti és bécsi postát is közvetíti. A 48-as számú tehervonatot forgalmi aka­dályok miatt a távolságjelzönél megállí­tották, a később ugyanazon a sínpáron érkező 1304-ik számú «zemélyvonat a nagy ködben nem vette észre az előtte veszteglő vonat utolsó kocsiján a vörös jelző-lámpást és a vonatba ütközött. A személyvonatot már fékezték s igy las­sabban haladt s csakis ennek a körül­ménynek köszönhető, hogy nagyobb sze­rencsétlenség nem történt. Az utasoknak nem történt bajuk. Simkó István fékező, a ki a kocsik közé esett, szintén csak könnyebben sebesült meg. A vonalhoz csatolt szalonkocsiban előkelő mi­niszteri hivatalnok utazott; ez fel sem ébredt s az összeütközés után is alig tudták mély álmából felébreszteni. A személyvonat lokomotivja és több ko­csija azonban erősen megrongálódott. A tehervonat utolsó kocsijai tojással meg­töltött ládákat és birkaszállitmányt vit­tek. A tojásokból egy sem maradt épen. A birkák közül harminczöt elpusztult, a többi többé-kevésbbé megsebesült. A pálya helyreállítására azonnal kétszáz munkást küldöttek ki, akik tegnap déli 2 órára elkészültek a munkájukkal. — Útonállók. Balázs János és Holop István földműves legények vig estét és éjjelt csináltak maguknak október else­jére virradó éjjel. Szerfölött „hangos" állapotban épen egy szenttamási házból jöttek kifelé, mikor a szurok sötétben — három ismeretlen egyén megtámadta őket. Dulakodás fejlődött ki köztük, melynek vége az volt, hogy Balázs Jánostol 14 forintot és egy darab takarékpénztári be­tétkönyvét erőszakkal elvettek. A könyv piros bőrtárczájába volt helyezve. A ká­rosodott jelentést tett a kapitányságnál, de eddig még az ismeretlen tetteseket nem sikerült kinyomozni. — Városok egyesítése a szomszédban. Komáromnak Uj-Szönynyel leendő egye­sítését a komáromi vashid építése ide­jén hozták szőnyegre, a melynek érdeké­ben annak idején Komárom nagynevű fia Jókai Mór koszorús irónk czikket irt egyik fővárosi napilapba. Az üdvös eszme most kezd a megvalósulás örven­detes stádiumához közeledni, amennyi­ben a két város intéző körei az egyesí­tés feltételeinek megállapítása érdekében tartott értekezleten csaknem változatla­nul fogadták el az egyesítés módozatait. Reméljük, hogy az esztergomi vashid el­készültével Esztergom és Párkány közön­sége követni fogja a föntebbi jó példát. = Meghívó. A magántisztviselők or­szágos nyugdijegyesülete igazgatóságának felkérése folytán van szeremcsém Győr szab. kir. város, valamint a győri keres­kedelmi és iparkamara területéhez tartozó városokban levő t. magántisztviselő és kereskedelmi alkalmazott urakat, az ezen egyesületbe való esetleges belépésük mó­dozatainak megbeszélése végett vasár­nap f. évi október hó 7-é n délutáni 2 órákor a kereske delmi és iparkamara gyüléstermében (Ki rály-uteza, takarékpénztári épület) tar tandó közös értekezletre meghívni. Győ­rött, 1894. szeptember 29. Száv.iy Gyula kamarai titkár. — Önkényteseink tiszti vizsgája jól sikerült. Összesen 8 vizsgázott, 5 közülük meg fogja kapni a tiszti kardbojtot, 3 visszalépett. Az idén, okt. í-én beruk­kolt 15 önkénytes tegnap délután ment Neumann hadnagy vezetése alatt Ko­máromba, hol 4 ezredből 120 önkénytes gyűlt egybe. Ez olyan nagy szám, ami­lyen már régen nem volt. — A lévai „Kath. Kör" f. hó 23-án megalakult. Először is üdvözölte a her­czegprimást, mint a kör első alapító tag­ját. A primás igen szép táviratban kö­szönte meg a figyelmet. Megválasztatott a tisztikar és pedig elnök Lakner László, igazgató Rácz János, aligazgató Pély Ist­ván, titkár Turpinszky József, ügyész Le­vatich Gusztáv, pénztárnok ifj. Nyúli Jó­zsef, gondnokok Kittenberger Imre és Stugel József, könyvtárnok Becskey Jó­zsef, számvizsgáló bizottság Richter Fe­rencz, Márkly János, Supala Lajos. V á­lasztmány: Kroll Rudolf, Tonhaizer Mihály, Borcsányi Győző, dr. Tóth György, Báthy László, Tokody Imre, Merkáder Alajos, Kabina József, Biró Antal, Jaross Ferencz, Takács István^ Knapik Miklós. A kör kimondta, hogy „Merkader"-fele háznak Gyürky-utczára néző részét megveszi a kör részére és legközelebb oda bevonul. — Gyilkos paraszt. Gunyics Balázs garam-löki földmives, ki az illavai fegy­ház vendégszerető falainak egyfolytában több évig volt önkénytelen lakója, s kit a fegyházból csak a napokban bocsátot­tak szabadon, ismét vakmerő rablógyil­kosságot követett el a" Barsmegye északi részén fekvő Berencsfalu községben Eck­stein nevü korcsmároson. A műkedvelő rablógyilkos kiszabadulása után való­színűleg szégyenletében, ha ugyan még maradt valami szégyenérzete, nem mert szülőfalujába térni, hanem a mint bucsut vett az iHavai karjufélfától, Selmeczbánya felé vette útját. Útközben betért Berencs­faluba, a korcsmába s itt valahogy észre­vette, hogy a koi-csmárosnak nagy pénz­összeg van a szekrényében. Erre meg­fájdult a foga s eltökélte magában, hogy ha kell, gyilkossággal is elrabolja. Sel­meczbányán e czélra éles konyhakést, feszitővasakat és egy revolvert vásárolt az Illaváról magával hozott pénzből. Aztán elment Berencsfalura, feszitővassal kifeszítette a korcsma ablakát s behatolt az ivószobába. A zajra Eckstein és neje fel­ébredtek, a korcsmáros kilépett a háló­szobából, mire Gunyics négyszer rálőtt. Eksteint egyik lövés homlokon találta, mindamellett még volt annyi ereje, hogy a rablót földre teperte, a ki azonban dulakodás közben késsel öt súlyos sebet ejtett rajta. A korcsmáros mindamellett még eszméleten volt s mindaddig nem eresztette el, mig a szomszédok elő nem siettek s meg nem kötözték a rablót. Ecksteint beszállították a selmeczi kór­házba, hol azonban pár órai kínlódás után meghalt. A rablógyilkost Selmecz­bányára vitték a kir. járásbíróság fog­házába, hol mindent bevallott. De Gu­nyicsot már a földi igazságszolgáltatás karja aligha fogja sújtani, mert dulako­dás közben maga is súlyosan megsebe­sült és sebeit halálosaknak mondják. — Sok a jogász. Nincs egyetem a kontinensen, a melynek annyi joghallga­tója volna, mint a budapestinek. Annyira tul van zsúfolva ezen fakultás, hogy az előadások sem folyhatnak zavartalanul, mert a meglehetősen szük termekből a hallgatóság kiszorul a folyosókra. Az egyetemi tanács e miatt újból szorgal­mazni fogja az egyetem főhomlokzatának kiépítését, amit különben a volt közok­tatásügyi miniszter ismételten kilátásba helyezett. — A „Zenélő Magyarország" czimü zenemű folyóirat kétségen kivül a legol­csóbb zenemű vállalat. Figyelemmel ki­sértük eddig megjelent füzeteit s igazán a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg arról, mert a saison legszebb, leg­kedveltebb, s a zenei termelés legsike­rültebb újdonságait, finom ízléssel kiállí­tott füzetekben hozzá a derék vállalat. Előfizetési ára negyedévre 6 füzetre 60 oldal zenével 1 frt, o'y bámulatos olcsó, hogy nem szabadna egy zongoráról sem hiányoznia. E derék vállalat hézagot pó toi ; zeneirodalmunkban, mert az eddig alig megfizethető drága hangjegyeket teljesen pótolja. Ajánljuk azt a mostani októberi évnegyedre zenekedvelőinknek. Előfizethetni a kiadóhivatalnál Budapes­ten VI. Csengery-utcza 62 sz. — A ferbli a mult században. Hogy a ferbli, ez a kedves nemzeti játék, már a mult században is exisztált, sőt hogy igén veszedelmes játék volt, annak nyomát találjuk a brüsszeli Le patriote legújabb számában. Az emiitett lap ugyanis egy 1792. okt. 3-án a brüsszeli helyhatóság által kibocsátott rendeletet közöl, mely eltiltja a ferblizést (3000 frank büntetés terhe alatt) és a huszon­egyezést. — Az „Élet" f. é. október elsejével hetilappá alakult át. Iránya változatlan marad : a közélet minden főbb jelenségé­nek független bírálója, a modern eszmék és áramlatok hü tolmácsa és szószólója, az irodalmi és művészeti lelkiismeretnek éber őre lesz a jövőbén is, amint volt négy éven át. Pártokon és klikkeken fölülemelkedve,, a legszabadelvűbb szel­lemben írt vézérczikkeivel fogja tájé­koztatni olvasóit a jelennek összes ki­válóbb mozzanatairól. A külfölddel is szoros viszonyt fog fentartani kitünö tudósítók útján, akik minden oly tény­ről; mely hazánkra nézve fontos, a leg­jobb informáczióval látják el az „Életet." A szocziális eszmék tárgyilagos, vonzó ismertetésére^ mint eddig, úgy ezentúl is nagy gondot fordít; a munkásüggyel, a nők helyzetének javítását czélzó moz­galmakkal stb. a jövőben is sűrűn fog­lalkozik. Irodalmi és művészeti dolgok­ban a legszigorúbb mértéket alkal­mazza, tisztán a közönség jogos ér­dekét tartva szem előtt. Hasábjain örömest nyit tért minden szabad vé­leménynyilvánításnak, melyet őszinte meggyösődés vezet. Ilyen lesz az „Élet" új (5-iVc; évfolyama, mely október í-én indult meg. A lap terjedelme nem vál­tozott ára ellenben olcsóbb lett, mint ed­dig : negyedévre 1 frt 25 kr. Mutatvány­számot másfél hónapig ingyen küldünk bárkinek, mert az első öt számot óriási tömegben (150, 100 és 75,000 példányban) fogjuk nyomatni. Az előfizetések az „Élet" kiadóhivatalához (Budapest, mozsár-utezai 8.) intézendök. Tisztelettel Az „Élet" szerkesztősége és kiadóhivatala. — Nyitrai versenyek. A nyitramegye gazdasági egyesület által szeptember hó 30-án d. u. Nyitrán rendezett lóverse­nyek ezrekre menő közönség jelenlétében tartattak meg. Jelen voltak Nyitra- és Barsmegye összes arisztokratái s a két vármegye társadalmának kevés kivétellel összes intelligens elemei. Nagy érdeklő­dést mutatott a verseny iránt az úgyne­vezett nép is, mely az ezer mtres pálya körül tömött sorokban állott. A gazda­sági egyesület ezen kezdeményezése fé­nyesen bevált, mert a két év előtti sze­rény kezdeményezésnek meglepően nagy­szabású eredményei vannak. Az ide ne­vezett lovak elsőrendű régi pályákon is sikerrel mérkőzhettek volna. Az urlova­sok négy versenye nagyon érdekesen folyt le s ráadásul még a mezei gazdák versenyén mulatott a közönség. A Zobor hegy és az ősi nyitrai vár aljában a Nyitra folyó partján elterülő versenypálya fenáilása a lefolyt versenyek után telje­sen biztosítva van s bizonyára minden­kor nagy vonzó erőt fog gyakorolni az urlovasokra s a sportkedvelő közönségre. Az eredmény következő : Nyitramegyei hölgyek dija. Tiszteletdíj és 500 korona a nyerőnek, 200 korona a 2-iknak, első lett Gróf Eszterházy Károly Próbás 3. é. s. kanczáján, Herczeg Borghese Livio, má­sodik lett Ordódy Pál Mont-Everest 3 é. p. ménjén Jamniki Jóny Ferdinánd, h. h. százados, Totalisateur 2: 4, 5: 24. II. Zobori díj. Tiszteletdíj és 500 ko­rona a nyerőnek, 200 korona a 2-ik­nak, első lett Báró Pletzger Rudolf cs. és kir. h. fhadnagy Primros id. sp. k., második lett Millanich Richárd cs. és kir. dr. hadn. Bakfisch 3 é. k. Totáli­saiéul : 4, 5: 10. III. Felvidéki dij. Tisz­teletdíj és 300 korona a nyerőnek, tisz­teletdíj és 200 korona a 2-iknak, első lett Gróf Hunyady József, Dandy 3 é. p. h., második lett Jamniki Jóny Ferdi­nánd h. h. százados Jaj 3 é. p. m. To­talisateur 2; 5, 5: 13. IV. Nyitrai dij. Tiszteletdíj és 300 korona a nyerőnek, tiszteletdíj és 200 korona a 2-iknak, első lett Hoffmann Lipót h. h. százados Lady Ann 3 é. p. k., második lett Báró Pletzger Rudolf cs. és kir. h. fhadn. Hanibal id. sp. h. Totalisateur 2: 2, 5: 7. V. Mezei gazdák versenyében indultak hatan s ki­osztatott 4 dij. — A Divat Szalon, ez elsőrangú, di­szes és tartalmas női divatlap, mely im­már a legszélesebb körben ismeretes és kedvelt, f. é. október hó elsején kezdi meg VIII. évfolyamát. Az uj évfolyam első száma egyike a legsikerültebbeknek. A divatképeken, divattudósitásukon ki­vül —• melyek tudvalevőleg Fanghné Gyújtó Izabella urnő szakszerű vezetése alatt a legperfektebb útmutatói a női toi­lette és kézimunka kérdéseinek — egy olyan szépirodalmi mellékletet ad, mely bármely különálló hetilapot pótolni ké­pes. Hét év óta küzd a Divat Szalon, hogy az idegen nyelvű divatlapokat ki­szorítsa. A külföldi lapok kedveltek vol­tak, mert olcsók. Tehát a Divat Szalon­nak arra kellett törekednie e hazafias küzdelmében, hogy amazoknál jobbat és olcsóbbat adjon s igy, e szembetűnő ha­szon leple alatt, lopja be az elegáns nők szalonjába a magyar irodalmat. E vég­ből lett e derék, szép lap, daczára an­nak, hogy a legdíszesebb, legtartalma­sabb, a legolcsóbb, úgy a hazai, mint a külföldi vállalatok között. A közönség hamar felkarolta e becses vállalatot, a Divat Szalon valóságos diadal-utat tett mindenütt, hol szépért, jóért lelkesülő nőkre akadt. Ma már alig van müveit ház, hol nem ismernék, ne szeretnék. A közönség nagymérvű pártolásának ered­ménye immár, hogy e kedvelt divatlap kedvezményekkel hálálja meg közönsé­gének szeretetét. A nyolezadik évét járó Divat Szalon, diszes közönségéhez mél­tóan megizmosodva, meggazdagodva lép hivei elé. Uj évfolyamában ugyanis, ha­vonkint igen érdekes meglepetésekkel szolgál olvasóinak. Ilyen egy kitünö „Uj gyermek-divat" czimü gyermek-divatlap, szines divat-képekkel és értékes ifjúsági olvasmányokkal, nem különben egy szin­nyomatú műlap. Ugy a gyermekdivattal és a gyermek testi, szellemi nevelésével foglalkozó újság, valamint a szines mű­lap ingyen mellékletét képezi e tartalmas divatlapnak, melyet őszinte jéakarattal ajánlunk olvasóink figyelmébe. Mutatvány­számokat mindenkinek ingyen küld a ki­adóhivatal Budapesten, Gizella-tér (Haas­palota), a hová az előfizetési megrende­lések is intézendök. Előfizetési ára */* évre 1 frt 50, 1 /» évre 3 frt, egész évre 6 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom