Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-13 / 84.szám

baja nem esett töle. Erre bevett egy porczió vajat, borsot, sőt egy pakli kaliforniai gyufát is, s hogy mindezen jóféle dolgokat egyszerre élvezhesse, mindig egyszerre egy kanál vajat, egy kanál sót, egy kanál borsot s három vagy négy szál gyufát vett a szájába. (Meg kell jegyeznem, hogy a kicsike nagyon szereti a svéd gyufát is, s ha szerit ejtheti azt eszik, de legjobban örül, ha kaliforniai gyufával lakhatik jól; ez kitünö reklám a kaliforniai gyufának, annál is inkább, mivel gyermektől ered, a ki még nem tud hízelegni.) Azután szappant vett elő, jól megmosta a fejét, s mikor evvel a müvelettel elkészült, megette a maradék szappant, a szappanos vizböl pedig beszopott anynyit, a mennyi csak fért belé. Felállt, odament a tehén mellé s a farkát bizalmasan húzogatni kezdte, mig a tehén fejen nem rúgta. Pihenőkor, nem lévén a kis „öröm"-nek semmi különös tennivaló szándéka, avval mulatott, hogy felmászott egy háztetőre s legurította magát. Persze, ilyenkor jól megütődött. Nem nagyon vagyok ismerős a gyerekek szokásaival, hát meglehet, hogy túlon-túl meglepőnek irtam olyas dolgokat, a miken az, a ki a gyerekeket ismeri, nem is nagyon álmélkodik. Alig hiszem azonban, hogy ilyen ember létezik, ismételem tehát, hogy az én tudósításom szoros igazságon alapszik s a ki ebben kételkedik, annak megmutatom azt a gyereket. Meg vagyok győződve, hogy mindent lenyel, amit adnak neki (kivéve talán kovácsüllöt, kalapácsot), s leugrik akármilyen magasból. (Persze tekintetbe kell venni, hogy hajlandó a fejelágyára esni, azért is vigyázni kell, hogy jó magasra vigyék, mert csak akkor ugorhat kedve szerint.) Úgy látszik azonban, messze tértem tárgyamtól; azért is minden további bizonyítás nélkül ujolag kijelentem ama meggyőződésemet, hogy nem minden pubika szépség foglalatja és nem mindig kész öröm. HÍREK. Esztergom, okt. 12. •— A hid ügye. Esztergom város képviselő testülete szerdán délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében H e 1 c z Antal polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a kereskedelemügyi miniszter leirata képezte az állandó Duna-hid építése ügyével kapcsolatos intézkedések ügyében. A polgármester megnyitván a közgyűlést, előadta, hogy a városnak a fejlődésére nézve oly nagyfontosságú munuentális alkotással összefüggő kérdésekről határozottan nyilatkoznia kell. Első kérdés a hídfeljárók létesítéséhez szükséges terület megszerzése, melynek pénzügyi részét a közgyűlés úgy oldotta meg, hogy a terület megszerzéséhez a a királyi város 65 °/

0-kal, a többi három város 35 °j

0-kal járuljon. Második kérdés a feljárótól a Lörincz-utczáig tovább vezető uté. Kétségbe vonható lévén ezen útnak tisztán közúti jelentősége, a közgyűlés azt határozta, hogy ahhoz útadón kivül egyéb alakban nem járul annál is inkább, mivel a városra egyéb teher hárul : ezen útnak a városban leendő folytatása. A hídfőnél létesítendő szabad terület kérdésében a közgyűlés úgy intézkedett, hogy az kisajátítás utján szereztessék meg s a hol kell, feltöltessék, szabályoztassék. A primás-hidra vonatkozólag óhajtotta a közgyűlés, hogy miután fentartása mégis városi érdek, fentartassék, még pedig, ha más módon nem lehet, városi hozzájárulással. Felolvastatván a csütörtöki értekezletre teljhatalommal kiküldöttek nevei, a közgyűlés azokon kivül Eggenhoffer Gyulát is kiküldötte. A városok kiküldöttei, az uradalmak meghatalmazottai, általában az egész érdekeltség teljes számban megjelent másnap csütörtökön d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében, hol az értekezletet Krupianicz Kálmán alispán vezette. Három főkérdéskörül forgott a vita: az útirány, a kisdunai-hid és a primási-hid körül. Az útirány fix megállapítása tekintetében az értekezlet teljes két órai eszmecsere után azt határozta, hogy az a Szent-Lörinczutczán menjen keresztül, a dorog-nagykálnai út, vagyis a mai út, csak mellékút legyen. A két dunai hid a nagy hídnak tartozéka lévén, az átszáll az államra jogaival s terheivel együtt. A primáshidra vonatkozólag a határozathozatalt addigra halasztották, mig a miniszter és a herczeg-primás közt arra nézve megegyezés nem jön létre. — A vármegye közigazgatási bizottsága kedden, e hó 10-én tartotta rendes havi ülését, Krupianicz Kálmán kir. tanácsos, kormányzó alispán elnöklete alatt. Az ülésen, melynek tárgyai a mult havi közbiztonsági állapotok, iskolai mulasztások stb. voltak, az ipartanácsba Müller Gyula és Mayer János, rendes, Neumayer Károly és Brenner József póttagokul egyhangúlag megválasztattak. — A vármegyék javadalmazása, melyet a törvényhozás ez év folyamán 432,500 forinttal emelt fel, a jövő évben további százezer forinttal fog emelkedni. — A kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósági tagjaivá a f. hó 5-én tartott tanácsülés alkalmával Brutsy Gyula, Brutsy János, Burány József, Fekete Ferencz, Fischer Zsigmond, Heiffeld Gyula, Komáromi Ferencz, Marer József, Prepatits Zsigmond, Pollák Dávid, Scheiber Rezső, Schmidt Gyula, Scholcz Tamás, Schönbeck József, és Szőllösy Károly jeleitettek ki. A felügyelő bizottság tagjai : Frey János, Jedlicska Rezső, Kecskeméty János, Knappé Károly és Vimmer Ferencz. A pénztár működését november í-én kezdi meg. — Esküvő. Fürst Miksa tartalékos hadnagy e hó n-én tartotta esküvőjét Bátorkeszin Tauber Mariska kisaszonynyal. — A telefon kiterjesztése. A kereskedelmi miniszter az 1894. évi államháztartásban saját tárczája terhére a távírda és távbeszélő fejlesztésére 200.000 forintot vett fel. Ez összeg csak törlesztése a posta-forgalmi pénzekből kihasított 13 millió forintnak, illetve azon 500.000 forintnak, melyből a most épülő budapestszeged-temesvár-aradi telefonhoz csatlakozva, Lukács miniszter á szeged-szabadkai és budapest-székesfehérvár-györsopron-szombathelyi telefonok építését, és Kecskeméten, Brassóban, Nagy-Szebenben, Komáromban, Pancsován és Zimonyban uj városi telefonok létesítését és a szegedi városi hálózat megváltását tervezi. Ejpen telefonok és bekapcsolások létesítésével Arad, Győr, Kecskemét, Komárom, Pozsony, Sopron, Szabadka, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Temesvár közvetlen telefonösszeköttetésbe jön Budapesttel és Bécscsel. A miniszter nagy súlyt fektet arra, hogy törvényhatósági telefonok létesüljenek, melyek a szolgabírói járások székhelyeit a járáshoz tartozó községekkel kötik össze. E terv megvalósítására való kilátás oly kedvező, hogy néhány év múlva a közigazgatás ezen fontos ujitása mindenütt az országban keresztül lesz vihető. — Jókay-ünnep. Körmöczbányáról írják : Hazánk nagy fiának, a legnagyobb magyar irónik, Jókai Mórnak 50 éves irói jubileumát a körmöczbányai közönség fényesen és lelkesen megünnepelte. Folyó hó í-én a magyar egyesület a jelenleg városunkban időző Károlyi Lajos igazgató színtársulatának közreműködésével a következő pontokból álló, ünnepélyt rendezte: Versényi György dr. ünnepi beszéde ; jelenet Jókai Mór „Szigetvári vértanuk" czimü színmüvéből, előadták a színtársulat tagjai, műkedvelők közreműködésével. „A munkácsi rab," Jókai Mórtól szavalta Mészáros Győző ; „Jókai Mórhoz," irta Petőfi, szavalta Török Vincze ; „Apotheosis" előadta a színtársulat ; záradékul előadták Jókai Strauss „A czigánybáró" operettéjét. A műsor minden egyes pontja fényesen sikerült. Nagyban emelte a szép ünnepélyt Versényi dr. lelkes beszéde. A színtársulat pedig, mint eddig, ugy ez alkalommal is bebizonyította, hogy méltán megérdemli a közönség meleg pártfogását. — Térzene volt ma délben a Széchenyitéren, mikor az esztergomi gyalogezred kiváló zenekara összeválogatott darabokkal gyönyörködtette a sétáló közönséget. — A vízivárosi községháza és a Gantner-utcza között fekvő nem igen diszes közt a község még eddig nem adta el teleknek, hanem — mint ujabbban értesülünk — közgyűlésen tárgyalták, ezt a kérdést és az eladás módjainak tárgyalására egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki. Ennek a köznek eladásával kapcsolatban van a vízivárosi községházzal szemben levő teleknek eladása is. — A tisztviselők vámmentessége. A kereskedelemügyi miniszter Komárqm városa tanácsához intézett rendeletében a kir. törvényszék személyzete számára igényelt vámmentesség kérdésében azon határozatot hozta, hogy az életbe lépett 1890. évi I. törvényczikk 99. §-ának 5. pontjában foglalt azon rendelkezést, mely szerint az állami és törvényhatósági tisztviselők, nemkülönben az ezeket szállító fogatok vámmentesek, s a törvénynek ama köztekintetre alapított kedvezményét meg nem erötleniti a város által követett tényleges gyakorlat. A minister ezen rendelkezéséhez miheztartás végett még azt is fűzi, hogy mivel az állami és törvényhatósági tisztviselőkre és szállító fogatokra a vámmentesség minden korlátozás nélkül mondatott ki, a mentesség azokat általánosságban megilleti, tehát nem csnpán hivatalos eljárásuk alkalmával. — Panasz. Több oldalról emelt panaszt az enyémmel toldva meg, a nyilvánosság útján keresek orvoslást a hajóhíd bérletét biró csavargözös társaság ama szabálytalan eljárása ellen, mely szerint az 1890. I. t. cz. 99. §-ának 5. pontjában engedélyezett hidvám-mentességet nem respektálva az átkelő állami és törvényhatósági tisztviselőktől, a törvény világos rendelkezése ellenére a vámpénzeket illetéktelenül szedi. Jelszavam lévén: egy mindnyájáért, kötelességemnek tartam jogorvoslatot a nyilvánosság utján keresni, miért is fentieket az illetékes hatóságok figyelmébe ajánlom. Egy államhivatalnok. — Pusztai iskola. Luczenbacher István a saját birtokán létesített pusztai iskolát a f. évben is fentartja, — s meg is nyilt az uj tanév. — Kanyaró. Dr. Mátray vízivárosi járásorvos ma csütörtökön bejelentette a hatóságnak, hogy Frey Ágoston 7 éves fia tegnapelőtt kanyaróba esett. — Hulla. Tichy Lipót hajó-gépészről megírtuk a múltkor, hogy a Dunába esett és a habok közt nyoma veszett. Mint értesülünk, a hullát szerdán vagy csütörtökön Visegrádnál kifogták a Dunából. — Kocsikat a nánai állomáshoz! Már egyszer egy előfizető irt lapunkba erről a tárgyról, most ujabban ismét panasz érkezett be hozzánk, hogy egy utazó az éjjel tizenkét órai vonattal érkezett meg Esztergom-Nánára, s mivel ott egyetlen szál kocsit sem talált, kénytelen volt gyalogszerrel bebandukolni, ami az éjjeli szuroksötétségben nem igen kellemetes mulatság. Ha máskép nem, hatósági intézkedéssel lehetne ráparancsolni azon bérkocsitulajdonosok egy-kettőjére, kik abból a hátrányból, hogy vasúti állomásunk háromnegyed órányira van, már régóta tetemes hasznot húznak. — Vásár. A köbölkuti őszi vásár f. hó 18-án szerdán, lesz megtartva; és pedig marhavásár és kirakodóvásár egyszerre. — A szüret. Léva város tanácsa e hó 2-án tartott ülésén a szüret megkezdé sét folyó hó 16-ára határozta. — Uj gőzmalom Nyitrán. „Hungária hengergözmalom részvénytársaság" czég alatt Nyitrán uj vállalat alakult. A társaság alaptökéje 400,000 korona. — A csallóközi vasút és a primás. A mult napokban fogadta a herczegprimás Pozsonyvármegye csallóközi vasúti bizottságának küldöttségét, mely Zichy József gróf vezetése alatt Klempa Bertalan alispán, Pálffy Daun Vilmos gróf és Sághy Gyula csallóközi orsz. képviselőkből állott. A küldöttség szónoka, Zichy József gróf, azt a kérelmet terjesztette elő a herczegprimásnak, hogy a csallóközi vasút ügyét, melynél az egyik primási uradalom is érdekelve van, törzsrészvények jegyzése által hathatósan előmozdítani kegyeskedjék. A közérdek igényeivel szemben mindig áldozatkész herczegprimás a nevezett küldöttséggel szemben ez irányú támogatását biztos kilátásba helyezte. — Ragadós tüdőlob. Singer Henrik városi állatorvos kedden az esztergomi közvágóhídon egy levágott tinónál ragadós tüdölobot konstatált. Az állatorvos a bonczolásról szóló jegyzökönyvet azonnal beterjesztette az esztergomi rendőrkapitánysághoz, mire Niedermann József rendőrkapitány a következő végzést bocsátotta ki: Minthogy a bemutatott s a f. évi 2,797. sz. a. jelentéssel a II. fokú hatósághoz már felterjesztett bonczjegyzökönyv szerint a megyeri Krausz Izidor kenyérmezei pusztájáról származó s f. évi október hó 7-én délután az esztergomi közvágóhídon levágott tinónál a ragadós tüdölob jelenléte megállapittatott, ennélfogva az 1893. évi II. t. cz. 2. és 3. §§-ai alapján a megyeri Krausz Izidor kenyérmezei pusztáján elhelyezett egész marhaállomány az úgynevezett hizlaló istállóban elhelyezett 50 drb. hizómarha beistállózása mellett; és az úgynevezett gazdasági istállóban elhelyezett 34 db. igás, 9 db. tejelő és 2 db. növendék marha pedig a pusztán való járás-kelés megengedése mellett 1894. évi april hó 7-ik napjáig bezárólag zár alá helyeztetik; ehhez képest a kenyérmezei pusztáról marhát el és keresztül hajtani, takarmányt és trágyát a puszta területéről elszállítani, mészáros és marhakereskedőknek a puszta istállóiba bemenni, a törvényes következmények terhe alatt tiltatik. — A marhalevelek már beszedve s a szarvasmarha állomány összeírva és az 1888. évi VII. t. cz. 124. §-a elrendelt eljárás foganatosítva lévén, e tárgyban további intézkedés szüksége fenn nem forgott. — Esztergom szab. kir. város lakosságának marhaállománya azért nem lett összeírva, és zár alá helyezve, s a kenyérmezei pusztán a gazdasági istállóban elhelyezett marhaállomány beistállózás, az e részben megyeri Krausz Izidor részéről előterjesztett kérelem folytán azért nem lett elrendelve, mert a kenyérmezei puszta egy összefüggő egészet képező külön területet képez, külön saját tulajdonát képező és más által igénybe nem vehető utakkal bir, ennélfogva az ott levő marhaállomány a zár tartama alatt idegen marhákkal nem érintkezhet s igy a ragályozás lehetősége ki van zárva. — Amerikai rémregénygyártás. Amerikában hihetetlen gyorsasággal gyártják a rémregényeket s ezeket száz meg százezer példányban dobják a piaczra. Egy amerikai német lap szerint ez a rémregény-gyártás igy megy : A kiadó ur tart egy „irót", a kinek az a kötelessége, hogy tartsa szemmel azokat a lapokat, melyek a legborzalmasabb eseményeket hozzák. Ha valamelyik lapban hosszú, hátborzongató történet van leírva, abból egy példányt kap az „író", egy másik példányt pedig a kiadónak szerződtetett művésze. Az írónak a borzalmas történetből négy nap alatt meglehetős nagy rémregényt kell gyártania, a művésznek a hozzá való képeket két nap elatt meg kell rajzolnia, a fametszönek pedig három nap alatt kimetszenie. Az igy öt nap alatt elkészült rémregényt gyorssajtóba adják s több százezer példányban akkor, vagy még előbb dobják a piaczra, mint a hetilapokban megjelenik. E rémregényeknek legszenvedélyesebb fogyasztói az asszonyok, lányok és gyermekek, Amerikában most Miss Laura Jane Libby a legkeresettebb rémregényszabó. Fizetése egy hónapra ezer dollár. Sok pénz, de nem is tud senki oly borzalmas históriákat kifundálni, mint ez a lenge, finom Miss. IRODALOM. — £ókai $tét Magyar Nábobjának füzetes diszkiadása befejezéséhez közeledik. A most megjelent 15. füzet is mutatja, mily kiváló díszmunkával fog irodalmunk ezen kiadás által gazdagodni, Minden füzet ára 40 kr, kapható minden könyvkereskedésben. — Az (Athenaeurn gépes irodalomtörténetének (szerk. Beöthi Zsolt) legújabb, tizenegyedik füzete nagydiszü műmelléklettel jelent meg: ez a gyulafehérvári Batthyányikönyvtár tnlajdonát képező, s a könyvészeti irodalomban Esztergomi Missale név alatt szereplő kódex czimképe, szines hasonmásban. Az eredeti a magyarországi középkori könyvfestésnek legrégibb s egyik legszebb emléke, melyet egy westfáliai származású, de hazánkban letelepedett plébános írt és festett: 1377-ben. A kódex föékessége a czimlap, melynek szövegét élénk színekben pompázó lömbozatos lapszéli festés foglalja be, több miniatűr-képpel; ezek közt legszebb a kezdőbetűben levő, mely az angyali üdvözletet ábrázolja, középütt a magyar koronával. A másolat, mely Ullmann József intézetéből került ki, valódi remeke a hazai müiparnak. A füzet másik melléklete egy XVI. századi magyar iró fűvészkönyvének czimlapja, mely egyszersmind egy középkorú gyógyszertár berendezését is feltünteti. — Nem kevésbbé érdekes a füzet szövege, melyben Angyal Dávid folytatja a XVII. századi magyar történetírás ismertetését, találó Ítéletekkel jellemezvén e kor történetíróit. Utána Erdélyi Pál a XVII. századi Urai költést