Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-25 / 89.szám

denkit: rongyos napszámost, dúsgazdag ficsúrt, mafla vén parasznöt, fecsegő kis­asszonykát . . . Hozzám keni-feni magát mindegyik s nem mozdulhatok egy ta­podtatnyira sem, hogy elkerüljem a kel­lemetlen közelséget, nem mozdulhatok egy tapodtatnyira sem, hogy közelebb­ről érezhessem a kellemes közelséget. Ez valóban nagyvárosi életre emlékez­tető kép. Elhallgatom a vidám nevetké­rezés hangversenyét, mely körülöttem csendül, megfürösztöm izzó kedélyemet a zsongó csevegések habjaiban s alig veszem észre, hogy a hidkorlát széjjel­válik, a közönség tódul előre s engem csak úgy ragad magával a fahídon ke­resztül. Nem is csoda, hogy e zűrzava­ros tolongásban jegyemet is elveszí­tem. A siető tömeg csakhamar átsodor Párkányba. A vásárosok azonnal nekem támadnak, kínálnak mindenféle nem nekem valóval, szinte a nyakamba kötik a portékájukat. — Tésur, ehol van, vegyen trom­bitát! és működtetni kezdi a recsegő jószágot. A másik tapsoló babával kinál, apró kardocskát nyom a kezembe, a gyermek ­dobot majdnem a nyakamba dobja. — Minek ez nekem I — szólok oda bosszúsan tiltakozva. Hja, egészen más­kép volt gyermekkoromba; de ma ... ? ha csak volna, kinek ajándékot vásá­rolnom 1 Még a sárgarépás asszonyok sem hagy­nak békében. Láthatják pedig uri formájú ruhámról, hogy sem szakácsné, sem gazdasszony nem vagyok; ugyan, hol is látott valaki fekete zsakétos, fekete kra­vátlis, keménykalapos uri embert ko­fákkal alkudni? Szótlanul megyek el mellettök, de a kofaszokás őket el nem hagyja, odakiáltják hozzám a sárgarépa, kalarába, zeller folyó árfolyamát. Azután a gesztenyések vesznek ost­rom alá: — Itt a jó, finom, parázsra sült gesztenye. Vegyen belőle, ifiúr l — Figyelmeztetés nélkül is észre­venném a sült gesztenyét a széjjeláradó # finom illatról. S a mint az egészséges képű, csinos parasztasszonyra nézek, a mint hallom a kedves biztatást, meg nem állhatom, hogy ne vegyek. Pedig hamar megbá­nom, mind a két tenyerem kormos lesz tőle. Egész gesztenyetőzsde. Nem csoda, hogy ily rengeteg sok van összehordva a piaczra az Ízletes gyümölcsből, hiszen közel Nagy-Maroson egész gesztenyefa­erdő diszeskedik, onnét való ez is. Szinte mulatság nézni, hogy kapkodják minden­felé, alig győznek osztogatni a fürge parasztasszonyok. Hát az ott a Duna-parton micsoda? lángok csapkodnak ki a földből és sürü füst gomolyog szerteszéllyel s a láng és füst közt férfialakok sürgölődnek hosszú nyelű serpenyőt rázogatva a tüz fölött. Mi lehet az ? . . . Ahá! ... a geszte­nyesütök. Gödröket ástak a földbe, abba tüzet gerjesztenek szalmával, azon pör­kölik a gesztenyét, lyuggatott fenekű ser­penyőkben. Itt nem lehet soká maradni a kényes­tüdejü, uri embernek. Jobb, ha tovább megyek. Lám, a jó szegediek az ország ilyen messzi végire is elhozták paprikájukat, szappanukat. Uri megelégedéssel, a jó­módúak biztos nyugalmával üldögél szap­pan-vára mögött a nagytokájú, nagymellü jó szögedi néne; nem fél a rossz vásár­tól, majd elkel másutt a jó portékája. Áh 1 már jókor a távolból hallom sus­torogni a laczipecsenyét. Menjünk oda! — ez most a föfeladat, az élet legköze­lebbi czélja. Hurka pirul a forró, sustorgó sir­tengerben; a gazdasszony meg jól vi­gyáz, hogy oda ne égjen az ennivaló. Mig jó ösztövéres-pecsenyémet fogyasz­tom a mázos cseréptányérról s újborral öblögetem a jóizü falatokat: folyton arra a klakéler kelnerre gondolok, a ki a városi vendéglőben felületesen összekoty­vasztott lötymöreiért mindennap jól meg­adóztat. Egy jóképű falusi házaspár tele­pedik le az asztalhoz velem szemben. Irigylem az étvágyukat, a jó arezukszi­nét, egész skrupulustalan mivoltukat. El­elnézegetem őket, a mint esznek, hallga­tom a beszédjöket. Az asszony észreve­szi ezt, rám-rámnéz. Alighanem azt hiszi a jámbor lélek, hogy megkívántam azt, a mit a tányérukról eszegetnek. Jó asszony ? egészen más gondolat bolygatja az én lelkemet: azt gondolom én most, hogy a kultúra boldoggá teszi azokat, a kik — a nélkül, hogy maguk müveitek volnának — csupán javait élve­zik, de boldogtalanná teszi azt, a ki a kultúra világos öntudatában van ugyan, de anyagi gyengeségben, szegénységben vergődik. Azonban mit álmodozom 1 Sötét este van, indulni kellene haza. Jókedv és szomorúság vegyest vál­takozik lelkemben, mig a hidon keresz­tülérek. Jól esik, ha néha egy-egy édes arczú leányka, mellettem elhaladtakor — bár véletlenül — kissé hozzám simul. Elég boldogság ez nekem. És elég muíatás, látnom, hogy boldog a nép rom­latlan gyermeke. Gontran. HÍREK. Esztergom, okt. 24. — Egyházi hirek. A budapest Szent­széki hivatalt legközelebb a budai oldal­ról áthelyezik a pesti oldalra, a papne­velő intézetbe. Számord Ignácz Esztergom-Szt.-Annai javadalmas lelkészt ő eminencziája javadalmában állandósí­totta, a ki a hivatalos esküt mult héten tette le dr. Majer István püspök ér­seki helynök kezébe. — Schwertsig János Budapest-bombatéri segédlelkész hasonló minőségben Budapest-Józsefvá­rosba küldetett. — Tihanyi Károly fővárosi hitoktató Budapest-bombatéri segédlelkésszé — Simkó Károly alszerpap fővárosi hitoktatóvá — K a d a Simon Szt.-Ferencz rendi áldozár szent­endrei segédlelkésszé neveztetett ki. — Méhes Károly udvardi segédlelkész hasonló minőségben Köhidgyarmatra — Dékay József köhidgyarmati segéd­lelkész ugyanazon minőségben Udvardra tétetett át. — Vaszary Kolos bibornok herczeg­primás ö eminencziája, a Modor köz­ségben közadakozásokból létesítendő ká­polna- és iskola építési czéljaira 150 frtot volt kegyes adományozni. — Majer István vál. püspök, kápta­lani nagyprépost, visszavonul a közélet­től s ez alkalommal a vármegye alis­pánjához intézett meleghangú levélben mond köszönetet azon kitüntetésekért, melyekkel közpályáján eddigelé elhal­mozták, mély sajnálattal vesszük tudo­másul az agg főpap emez elhatározását, kívánva, hogy egészsége, melynek ha­nyatlása legfőbb indokát képezi vissza­vonulásának, mielőtt visszatérjen egyháza dicsőségére, hivei s polgártársai őszinte örömére I — Epitési ünnepély. A mária nosztrai fegyintézet építésénél a vállalkozó Grün­vald testvérek czég, a főfalak betetőzése alkalmából f. hó 10-én szerdán ünnepélyt rendezett, melyre a környékbeli előkelő­ségeken kivül meghívta az esztergomi laktanya-építési kis bizottság tagjait is, kik közül számosan rándultak ki Mária­Nosztrára. A 186 magán zárkára tervezett és a régi fegyházzal folyosóval összekö­tött mintegy 200,000 frt. költséggel épülő nagy négy emeletes palota falai teljesen elkészültek s az építést vezető ministeri szakértők a kivitellel meg van­nak elégedve s dicséröleg nyilatkoztak. A beható szemlét lakoma követte, me­lyen a felköszöntök és a jó kedv árja hatalmasan megáradt. Résztvettek: Dávid fegyintézeti felügyelő és neje, Dr. Kel­huber és neje, Virág Andor miniszteri kiküldött és neje, Feliczián a kóspallagi esperes, az esztergomiak közül: Brutsy János, Dóczy Ferencz, Dr. Földváry István, Niederman József, Zsiga Zsigmond, Szenttamásy Béla, és még számosan kik csak az éjjeli hajóval tértek vissza. A munkások is ünnepeltek, mert maga az igazságügyi minisztérium 360 frtot kül­dött részükre ezen alkalomra. — A pozsonyi fóispánság. A pozsonyi főispáni széket, mint Pozsonyból távira­tozzák, egyelőre valószínűleg nem töltik be, hanem Szalavszky Gyula volt bel­ügyi államtitkárt, jelenlegi trencsénme­gyei főispánt bízzák meg a főispáni teen­dők végzésével. — Baross örök pihenője. November elsején kinyitják az illavai sírboltot, melyben a megboldogult Baross Gábor holtteste pihen és átviszik a holttestet az Illavától körülbelül negyedórányira fekvő Klubusicz község köztemetőjébe, a fenyvesekkel borított hegy alján , épült diszes mauzóleumba. A nagy termés­kpczkakövekből épített mauzóleum magas kupoláját a vasútról is láthatják azok, kik a Vág völgyében utaznak. A mauzó­leum igen erősen van épitve, a koczka­köveket erős vaspántok kötik össze egy­mással. A beszentelésen, melyet Bende Imre nyitrai püspök fog végezni, Lukács Béla kereskedelmi miniszter is jelen lesz. — Selmeczbányán Szász Gyula aka­démiai szobrász már befejezte a hires Szentháromság-szobor restaurálását. A szobor ünnepélyes felszentelése nemso­kára megtörténik. — Értesítés. Az „Esztergomi Kaszinó" választmánya f. évi október hó 12-én tartott ülésében elhatározta, hogy — a társadalmi élet élénkítése czéljából — helyiségeit minden kedden délután 5 órá­tól 8 óráig tagjainak családjai számára megnyitja. Midőn a választmány ezen határozatáról az igen tisztelt kaszinó­tagokat ez uton is értesítem, egyszers­mind van szerencsém közölni azt is, hogy ezen időben úgy a napi- és heti lapok, és folyóiratok, valamint a könyvtár és egyéb szórakoztató eszközök is a meg­jelenendő hölgyek rendelkezésére fognak állani. A választmány megbízásából : Dr. Etter Dezső, titkár. — Kisajátítás. A laktanya épitéshez szükséges Müller-féle Buda-utczai ház érdemleges felbecslésére a komáromi kir. törvényszék f. hó 27-re tűzte ki a tár­gyalást. A becslő bizottság Wiertl Jó­zsef komáromi kir. főmérnök bírósági szakértő elnöklete alatt Szilágyi F. La­jos mint városi és Pumb György kir. államvasuti főmérnök mint a tulajdonos szakértője tagokból alakíttatott meg. A tulajdonos most nem kevesebbet mint 65,450 frtot igényel az ingatlanért. — A multheti keddi baleset majdnem tragikussá vált hősnője, Nagy Erzsike kis­aszszony —'mint örömmel értesülünk — már jobban érzi magát. Hála a gondvi­selésnek, az ijedtség árán kimenekült a könnyen végzetessé válhatott balesetből. — Magas vendégek Kisbéren. Előkelő magas vendégei voltak a napokban a kisbéri ménes-intézetnek. Herczeg Esz­terházy Lajos ezredes, londoni nagykö­vetségünknél katonai attasé, Kállay Béni közös pénzügyminiszter fia és egy svéd gróf kíséretében. A magas vendégeknek Schmied József miniszteri tanácsos és Deseő Gyula kisbéri ménespa­rancsnok mutatták be a világhírű kisbéri ménest. A vendégek el voltak ragadtatva a látottak fölött. — A városi költségvetés tárgyalását a városi tanács tegnap kezdette meg és megszakítás nélkül folytatja. A megálla­pított költségvetést annak idején ismer­tetni fogjuk. — Laktanya épités. Mint értesülünk az uj hely. művezető Zobel a létszám emelés következtében szükségessé vált tervváltozásokkal elkészült s módosítá­sait, melyek a munka folytatását akadá­lyozzák — a jövő hét elején terjeszti a bizottság bírálata alá. — Hymen. Feldmár Mér a bátor­keszi izr. hitközség derék tanítója, csü­törtökön vezette oltárhoz az ottani izr. templomban menyasszonyát Gross Fran­cziska kisasszonyt, Gross József keres­kedő kedves leányát. Az esküvő után lakomára gyűlt össze a násznép, melyen a felköszöntök során a főkántor a „Szó­zat"-ot intonálta, mit a jelenlevők állva hallgattak végig. — Difteritisz. Veszprémmegye Takácsi községében, mint levelezőnk irja, a dif­teritisz járványkép fellépett. Eddig 8 gyermeket ragadott el. A körorvos egy héten kétszer, s ha kívántatik, többször is megjelenik Pápáról. E hó 20-án a me­gyei főorvos elnöklete alatt tartott jár­ványbizottság elrendelte ujabban a jár­ványkórház felállítását s a torokbajosok odaszállitását s megrendelte minden csa­lád számára a toroköblitö szert, intéz­kedett a kellő fertőtlenítés felöl is. A betegség egész 15 évesig szedi áldozatait. Vasárnap a szószékről intették a híveket a hatósági rendeletek betartására. — A városi Világítás. Oetl Antal bu­dapesti gyártulajdonos azon ajánlattal fordult Esztergom város tanácsához, hogy a lámpaoszlopokat 25 frt 50 krjával, hat­szegletü lámpatartó kát 16 frt 50 krjával, négyszegletüeket pedig 14 frt 50 krjával szállítja. — Vásári verekedés. Mint más évben, úgy az idén sem múlhatott el a párkányi vásár a nélkül, hogy verekedés ne tör­tént volna; oly bizonyos dolog ott olyan­kor a verekedés, mint a jó kásán a te­pertő, a nélkül silány. A czigányok meg­ragadták a jó alkalmat, kedvencz fogla­latosságukat bemutatni. (Nem a muzsiká­lást gondoljuk, ámbár azt is bemutatták, hanem a lopkodást.) Egy muzsikus czi­gány, kit a szent művészi ihlet nem menthet meg az aljas vétektől, egy sá­toros tóttól pipát lopott. A művészi ih­let nem menthette meg a rajtakapástól sem. A sátoros tót torkon ragadta a mű­vészi ihletű bár, de tolvaj czigányle­gényt s diadalmasan földhöz vágta. A művészi ihletű bár, de tolvaj czigányle­gény nem hagyta magát, viaskodni kez­dett. Erre aztán keletkezett nagy hadd­elhadd ; a művészi ihletű bár, de tolvaj czigánylegény ellen á nem művészi ihletű ugyan, de becsületessége tudatában diadal­mas tót pártjára a körülállók közül töb­ben csatlakoztak. Lett meleg dolga a sok fakanálnak s mire a czigánylegény fejét betörték, akkorára a tótnak minden fa­kanalát eltörték. A muzsikus alaposan helybenhagyatott ugyan, de csakhamar eszére térvén, igyekezett azon a helyen ott nem maradni s odébb tántorgott véres fővel. Útközben fogták meg a zsandárok, kik­től a művészi ihletű bár, de tolvaj s im­már bevert fejű czigánylegény nem akarta hagyni magát; elibök állott: „Nagyságos vitéz uraim I tessík látni, agyon itettek." De a zsandárok ezt nem akarták elhinni s a művészi ihletű bár, de tolvaj s im­márbevert fejű czigánylegényt bekísérték. — A lefőzött Eiffel torony. Londoni okos mérnökök most azon fáradoznak, hogy az Eiffel-tornyot lepipálják azáltal, hogy ennél a kolosszusnál egy százhet­venöt lábbal még magasabb tornyot épí­tenek. 1894-re tervezik az uj monstrumot. A csodálatos vas alkotmánynak minden „lába" egy 75 láb magas talpon nyugod­nék; az egész toronynak pedig ezerszáz­ötven láb lesz a magassága, és minthogy a torony talpa is már százhatvanöt láb­bal van a tenger szine fölött, előre el lehet képzelni, milyen pompás kilátás esik majd a csodaszörnyek tetejéről. Az egész apróságnak csekélyke hétezer ötszáz tonna lesz a súlya. Az alkotmány belsejében — párisi mintára — vendég­löket, bazárokat, hangverseny-termeket fognak építeni. Az uj torony felépítése belekerül majd bagetell kétszázezer font sterlingbe. — A jövő évi naptárból. Az 1894. kö­zönséges esztendőben a farsang nagyon rövid lesz, mert csak négy hétig tart. Ebből kifolyólag a húsvét is korán, már­czius 25-én lesz. — A folyó évi kará­csony hármas ünnepét a jövő évben ket­tős ünnepek egész sorozata fogja követni. Igy kettős ünnep lesz az újév napja, a mely hétfőre esik 5 vízkereszt, a mely szombatra esik; kettős ünnep lesz a ren­des húsvéton és pünkösdön kivül még István király napja, a mely hétfőre esik; Kisasszony napja, a mely szombatra esik és Boldogasszony fogantatása, a mely de­czember 8-án szintén szombatra esik. — — E szerint a jövő évben öt rendkívüli kettős ünnep lesz. — Uralkodó bolygó lesz a hold. — Égi eseményekben meg­lehetősen szegény lesz a jövő esztendő, a mennyiben csak két napfogyatkozás és két holdfogyatkozás lesz 3 ezekből csak egy részleges holdfogyatkozás lesz nálunk látható 1894. szept. 15-én reggel fél öt órakor; tehát ezt is csak azok fogják látni, a kik korán kelnek. — Vörheny. Mint Duna-Almásról és Neszmélyröl értesülünk, ott a gyerme­kek között a vörheny lépett föl. -— Eltűnt postapénz. A kétyi posta e hó elején egy a Tóbiás Sámuel kurali lakos nevére szóló 300 frtos utalvány kifizeté­sére a bpesti postaigazgatóságtól 300 frtot kért. Azonban hiába várt, a pénz nem jött; és midőn megreklamálta, ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom