Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-05 / 94.szám

!*893. november 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. (94. szám.) 3 Hasonló módon itt érintkezik a közönséggel a belletrista is, ki, ha meg­írta novelláját s azt átadta a szerkesz­tőnek, nyugodt a felöl, hogy a mit irt, el fogják olvasni, még pedig igen sokan. Ki volna már ma olvasatlan író, a kinek müveit nem olvassák ? Egy sincs. Lehet­nek irók, a kiknek igen nagy a közön­ségük, lehetnek olyanok, a kiké arány­lag nem igen nagy, de még ez is igen tekintélyes szám. Elolvasnak minden tár­czát sokan. A legtöbben csak sajnálják, hogy nem olvashatnak el mindent, a mi jó, a mit ismerni érdemes, a miből eny­hülést, élvezetet, okulást meríthetni. A komoly olvasók egyik igen érde­kes fajtája azok, a kik a hirdetési rova­tot olvassák. Egész valóságos tudakozó és elhelyező intézet ez a rovat. Az uri kisasszony ebben hirdetteti, hogy dogg­kutyáját el akarja adni; ebből a rovat­ból tudja meg a gazdasszony, hol kapni jó rizikegombát; az olasz születésű tanár­jelölt ez által olasz tanórákat szerez s a kül­földi egyetemről hazatért bölcsész kor­repetitorságot ; az asztalos butortermei­nek közönséget, az uj egészségi lapda­csok feltalálója fogyasztót, az ügyvéd klienseket ezen az úton talál. S nem ér­dekes-e, nem szép-e, hogy a parnasszusi és üzleti dolgok oly egyetértésben meg­férnek egymás mellett néhány ujságlapon ? Hát a felhők közötti régiók merész röpdösőit említsem-e? azokat minden sze­mélyes érdek nélkül, pusztán ezért for­gatják a mai nap történetéről számot adó krónikákat, mert vizsgálják bennök a szellemi hatások tüneményeit, az em­beri szellem fejlődését, az intézmények alakulását. Óh, ezek roppant nagy és rendkívül érdekes tudománynyal foglal­koznak ; ezek dolgáról majd alkalomadtán külön czikket fogok írni. Búvár Béla. HÍREK. Esztergom, nov. 4. — A primási udvar köréből. Dr. H e t y­t y e y Samu herczegprimási irodaigazgató tegnap szombaton délelőtt fél 10 órakor a gyorsvonattal Esztergomba érkezett. — Az uj primási titkár Dr. Walter Gyula csütörtökön tisztelgett Budán a herczegprimásnál és megköszönte az öt ért kitüntetést. A bíboros főpap — ki dig az elsők között voltam. Persze, én nemcsak a férjemmel jártam a világba, volt minden ujjamra két udvarlóm. Mi­czikének meg nincs más soha mint az örökös Tomii Nos Gyallay-Bálványossy, nem is rossz kombináczió. Jól hangzik: gróf Gyallay Lörinczné sz. Bálványossy Júlia herczegnö. És mond csak, herczeg­nönek fogod czimeztetni vagy csak gróf­nénak ? — De édes néni, eszembe sem jut elvenni. — Eh tudom, hogy nem beszélhetsz; trés bonne éducation. Nos, én grófnőnek neveztetném csak. Egy Gyallay nagyon is jó arra, hogy idegen czimmel traktál­tassa a feleségét. . . Végre is mint család, a mienk többet ér! Lőríncz látta, hogy e témába nyakig merült az öreg asszony, tudta, itt nincs más menekülés, mint búcsúzni. Felkelt, s vele Gábor, kezet csókoltak neki. — Már 1 No de öreg asszony vagyok. Csak örülnöm kell, ha jöttök. Visszatar­tani titeket nincs jogom, nem is tehet­ném. Néha jertek el hozzám, majd be­szélünk másról is. Aztán nem is vagyok olyan nagyon előítéletes, én nem hiszek ám a kártyának, C'est plutot ... no de majd máskor. Az anyátokat csókol­tatom, s hogy küldjön nékem abból a jó befőttből . . . nagyon megköszönöm, ha küld. Az ajtóig ktsérte őket, ott lábujj­hegyre pipiskedve megcsókolta a két fiu homlokát, majd könnyed sikkel visz­szatipegett kanapéjához . . . most kitűnő egészségnek örvend — rend­kívül szívélyesen fogadta Waltert, és vele hosszasabban elbeszélgetett. — Holnap, vasárnap délben az esztergomi kereskedő ifjak küldöttsége adja át a titkárnak, mint az egylet elnökének jókivánatait. Egyút­tal felkérik öt, hogy az egyesület elnök­ségét továbbra is megtartani szívesked­jék. Jövő vasárnap az egylet Walter tiszteletére bankettet rendez. Az a la­koma, mit Walter tisztelői — köztük városunk számos előkelősége — adnak, holnap, hétfőn lesz megtartva a „Magyar Király vendéglőben. A lakomára máig több, mint hetvenen jelentkeztek. Az ét­rend, minek jóságáról Bokros konyhája gondoskodik, a következő: Tok tar­tás mártással, vadsertés rizzsel, puly-­ka salátával, almás lepény, giardi­netto sajttal. — Dr, Walter Gyulát táviratban és levélben számosan üdvözölték. A gratulácziók közül sikerült tudósítónknak egy érdekes levelet ki­halásznia, mely dr. Spinoza aláírást visel és szól latin nyelven és a következőké­pen ; Admodum Reverende Domine I Quod Magister Walter fűit sancto Ger­ardo, Fiat Doctor Walter primati nostro In secretis fidus, sapiensque comes. Laeta­mini in dominó et exultate justi 1 Sincero corde öptima precatur vobis Walter, Quo nequís est dei'inctior altér. Humillimus ser­vus Dr. Spinoza. Hevenyészett fordításban pedig : Főtisztelendő ur I Ami Walter mester vala szent Gellértnek, Légyen doktor Walter a mi érsekünknek. Titkai­ban hű és kisérje őt bölcsen . . . Éljen soká, ezt ujongjunk fönnen 1 Legjobb szív­ből ezt igazan kívánja Odaadó alázatos szolgája Dr. Spinoza. — Városi költségvetés. Előttünk fek­szik Esztergom város 1894. évi költség­vetése, úgy ahogy azt Dóczy Antal fő­számvevő tervezet gyanánt elkészítette és ahogy a tanács okt. 24-én és 25-én tartott ülésében megállapította. Ez a költségvetés szabályszerű tárgyalás vé­gett a pénzügyi bizottsághoz fog jönni és csak azután a közgyűlés elé. A főszám­vevő a jövő évi összes kiadást 142,466 frt 33 krra, a bevételt 101,855 frt 09 krra irányozta elő. A hiány e szerint 40,611 frt 24 kr. mi pótadó utján lesz födözendó, A tanács megállapítása e tervezettől lényegesen eltér, amennyiben ő az összes kiadást 114,217 frt 96 krra, a bevételt 75,670 frt 70 krra, és e szerint a pótadó utján fedezendő hiányt 38,547 frt 26 krra teszi. — Főbb tételei a következők: Közigazgatási kiadások: 17,020 frt 65 kr, kegyúri kiadások: 2,663 frt 76 kr, köz­egészségügyi kiadások: 1,425 frt, közok­tatásügyi kiadások: 17,087 frt 50 kr, nyug- és kegydijak: 4.329 frt, gazdászati kiadás: 3,243 frt 62 kr, erdészeti kiadás : 6,097 frt 48 kr, legelői kiadások: 2,485 frt, városi középületekre: 1,918 frt 06 kr, utczák kövezésére: 4,500 frt, világításra: 1,736 frt 20 kr, napidijak és útiköltsé­gekre : 270 frt, államadóra: 5,706 frt 04 kr, közlekedésre: 20 frt, irodai kia­dások : 1,210 frt, házi bútorokra: 70 frt, jótékonyságra: 2,121 frt 53 kr, katonai kiadásokra: 4,693 frt 27 kr, tartozásokra: 12,004 ^ rt 86 kr, vegyes kiadásokra: 8,970 frt, szigeti kiadásokra: 1,661 frt 50 kr, mezei kiadások: 1,817 frt> szőlő­hegyi kiadások: 5,267 frt, rendőrség : 7,461 frt 25 kr, tüzörség: 1,601 frt 80 kr. •— Evvel szemben a födözet főösszegei: Haszonbérek: 14,729 frt 10 kr, javadal­mak : 1,751 frt, jövedelmek: 8,333 frt, gazdasági jövedelem: 18,836 frt 40 kr, megtérítések: 1,185 frt H kr, katonai meg­térítések : 6,459 frt 9 2 kr, közoktatási jövedelmek : 5,217 frt 25 kr, kölcsönök: 14,342 frt 62 kr, különfélékből: 4,ioo frt, rendőri jövedelem: 860 frt. — A polgármester kis leánya beteg: difteritiszben fekszik. Édes apja tegnap délután Budapestre utazott a beteg leány­kával, kit ott az orvostanárok gyógyí­tanak. Helcz Antal polgármester ma visszaérkezett városunkba. — Pénztárvizsgálat. Dr. Helcz An­tal polgármester október 31-én bizottság útján megvizsgálta a városi pénztárt. A bizottság mindent rendben talált. — A tisztekre nézve ma szombaton tartattak nálunk az ellenőrzési szemlék. — Gőzfürdő Esztergomban. Vaszary Kolos herczegprimás Esztergomban a gépgyárnál nagyszabású fürdőt épít tett, az épités helyen gazdag vas- és kén-forrá­sok vannak, melyek kiváló gy^gyhatásuak. Az épület 12 külön kabinra lesz beren­dezve. Szegénysorsu nép számára külön ingyenes, közös fürdőhelyt terveznek nagy váróteremmel. A fürdőépület tervét C z i g­1 e r Győző készíti. — A kéméndi hid ügye. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember utolján elhatározta, hogy a Garam folyón átvezető kéméndi hidat átveszi. — Az új hid épülése. Catry Száléz hídépítési vállalkozó mérnök, kire az Esztergom és Párkány közötti állandó Duna-híd építése bízatott, tegnap délután a párkányi oldalon, azon a helyen, a hol a hídfő lesz, próbafúrásokat eszközölte­tett a talaj kipuhatolása czéljából, hogy megtudhassa, milyen mélyre kell vetni a hidfö pilléreinek alapját. A hidfö pil­léreit Cathryék a strázsahegyi bányából fejtett kvarezos homokkőből, úgynevezett strázsehegyi köböl állítják Össze, mely kö nagyon erősen tud ellentállani a fagy erejének s melyet ezen tulajdonságáért környékünkön az építéseknél nagyon kedvelnek. A szerződés még eddig nincs megkötve. — A kőszénkérdés és a közvetlen vasút. Az oly aktuális kőszénkérdést a főváros összes napilapjai és folyóiratai régóta szellőztetik, s a sokat hányt-vetett kő­szénkérdéssei kapcsolatban sohasem mu­lasztják el megemlíteni Esztergomot és a Budapest-esztergomi közvetlen vasúti összeköttetés létesítését, valamint Esz­tergommegye kőszéngazdagságát. S való­ban, nagy okuk van, a megye kőszén­gazdagságát emlegetni 1 Hiszen a leggaz­dagabb barnaköszéntelepeink az ország középhegységeiben feküsznek s a szak­emberek mind elismerik, hogy az esz­tergomi és ajkai medenczék a leggazdagabbak. Az esztergomi meden­czében hét-nyolez méter vastagságú rétegek sem tartoznak a ritkaságok közé s a belölök fejthető termék veteke­dik a világ legjobb barnaszenével, sőt a világhírű duxi barnakőszénnel teljesen egyenrangú. Ezen telepek termékeinek minősége és rendkívüli gaz­dagsága a kormány figyelmét is magára vonta és ez nem késett ezen óriási kincs könnyebb kiaknázása és a szállítási aka­dályok elhárítása czéljából két vasútnak kiépítését pénzáldozatokkal is előmozdí­tani és megkönnyíteni, hogy igy lehetővé tétessék e vidék köszéntermelését köz­vetlenül a fővárosban értékesíteni. Csak ily uton-módon érhető el azon czélunk is, hogy az országot a külföldi kőszén megvásárlásának kényszere alól megsza­badítsuk. — Uj táviró vármegyénkben. A várme­gye legutóbb elhatározta, hogy M u z s­1 á n legközelebb távíró-hivatalt fog felállítani. — Rossz és jó hir a keményítő-gyár­ból. A párkányi keményitő-gyárbeli loko­mobil működését az építészeti hivatal betiltotta, mert a kazán folyt. — Ezen gyár ujabban nagy átalakuláson megy keresztül, a mennyiben a gyáros egy ötven lóerejü fekvő gépet állit fel s egy harmincz-méteres kéményt építtet, álta­lában a gyár üzemét jóformán megkét­szerezi. Az uj építésekre nézve ma volt a párkányi főbiró elnöklete alatt a te­lep-eljárási tárgyalás, melynek az lett az eredménye, hogy az építések engedé­lyeztettek. — Betöréses lopás. Varga József gépész, ki a Schleiffer-féle fürdőnél van alkalmazva, szép meglepetésre virradt kedden reggel: ajtó, ablak nyitva, még a kilincsek is leszedve az ajtókról, a lakás maga legnagyobb rendetlenségben és szörnyű fosztogatás nyomaival. Isme­retlen tettesek ugyanis behatoltak rózsa­utczai lakásába s a kilincseket és ablak­szárnyakat kiszedvén helyökből, elvitték azt, a mit előtaláltak : az ébresztő órát, az asszony és a férfi ruhaneműit, össze­sen 80 forint értékben. A csendőrök már nyomozták a tetteseket, de még eddig semmi nyomra nem akadtak rá. Vargáék azt hiszik, hogy azért nem vették észre a dolgot, mert a ravasz tolvajok való­színűleg altatót szagoltattak velők alud­tokban s ettől úgy elkábultak, hogy nem ébredhettek fel. — Egy bolond Istók. Mindnyájan tud­juk, hogy mit akar kifejezni a magyar ember evvel az elnevezéssel; ismerjük a magyar irodalom két hatalmas alakjának, Arany Jánosnak és Petőfi Sándornak ilyen czimű remek müveit. Tudjuk, hogy Petőfi „Bolond Istók-"ja egy vidám filó­zófáju, költői lelkületű, de holtszegény ifjú, a ki nyakába veszi a világot, kóbor­lásai közben megismerkedik egy kedves leánnyal s azt annyira megszereti, hogy összeházasodik vele, annak családjában marad s boldog, hosszú életet él a nagy­világ zajától félreeső tanyán. Jól tudjuk az Arany „Bolond Istókja" csonka tör­ténetét is ; egy költői lelkületű, tehetsé­ges parasztfiú, a ki a minden kiválósága daczára is elhagyatottságában megmard züllött, vad zseninek. Az Arany János költői elbeszélésén végigrezgö fájó hu­mor sajogtatta meg ma szivünket, midőn egy rongyos koldusfiu — lehet vagy ti­zenhárom éves — állott szerkesztőségünk ajtaja elé s kellemes hangján énekelni kezdett. Hány uri hölgy van, a ki, ha ilyen hangja volna színpadra lépne és a közönség ünnepléssel venné körül l De ez egy züllött koldusfiu 1 ki fogná pártját egy Bolond Istóknak? Mi adtunk neki egy kevés pénzt, avval odébb küldöttük. Bár csak akadna valami módos ember a városban, a ki ügyét fogná a tehetséges zülött, fiúnak ; hálás feladat volna. Bátor­kodunk figyelmeztetni rá minden ember­barátot. — Kolera. Megírtuk, hogy a mult héten koleragyanus haláleset fordult elő Újfalun, Esztergommegyében. Csak az il­lető szerencsétlennek a neve lett elhibázva, a mennyiben helyesen Bognár István­nak hivták. A halottat felbonczolták s konstatálták, hogy a halál oka agyszél­hüdés volt, melyet bélhurut komplikált. Mithogy koleragyanus eset forgott fenn, a halott végbeleinek egy részét felküldtek Budapestre a bakteriológiai intézetbe megvizsgálás végett. Jelentés még eddig nem érkezett be. — A hazatért halott. Dömösön tegnap­előtt pénteken temették el özvegy S z 1 o­b o d á n é t, kinek férje valamikor kasz­nár volt Dömösön. Budapesten halt meg, onnét hozták szülőföldjére eltemetni. A megboldogult testvére volt Luczen­b a c h e r Pál főrendiházi tagnak. — Vasúti bélyegjegyek. A „Neues Wi­ener Tagblatt* egy igen fontos és érde­kes újításról tesz említést a vasúti sze­mélyszállítás terén, mely hivatva van Magyarországnak a vasúti szállítás re­formja terén elfoglalt kiváló poziczióját még jobban emelni. Az uj, eredeti és igen praktikusnak látszó eszme Lukács Béla kereskedelmi miniszteré. Lényege az, hogy az eddigi utazási jegyek helyett vasúti bélyegjegyek hozatnak be, melyek teljesen fölöslegessé teszik, hogy az utas a pénztáraknál tolongjon vagy várjon, mig jegyet válthat. Minden trafikban árusítani fognak űrlapokat, melyekre az utazni szándékozó maga irja rá az elin­dulási és végállomás nevét s aztán ugyan­csak a trafikban vásárol annyi értékű vasúti bélyegjegyet, a mely megfelel az útvonal hosszának. Az űrlapok fél krjá­val lesznek kaphatók, a bélyegjegyek pedig 25—75 krajezárosok és 1—5 frtosok. Ha valaki például Budapestről Bécsbe akar utazni a II. osztályon, a 14. zónának megfelelőn egy 5 és egy 2 frtos bélyegjegyet ragaszt az űrlapra s beírja a végállomást. S ezzel a lappal felsze­relve, bármely pillanatban, minden le­bélyegzés, vagy a pénztárnál való idő­zés nélkül, beszállhat a vasúti kocsiba. Az ellenőrzés nagyon egyszerű; a vasúti bélyegjegyek középen át vannak lyu­kasztva s az ellenőr, miután meggyőző­dött róla egy pillantással, hogy a kellő értékű bélyegjegy van az űrlapon, a bé­lyegjegy egyik felét leszakítja, mig az utas a másik felével a végállomásnál kiszáll. Ily módon a vasúti igazgatóság is könnyű áttekintést szerezhet a vissza­származtatott jegyekről. Az emiitett lap szerint az újítás már a jövő január 1 én életbe lép s vasúti körökben bizton hiszik, hogy be fog válni. IRODALOM. — A közeledő uj év alkalmából min­den olvasó gondolkozni szokott a felöl, mily szépirodalmi lapot rendeljen meg családja részére a jövő évre. A válasz­tás nem könnyű, mert nem egy oly szép­irodalmi lapunk van, melynek sikamlós béltartalmát a család serdülő tagjainak kezébe adni nem lehet; oly lapot kell tehát minden családnak tartania, a mely­ben szivnemesitö, erkölcsöket emelő, s szórakoztatva tanitó olvasmányokat talál bármely olvasó. Ily lap a „K épes Családi Lap ok" melynek gondos szerkesztője különös figyelmet fordit a rra, hogy bármely fiataJ leánynak is épp

Next

/
Oldalképek
Tartalom