Esztergom és Vidéke, 1893
1893-11-05 / 94.szám
!*893. november 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. (94. szám.) 3 Hasonló módon itt érintkezik a közönséggel a belletrista is, ki, ha megírta novelláját s azt átadta a szerkesztőnek, nyugodt a felöl, hogy a mit irt, el fogják olvasni, még pedig igen sokan. Ki volna már ma olvasatlan író, a kinek müveit nem olvassák ? Egy sincs. Lehetnek irók, a kiknek igen nagy a közönségük, lehetnek olyanok, a kiké aránylag nem igen nagy, de még ez is igen tekintélyes szám. Elolvasnak minden tárczát sokan. A legtöbben csak sajnálják, hogy nem olvashatnak el mindent, a mi jó, a mit ismerni érdemes, a miből enyhülést, élvezetet, okulást meríthetni. A komoly olvasók egyik igen érdekes fajtája azok, a kik a hirdetési rovatot olvassák. Egész valóságos tudakozó és elhelyező intézet ez a rovat. Az uri kisasszony ebben hirdetteti, hogy doggkutyáját el akarja adni; ebből a rovatból tudja meg a gazdasszony, hol kapni jó rizikegombát; az olasz születésű tanárjelölt ez által olasz tanórákat szerez s a külföldi egyetemről hazatért bölcsész korrepetitorságot ; az asztalos butortermeinek közönséget, az uj egészségi lapdacsok feltalálója fogyasztót, az ügyvéd klienseket ezen az úton talál. S nem érdekes-e, nem szép-e, hogy a parnasszusi és üzleti dolgok oly egyetértésben megférnek egymás mellett néhány ujságlapon ? Hát a felhők közötti régiók merész röpdösőit említsem-e? azokat minden személyes érdek nélkül, pusztán ezért forgatják a mai nap történetéről számot adó krónikákat, mert vizsgálják bennök a szellemi hatások tüneményeit, az emberi szellem fejlődését, az intézmények alakulását. Óh, ezek roppant nagy és rendkívül érdekes tudománynyal foglalkoznak ; ezek dolgáról majd alkalomadtán külön czikket fogok írni. Búvár Béla. HÍREK. Esztergom, nov. 4. — A primási udvar köréből. Dr. H e t yt y e y Samu herczegprimási irodaigazgató tegnap szombaton délelőtt fél 10 órakor a gyorsvonattal Esztergomba érkezett. — Az uj primási titkár Dr. Walter Gyula csütörtökön tisztelgett Budán a herczegprimásnál és megköszönte az öt ért kitüntetést. A bíboros főpap — ki dig az elsők között voltam. Persze, én nemcsak a férjemmel jártam a világba, volt minden ujjamra két udvarlóm. Miczikének meg nincs más soha mint az örökös Tomii Nos Gyallay-Bálványossy, nem is rossz kombináczió. Jól hangzik: gróf Gyallay Lörinczné sz. Bálványossy Júlia herczegnö. És mond csak, herczegnönek fogod czimeztetni vagy csak grófnénak ? — De édes néni, eszembe sem jut elvenni. — Eh tudom, hogy nem beszélhetsz; trés bonne éducation. Nos, én grófnőnek neveztetném csak. Egy Gyallay nagyon is jó arra, hogy idegen czimmel traktáltassa a feleségét. . . Végre is mint család, a mienk többet ér! Lőríncz látta, hogy e témába nyakig merült az öreg asszony, tudta, itt nincs más menekülés, mint búcsúzni. Felkelt, s vele Gábor, kezet csókoltak neki. — Már 1 No de öreg asszony vagyok. Csak örülnöm kell, ha jöttök. Visszatartani titeket nincs jogom, nem is tehetném. Néha jertek el hozzám, majd beszélünk másról is. Aztán nem is vagyok olyan nagyon előítéletes, én nem hiszek ám a kártyának, C'est plutot ... no de majd máskor. Az anyátokat csókoltatom, s hogy küldjön nékem abból a jó befőttből . . . nagyon megköszönöm, ha küld. Az ajtóig ktsérte őket, ott lábujjhegyre pipiskedve megcsókolta a két fiu homlokát, majd könnyed sikkel viszszatipegett kanapéjához . . . most kitűnő egészségnek örvend — rendkívül szívélyesen fogadta Waltert, és vele hosszasabban elbeszélgetett. — Holnap, vasárnap délben az esztergomi kereskedő ifjak küldöttsége adja át a titkárnak, mint az egylet elnökének jókivánatait. Egyúttal felkérik öt, hogy az egyesület elnökségét továbbra is megtartani szíveskedjék. Jövő vasárnap az egylet Walter tiszteletére bankettet rendez. Az a lakoma, mit Walter tisztelői — köztük városunk számos előkelősége — adnak, holnap, hétfőn lesz megtartva a „Magyar Király vendéglőben. A lakomára máig több, mint hetvenen jelentkeztek. Az étrend, minek jóságáról Bokros konyhája gondoskodik, a következő: Tok tartás mártással, vadsertés rizzsel, puly-ka salátával, almás lepény, giardinetto sajttal. — Dr, Walter Gyulát táviratban és levélben számosan üdvözölték. A gratulácziók közül sikerült tudósítónknak egy érdekes levelet kihalásznia, mely dr. Spinoza aláírást visel és szól latin nyelven és a következőképen ; Admodum Reverende Domine I Quod Magister Walter fűit sancto Gerardo, Fiat Doctor Walter primati nostro In secretis fidus, sapiensque comes. Laetamini in dominó et exultate justi 1 Sincero corde öptima precatur vobis Walter, Quo nequís est dei'inctior altér. Humillimus servus Dr. Spinoza. Hevenyészett fordításban pedig : Főtisztelendő ur I Ami Walter mester vala szent Gellértnek, Légyen doktor Walter a mi érsekünknek. Titkaiban hű és kisérje őt bölcsen . . . Éljen soká, ezt ujongjunk fönnen 1 Legjobb szívből ezt igazan kívánja Odaadó alázatos szolgája Dr. Spinoza. — Városi költségvetés. Előttünk fekszik Esztergom város 1894. évi költségvetése, úgy ahogy azt Dóczy Antal főszámvevő tervezet gyanánt elkészítette és ahogy a tanács okt. 24-én és 25-én tartott ülésében megállapította. Ez a költségvetés szabályszerű tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz fog jönni és csak azután a közgyűlés elé. A főszámvevő a jövő évi összes kiadást 142,466 frt 33 krra, a bevételt 101,855 frt 09 krra irányozta elő. A hiány e szerint 40,611 frt 24 kr. mi pótadó utján lesz födözendó, A tanács megállapítása e tervezettől lényegesen eltér, amennyiben ő az összes kiadást 114,217 frt 96 krra, a bevételt 75,670 frt 70 krra, és e szerint a pótadó utján fedezendő hiányt 38,547 frt 26 krra teszi. — Főbb tételei a következők: Közigazgatási kiadások: 17,020 frt 65 kr, kegyúri kiadások: 2,663 frt 76 kr, közegészségügyi kiadások: 1,425 frt, közoktatásügyi kiadások: 17,087 frt 50 kr, nyug- és kegydijak: 4.329 frt, gazdászati kiadás: 3,243 frt 62 kr, erdészeti kiadás : 6,097 frt 48 kr, legelői kiadások: 2,485 frt, városi középületekre: 1,918 frt 06 kr, utczák kövezésére: 4,500 frt, világításra: 1,736 frt 20 kr, napidijak és útiköltségekre : 270 frt, államadóra: 5,706 frt 04 kr, közlekedésre: 20 frt, irodai kiadások : 1,210 frt, házi bútorokra: 70 frt, jótékonyságra: 2,121 frt 53 kr, katonai kiadásokra: 4,693 frt 27 kr, tartozásokra: 12,004 ^ rt 86 kr, vegyes kiadásokra: 8,970 frt, szigeti kiadásokra: 1,661 frt 50 kr, mezei kiadások: 1,817 frt> szőlőhegyi kiadások: 5,267 frt, rendőrség : 7,461 frt 25 kr, tüzörség: 1,601 frt 80 kr. •— Evvel szemben a födözet főösszegei: Haszonbérek: 14,729 frt 10 kr, javadalmak : 1,751 frt, jövedelmek: 8,333 frt, gazdasági jövedelem: 18,836 frt 40 kr, megtérítések: 1,185 frt H kr, katonai megtérítések : 6,459 frt 9 2 kr, közoktatási jövedelmek : 5,217 frt 25 kr, kölcsönök: 14,342 frt 62 kr, különfélékből: 4,ioo frt, rendőri jövedelem: 860 frt. — A polgármester kis leánya beteg: difteritiszben fekszik. Édes apja tegnap délután Budapestre utazott a beteg leánykával, kit ott az orvostanárok gyógyítanak. Helcz Antal polgármester ma visszaérkezett városunkba. — Pénztárvizsgálat. Dr. Helcz Antal polgármester október 31-én bizottság útján megvizsgálta a városi pénztárt. A bizottság mindent rendben talált. — A tisztekre nézve ma szombaton tartattak nálunk az ellenőrzési szemlék. — Gőzfürdő Esztergomban. Vaszary Kolos herczegprimás Esztergomban a gépgyárnál nagyszabású fürdőt épít tett, az épités helyen gazdag vas- és kén-források vannak, melyek kiváló gy^gyhatásuak. Az épület 12 külön kabinra lesz berendezve. Szegénysorsu nép számára külön ingyenes, közös fürdőhelyt terveznek nagy váróteremmel. A fürdőépület tervét C z i g1 e r Győző készíti. — A kéméndi hid ügye. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember utolján elhatározta, hogy a Garam folyón átvezető kéméndi hidat átveszi. — Az új hid épülése. Catry Száléz hídépítési vállalkozó mérnök, kire az Esztergom és Párkány közötti állandó Duna-híd építése bízatott, tegnap délután a párkányi oldalon, azon a helyen, a hol a hídfő lesz, próbafúrásokat eszközöltetett a talaj kipuhatolása czéljából, hogy megtudhassa, milyen mélyre kell vetni a hidfö pilléreinek alapját. A hidfö pilléreit Cathryék a strázsahegyi bányából fejtett kvarezos homokkőből, úgynevezett strázsehegyi köböl állítják Össze, mely kö nagyon erősen tud ellentállani a fagy erejének s melyet ezen tulajdonságáért környékünkön az építéseknél nagyon kedvelnek. A szerződés még eddig nincs megkötve. — A kőszénkérdés és a közvetlen vasút. Az oly aktuális kőszénkérdést a főváros összes napilapjai és folyóiratai régóta szellőztetik, s a sokat hányt-vetett kőszénkérdéssei kapcsolatban sohasem mulasztják el megemlíteni Esztergomot és a Budapest-esztergomi közvetlen vasúti összeköttetés létesítését, valamint Esztergommegye kőszéngazdagságát. S valóban, nagy okuk van, a megye kőszéngazdagságát emlegetni 1 Hiszen a leggazdagabb barnaköszéntelepeink az ország középhegységeiben feküsznek s a szakemberek mind elismerik, hogy az esztergomi és ajkai medenczék a leggazdagabbak. Az esztergomi medenczében hét-nyolez méter vastagságú rétegek sem tartoznak a ritkaságok közé s a belölök fejthető termék vetekedik a világ legjobb barnaszenével, sőt a világhírű duxi barnakőszénnel teljesen egyenrangú. Ezen telepek termékeinek minősége és rendkívüli gazdagsága a kormány figyelmét is magára vonta és ez nem késett ezen óriási kincs könnyebb kiaknázása és a szállítási akadályok elhárítása czéljából két vasútnak kiépítését pénzáldozatokkal is előmozdítani és megkönnyíteni, hogy igy lehetővé tétessék e vidék köszéntermelését közvetlenül a fővárosban értékesíteni. Csak ily uton-módon érhető el azon czélunk is, hogy az országot a külföldi kőszén megvásárlásának kényszere alól megszabadítsuk. — Uj táviró vármegyénkben. A vármegye legutóbb elhatározta, hogy M u z s1 á n legközelebb távíró-hivatalt fog felállítani. — Rossz és jó hir a keményítő-gyárból. A párkányi keményitő-gyárbeli lokomobil működését az építészeti hivatal betiltotta, mert a kazán folyt. — Ezen gyár ujabban nagy átalakuláson megy keresztül, a mennyiben a gyáros egy ötven lóerejü fekvő gépet állit fel s egy harmincz-méteres kéményt építtet, általában a gyár üzemét jóformán megkétszerezi. Az uj építésekre nézve ma volt a párkányi főbiró elnöklete alatt a telep-eljárási tárgyalás, melynek az lett az eredménye, hogy az építések engedélyeztettek. — Betöréses lopás. Varga József gépész, ki a Schleiffer-féle fürdőnél van alkalmazva, szép meglepetésre virradt kedden reggel: ajtó, ablak nyitva, még a kilincsek is leszedve az ajtókról, a lakás maga legnagyobb rendetlenségben és szörnyű fosztogatás nyomaival. Ismeretlen tettesek ugyanis behatoltak rózsautczai lakásába s a kilincseket és ablakszárnyakat kiszedvén helyökből, elvitték azt, a mit előtaláltak : az ébresztő órát, az asszony és a férfi ruhaneműit, összesen 80 forint értékben. A csendőrök már nyomozták a tetteseket, de még eddig semmi nyomra nem akadtak rá. Vargáék azt hiszik, hogy azért nem vették észre a dolgot, mert a ravasz tolvajok valószínűleg altatót szagoltattak velők aludtokban s ettől úgy elkábultak, hogy nem ébredhettek fel. — Egy bolond Istók. Mindnyájan tudjuk, hogy mit akar kifejezni a magyar ember evvel az elnevezéssel; ismerjük a magyar irodalom két hatalmas alakjának, Arany Jánosnak és Petőfi Sándornak ilyen czimű remek müveit. Tudjuk, hogy Petőfi „Bolond Istók-"ja egy vidám filózófáju, költői lelkületű, de holtszegény ifjú, a ki nyakába veszi a világot, kóborlásai közben megismerkedik egy kedves leánnyal s azt annyira megszereti, hogy összeházasodik vele, annak családjában marad s boldog, hosszú életet él a nagyvilág zajától félreeső tanyán. Jól tudjuk az Arany „Bolond Istókja" csonka történetét is ; egy költői lelkületű, tehetséges parasztfiú, a ki a minden kiválósága daczára is elhagyatottságában megmard züllött, vad zseninek. Az Arany János költői elbeszélésén végigrezgö fájó humor sajogtatta meg ma szivünket, midőn egy rongyos koldusfiu — lehet vagy tizenhárom éves — állott szerkesztőségünk ajtaja elé s kellemes hangján énekelni kezdett. Hány uri hölgy van, a ki, ha ilyen hangja volna színpadra lépne és a közönség ünnepléssel venné körül l De ez egy züllött koldusfiu 1 ki fogná pártját egy Bolond Istóknak? Mi adtunk neki egy kevés pénzt, avval odébb küldöttük. Bár csak akadna valami módos ember a városban, a ki ügyét fogná a tehetséges zülött, fiúnak ; hálás feladat volna. Bátorkodunk figyelmeztetni rá minden emberbarátot. — Kolera. Megírtuk, hogy a mult héten koleragyanus haláleset fordult elő Újfalun, Esztergommegyében. Csak az illető szerencsétlennek a neve lett elhibázva, a mennyiben helyesen Bognár Istvánnak hivták. A halottat felbonczolták s konstatálták, hogy a halál oka agyszélhüdés volt, melyet bélhurut komplikált. Mithogy koleragyanus eset forgott fenn, a halott végbeleinek egy részét felküldtek Budapestre a bakteriológiai intézetbe megvizsgálás végett. Jelentés még eddig nem érkezett be. — A hazatért halott. Dömösön tegnapelőtt pénteken temették el özvegy S z 1 ob o d á n é t, kinek férje valamikor kasznár volt Dömösön. Budapesten halt meg, onnét hozták szülőföldjére eltemetni. A megboldogult testvére volt Luczenb a c h e r Pál főrendiházi tagnak. — Vasúti bélyegjegyek. A „Neues Wiener Tagblatt* egy igen fontos és érdekes újításról tesz említést a vasúti személyszállítás terén, mely hivatva van Magyarországnak a vasúti szállítás reformja terén elfoglalt kiváló poziczióját még jobban emelni. Az uj, eredeti és igen praktikusnak látszó eszme Lukács Béla kereskedelmi miniszteré. Lényege az, hogy az eddigi utazási jegyek helyett vasúti bélyegjegyek hozatnak be, melyek teljesen fölöslegessé teszik, hogy az utas a pénztáraknál tolongjon vagy várjon, mig jegyet válthat. Minden trafikban árusítani fognak űrlapokat, melyekre az utazni szándékozó maga irja rá az elindulási és végállomás nevét s aztán ugyancsak a trafikban vásárol annyi értékű vasúti bélyegjegyet, a mely megfelel az útvonal hosszának. Az űrlapok fél krjával lesznek kaphatók, a bélyegjegyek pedig 25—75 krajezárosok és 1—5 frtosok. Ha valaki például Budapestről Bécsbe akar utazni a II. osztályon, a 14. zónának megfelelőn egy 5 és egy 2 frtos bélyegjegyet ragaszt az űrlapra s beírja a végállomást. S ezzel a lappal felszerelve, bármely pillanatban, minden lebélyegzés, vagy a pénztárnál való időzés nélkül, beszállhat a vasúti kocsiba. Az ellenőrzés nagyon egyszerű; a vasúti bélyegjegyek középen át vannak lyukasztva s az ellenőr, miután meggyőződött róla egy pillantással, hogy a kellő értékű bélyegjegy van az űrlapon, a bélyegjegy egyik felét leszakítja, mig az utas a másik felével a végállomásnál kiszáll. Ily módon a vasúti igazgatóság is könnyű áttekintést szerezhet a visszaszármaztatott jegyekről. Az emiitett lap szerint az újítás már a jövő január 1 én életbe lép s vasúti körökben bizton hiszik, hogy be fog válni. IRODALOM. — A közeledő uj év alkalmából minden olvasó gondolkozni szokott a felöl, mily szépirodalmi lapot rendeljen meg családja részére a jövő évre. A választás nem könnyű, mert nem egy oly szépirodalmi lapunk van, melynek sikamlós béltartalmát a család serdülő tagjainak kezébe adni nem lehet; oly lapot kell tehát minden családnak tartania, a melyben szivnemesitö, erkölcsöket emelő, s szórakoztatva tanitó olvasmányokat talál bármely olvasó. Ily lap a „K épes Családi Lap ok" melynek gondos szerkesztője különös figyelmet fordit a rra, hogy bármely fiataJ leánynak is épp