Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-08 / 95.szám

déseket szenvedett. Jelenleg lakásán ápolják. — Halálozás. Szalay György növendék-pap VII. gimnazista halottak napján hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének felvétele után elhunyt sorvadásban. — A bélyegellenó'rzó' közeg az állam részéről az idén Zsarnóczay László pénzügyi segédtitkár volt, ki hivatalos működését szombaton végezte Esztergomban. , — Hymen. Áldori Zelmát, Dr. Áldori Mór orvos leányát, e hó 19-é vezeti oltárhoz az esztergomi izr. templomban Schwarz Izidor budapesti állatorvos. — Győr Baross Gábornak. Győrből irják, hogy a város közönsége pártkülönbség nélkül szép ünnepet rendezett volt képviselője, Baross Gábor emlékezetére. Felavatták a Baross-utczát, amelyben minden ház lobogókkal és szőnyegekkel volt diszitve. Az ünnepies programmot az Ének és Zeneegyesület kezdette meg a Szózat eléneklésével. Majd Szüts Árpád városi tanácsos hazafias beszédben emlékezett meg a nagy érdemekről, amelyeket Baross Gábor az ország iránt szerzett. A beszéd után a közönség elénekelte a Himnuszt, amivel az ünnep végződött — A kereskedő ifjak estélye. A kereskedő ifjak egyesülete e hó 5-én, mint november hó első vasárnapján, tartotta ezidei második estélyét. A közönség zsúfolásig megtöltötte a postaépületben lévő szűk termet. A közönség nagy része hölgyekből állott. A hangverseny első pontja volt: 'Hunyady-induló Ábrányitól, zongorán négy kézre előadták Brenner Luizka és Juliska úrhölgyek. A biztos nyugalommal megjátszott darabot csendes figyelemmel hallgatták. Perepatits Zsigmond „Zách Kláráit szavalta Arany Jánostól. Erre P er é n y i Irma úrhölgy több válogatott népdalt énekelt erőteljes, szép hangján ; a nagy tetszéssel fogadott éneket dr. Perényi Kálmán kisérte zongorán. Bárdos Rémig fÖgymnasiumi tanár „Egy kis nyelvészkedés" czimű érdekes, mulattató és tanulságos felolvasását mindvégig élénk és lankadatlan figyelemmel kisérték. Amst etter Imre „A király esküje" czimü költeményt szavalta Petőfi Sándortól, mely után Feigler János Chopin „Nocturne"-jét játszotta hegedűn, zongora-kiséret mellett; alig szorul említésre, hogy az előadás épp oly kiváló volt, mint Feigler előadásai rendesen. Végül Weisz Mór igen ügyes előadással mutatott be egy magánjelenetet: „Oh azok a nők 1" — Következett a vidám táncz, mely csak éjféli egy óra után ért véget teljesen. A négyest negyven pár tánczolta. Általában el lehet mondani, hogy az estélyt elejétől végig a legkitűnőbb hangulat lengette át. — Esküvő. Schönfeld Arnold váczi tanitó vasárnap vezette oltárhoz menyaszszonyát, Láng Irma kisasszonyt az esztergomi izr. templomban. — Esztergom-megyei régészet. Réc s e y Viktor esztergomi tanár, a magyar tudományos akadémia tagja, az akadémia ma este tartandó rendes havi ülésében igen érdekes felolvasást fog tartani, melynek tárgya bennünket esztergomiakat annyival inkább is érdekelhet, a mennyiben a tudós tanár az esztergommegyei újabb régészeti leletekről fog értekezni. R é c s e y mutatványokkal fogja kisérni a felolvasást. — Waídkirch ezredes, ki — mig ezredével Esztergomban tartózkodott — társadalmi életünkben igen kedvelt alak volt, jelenleg súlyos betegen fekszik Pozsonyban, hol nyugalomba lépése óta tartózkodik. — Tervezett mulatság. A budapesti egyetem esztergomi származású hallgatói mulatságot szándékoznak rendezni a jövő farsangra a mensa academica javára. E hir ugyan még megerősítésre szorul, mégis közöljük, mert reméljük, hogy •— ha a szép tervről szóló hir még ez idő szerint alaptalan — legalább e néhány sorunk ráinditja az ifjúságot, az alaptalan hirt alapossá tenni. — Eljegyzés. G 1 ó z e r Adél úrhölgyet, Glózer soproni főkapitánynak leányát a mult héten eljegyezte G e i s z 1 e r József magdeburgi iró- és lapszerkesztő. — Az országos iparegyesütet jubiláris diszérmei. Iparos olvasóinkat figyelmeztetjük, hogy az országos iparegyesület jubiláris diszérmei a mult hó végére elkészültek. Az érmek jelentékeny nagyságúak, kivitelűk rendkívül sikerült s igy a munka allegorikus babér- és cserkoszoruban jelvényeit feltüntető csoport, valamint a munkát megjutalmazó és dicsőítő géniusz kidomboritása teljesen megfelel a műizlés magasabb követelményeinek. Minden iparosnak műhelyét disziti ily érem, a melynek a mellett ipartörténelmi jelentősége is van. Felhívjuk rá iparosaink figyelmét, hogy az érmet az iparegyesület ötven-éves működésének méltatására való tekintettel is szerezzék meg. Egy érem ára diszes tokban tiz forint. — A zirczi apát a népnevelésnek. Vajda Ödön a zirczi apát, mióta csak elfoglalta magas állását, a közoktatás buzgó s hatékony előmozdítójaként tündököl alkotásaival. A Bakonyban csak nemrég emeltetett czélszerü és diszes iskolát az eplény-pusztai tanköteleseknek. Ujabban pedig Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának, gr. Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt, tegnap nov. 6-án, tartott rendes havi ülésén a megyei kir. tanfelügyelő az apát elhatározásáról tett jelentést, hogy a kegyuraságához tartozó Akli és Eplény pusztákon és Soóly községben a róm. kath. tanitói állásokkal járó fizetést mindenütt fölemeli 300 frtra, h°gy 'gy a Bakony ezen félreeső helyeire is tanképesitett tanitók legyenek alkalmazhatók. Ezenfelül elhatározta, hogy Zirczen, mint székhelyén, a milleniumra saját költségén leányiskolát s vele kapcsolatosan kisdedóvodát fog felállítani s azok fentartásáról egyszer mindenkorra gondoskodni. A közigazgatási bizottság lelkes éljenzéssel vett tudomást az apát ezen nemes elhatározásáról s dr. Fenyvessy Ferencz bizottsági tag indítványára a bizottság jegyzőkönyvileg köszönetet és elismerést szavazott a derék tanügybarátnak. — Jókainak a magyar mérnökök. A magyar mérnök- és épitész-egyesület műés középitési szakosztályának legközelebb tartott ülésén Nagy Virgil azt a javaslatot terjesztette elő, hogy Jókai Mórnak az „Uj földesúr" czimü regénye egyik föalakját: Garamvölgyi Aladárt, a ki tipikus magyar mérnök alak, az egyesület mintáztassa meg valamely magyar szobrászszal, Öntéssé bronzba és a szobrot nyújtsa át küldöttségileg Jókai Mórnak, irói jubileuma ünnepén. Többen attól tartottak, hogy a szobrásznak nem fog sikerülni a kívánt tipus megtalálása s ezért Alpár Ignáez azt javasolta, hogy olyan diszalbumot nyújtsanak át az ünnepeltnek, a melyben minden nagyobb mű rajza benne legyen, a melyet az utolsó 50 évben Magyarországon magyar mérnökök és építészek teremtettek. Ney Béla azt az eszmét is fölvette, hogy Jókait válasszák meg az egyesület disztagjául és nyújtsanak át neki díszoklevelet. Többek hozzászólása után elhatározták, hogy mind a három javaslatot a választmány elé fogják terjeszteni. Ez ügyben a választmány november hó 8-ikán este 6 órakor tart ülést. — A garam-völgyi vasút ügye. Lukács Béla közlekedésügyi miniszter minap fogadta Barsvármegye küldöttségét. A küldöttséget Kazy János, Barsmegye főispánja vezette, ki a garamvöl gyi vasút létrehozatalának — az eszme keletkezése óta — legbuzgóbb apostola s a ki megismertette a miniszter előtt e vasúthálózat feladatát ugy országos, mint a vidék érdekeinek szempontjából. — A miniszter kijelentette, hogy ö szivén hordja a garam-völgyi vasút „ügyét s a törvény értelmében, a költségvetés keretén belül, anyagi támogatásban is részesiti azt; óhajtandó azonban, hogy a vállalati akczió realizáltassék. — A küldöttség teljes megelégedéssel fogadta a miniszter kijelentését s a miniszter által jelzett czél megközelítése szempontjából a főispán még ugyanazon nap értekezletet hivott Össze, melyen az ő lelkes felhívására abban történt megállapodás, hogy mig egyrészt Barsvármegye közönsége, egyes városok részvételével gondoskodik a hiány fedezéséről, másrészt a vállalkozók hat hét alatt a kaueziót okvetlenül letegyék. — A kolera Komáromban. A hónap elején már azt hitték Komáromban, hogy a kolera náluk végleg megszűnt; de csakhamar kitűnt, hogy korai volt örömük, mert a valóság a kellemes hitet nyomban meghazudtolta. Mult szombaton a hajnali órákban a ezitrom-utezában Kefey Jánosné szül. Szalay Mária a kolera tünetei között megbetegedett és beszállittatván a járványkórházba, ott még aznap délután 5 órakor meghalt. A házat azonnal zár alá vették és alaposan fertőtlenítették, de miután ujabbi betegedés nem történt, október 31-én a zár alól feloldották. — Winár állomás megnyitása. A m. kir. államvasutak igazgatóságának közlése szerint az eddig csak kocsirakományi teheráru forgalomra berendezett Winár állomás ez évi október 20-tól a gyorsas darabáru teherforgalomra is megnyittatott. — Rongynemüek eladása. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága a kerületében 1894. évben összegyűlendő s nélkülözhető rongyok, ágynemüek zsákanyagok, csomaglóvászon és kötélhulladékok eladása czéljából a pozsonyi cs. és kir. katonai élelmezési raktár hivatalos helyiségében (Gundulics-utcza) f. évi november hó 10-én délelőtt 10 órakor nyilvános versenytárgyalást tart, mely alkalommal ugy a szóbeli, mint a zárt írásbeli ajánlatok figyelembe fognak vétetni. — Influenza. Mint hírlik, városunkban egy idő óta többen betegedtek meg influenzában. — A vasutasok új egyenruhát fognak kapni s a reform már a jövő évben életbe lép. Ünnepélyes alkalmakkor leendő viselésre diszöltözetet is fognak kapni. Az új öltözet barna nadrágból, sötétkék blúzból és szintén sötétkék atillából fog állani. Az atilla lehajtott gallérral lesz ellátva s rajta ugyanolyan sujtás fog diszleni, mint a honvédtisztek atilláján. Az egyenruhát oldalfegyver fogja kiegészíteni. A rangfokozatot csillagok fogják jelezni. — Gilvács állomás forgalmának korlátozása. A m. kir. államvasutak igazgatósága tudatja az érdekeitekkel, hogy Gilvács állomáson helyben csupán gyorsáru küldemények adhatók fel és le, ellenben darabáru és kocsirakományi teheráru-küldemények fel- és leadása azon állomáson helyben nem eszközölhető. — Pályázat pályafentartási fák szállítására. A m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetösége értesiti lapunkat, hogy az 1894. évben szükségelt 142.900 m

8 jegenyefenyö-deszka, 43280 m

3 szétmetszetlen puha deszka, 130.000 m

s faragott puhafa, 276.860 m

3 faragott tölgyfa, 7950 m

8 erdei fenyőpalló, 66,430 m

8 jegenyefenyőpalló, 20,560 m

3 tölgyfapalló, 24,000 m

3 puha szálfa és 1000 drb. puha kerítésoszlop szállítására nyilvános pályázatot hirdet. Pályázni szándékozók Írásbeli ajánlataikat ez évi november hó 29. napjának déli 12 órájáig a fenti üzletvezetöség I. osztályához nyújthatják be. — Pályázat fenyőtalpfa szállítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága a vonatai részére 1894. évben szükségelt 10,000 drb. 2.7 m. hosszú, 15 cm. vastag és ugy alul, mint fölül 30 cm

: széles erdei szuroklucz- vagy vörös fenyőfából készült telítetlen első rangú talpfa szállítására pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok f. évi november hó 21. napjának déli 12 órájáig az anyag- és leltár beszerzési szakosztálynál nyújtandók be. — A ki a más földjén legeltet. Nóvák István mezörendőr Gáliczky József esztergomi lakost tegnap délután 2 órakor rajtakapta, hogy a más földjén legeltetette az ökreit. Utasította Gáliczkyt, hogy menjen el onnan s hajtsa el a marhákat; figyelmeztette egyúttal, hogy a más jószágán legeltetni tilos. Gáliczky azonban nem engedelmeskedett s ellenszegülésében annyira ment, hogy dulakodásra ment a mezőrendörrel s öt homlokán megsebesítette. A mezörendőrnek a puskája is eltört a dulakodás közben. A dolog mindjárt aznap az esztergomi rendőrkapitányság elé kerülvén, a kapitányság intézkedett, hogy a kihágás kellőleg megtoroltassék s az idegen vagyon megsértése a jövőben megakadályoztassák. — Rakonczátlanság. E hó 5-én este 9 óra táján Ladányi József, Ujváry Imre, Trekánszki István és Szedner Ferencz több társaikkal együtt összegyülekeztek a Gohér-utczán Tirner Károlyné lakása előtt s ökleikkel kezdték döngetni Tirnerné ablakait, miközben mindenféle illetlenséget kiabáltak, férjét hivták, hogy jöjjön ki, majd elbánnak ők vele. Tirnerné azt beszéli, hogy ez a csúfos botrány nemcsak ezen egy estén történt, hanem három hét óta folyton ismétlődik s a rakonczátlanok folyton zavarják nyugalmát. Tirnerné az illetőket tegnap bepapanaszolta a rendőrkapitányságnál, mely közülök tegnap le is tartóztatott néhányat. — Mi a különbség? Egy úrtól, ki Francziaországban kezdte s Magyarországon fejezte be tanulmányait, azt kérdezte valaki: „Mi a küíömbség a franczia és magyar diák közt?" Az illető ur azt felelte : „A franczia diák szívből tudja, a mit megtanult, mert a leczkét s a v o i r par coeur tanulja. A magyar diák azt, a mit megtanult, fejből tudja." — Jókai nótája. A „Zombori Hirlap" tárczájában Fiagra Vilmos érdekesen irja le, hogy hallotta egyszer Jókai kedves nótáját, a mint a koszorús iró maga eldalolta. Visi Imrének volt egyszer párbaja, beszéli el a tárczairó, s párbaj után pedig áldomást ittak, a segédeken kivül ott volt Jókai Mór, Hegedűs Sándor, Frecskay János és Odry Lehel. A vacsoránál Jókai kérésének engedve, Odry dalra gyújtott. Egyszerre megszólalt Jókai: — Mind szép ez, öcsém, de hát tudod-e az én nótámat? S megmondta Odrynak, hogy melyik az ő nótája. Odry azt felelte, hogy ezt a nótát ö nem tudja. — Megálljatok — felelte Jókai — majd eldalolom hát én. És ekkor a médiumra ment s szívhez szóló, érczes hangon elénekelte kedves nótáját, melynek szövege a következő: «Korcsmárosné nekem halat süssék kend, Az asztalra citronyos bort tegyék kend, Az ajtóba istrázsát állítsák kend, Ha zsandár jön, híradással legyek kend.» • — Érdekes! Mi érdekes ? A Heckscher József hamburgi bankár kimutatása, mely lapunk mai számának hirdetései közt olvasható. E bankház a helyben és a környéken kapott megbízások gyors, pontos és hallgatag teljesítése által oly jeles hírnévre tett szert, hogy a jelzett hirdetésre olvasóinkat e helyütt is bátorkodunk figyelmeztetni. IRODALOM. — Jókai „Magyar Nábobjának" illusztrált kiadásából a 16. (utolsóelőtti) füzet jelent meg az Athenaeumnál egy szines aquarell és számos szövegképpel. A füzet ára 40 kr. — „Nemzeti iskola" czim alatt B enedek Elek szerkesztésében és kiadásában hetenként megjelenő tanügyi lap indul meg november végén, a lap — mint halljuk — első sorban a tanárok és tanitók (tanítónők) erkölcsi és anyagi érdekeinek lesz minden tekintetben független szószólója. Előfizetési ára 4 frt. Előre is ajánljuk a nemsokára megjelenő mutatványszámot a tanügy embereinek figyelmébe. — Az Athenaeum „Képes Irodalomtörténet"-éből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 12-ik füzet. Nagyobb részét Széchy Károly, a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet tanárának, dolgozata foglalja el Zrínyi Miklósról, a XVII. század e nagy alakjáról, ki mint hadvezér és politikus, költő és hadtudományi iró egyaránt, kivált kortásai közül. Széchy tanulmánya felöleli egész működését, oly széleskörű tudással s oly mélyreható ítélettel méltatván azt, hogy e dolgozat mindenkor számot fog tenni a Zrínyi irodalomban. A füzet második czikkében R u p p Kornél: „Gyöngyösi és Listi László" czim alatt még csak Gyöngyösi életéről szól, összegezvén a kutatások eddigi eredményeit. A füzetet számos szövegillusztráczió disziti, u. m. Esterházy Miklós nádor arczképe, a csáktornyai vár, a „Szigeti veszedelem" czimképe. Szigetvár a XVI. században, a hires eszéki hid és erődítmény, melynek elfoglalásához Zrínyinek oly nagy dicsősége fűződik, Új-Zrin vára, melyet a költő építtetett és a Zrínyi-emlék a kurzsaneczi (most Zrinyi-falvi) erdőben; a második czikkben eddig Gyöngyösi arczképe és aláírása. — Külön mellékletül : Geleji Katona hires Öreg G r ad u a 1-ja s Zrínyi Miklósnak egy nagyobb alakú remek arczképe van mellékelve a gr. Apponyi Sándor-féle gyűjteményből. _ E sz

ép vállalatból minden füzet ára 40 kr. Kapható minden könyvkereskedésben. Szerkesztői üzenetek. P. F. Dorog h. Semmi kifogásunk ellene, ha az emiitett levelet a gyűlésen felolvasni méltóztatik. Megjegyezzük még, hogy ama munkatársunk okt. l-töl végleg kivált lapunk kötelékéből. — V. G. G y S z a t m á r. A most küldött némi javítással bevált. Legyen szerencsénk máskor is. — C s. S. Budapest. A lap az uj czimre megy. Üdvözlet! Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.