Esztergom és Vidéke, 1894
1894-08-12 / 64.szám
Ő eminencziája bíboros prímásunk nemes áldozatkészsége az állandó dunai híd eszméjének megvalósítását csak napok kérdésévé tette. Országos vasúthálózatunk egyenes összeköttetésbe hoz a fővárossal s az ország minden vidékével. Városunk egyesítése már nem tartozik az óhajok sorába. Uj gyártelepek keletkeznek, uj vállalatok létesülnek, mindannyi eszközei a vagyonosodásnak, csak fel kell azokat használni, nem pedig a pesszimizmus szavaival azok termo rügyeit elfonnyasztani. Szemhatárunkba esik a Duna melletti Nagymaros. Mi tette e helyet Budapest nagyrészének nyaraló telepévé? Lakosainak példás szorgalma, tisztaságérzéke, vállalkozási szelleme. Hasonlítsuk össze e szerény községgel Esztergom gyönyörű tájképét, lombos erdeit, szigeti sétányait, gazdag gyógyforrásait és önkéntelenül meg van oldva a kérdés, mit kellendjen Esztergom jövője érdekében tennünk. A budapest-esztergomi közvetlen vasúti összeköttetés biztos tudatával készítsük elő városunkat már most a fővárosi közönség keresett üdülő helyévé. Áldozzunk valamit a szépészeti érzéknek; szüntessük meg a köztisztaság ama botrányos állapotát, melyet a hatóságok közönye, egyes lakosok indolentiája iránti elnézéssel oly nagyra nevelt, de különösen tárjuk fel és tegyük hozzáférhetővé városunknak természetadta gazdag kincseit I A helyi lapok utóbbi számaiban találkoztunk egy eszmével, melyet figyelmen kivül nem lehet hagynunk. Jeleztetett ugyanis, hogy az esztergomi takarékpénztár az úgynevezett Malya-féle fürdőket megvette. Utána jártunk e hírnek s meggyőződtünk, hogy e vétel prefekt dologgá vált, s hogy e vételnél az intézetet nem a közvetlen haszon, sem a spekulátió kalkulusa, hanem tisztán városunk jövő felvirágoztatásának czélzata vezérelte. Esztergom hőforrásai bármily régóta ismeretesek, és bármennyire méltányolták azokat a tudományos szaktekintélyek, be kell vallanunk, hogy eddig az elhanyagoltság állapotában maradtak. Örömmel üdvözöljük tehát a takarékpénztár azon kezdeményező lépését, mely az ügyet áldozatok árán Esztergom és környékének kincses bányájává óhajtja ejleszteni. Midőn azonban e felett örömünknek kifejezést adunk, nem tartózkodhatunk annak jelzésétől, hogy e törekvés hiú ábránddá fog törpülni, ha a hőforrások megszerzése bár egyelőre nem is nagyobb szabású konczepcziókkal, de legalább oly intézkedésekkel nem párosul, melyek eltekintve a források ügyétől, már régen, igen régen végrehaj tandók lettek volna. Ily intézkedés a város központjában a „Fürdő" vendéglővel szomszédos területen levő épület-faraktár eltávolítása. Nem hihetjük, hogy a tűzvészek ily telepe továbbra is íentartathassék, s reméljük, miszerint a városok egyesülése kérdésének megoldásával kapcsolatosan az ottani környék lakóinak e réme is el fog jelenlegi helyéről költözni. És ime erre mily kedvező alkalom nyílnék az által, hogy a jelzett faraktár területét a Malya-féle fürdőtelep kibővítésére és parkká átalakítására a takarékpénztár megszerezné. Jól ismerjük a méltóságos fökáptalan nemeslelküségét, mely a közügyek, a közczélu vállalatok támogatása elöl soha el nem zárkózik, s azért meg vagyunk győződve, hogy ha a takarékpénztár a jelzett faraktári terület megvétele iránti ajánlattal a fökáptalanhoz fordulna, ez ajánlat nem fogna ott oly felfogással találkozni, mely e vételt az egyéni haszonlesés avagy spekuláczió tényének minősítené, és nem fogna ott oly válaszban részesíttetni, mely a visszautasítással egyértelmű lenne. Ellenkezőleg biztosan hisszük, hogy oly czélzat, mely a szóban levő faraktári területet áldozatok kímélése nélkül egy diszes parkká átalakítani s Esztergom közsétányai hiányát némileg pótolni szándékozik, a fökáptalan által nem csak méltánylásban, de a kivitel. elősegéllése tekintetében teljes készséggel anyagi előnyei háttérbe szorításával támogatásban is részesíttetnék. Ajánljuk tehát első rendben az Esztergom forrásügyeit felkaroló takarékpénztárnak a „Fürdő" vendéglő mögötti úgynevezett „fáskert" területének megszerzését. —y. ~ HÍREK. Esztergom, aug 11. — A herczegprimás augusztus 12-én Balaton-Füredről Budapestre érkezik. Innen hétfőn Esztergomba jön, hogy a Nagy-Boldogasszony bucsu napján a bazilikában pontifikáljon. Esztergomból másnap viszszatér a fővárosba és többé nem is megy Balaton-Füredre. A herczegprimás fog pontifikálni a király születése napján, augusztus 18-án a budavári Mátyás-templomban tartandó istentiszteleten és Szent István napján is. Szeptember 6-án pedig a herczegprimás Balassa-Gyarmaton lesz, ahol aznap a katholikus klérus tisztelgő küldöttségét fogja a király elé vezetni. Az esztergomi primási palotában nagy előkészületeket tesznek az egyház-fejedelem fogadtatására. NapQK óta tisztogatnak a régóta árvaságban levő főpapi palotában, hogy a / egyháznagy megérkezésére minden kendben legyen. — Személyi hír. Márkus József, Budapest székes-fővárosi polgármester, apósa Feigler János megyei árvaszéki ülnök látogatására városunkba érkezett és itt több napot töltött. — Esküvő. G og o 1 a Margit tanítónőt a kir. városi templomban oltárhoz vezette Vinkler Ferencz, illavai fegyintézeti tisztviselő. — Egyházi kinevezések. A király a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter előterjesztésére: a beszterczebányai székes káptalanban Hulényi István székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra és Vissnyovszky László mesterkanonoknak a székesegyházi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő mesterkanonokságot Gürtler József zólyomi esperes-plébánosnak adományozta, továbbá dr. Aschenbrier Antal czimzetes udvari káplán és budapesti-tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárnak a Boldogságos szűz Máriáról nevezett esztergommezei czimzetes apátságot, Lollok Lénárd budapest-lipótvárosi plébánosnak pedig a Boldogságos szűz Máriáról nevezett topissiai czimzetes prépostságot adományozta. — Iskolaszék. A legutóbbi közgyűlés tanitóválasztásai következtében az iskolaszék csütörtökön délután ülést tartott, melyen Litsauer Sándort a fiúiskola második, Magyary Gizellát pedig a lányiskola ötödik osztályának tanításával bizták meg. — A hivatalnok kb'r úgy lászik mégis meg fog alakulni, legalább erről tudosit egy meghívó, mely az érdeklődőket és belépni szándékozókat augusztus 15-én d. u. 4 órakor a megyeház nagyterméban tartandó alakuló közgyűlésre hívta egybe. A tárgysorozat a következő lesz: Az alapszabályok felolvasása és elfogadása. Tisztikar és választmányi tagok megválasztása. Egyéb szükséges intézkedések megtételére vonatkozó indítványok. — Az uj üveggyár nagy apparátussal épül, ugy hogy hetenként 1500—2000 frt napszámot fizetnek ki. Sokkal intenzivebb alakot öltene a munkálat, ha elegendő vízzel rendelkeznének. Vízszállításért hetenként 140—150 frtot fizetnek s mégis érezhető a vízhiány. Most van ásás alatt egy hatalmas kerületű kut, mely máris szolgáltat vizet, de az ásást mindaddig folytatják, mig a kavicsrétegre nem érnek, s ahhoz már másfél méternyire vannak. Az olvasztó-épület alapfalai elkészültek s a mint a vizben bővelkedni fognak, megtízszerezik a kőművesek számát és rohamosan kerülnek tető alá az épületek. — A milleniumi helyibizottság ma délután a városház tanácstermében ülést tartott. — Kinevezések. A herczegprimás Kisfaludy Zsigmond hely. alesperes plébánost ugyanezen kerület rendes alesperesévé és K u d 1 i k János püspöki (pozsonym.) plébánost Somorja-kerület h. a lesperesévé nevezte ki. — Az egyesítés. Szentgyörgymező község képviselő-testülete e hó 9-én gyűlést tartott a városrészek egyesítése ügyében. Többek felszólalása után (Bádi, Gere képviselők, Bedö községjegyző, Dr. Berényi Gyula) a közgyűlés 22 szavazattal 1 ellenében, pártolta az egyesítés eszméjét. Es ezzel az utolsó akadály is elhárult az egységes Esztergom útjából. Különös érdeme van Bedő szentgyörgymezei jegyzőnek, az ottani nehezen mozgatható elemek megnyerése körül. — A primás és birtokai czím alatt a „Magyar Hirlap" mai száma érdekes czikket közöl. Főbb adatai a következők r Vaszary Kolos herczegprimás gazdatisztjeihez körlevelet intézett, amely talán új fordulatot von maga után a bérlet ügyében. E körlevélben ugyanis a herczegprimás biztosítja a gazdatiszteket, hogy ö mindenkorra szívesen lemond a bérletről, ha a gazdatisztek jótállanak évi 360,000 frt jövedelemről, vagyis annyiról, amennyit Batthyány gróf a bérletért adni hajlandó! E kérdés megvitatására ma, szombaton, délután ül össze az úgynevezett számtartói értekezlet, mely minden negyedévben ül össze az uradalom belső ügyeiről tanácskozandó. Ez értekezleten L ó s k a y Jeromos főkormányzó elnöklete alatt még csak Hanny Béla igazgató és a három számtartó: Czibulya, Usztanek, Thurner vesz részt. A hangulatra vonatkozólag a M. H. levelezője arról értesült, hogy a tisztek hajlandók a 360,000 frtot garantírozni az esetben, ha a prímás a jószágok kezelésében szabad kezet enged nekik. Amit a birokok a 360000 frton felül jövedelmeznének, azzal gyarapodnék a rendelkezési alap, melyből a gazdatisztek százalékot kapnak és amelyből rosszabb terméssel járó esztendőkben a veszteséget fedezhetnék. — Elmebeteg parasztasszony. A városi kórházba Gazdag Józsefné nevű pilismaróthi elmebeteg parasztasszonyt hoztak be. A szegény asszony búskomorságban szenved. — Villamos kiállítás. A villamerövel hajtott kisipari gépek budapesti kiállítására, a keresk. minister azon kedvezményt adta a vidéki iparosoknak, hogy a mennyiben egyszerre legalább 10- en a kereskedelmi és iparkamara igazolványával ellátva utaznak, a vasúton a közvetlen alsóbb osztályra váltott jegygyei utazhatnak, illetve a III. osztályon félj : gygyel. E feltétel betartása a visszautazásnál nehéz volt, mert néha ugyanazon vonatnál 10 igazolványos iparos nem találkozott s igy visszajövet teljes menetdijat kellett az iparosoknak fizetni. E miatt panasz tétetvén, a miniszter úgy intézkedett, hogy a Budapestre utazott vidéki iparosok a visszautazásnál egyenként és külön-külön, alacsonyabb kocsiosztályra szóló menetjegygyei a közvetlen felsőbb kocsiosztályban, a III. kocsiosztályban pedig III. oszt. féljegygyei utazhassanak bármely személyszállító vonaton feltéve, hogy ezen visszautazás czéljára az illetékes kamara által egyénenként kiállított és a kiállításra való utazás tényét tanúsító igazolvány birtokában vannak. — Merénylet Párkányban. Csütörtökön roppant feltűnést keltő merénylet történt Párkányban. S i n g e r Bernát, ottani fiatal fakereskedönek Laczkó Bálint ipolybéli földműves már négy év óta tartozott faárukért. Singer humánus kereskedő, nem igen sürgette a tartozást söt Laczkót, mikor megszorult, többször pénzzel kisegítette. De észrevette, hogy Laczkó az utóbbi időben pazarul költezik, iszik, dorbézol. Erre sürgetni kezdte a tartozást, s mikor amaz nem mutatkozott hajlandónak a fizetésre, Szabó Titusz párkányi ügyvéd által beperelte Laczkót. Tegnapelőtt Laczkó beállít az ügyvédhez, és kinyilatkoztatta, hogy fizetni fog. Együtt átmentek a fakeresködöhöz elszámolás végett. Pár szó után Laczkó belső zsebébe nyul, azon nesszel, hogy onnan pénztárczáját veszi elő, de nem azt, hanem egy revolvert* hámoz ki és Singer fakereskedőre szegezi. A fegyver eldördül, de a golyó nem talál. Szabó Titusz ügyvéd Laczkóra kiált, majd segélyért kimegy a szobából. A kereskedő a merénylő elől a szomszéd sötét szobába menekült, Laczkó utána. Itt valóságos dulakodás fejlődik ki köztük. A merénylő még kétszer rálőtt Singerre, az utolsót egyenesen homlokának czélozva. E lövés golyója keresztül fúrta az ablakot és az udvarra ment ki. Végre sikerült Síngernek torkon ragadni Laczkót, leteperni a földre, mikor Szabó ügyvéd segítséggel visszatért s a dühöngöt ártalmatlanná tették. Esetleg épen csendőrörjárat ment arra, ezek Laczkót megvasalva a muzslai szolgabiróság börtönébe kisérték. A merénylő a revolvert Brutsy Gyula esztergomi kereskedőnél vásárolta, és kijelentette a szolgabiróságnál, hogy először hitelezőjét, aztán magát akarta agyonlőni. A kereskedőnek semmi baja sem történt, mit a kedvező véletlennek, de leginkább saját lélekjelenlétének, bátorságának köszönhet. — Restauráczió a füzitói állomásnál. Spielhacsek Ödön virág- és műkertész a füzitői vasút esztergomi pályaháza mellett lévő kertjében 8000 frt költséggel házat építtet, amelyben az állomás étterme fog elhelyezést találni. Az épitőbizottság ma délután szemlélte meg a telket és adott az építésre engedélyt. — Verekedés. Mult vasárnap éjjel Juhász Ignácz tabáni földműves szeretőjét kisérte haza, mikor két parasztsuhancz, Meszes Lajos és Meszes József megtámadta az utczán. A két hős ifjú — bizonyosan féltékenységből — Juhászt agybafőbe verte. A megtámadott Tóth Pista József házába menekült, ide azok nem tudtak bemenni, tehát tehetetlen dühökben beverték a ház ablakait. Juhászt eszméletlen állapotban a rendőr-őrjárat vitte haza. A két Meszes különben jó madár. Hatóság elleni erőszak miatt 7 hónapi fogházra vannak már elitélve, és e hó 20-án kezdik meg fogságukat Komáromban. Most legalább még tovább ülhetnek. — Zongora-akrobata. Milanóban csodálkozva beszélnek a 27 éves Cravagni zongorás bravúrjáról, melylyel roppant feltűnést keltett. A fiatal zongoraművész ugyanis fogadást tett, hogy 24 órán keresztül szakadatlanul játszik a zongorán, a nélkül, hogy egy pillanatra is pihenőt tartana és Cravagni fényesen megnyerte a fogadást. Tegnapelőtt esti 11 órakor kezdett el játszani és szünet nélkül játszott tegnap éjfélig. Keze nagyon megdagadt ugyan, ö azonban nem fáradt el és kijelentette, hogy 1000 Uráért még hat órán át szívesen folytatná a játékot. Játékára nyolcz zenész figyelt, a kik közbe-közbe kávéval, tojással és sonkával etették* — Örült a templomban. Uhlárik József nevű privigyei csizmadia legény Pestről Esztergomba jött, és batyujával a hátán egyenesen a bazilikába állított be, hol épen mise folyt. Megállt a főoltár előtt és vetkőzni kezdett. Különös viselkedése feltűnt, látták, hogy elmebeteggel van dolguk, a csendörökért telefonoztak. Ezek csak nagy nehezen tudták a templomból eltávolítani. A városi kórházba szállították, ami csak nagy erőfeszítés után sikerült, mert a beteg folyton dühöngött. — Állami utak és a gyümölcsfa-termelés. Már a mult esztendőben elhatározta a földmivelésügyi m. kir. miniszter, hogy a szélesebb állami utakat részben gyümölcsfákkal fogja beültettetni. E czélból már is kirendelték a szakértőket annak megítélése végett, hogy az utak mentén tekintettel a talaj minőségére s a vidék fekvésére, milyen gyümölcsnemeket kell ültetni. A fenálló állami faiskolák lesznek hivatva, hogy ezt a tervet, melyre röviddel ezelőtt még csak gondolni sem lehetett, keresztül vihetövé tegyék. — Vizbefult. Tökei Antal Esztergom kir. városi lakosnak Ferencz nevü 16 éves fia, f. hó 7-én reggel s / 4 8-kor a Kis-Dunába fult. Előbb a lovait megúsztatta, s miután a partra vezetett lovakat
