Esztergom és Vidéke, 1894

1894-10-07 / 80.szám

beálló zord időben innen tisztességes munkát keresni távozó némely szegényt ne kényszeríttessünk félmeztelen világgá bocsájtani. Intézetünknek e czélra nincs semmi alapja és egyelőre a gyors segély reményében hova fordulhatnánk ? Esztergomi közkórház igazgatósága. — Az aradi vértanuk emlékére, ma október 6-án gyászistent isztelet volt a Franciskánusok templomában. Bizony kevésközönségjelent meg, a mindinkább ritkuló honvédeken kivül alig volt ott valaki, a mi az esztergomiak hazafiuságára nem a legszebb tanúbizonyság. «* — Ünnepély a képezdében. A helybeli tanítóképző-intézet f. hó 4-én d. e. 10 órakor K o m 1 ó s s y Ferencz dr. fötanfelügyelő névünnepe alkalmából szépen sikerült ünnepélyt rendezett, .melyen vendégek szép számmal, a tanári kar és ifjúság pedig teljes számban vett részt, s melynek érdekes és változatos programmja a következő volt. 1. Üdvözlő dal, előadta az intézeti énekkar. 2. Üdvözlő beszéd, tartotta Kovács Kálmán dr. igazgató. 3. Hegedű sóló, előadta Kenessey Béla I. é. n. 4. Tompa Mihálynak Boldogság cz. ódáját szavalta Baumgártner János III. é. n. 5. Glück quartettjét előadták hegedűn Kynczell Győző, Stafter Géza, Holly Lajos III. é. és Kenessey Béla I. é. növendékek. 6. Br. Eötvös Búcsúját szavalta Lehóczky Márton III. é. n. 7. Népdal egyveleg, előadta az intézeti zenekar. — Halálozás. Szelke Árpád, füzesgyarmati primási intéző e hó 3-án elhunyt. Hült tetemét pénteken szentelték be nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében Füzesgyarmaton, a honnan Budapestre, a Szelke család sírboltjába vitték. A java férfikorában elhunytat özvegye szül. Thurner Margit úrhölgy és két árvája gyászolja. Az örök világosság fényeskedjék neki. — Honvédszemle lesz Nyergesujfalun e hó 8-án. 9-én és 10-én pedig'Esztergomban. — A muzslai járási orvosi állásra — mint értesülünk — dr. Wertner Mór, pozsonymegyei tb, főorvos és neves genealogus neveztetett ki. — Esküvők. F r a n t s i k Gyula fökáptalan-uradalmi gazdatiszt e hó 9-én * vezeti oltárhoz özv. Tillmann Károlyné urnő leányát, Jolán kisasszonyt. — Lörinczy József városi hivatalnok e hó 8-án d. e. 10 órakor tartja esküvőjét a belvárosi plébánia templomban Kieszlich Emma kisasszonynyal. Násznagyok lesznek Niedermann Pál kir. tanácsos és dr. Földváry István városi főügyész. — Bűvész-előadás. Bodek J. tanár, a régebben nálunk is megfordult bűvészmester, most pár előadást rendezett a Fürdő-vendéglőben. Fellépett még Ca» mellini M. és Lenorma k. a. gondolatolvasónö. Az érdekes előadások minden este lekötötték a közönség figyelmét. —- Villámsujtott munkás. Tegnap nagy nyári zivatar járt erre felénk késő őszszel. Korán reggel megeredt az eső és magában. „Kutya vagyok, a szemétdom dombon vagyok", felelt meg rá. Legtöbbször azonban kakaskukorékoláshoz hasonló hangon jelezte e hypnotikus álom beállását, s kuszált, zagyva beszédben hadart mindent össze-vissza, p. o: „Most szülétek. . . Kihúztak a kútból. . . ott a szögletben kék ördögök . .. vöröses ludak ... A pásztorok verekednek .. . Ezernyi nép zarándokolt a bünbocsánatra . . . De sok a farkas . .. oh, mennyi nyúl és tüdő l. ^ a tevék Bodóvártt vannak", stb. Egy lehellet a gyomra tájára, elég volt, hogy felébredjen de ilyenkor azt tanácsolta a körülállóknak, hogy fordítsák félre fejőket, mert légzése ilyenkor — úgymond — „roszabb a kholeránál, a rothadáshoz hasonló, és könnyen megárthat." Igy irják le az egykorú jelentések a század egyik legérdekesebb hypnózisa esetét, mely nem kisebb meglepetést keltett annak idején, mint a most lefolyt hypnotikus dráma. Bizonyára az egybevetés nem egy tekintetben fog magyarázatul szolgálni ahhoz az esethez is, mely most döbbentette meg az országot. Az egri kispap azonban a hypnotikus álmában előre megjövendölt idő letelte után tökéletesen helyreállva utazhatott haza az övéihez, míg a tuzséri végzetes kísérlet hősnője — fájdalom — áldozata lett bajának. V. S. borzasztó dörgéssel leütött valahol a villám. Délutánig elmúlt az istennyila, de akkor megint jócskán szaporázta. Az épülő uj Dunahidnál is leütött, és az egyik hajóba csapott be, karján talált egy munkást, súlyosan megsértve azt. — Verekedés. Kossár Dezső, a komáromi törvényszék kir. ügyésze, nem hiába emiitette fel, hogy Esztergom vármegye közönsége együttvéve nem szolgáltat annyi bünfenyítö pert, mely verekedésből származik, mint Esztergom kir. város egymaga ; azért nem csodálható, hogy a személyes összetűzések és a lakosság nyugalmát felkavaró verekedések nálunk napirenden vannak. Folyó hó 4-én a délutáni órákban Hegedűs József és Kertész Ferencz állottak egymással harczban. Pach kereskedő boltjától néhány lépésnyire volt a harcz szintere. A néző közönség borzadálylyal eltelten kínosan várta a harcz kimenetelét. Senki sem mert közéjük lépni, mert egyikök hatalmas fejszét emelt, melylyel társára suhintott, de a szerencsés véletlen kikerültette vele a halálos csapást. A másik ellenfél egy éles bicskát forgatott kezében, öldöklésre szánva annak pengéjét. De végre is letették fegyverüket és gladiátorok módjára ökölre mentek s az átvezető hid mellett csakhamar a földön hemperegtek. Hogy a harcz végére jussanak, beleharapott az egyik a másik nyakába, a honnét csak ugy ömlött a vér. A másik erre éles körmeit mélyesztette a harapó arczába, s az is véres lett. Rendőr a helyszínén nem volt látható, ki a botrányhősöket szétválasztotta, vagy bekísérte v

olna. Valószínűleg mindkettő ittas állapotban volt. — Esztergom és a miilennáris kiállítás. A miilennáris kiállítás győri kerületi bizottsága a következő megkeresést intézte Esztergomvármegye törvényhatóságához s városunk közgyűléséhez: Az 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás, mely a magyar állam miilennáris világünnepének legkiemelkedőbb és legemlékezetesebb látványosságául rendeztetik, erkölcsi kötelességévé teszi a nemzet minden tagozatának, hogy anyagi áldozatot hozzon a magasztos ünnepség fénye érdekében s kívánni sem lehet, hogy a közterhekkel egyénileg igen is megrótt s nehéz életküzdelmet folytató iparos-osztály az önfeláldozásig menő buzgalommal saját erején hozza létre a kiállítást. Ezért a kerületi bizottságok országszerte kötelességszerűen abban fáradoznak, hogy kiállítási segélyalapot s megrendelőket gyűjtsenek. A segélyalap módot nyújt majdan a tehetséges de szegény iparosoknak a kiállitásoz való részvételre továbbá arra, hogy az ország erre szoruló iparos-nemzedéke a kiállítást szervezett menetekben látogathassa és tanulmányozhassa, valamint általában arra is, hogy elhárittassanak a kiállítók nagy zöme elé tornyosuló anyagi akadályok s minden megye és város ipari, kereskedelmi és kultur életének teljes képével jelenhessen meg az ország kiállítási ünnepén. Ezért a győri kerületi bizottság, melynek területkörébe e törvényhatóság is tartozik, azon elvet állította fel, hogy minden adományt, mely az egyes törvényhatóságok és városok területéről a kerületsegélyalap javára jut, ugyanazon törvényhatóság és város kiállitás-ügyének gyámolitására adja. A kerületi bizottság a gyűjtés ügyének e helyen való szorgalmazásával az e városban alakított Helyi Bizottságot bizta meg, melynek kérő levele bizonyára megérkezett a tek. Czim asztalára. Alkalmat vesz magának a Kerületi Bizottság, hogy e kérelmet a maga részéről is ezennel támogassa, vagy a mennyiben annak benyújtása elmulasztatott volna, úgy ezennel pótolja s felkérje a tek. czimet, kegyeskedjék egy méltó összeggel esetleg a folyó s a következő két évre elosztott részletekben hozzájárulni az alap képzéséhez. Ezen alap eddig a következő adományokra támaszkodik: A győri kereskedelmi és iparkamara eddigi 1000 frtos adományán kivül az 1895 és 1896-ik években ad 500—500 forintot összesen 2000 frt. Győr szab. kir. város törvényhatósága az 1894: év rendkívüli kiadásának terhére íooo, az 1895 és 1896-iki költségelőirányzata terhére IOOO—1000 frt, öszszesen 3000 frt. Győrvármegye törvényhatósága 1

j

i °/

0-os pótadó utján 2000 frt összeget szavazott meg, folyamatban van továbbá a testületek, intézetek és vagyonos egyének részéről is az adakozás. A kiállítás kerületi segélyalapjának kezelésére a győri kereskedelmi és iparkamara vállalkozott, kérjük azért közhatóság pénztáaz adományokat e rába szolgáltatni. — Leesés. A budautczai kaszárnyaépületről f. hó 4-én Foltik András napszámos az állásról leesett. A leesés ugy történt, hogy deszkát rakosgatott az állás elkészítésénél és véletlenül félrelépve, lezuhant. Kezét ficzamitotta ki, melyet a gyors orvosi segély helyreigazított. Minthogy csak az elsőemeleti állásról pottyant le, más komolyabb baja nem történt, s igy már a délutáni órákban bekötött kézzel munkáját folytathatta. — A „Kakas Márton"-ból. A kis hamis. — Milyen sápadt maga máma kisasszony I — Hát mondjon valamit, amitől elpiruljak.— Egy r egénybö 1. ... A gróf hátratett kezekkel sétált a kertben, az újságot olvasva , . — A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete, f. hó 4-én tartja ülését Bujanovics elnöklete alatt Budapesten. Elnök jelenti, hogy a magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segély és nyugdijegyesülete alapszabályainak módosítása jóváhagyatott, mely módosításban a czim változása is benfoglaltatik, tehát ez nem jelent uj egyesületet, hanem ez a réginek folytatása, minden jogainak és kötelezettségeinek folytatólagos birtokosa. Ügyvezető jelenti, hogy az 1893-ik évi évkönyv elkészült és szétküldésre vár, tanúsága szerint: az egyesület fennállása óta volt 1381 tagja, ebből elhunyt 187, kilépett és törültetett 267, marad teküt 927 tag, kik közül tagdíjjal hátralékban van 707 tag és a hátralékos tagdíj összege kitesz 22946 frt. 38 krt. Az alapszabályok jóváhagyása s az évkönyv elkészülte tudomásul vétetik, a tetemesen felszaporodott hátralék, behajtás végett az egyesületi ügyésznek adatott át. Miután az egyesület eddigi kivatalos lapja, a Földmivelési Érdekeink új kiadásban, a Magyar Gazdák Lapja czim alatt jelenik meg, ez hivatalos lapul elfogadtatott, a tárgyalások folynak az iránt, hogy az egyesület tagjai nevezetes kedvezményeket nyerjenek, a hogy minden hivatalos közlemény ez uton közöltessék. Az ügyvezetői jelentés előadja, hogy a nyári szünetek alatt az ügyforgalom 355 dbt tett ki. Uj tagul jelentkeztek 8-an. Tagok sorából töröltettek 10-en. Állásközvetítésünk utján uj állásban elhelyeztettek 9-en. A segélyért folyamodók kérvényének elintézése elhalasztatott akkorra, midőn ,az év elején a segélyosztás rendszerint történik. Utána a mezőgazdasággaléserdészettel foglalkozók nyugdíjintézete igazgatósága tartotta ülését. Ügyvezető jelenti, hogy a tagok száma 155-re a biztosított nyugdíj összege pedig 169700 koronára emelkedett. Az esedékes dij 50053 kor. 33 fillér. Ebből befolyt 42240 kor. 43 fill. és hátralékban maradt 7812 kor. 90 fillér. Az intézet vagyona 51809 kor. 76 fillér, takarékpénztárban és készpénzben 10813 kor. 66 fillér, díjhátralékban 7812 kor. 90 fillér. Alapítványok és adományok 1379 kor. 80 fillérre rúgnak. — Nincs kocsi. Lapunk egy barátjától kaptuk ezt a közérdekű felszólalást: Tekintetes Szerkesztő Úr ! Igen sokszor hallható a panasz, hogy az éjjel Bpeströl érkező személyvonatnál Esztergom-Nánán nincsen kocsi. Ezen mizérián segítendő : czélirányosnak vélem e tárgyban becses lapjában ezen felszólalás közlését, melyben utalva lenne arra, hogy az esztergomi propeller társulat ezen bajon hivatva volna annál is inkább segíteni, mivel azon esetben, ha az esztergomi és párkányi közönség a csavar gőzösnél szállana ki s a propeller társulat az utasokat beszállítaná, úgy a társulat jövedelmező forgalmat érne el s ez által még a közönség érdekeit is tetemesen előmozdítaná. Tudtommal szívesen fizetne éjjel bárki is 40 krt a behozatalért s mindig jön a 2 éjjeli vonattal 25-30 személy. Szives tudomásul vétel végett közlöm s maradok tisztelettel N. * A gróf Roón-féle lábatlani cementgyár esztergomi raktára jelenleg N i ed e r m a n n János házában van (Budautcza, a főposta mellett.) * Két jó karban lévő, kitűnően gondozott ló, egy üveges batár, egy hajtókocsi s egy félfedelü kocsi, mindegyik teljesen jó állapotban, szerszámok és istállószerek, melyek B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző tulajdonát képezik, f. évi október hó 14-én d. e. 9 órakor, Muzslán a megyeházán, nyilvános árverés útján el fognak adatni. — 60,000 frt. a főnyeremény a lembergi kiállítási sorsjegyeknél, mely io°/

0 levonása után készpénzben fizettetik ki. Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy a húzás már október 16-án történik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ. Esztergomi helyi gőzhajó részvény-társaság. Csavargfizös menetrendje Esztergom-város — Esztergom-csavargözös állomás között Érvényes 1894. évi október hó 1-től. I. menet reggel 6 óra 15 perczkor, a 6 óra 50 perczkor Budapestre induló 147. sz, személyvonathoz, érkezik Budapestre délelőtt 9 órakor. II. menet reggel 8 órakor, a 8 ó. 31 pkor BudapeJtre iiduló 149. sz. személyvonathoz, qrI«bzik/Budapestre 10 ó. 55 pkor és a 8 ó^AjI pkor Budapestről érkező 1402. sz. gjrols vonathoz, indul Budapestről 7 ó. 30 pw>r. III. menet d. e. II ó. 30 pkor, a 11 ó. 11 pkor Budapestről érkező 116. sz. személyvonathoz, ^^Ip^ffÖapestről 9 ó. 20 pkor. IV. menet d. u. I órakor, a 3 óra 42 pkor Bdapestre indMó 115. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 5 ó. 37 pkor. V. menet d. u. 4 ó. 30 pkor, a 4 ó. 59 pkor Budapestről érkező 150. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 2 ó. 35 pkor. VI. menet d. u. 6 ó. 15 pkor a 6 ó, 43 pkor Budapestről érkező 148. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 4 ó. 35 pkor. Az igazgatóság. o. I Kwizda-féle köszvényfolyadék. |Vi palaczk 1 frt 0. é. Évek óta ktoróbált, fájdalomcsillapil^ házi szer köszvé jok ell Kapható és idegbagyogypre ügyeliiatározotejezni: Fő letét: kerül, gyógyszertár Korneuburgban. 7-2 palaczk 60 kr Kwizda-féle köszvényf

olyadék. 1 I TUHHER JÁNOS gyógyszerész | Szepes-Bélán. Ajánlja országszerte ismertjlkitünő minőségű gyártmányait : édes és kesernyés I£áiffcáti boróka borovicska 1 kosárüveg 3% liter Ártalommal 2 frt 85 kr. gyomorbájöknáRkitünő hatású D^** Kárpáti nö^lény keserű | 1 literes üveggJi 1 frt 20 kr. | Részletes árjegyzéket kifánatra szívesen küldök.