Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-01 / 17.szám

— Bártfay contra Sinka. Annak a sajtópernek, melyet Bártfay Géza városi közgyám inditott Sinka Fe­rencz Pál, az „Esztergomi Hirlap" nevű klerikális és ultramontán újság felelős szerkesztője és Horváth Rezső káp­lán ellen, e hó 26-án volt tárgyalása a győri esküdtszék előtt. A sajtópör előz­ményei a következők : Midőn V a s z a r y Kolos herczegprimássá neveztetett ki, az esztergomi papság körében ez nagy ellen­szenvet keltett, mivel nem tudták el­nézni, hogy az ország első főpapja nem a világi papság köréből, hanem egy szer­zetes rend tagjai közül választatott. A primás egyházmegyéjének papsága kézzel­lábbal dolgozott saját főpásztora ellen, és ez eszmék propagálására papi pénzen alapította az „Esztergomi Hirlap" neve­zetű újságot. Igy történt, hogy a Csolics­féle merénylet alkalmával azt hirdette nyíltan ez a jeles újság, hogy V a­szary Kolos herczegprimás uj •gazdasági rendszere nevelte Csolicsot. Amint ez a „Rehabili­táczió" czimű vezércikkben megolvas­ható volt. Igaz, hogy a czikk irója név­leg Lóskay főkormányzót támadta, de hát: fiamnak mondom, menyem is ért­sen belőle. — A tárgyalás reggel 9 óra­kor vette kezdetét, a mikorra a tágas terem tömve volt előkelő hallgatósággal. Először Sinka és Horváth vádlottakat hallgatta ki a törvényszék, majd felol­vasták az inkriminált czikket. Ezután ki­hallgatták a magánvádló tanúit, majd a védelmeit. A vádlott tanúi közül egyik sem bizonyította a magánvádló elleni ál­lításokat, hanem csak a vádlottak erköl­csiségét, mit különben a magánvádló két­ségbe sem vont. Horváth tagadta az inkriminált czikk szerzőségét, Sinka szin­tén tagadta, de a teljes felelősséget el­vállalta, ilyenformán a tulajdonképeni szerző kisiklott az igazság büntető keze alól. A védelem, melyet külön­ben főleg dr. Németh Károly ügyvéd képviselt szerfölött nagy vehemencziával, jóformán azon együgyű állítás bebizo­nyítására szorítkozott, hogy a „Rehabi­litáczió"-ban megtámadott sze­mély megnevezve nincs, ergo az nem Bártfay. És ez a bizonyítás tökéletesen meggyőzte a győri esküdte­ket, ámbár nincs ember Esztergomban, aki nem tudná, hogy az a czikk Bártfay Gézának szólott, annál is inkább, mivel az előző lapszámban hivatkozás történt, hogy majd jövőre így — meg úgy kö­zöljük Bártfay Gézának a főkormányzó­val történt beszélgetésének kritikáját. A védőn kivül Sinka és Horváth is több­ször védték álláspontjukat, olyan kihívó modorban, hogy a közönség egynehány­szor kifejezést is adott magaviseletük fölött való megbotránkozásának. A tanú­kihallgatás után Bártfay előterjesztette vádbeszédjét, dr. Németh Károly ügyvéd pedig a védbeszédet, melyre Bártfay replikázott és kimutatta a hallgatóság lelkes éljenzése mellett, hogy a vádlot­tak védelme egyrészt a sajtótörvény ismeretének hiánya, másrészt pedig megfutamodás a felelősség alól. Ezután az esküdtszék visszavonult és elnökük kihirdette a világosan bebizonyított sajtóvétséggel szemben a verdiktet, hogy vádlottak nem vétkesnek nyilváníttattak. A törvényszék erre a vádlottakat fel­mentette. Bártfay az igazságtalan Ítélet ki­hirdetése után fölkelt és kinyilatkoztatta, hogy két tényt kér megállapítani: az egyik az, hogy mikor az elnök a resu­mét tartotta, az egyik esküdt már nem volt itt és igy a resuméf nem hallhatta ; a 'másik pedig az, hogy midőn az esküd­tek a tanácskozási terembe visszavo­nultak, Schiller nevü esküdt Németh védő előtt elhaladva, a védő oldalzse­bébe nyúlt, onnan valami papirfélét vett ki és azt az esküdtnek kinyújtott ke­zébe adta. Bártfay kérte, hogy az elnök ezen körülményeket a jegyzőkönyvben konstatálja, amit azonban az elnök meg­tagadott. — Eme a sajtóügyek történe­tében páratlanul álló Ítélet ellen magán­vádló azonnal semmiségi panaszt jelentett be és azt — mint értesülünk — már be is nyújtotta. A semmiségi panasz tizen­hat lényeges pontra támaszkodik, mely­ben ki van fejtve, hogy már a sajtópör­­ben működött vizsgálóbíró is tévedést követett el, midőn a czikk szerzőjének kideritése iránt házkutatást nem rendelt el. A tárgyalást vezető elnök a ténybeli tanukat ki nem hallgatta, a kérdőponto­kat úgy olvastatta fel, hogy a tanuk nem érthették, mikor a tanukhoz Bártfay kérdéseket intézett, a védő ebben foly­ton zavarta, az elnök a verdikt kimon­dása előtt a resumét bizalmas beszélge­tés alakjába öntötte, a helyett, hogy az esküdtek tájékoztatására a vád és véde­lem indokait kidomborította volna. Vé­gül az esküdtek nem voltak a kívülük álló személyektől szigorúan elkülönítve, a miről a fönnebb emiitett czigaretta át­nyujtás tanúskodik. Legnagyobb súlyt fektet a semmiségi panasz arra, hogy az ítélet kihirdetése a sajtótörvényben meg­állapítottak nyilvánvaló megsértésével történt. Az 1867 máj. 17-én kiadott mi­niszteri rendelet 70. §-a értelmében ugya­nis : „ Az esküdtek, miután feleleteik a fő­nök által megfejtés végett nekik áta­dott kérdések aláírattak, a tárgyalási te­rembe visszatérnek, hol előbbeni helyeiket újra elfoglalván, főnökük igy szól :i becsü­letemre és lelkiismeretemre, Isten és embe­rek előtt, az esküdtszék határozata : ennyi vagy annyi szavazattal a vádlott vétkes, vagy : az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: a vádlott nem vétkes stb. —- egyszersmind az irott fe­leleteket az elnöknek átadja, ki azokat a jegyzővel együtt aláírja." A 73. § pe­dig folytatja az eljárást eképen: „Az es­küdtszéki határozatnak kijelentése után az elnök a vádlottat előrendeli s a ho­zott határozatot a jegyző által előtte fel­olvastatja." Ezzel szemben az itélet ki­hirdetése a jelen ügyben ugy történt, hogy az esküdtek elnöke pár szóval ki­nyilatkoztatta, hogy vádlottak nem vét­kesek. Az irott verdiktet Sebő sajtóbi­rósági elnöknek átnyújtotta és ez anélkül, hogy vagy ö, vagy a jegyző által aláíra­tott volna, az Ítéletet a jegyző által olvastatta fel. Esztergomban a nevezetes sajtópör kimenetele nagy szenzácziót kel­tett annál is inkább, mivel általános meggyőződés, hogy az inkriminált „Re­habilitáczió" czimü czikket egy más papi személy irta és ö Horváth Rezső segédlelkész által leíratta. Érdeklődéssel nézünk már most a felsőbb bíróság íté­lete elé. — Eljegyzés. Bruckner Helént, Bruckner Albert helybeli kereskedő leányát szombaton jegyezte el F u c h s Ármin basaharczi téglagyár-igazgató Bu­dapesten. — Több rendbeli betörés. F. hó 25-röl 26-ra virradó éjjel a „Zsalazsoni" sző­lők között próbált pusztítani egy növen­dék anarchista, ki négy présházat is tört fel egymásután, hogy vétkes szenvedé­lyét kielégítse. Kezejárásáról ráismer­tek arra a szökött katonára, akit a mult hetekben fogtak el ugyancsak betöréses lopásért s kisértek át a helybeli katona­állomásparancsnoksághoz, de ki f, hó 25-én az új laktanyából ismét nyomtalanul eltűnt. A betörő Niedermann Pál, Horváth Mihály, Grósz Ferencz, és Szabó József présházából több apró tárgyat vitt el. — A főrabbi és Kossuth. Steiner Mór párkányi lakos e hó 25-én családi ünnepélyt rendezett, melyen 70 párkányi család vett részt. Toasztokban természe­tesen hiány nem volt. Szekér József tartott többek közt talpraesett beszédet, melyben kiemelte, hogy ö is egyike volt azoknak, akik 1843-ban a testvériség, sza­badság és egyenlőségért küzdöttek. Ő utána Dr. Weiss esztergomi főrabbi mon­dott emelkedett szellemű beszédet, me­lyet Kossuth Lajos nagy fyazánkfia élte­tésével fejezett be. — Pályázat jegyzői állásra. A párkányi járási főszolgabíró a Kural nagyközség­ben lemondás folytán megüresedett jegy­zői állásra pályázatot hirdet. A választás határideje ez év apr. 5-e. A pályázók­nak kellően felszerelt kérvényeiket a vá­lasztást 5 nappal m.gelozőleg a főszolga­bírónál személyesen kell benyujtaniok. — Hirlapárusitás. Egy ujabb haladás tanújelét adta lapunk volt kiadótulajdo­nosa Tábor Adolf könyvkereskedő, aki különös súlyt fektetvén arra, hogy váro­sunk értelmes közönsége ha nem is óhajt a lapokra előfizetni, hanem csak egyes példányokat megvásárolni, ugy azokat ott megkaphatja, miután minden lap da­rusítását eszközli. Egyszersmind közvetít előfizetéseket az összes bel- és külföldi la­pokra bérmentesen. — Nagy verekedés volt 25-én este az ó-dorogi bányatelep korcsmahelyiségé­ben. M o j s e s Alajos nevű bányamun­kás ott borozgatott több társával. Be­szélgettek a világ folyásáról, többek közt a sorozásról jött szó. Mojses sze­rencsétlenségére igy szólt: „Már megint itt lesz az idő márczius elsején és máso­dikán, amikor a disznó regruták kraval­lokat fognak csinálni és lármázni." Nem hagyhatta ezt szó nélkül W o 1 n e r és K 0 h u t bányamunkás, akik — mivel ők is regruták — nem engedhették a kato­naságot gyalázni. Mojsest egyesült erővel megrohanták. Kohut csizmája sarkával arczát, szemeit és orrát rugdalta; úgy hogy Mojses aléltan rogyott össze. Eszmé­letlenül vitték a dorogi bányakórházba, hol most életveszélyes betegen fekszik. A szegény ember egyik szemére teljesen megvakult. — Engedély nélküli cselédszerzés. Viola István cselédszerző a napokban feljelen­tette az alispánnál Ptacsek Jánosnét, hogy iparhatósági engedély nélkül Esztergom városban cselédszerzést gyakorol. Az alispán Ptacseknét 100 frt pénzbüntetésre vagy tiz napi elzárásra ítélte. A minisz­térium azonban a büntetést 10 frtra száli­totta le. — A csendőrség szaporítása. A me­gyei főszolgabíró kérelmére az eszter­gommegyei csendőrség . létszáma 18 tag­gal szaporittatott. Okul erre az szolgált, hogy az újabb időben nálunk megindult nagyarányú építkezésekkel egy sereg jött-ment munkás sereglett Esztergomba, akiknek nagyon el kell a fokozott csend­őri felügyelet. — Szünőfélben levő kanyaró. A szent­lélekí kanyaró járvány a megyei főorvosi jelentés szerint már szünőfélben van. — A nyitramegyei gazdasági egyesület csikólegelője Negyeden. A nyitramegyei gazdasági egyesület negyedi csikóiege­lője (i órányira a tótmegyeri vasúti ál­lomástól) május hóban a közhasználat­nak átadatik. Egy drb. csikó nyári le­geltetési dija az idény végéig (körülbe­lül október hó vége) 15 frt. Ezenkívül más-féle illeték nem szedetik. Ennek fe­jében a csikók csikósok által gondoztat­nak, állatorvosi ellátásban részesülnek, esős időben az épülőfélben levő nagy csikósakolban jó szénával takarmányoztat­nak s minden felelősség a legelőtulajdo­nos egyesületre hárul. Bejelentések, me­lyek bármely vármegyéből elfogadtatnak, mielőbb a nyitramegyei gazdasági egye­sület titkári hivatalához Nyitrára inté­zendök. Bejelentendő a csikó neme, szine és kora, A negyedi csikólegelö az első­rendű legelőterületek közé számitható. — A nyergesújfalusi és dömösi Beu­tum-féle téglagyárakat a napokban a Lábatlani egyesült tégla- és czement­gyári részvénytársaság vette át. — Községi elöljárók. Az 1894 évben az esztergomi járás területén községi elöljárókká a következők választattak meg: Bajnán bíróvá: Petrovics And­rás, törvénybiróvá: Szabó Vilmos, pénz­tárnokká : Izsó Illés, közgyámmá: Kopp István. Cséven biróvá: Vojczek Gás­pár, törvénybiróvá: Herczeg János, köz­gyámmá : Hudecz János. Csolnokon, biróvá: Putz József, törvénybiróvá: Klotz János, közgyámmá: a biró. D á­g h o n biróvá: Illy Ádám, törvénybiróvá : Vitek Pál, közgyámmá: a biró. Doro ghon. biróvá: Vech János, töívénybiróvá : Perl Mihály, közgyámmá : a biró. D ö m ö­s ö n, biróvá: Tóth Péter, törvénybiróvá; Greff János, pénztárnokká: Csek István, közgyámmá: Kun István. G y i v á n, biróvá: HuLtmann Lipót, törvénybiróvá: Schmidegg Simon, közgyámmá: Csenki István. — Kesztölczön, biróvá: Minczér Gellért, törvénybiróvá: Navratil György,közgyámmá: Hartlik István. Ki r­v á n, biróvá: Faul Sebestyén, törvény­biróvá : Czink Mátyás, közgyámmá,: a biró. Lábatlanon, biróvá: Kárász Samu, törvénybiróvá: Ballá Dániel, pénztárnokká: Kloska György, köz­gyámmá : Németh Gy. János. Leány­váron, biróvá: Eifert Jakab, törvény­biróvá: Baumstark Antal, közgyámá: Stadtmüller György. Mogyoróson, bi­róvá : Urbanics Pál, törv, biróvá : Schul­ler Sebestyén, közgyámmá: Barina Já­nos. Nagysápon, biróvá: Baksa Jó­zsef, törv. biróvá: Balog János felső, pénztárnokká: Süttö János, közgyámmá: Pap József. Nyerges uj falun, biróvá: Speier Albert, törv. biróvá: Speier Jó­zsef, pénztárnokká: Szoláry János, köz­gyámmá : Komeiner János, P i 1 i s-M a­ró th o n, biróvá : ijf. Papp András, törv. biróvá : Benkovícs Márton, pénztárnokká: Pintér Károly, közgyámmá Sáros And­rás. Piszkén, biróvá: Eberle Márton, törv. biróvá : Wierl József, pénztárnokká: Wierl Márton, közgyámmá: Klein Ede. Sárisápon, biróvá: Füredi József, törv. biróvá: Tutervay István, közgyám­má a biró. Szentamáson, biróvá: Hittner András, törv. biróvá: Varga Ig­nácz, pénztárnokká: Gabanicz Ferencz. S z e n t-G yörgy mezőn, biróvá: Hüb­ler Antal, törv. biróvá: Bádi András, pénztárnokká: Kőműves László, köz­gyámmá: Gere Antal. S ü 11 ö n, biróvá : Pohlhammer János, törv. biróvá: ifj. Pohlhammer János, pénztárnokká : Mann János, közgyámmá: ugyanaz. T á t h o n, biróvá: Pedl János, törv. biróvá: Keil János, közgyámmá: Mechler György. Tokodon, biróvá: Pánczél Lajos, törv. biróvá: Végh Ferencz, pénztárnokká: Robotka István György, közgyámmá: Ör. Robotka István. U n y o n, biróvá: Molnár János, törv. biróvá: Mészáros András, közgyámmá: Kovács Ferencz. — Vízivároson, biróvá: Tóth Jó­zsef, törv. biróvá: Bálint János, pénz­tárnokká: Kecskeméthy János, köz­gyámmá : Matus Károly. — Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A több felöl beérkezett kérdezősködések folytán tudatja a vásárrendező nyitra­megyei gazdasági egyesület, hogy az Érsekujvárott minden év május hó első hétfőjén megtartani szokott nemzetközi lóvásárokon a 10—40 krt kitevő hely­pénzen (a korlátok közt) kivül semmi­nemű illeték nem szedetik. A f. évi nagyon élénknek Ígérkező lóvásár határ­ideje május hó 6—7-re esik. A mult évben 35 betanított négyes, 100 betanított kettős fogat és 100 vezetéken tartott ló volt a vásáron. Eladatott 21 négyes és 66 kettős fogat és 500 db. vezetéken tartott ló. — Hári Jánosok közt. Emil: Te, mi­kor én az idén Szentpétervárott jártam, olyan köd volt, hogy az ember saját magát sem látta, és a ködöt ugy kellett szerte taszigálni. Pista: Az semmi I Nálunk karácsony­kor oly meleg volt, hogy a sport kedve­lök úszónadrágban korcsolyáztak. — Nemes harzi legszebb énekű kanári­madarak darabja 8—20 márka. Szállítás utánvéttel kezesség mellett. Meg nem fe­lelés esetén nyolez nap alatt bérmentve visszaküldendők s bérmentve kicseréltet­nek. Árjegyzék, bánásmódi utasítás ingyen küldetik. W. Heering. St. Andreasberg (Harz) 427. Provinz: Hannover. — A vízkűra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan ki­szorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyor­san és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Érte­kezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e c­tricus Intézet, 2B, Auf dem Ber­lich, Köln a. Rh. IRODALOM ÉS ZENE. — Uj zeneművek. Nádor Kál­mán budapesti zeneműkiadónál meg­jelent a „Cziterás," Konti József legújabb és sikert elért operetteje. Az első füzet egy Barcarollát, Rozetta belépő keringő­jét, Izabella románczát és egy Gondolie­rát, a második Izabella belépő indulóját, két hatásos kupiét és Anita dalát tar­talmazza. A 2 potpourrí ára 3 frt, s kap­ható Nádor Kálmán zeneműkereskedésé­ben Budapest, Károly-körút 8. sz. alatt. — Ugyancsak Nádor Kálmánnál jelent meg egy keringő G e s t r i n g Bélától „Jubileum keringő" czimen. A szép dal­lamos keringőt, mely az idei farsangon a bálokon nagy tetszést aratott, O cs. és kir. fensége József föherczegnek ajánlá a szerző, ki az ajánlást kegyesen elfogadta. A czimlap igen csinos kiállítású, József főherczeg kitűnően sikerült arczképével. Kapható a fentjelzett kiadónál. Ara 1 frt. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom