Esztergom és Vidéke, 1894
1894-03-01 / 17.szám
— Bártfay contra Sinka. Annak a sajtópernek, melyet Bártfay Géza városi közgyám inditott Sinka Ferencz Pál, az „Esztergomi Hirlap" nevű klerikális és ultramontán újság felelős szerkesztője és Horváth Rezső káplán ellen, e hó 26-án volt tárgyalása a győri esküdtszék előtt. A sajtópör előzményei a következők : Midőn V a s z a r y Kolos herczegprimássá neveztetett ki, az esztergomi papság körében ez nagy ellenszenvet keltett, mivel nem tudták elnézni, hogy az ország első főpapja nem a világi papság köréből, hanem egy szerzetes rend tagjai közül választatott. A primás egyházmegyéjének papsága kézzellábbal dolgozott saját főpásztora ellen, és ez eszmék propagálására papi pénzen alapította az „Esztergomi Hirlap" nevezetű újságot. Igy történt, hogy a Csolicsféle merénylet alkalmával azt hirdette nyíltan ez a jeles újság, hogy V aszary Kolos herczegprimás uj •gazdasági rendszere nevelte Csolicsot. Amint ez a „Rehabilitáczió" czimű vezércikkben megolvasható volt. Igaz, hogy a czikk irója névleg Lóskay főkormányzót támadta, de hát: fiamnak mondom, menyem is értsen belőle. — A tárgyalás reggel 9 órakor vette kezdetét, a mikorra a tágas terem tömve volt előkelő hallgatósággal. Először Sinka és Horváth vádlottakat hallgatta ki a törvényszék, majd felolvasták az inkriminált czikket. Ezután kihallgatták a magánvádló tanúit, majd a védelmeit. A vádlott tanúi közül egyik sem bizonyította a magánvádló elleni állításokat, hanem csak a vádlottak erkölcsiségét, mit különben a magánvádló kétségbe sem vont. Horváth tagadta az inkriminált czikk szerzőségét, Sinka szintén tagadta, de a teljes felelősséget elvállalta, ilyenformán a tulajdonképeni szerző kisiklott az igazság büntető keze alól. A védelem, melyet különben főleg dr. Németh Károly ügyvéd képviselt szerfölött nagy vehemencziával, jóformán azon együgyű állítás bebizonyítására szorítkozott, hogy a „Rehabilitáczió"-ban megtámadott személy megnevezve nincs, ergo az nem Bártfay. És ez a bizonyítás tökéletesen meggyőzte a győri esküdteket, ámbár nincs ember Esztergomban, aki nem tudná, hogy az a czikk Bártfay Gézának szólott, annál is inkább, mivel az előző lapszámban hivatkozás történt, hogy majd jövőre így — meg úgy közöljük Bártfay Gézának a főkormányzóval történt beszélgetésének kritikáját. A védőn kivül Sinka és Horváth is többször védték álláspontjukat, olyan kihívó modorban, hogy a közönség egynehányszor kifejezést is adott magaviseletük fölött való megbotránkozásának. A tanúkihallgatás után Bártfay előterjesztette vádbeszédjét, dr. Németh Károly ügyvéd pedig a védbeszédet, melyre Bártfay replikázott és kimutatta a hallgatóság lelkes éljenzése mellett, hogy a vádlottak védelme egyrészt a sajtótörvény ismeretének hiánya, másrészt pedig megfutamodás a felelősség alól. Ezután az esküdtszék visszavonult és elnökük kihirdette a világosan bebizonyított sajtóvétséggel szemben a verdiktet, hogy vádlottak nem vétkesnek nyilváníttattak. A törvényszék erre a vádlottakat felmentette. Bártfay az igazságtalan Ítélet kihirdetése után fölkelt és kinyilatkoztatta, hogy két tényt kér megállapítani: az egyik az, hogy mikor az elnök a resumét tartotta, az egyik esküdt már nem volt itt és igy a resuméf nem hallhatta ; a 'másik pedig az, hogy midőn az esküdtek a tanácskozási terembe visszavonultak, Schiller nevü esküdt Németh védő előtt elhaladva, a védő oldalzsebébe nyúlt, onnan valami papirfélét vett ki és azt az esküdtnek kinyújtott kezébe adta. Bártfay kérte, hogy az elnök ezen körülményeket a jegyzőkönyvben konstatálja, amit azonban az elnök megtagadott. — Eme a sajtóügyek történetében páratlanul álló Ítélet ellen magánvádló azonnal semmiségi panaszt jelentett be és azt — mint értesülünk — már be is nyújtotta. A semmiségi panasz tizenhat lényeges pontra támaszkodik, melyben ki van fejtve, hogy már a sajtópörben működött vizsgálóbíró is tévedést követett el, midőn a czikk szerzőjének kideritése iránt házkutatást nem rendelt el. A tárgyalást vezető elnök a ténybeli tanukat ki nem hallgatta, a kérdőpontokat úgy olvastatta fel, hogy a tanuk nem érthették, mikor a tanukhoz Bártfay kérdéseket intézett, a védő ebben folyton zavarta, az elnök a verdikt kimondása előtt a resumét bizalmas beszélgetés alakjába öntötte, a helyett, hogy az esküdtek tájékoztatására a vád és védelem indokait kidomborította volna. Végül az esküdtek nem voltak a kívülük álló személyektől szigorúan elkülönítve, a miről a fönnebb emiitett czigaretta átnyujtás tanúskodik. Legnagyobb súlyt fektet a semmiségi panasz arra, hogy az ítélet kihirdetése a sajtótörvényben megállapítottak nyilvánvaló megsértésével történt. Az 1867 máj. 17-én kiadott miniszteri rendelet 70. §-a értelmében ugyanis : „ Az esküdtek, miután feleleteik a főnök által megfejtés végett nekik átadott kérdések aláírattak, a tárgyalási terembe visszatérnek, hol előbbeni helyeiket újra elfoglalván, főnökük igy szól :i becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt, az esküdtszék határozata : ennyi vagy annyi szavazattal a vádlott vétkes, vagy : az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: a vádlott nem vétkes stb. —- egyszersmind az irott feleleteket az elnöknek átadja, ki azokat a jegyzővel együtt aláírja." A 73. § pedig folytatja az eljárást eképen: „Az esküdtszéki határozatnak kijelentése után az elnök a vádlottat előrendeli s a hozott határozatot a jegyző által előtte felolvastatja." Ezzel szemben az itélet kihirdetése a jelen ügyben ugy történt, hogy az esküdtek elnöke pár szóval kinyilatkoztatta, hogy vádlottak nem vétkesek. Az irott verdiktet Sebő sajtóbirósági elnöknek átnyújtotta és ez anélkül, hogy vagy ö, vagy a jegyző által aláíratott volna, az Ítéletet a jegyző által olvastatta fel. Esztergomban a nevezetes sajtópör kimenetele nagy szenzácziót keltett annál is inkább, mivel általános meggyőződés, hogy az inkriminált „Rehabilitáczió" czimü czikket egy más papi személy irta és ö Horváth Rezső segédlelkész által leíratta. Érdeklődéssel nézünk már most a felsőbb bíróság ítélete elé. — Eljegyzés. Bruckner Helént, Bruckner Albert helybeli kereskedő leányát szombaton jegyezte el F u c h s Ármin basaharczi téglagyár-igazgató Budapesten. — Több rendbeli betörés. F. hó 25-röl 26-ra virradó éjjel a „Zsalazsoni" szőlők között próbált pusztítani egy növendék anarchista, ki négy présházat is tört fel egymásután, hogy vétkes szenvedélyét kielégítse. Kezejárásáról ráismertek arra a szökött katonára, akit a mult hetekben fogtak el ugyancsak betöréses lopásért s kisértek át a helybeli katonaállomásparancsnoksághoz, de ki f, hó 25-én az új laktanyából ismét nyomtalanul eltűnt. A betörő Niedermann Pál, Horváth Mihály, Grósz Ferencz, és Szabó József présházából több apró tárgyat vitt el. — A főrabbi és Kossuth. Steiner Mór párkányi lakos e hó 25-én családi ünnepélyt rendezett, melyen 70 párkányi család vett részt. Toasztokban természetesen hiány nem volt. Szekér József tartott többek közt talpraesett beszédet, melyben kiemelte, hogy ö is egyike volt azoknak, akik 1843-ban a testvériség, szabadság és egyenlőségért küzdöttek. Ő utána Dr. Weiss esztergomi főrabbi mondott emelkedett szellemű beszédet, melyet Kossuth Lajos nagy fyazánkfia éltetésével fejezett be. — Pályázat jegyzői állásra. A párkányi járási főszolgabíró a Kural nagyközségben lemondás folytán megüresedett jegyzői állásra pályázatot hirdet. A választás határideje ez év apr. 5-e. A pályázóknak kellően felszerelt kérvényeiket a választást 5 nappal m.gelozőleg a főszolgabírónál személyesen kell benyujtaniok. — Hirlapárusitás. Egy ujabb haladás tanújelét adta lapunk volt kiadótulajdonosa Tábor Adolf könyvkereskedő, aki különös súlyt fektetvén arra, hogy városunk értelmes közönsége ha nem is óhajt a lapokra előfizetni, hanem csak egyes példányokat megvásárolni, ugy azokat ott megkaphatja, miután minden lap darusítását eszközli. Egyszersmind közvetít előfizetéseket az összes bel- és külföldi lapokra bérmentesen. — Nagy verekedés volt 25-én este az ó-dorogi bányatelep korcsmahelyiségében. M o j s e s Alajos nevű bányamunkás ott borozgatott több társával. Beszélgettek a világ folyásáról, többek közt a sorozásról jött szó. Mojses szerencsétlenségére igy szólt: „Már megint itt lesz az idő márczius elsején és másodikán, amikor a disznó regruták kravallokat fognak csinálni és lármázni." Nem hagyhatta ezt szó nélkül W o 1 n e r és K 0 h u t bányamunkás, akik — mivel ők is regruták — nem engedhették a katonaságot gyalázni. Mojsest egyesült erővel megrohanták. Kohut csizmája sarkával arczát, szemeit és orrát rugdalta; úgy hogy Mojses aléltan rogyott össze. Eszméletlenül vitték a dorogi bányakórházba, hol most életveszélyes betegen fekszik. A szegény ember egyik szemére teljesen megvakult. — Engedély nélküli cselédszerzés. Viola István cselédszerző a napokban feljelentette az alispánnál Ptacsek Jánosnét, hogy iparhatósági engedély nélkül Esztergom városban cselédszerzést gyakorol. Az alispán Ptacseknét 100 frt pénzbüntetésre vagy tiz napi elzárásra ítélte. A minisztérium azonban a büntetést 10 frtra szálitotta le. — A csendőrség szaporítása. A megyei főszolgabíró kérelmére az esztergommegyei csendőrség . létszáma 18 taggal szaporittatott. Okul erre az szolgált, hogy az újabb időben nálunk megindult nagyarányú építkezésekkel egy sereg jött-ment munkás sereglett Esztergomba, akiknek nagyon el kell a fokozott csendőri felügyelet. — Szünőfélben levő kanyaró. A szentlélekí kanyaró járvány a megyei főorvosi jelentés szerint már szünőfélben van. — A nyitramegyei gazdasági egyesület csikólegelője Negyeden. A nyitramegyei gazdasági egyesület negyedi csikóiegelője (i órányira a tótmegyeri vasúti állomástól) május hóban a közhasználatnak átadatik. Egy drb. csikó nyári legeltetési dija az idény végéig (körülbelül október hó vége) 15 frt. Ezenkívül más-féle illeték nem szedetik. Ennek fejében a csikók csikósok által gondoztatnak, állatorvosi ellátásban részesülnek, esős időben az épülőfélben levő nagy csikósakolban jó szénával takarmányoztatnak s minden felelősség a legelőtulajdonos egyesületre hárul. Bejelentések, melyek bármely vármegyéből elfogadtatnak, mielőbb a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hivatalához Nyitrára intézendök. Bejelentendő a csikó neme, szine és kora, A negyedi csikólegelö az elsőrendű legelőterületek közé számitható. — A nyergesújfalusi és dömösi Beutum-féle téglagyárakat a napokban a Lábatlani egyesült tégla- és czementgyári részvénytársaság vette át. — Községi elöljárók. Az 1894 évben az esztergomi járás területén községi elöljárókká a következők választattak meg: Bajnán bíróvá: Petrovics András, törvénybiróvá: Szabó Vilmos, pénztárnokká : Izsó Illés, közgyámmá: Kopp István. Cséven biróvá: Vojczek Gáspár, törvénybiróvá: Herczeg János, közgyámmá : Hudecz János. Csolnokon, biróvá: Putz József, törvénybiróvá: Klotz János, közgyámmá: a biró. D ág h o n biróvá: Illy Ádám, törvénybiróvá : Vitek Pál, közgyámmá: a biró. Doro ghon. biróvá: Vech János, töívénybiróvá : Perl Mihály, közgyámmá : a biró. D ö m ös ö n, biróvá: Tóth Péter, törvénybiróvá; Greff János, pénztárnokká: Csek István, közgyámmá: Kun István. G y i v á n, biróvá: HuLtmann Lipót, törvénybiróvá: Schmidegg Simon, közgyámmá: Csenki István. — Kesztölczön, biróvá: Minczér Gellért, törvénybiróvá: Navratil György,közgyámmá: Hartlik István. Ki rv á n, biróvá: Faul Sebestyén, törvénybiróvá : Czink Mátyás, közgyámmá,: a biró. Lábatlanon, biróvá: Kárász Samu, törvénybiróvá: Ballá Dániel, pénztárnokká: Kloska György, közgyámmá : Németh Gy. János. Leányváron, biróvá: Eifert Jakab, törvénybiróvá: Baumstark Antal, közgyámá: Stadtmüller György. Mogyoróson, biróvá : Urbanics Pál, törv, biróvá : Schuller Sebestyén, közgyámmá: Barina János. Nagysápon, biróvá: Baksa József, törv. biróvá: Balog János felső, pénztárnokká: Süttö János, közgyámmá: Pap József. Nyerges uj falun, biróvá: Speier Albert, törv. biróvá: Speier József, pénztárnokká: Szoláry János, közgyámmá : Komeiner János, P i 1 i s-M aró th o n, biróvá : ijf. Papp András, törv. biróvá : Benkovícs Márton, pénztárnokká: Pintér Károly, közgyámmá Sáros András. Piszkén, biróvá: Eberle Márton, törv. biróvá : Wierl József, pénztárnokká: Wierl Márton, közgyámmá: Klein Ede. Sárisápon, biróvá: Füredi József, törv. biróvá: Tutervay István, közgyámmá a biró. Szentamáson, biróvá: Hittner András, törv. biróvá: Varga Ignácz, pénztárnokká: Gabanicz Ferencz. S z e n t-G yörgy mezőn, biróvá: Hübler Antal, törv. biróvá: Bádi András, pénztárnokká: Kőműves László, közgyámmá: Gere Antal. S ü 11 ö n, biróvá : Pohlhammer János, törv. biróvá: ifj. Pohlhammer János, pénztárnokká : Mann János, közgyámmá: ugyanaz. T á t h o n, biróvá: Pedl János, törv. biróvá: Keil János, közgyámmá: Mechler György. Tokodon, biróvá: Pánczél Lajos, törv. biróvá: Végh Ferencz, pénztárnokká: Robotka István György, közgyámmá: Ör. Robotka István. U n y o n, biróvá: Molnár János, törv. biróvá: Mészáros András, közgyámmá: Kovács Ferencz. — Vízivároson, biróvá: Tóth József, törv. biróvá: Bálint János, pénztárnokká: Kecskeméthy János, közgyámmá : Matus Károly. — Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A több felöl beérkezett kérdezősködések folytán tudatja a vásárrendező nyitramegyei gazdasági egyesület, hogy az Érsekujvárott minden év május hó első hétfőjén megtartani szokott nemzetközi lóvásárokon a 10—40 krt kitevő helypénzen (a korlátok közt) kivül semminemű illeték nem szedetik. A f. évi nagyon élénknek Ígérkező lóvásár határideje május hó 6—7-re esik. A mult évben 35 betanított négyes, 100 betanított kettős fogat és 100 vezetéken tartott ló volt a vásáron. Eladatott 21 négyes és 66 kettős fogat és 500 db. vezetéken tartott ló. — Hári Jánosok közt. Emil: Te, mikor én az idén Szentpétervárott jártam, olyan köd volt, hogy az ember saját magát sem látta, és a ködöt ugy kellett szerte taszigálni. Pista: Az semmi I Nálunk karácsonykor oly meleg volt, hogy a sport kedvelök úszónadrágban korcsolyáztak. — Nemes harzi legszebb énekű kanárimadarak darabja 8—20 márka. Szállítás utánvéttel kezesség mellett. Meg nem felelés esetén nyolez nap alatt bérmentve visszaküldendők s bérmentve kicseréltetnek. Árjegyzék, bánásmódi utasítás ingyen küldetik. W. Heering. St. Andreasberg (Harz) 427. Provinz: Hannover. — A vízkűra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan kiszorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyorsan és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Értekezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e ctricus Intézet, 2B, Auf dem Berlich, Köln a. Rh. IRODALOM ÉS ZENE. — Uj zeneművek. Nádor Kálmán budapesti zeneműkiadónál megjelent a „Cziterás," Konti József legújabb és sikert elért operetteje. Az első füzet egy Barcarollát, Rozetta belépő keringőjét, Izabella románczát és egy Gondolierát, a második Izabella belépő indulóját, két hatásos kupiét és Anita dalát tartalmazza. A 2 potpourrí ára 3 frt, s kapható Nádor Kálmán zeneműkereskedésében Budapest, Károly-körút 8. sz. alatt. — Ugyancsak Nádor Kálmánnál jelent meg egy keringő G e s t r i n g Bélától „Jubileum keringő" czimen. A szép dallamos keringőt, mely az idei farsangon a bálokon nagy tetszést aratott, O cs. és kir. fensége József föherczegnek ajánlá a szerző, ki az ajánlást kegyesen elfogadta. A czimlap igen csinos kiállítású, József főherczeg kitűnően sikerült arczképével. Kapható a fentjelzett kiadónál. Ara 1 frt. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.