Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-20 / 87.szám

nánd bolgár fejedelem, Margit föherczegnö, a főrendiház, a képviselőház és mások koszorúi. Valamennyi még bámulatosan ép állapotban. Ma délelőtt Scitovszky primás halálának emlékére gyászistentisztelet volt. — Sajtóper. Asbóth János orsz. képviselő rágalmazás és becsületsértés miatt sajtópört indit a „Nemzet u ellen, mely őt ujabban személyesen megtámadta. — Diszes esküvő. Cserven Gyula mult hétfőn vezette oltárhoz a csolnoki templomban Pápes Ferencz kir. postamester bájos leányát, Erzsikét. — A Kis-Duna vize még egy héttel ezelőtt is nagyon sekélyes volt, annyira, hogy a medernek sok helyen több mint felerésze száraz volt, sőt itt-ott a kiemelkedő zátonyokon a hat-hét esztendős gyerekek is könnyedén átallábalhattak. Most már azonban meglehetősen dagadt a viz, annyira, hogy a zátonyok nullám alatt vannak. — A főváros kerületeinek uj beosztása. A tanács K u 11 m a n n Lajos főjegyző indítványa alapján a kerületeket újra osztja be. A javaslat az, hogy az első kerülethez csatoltassék a lánczhidtói balra eső terület, a várkert-rakodópart, mely eddig a második kerülethez, a Vízivároshoz tartozott; e helyett a viziváros a Lipótmező felé eső területből kárpótoltatnék. A harmadik kerület megbövül a Margitszigettel, mely eddig a Lipótvároshoz tartozott. A negyedik kerület, melynek eddig a Deák Ferencz-utcza volt határvonala, a fürdó-utczáig terjedjen, s végül, hogy a tisztviselő-telep a VIII. kerülethez, a József-városhoz csatoltassék. A javaslatot a jogügyi bizottságnak adták ki véleményadás végett. — Eljegyzés. Wriesnigg János bányatiszt eljegyezte Haala József annavölgyi bányaművezető kedves nővérét, Marit. — Gyermekrablással vádolt földbirtokos. Érdekes bünpör folyik most a budapesti törvényszék előtt, mely nemsokára a felett fog ítéletet mondani, hogy gyermekrablást követ-e el az apa, a ki a saját gyermekét veszi el az anyától. A bíróság előtt levő dolog ugy történt, hogy S im o n Gyula földbirtokos, mikor abban állapodott meg a feleségével, Kovács Teklával, hogy különválva fognak élni, ez utóbbi kijelentette egy közjegyző előtt készült írásban, hogy Flórent nevű gyermekük az apánál maradhat. Az anya megbánta tettét s az árvaszékhez fordult, mely vissza is Ítélte neki a gyermeket. Az apa erre előkereste a közjegyzői okiratot s annak alapján előbb végrehajtást eszközölve ki, megjelent egy végrehajtóval Tordán lakó felesége lakásán s a bölcsőben fekvő gyermekét lefoglaltatta s a kis „ingó jószágot" tüstént át is vette. Később a házaspár kibékült s a férj szolnoki birtokára ment lakni. Itt történt aztán, hogy egyszerre csak arra ébredt Simonné, hogy férje mindent összecsomagolva s a sokat ide-odadobott gyermeket is magához véve, Budapestre jött. Az anya büntető feljelentést tett Simon ellen, s mig a törvényszék megszüntető határozatot hozott, a kir. tábla gyermekrablás büntette czimen Simont vád alá helyezte. A végtárgyalást e hó 19-ére tűzték ki, de e napon nem fogják megtartani. — Katona uraimék dolgai. Ellenőrzési szemle volt e hó 17-én Csolnokon. Süttőn ehó 19-én és 20-án lesz az ellenőrzési szemle. Az ellenőrzést N e ub a u e r főhadnagy végzi, kiről lehetetlen e helyütt is elismerőleg nem nyilatkoznunk a tartalékos és szabadságolt katonák iránti igen tapintatos és humánus bánásmódjáért. — Utóállitás 1893. november havától 1894. márczius haváig csak egyszer lesz havonkint, még pedig minden hó 5-én. — Betörés. Kováts Albert temetkezési vállalkozónak előhegyi pinczéjét 12-ére virradó éjjel ismeretlen tettesek feltörték, de csak pár üveg bort s egy véka babot loptak el. — Méhészet. A III. méhészeti vándortanitói kerület méhészetének 1893. évi állapotáról való kimutatás összeállítása czéljából az igazgatóság a napokban kérdőíveket küldött széjjel a méhesgazdáknak. Ez ivekben az illető vármegye, a község, az adatokat szolgáltató neve megjelölésén kivül külön kis rovat van a következő kérdésekre adandó feleletek számára: Hány méhcsalád teleltetett ki 1893. év tavaszán ? és pedig hány a mozgó szerkezetű kaptárakban és hány a közönséges köpükben? Hány méhcsalád van jelenleg a községben és pedig hány van a mozgó szerkezetű kaptárakban és hány a közönséges köpükben? Átlag mennyi méz-fölösleget (kilogramm szerint számítva) gyűjtött egy-egy méhcsalád a lefolyt méhesztendöben ? Mennyi méz (métermázsánkint számítva) termeltetett a községben az 1892. és mennyi az 1893. évben? Mennyi az összes méz értéke, métermázsáját 30 frttal számítva, az 1892. és mennyi az 1893. évben ? Hány kilo viasz nyeretett a községben az 1892. és hány az 1893. évben? Mennyi a termelt viasznak az értéke, kilogrammját 1 frttal számítva, az 1892. és mennyi az 1893-ik évben ? — Az épitő iparosok téli tanfolyama az állami ipariskolában (Budapest, VIII. ker. Népszinház-utcza 8. sz.) f. évi november hó 3-dik napján nyílik meg. A tanfolyam négy téli félévre terjed s a tanítás évenként november hó 3-ik napjától márczius hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15-ik életévöket betöltött azon kömives-, ács- és kőfaragó tanonczok és segédek, a kik folyékonyan és helyesen olvasni, írni és számolni tudnak a rajzolás elemeiben jártasak és az épitő ipar terén legalább egy építkezési idő-1 szak alatt gyakorlatilag foglalkoztak. A beiratások az intézet helyiségében október hó 20-ik napjától november hó 'i-ső napjáig tartatnak. A beiratásnál előmutatandók : az iskolai bizonyítványok, a munkakönyv vagy hitelesített munkabizonyitvány, erkölcsi és orvosi bizonyítvány. A beiratási díj 2 forint, a tandij 10 frt. Levélbeli megkeresésekre az igazgatóság készséggel ad felvilágosítást. — Feltörték szombaton éjjel, Steiner Lajos szenttamási kereskedőnek, Esztergom területén lévő fióküzletét. A rendőrség a tettest nyomozza, — eddig azonban nem birt nyomára jutni. — Öngyilkosság. Nagy János 71 éves b u c s i zsellér e hó 16-án elhagyottsága miatti elkeseredésében lakásán felakasztotta magát. Előbb azonban utolsó vigasztalásképen jól bepálinkázott az életunt öreg. — Kedélyes meglepetés várt azokra — mint az E. L. irja — kik hétfőn éjjel a vonattal Budapestről utaztak Esztergom-Nánára. Az állomásra érve nagyhamar konstatálták, hogy kocsi egy sincs. Mit volt tenni, felkerekedtek s egy hosszúlábú ur vezetése alatt nekivágtak a párkányi országútnak gyalog, bandukolás közben egymástól kérdezgetvén, hogy hát voltaképen ki is parancsolna az udvarias párkányi bérkocsisoknak. Gyönyörűséges egy állapot, anynyit ismét elmondhatunk. — Összeköttetés a budapesti állami telefonnal. Október 8-ikán megjelent számunkban elpanaszoltuk, hogy az esztergomi városi telefon előfizetőinek száma csigalassúsággal szaporodik. Akkor úgy állottunk, hogy mindössze negyvennyolcz előfizetője volt a telefonnak. A lassú gyarapodásnak az volt az oka, hogy azok, akiknek máskülönben nélkülözhetetlen jószág a telefon, elmulasztottak rá előfizetni akkor, mikor az á 11 a m i t e 1 ef o n-f elszerelök városunkban időztek, kiknél féláron fizethettek volna elő; mikor pedig ezek az urak eltávoztak a városból, sajnálták a késedelmezök a dupla pénzt fizetni, ámbár mind nekik maguknak, mind pedig a már meglevő előfizetőknek kiváló szükségük volna arra, hogy velők összeköttetésben legyenek, mert a mostani állapotban rengeteg sok időt és fáradságot kell vesztegetni az ide-oda való szaladgálásra. Most az állami felszerelők éppen itt Esztergomban időzvén fel használhatnák az érdekeltek a jo alkalmat a mulasztások helyrepótolására ; azért is jónak tartjuk a közönséget a ritka alkalomra ez úton figyelmeztetni.Két uj előfizetője máris akadt a városi telefonnak: a füzitöi vasútrészvénytársaság és dr. Simonyi Adolf ügyvéd, kik siettek telefon berendezést szerezni maguknak. Lehetetlen elnyomnunk azon való csodálkozásunkat, mily feltűnő közönyt tanúsítanak saját érdekük és a közönség érdeke iránt oly vállalatok és hivatalok, melyek a közönséggel való folytonos élénk érintkezésre lévén utalva, alig nélkülözhetik a telefont s ha mégis nélkülözik, az csak az érintkező felek idejét rabolja s költségét és fáradtságát szaporítja, meg a munkát lassítja. Ilyenekül felemlítjük a propeller-társulat igazgatóságát, a gőzhajózási részvénytársaságot, az állami mérnöki hivatalt, az adóhivatalt, a katonai hivatalt (mely a városházával és a megyeházával sürü érintkezésben van) és — hogy többet ne említsünk — a kaszinót. — E miatt azonban mi nem nagyon aggódunk. Az állam, mikor a a városi telefont berendezte, azt igérte volt, hogy mihelyt annak ötven előfizetője lesz, összeköttetést létesít a fővárossal. E létszám egygyel immár túl is van haladva, Kereskedőink, iparosaink s egyéb vállalataink tehát nem sokára abban a kellemes helyzetben fogják erezhetni magukat, hogy ha budapesti vagy bécsi feleikkel szóbeli tárgyalásba kell bocsátkozniuk: a hosszadalmas, fárasztó és költséges utazgatást mellőzve, beszélni valójokat néhány forint árán könnyű szerrel és rövid úton elvégezhetik. (E sorok ki voltak már szedve, midőn értesültünk, hogy a telefonnak újabb előfizetői akadtak ugyan, de időközben többen le is mondtak a városi telefon használatáról; tehát örömünk hiábavaló volt. Várni kell még, mig az előfizetők száma annyira szaporodik, a mennyi létszámra az állam a Budapesttel való összeköttetést igérte, minek teljesedését némely érdekeltek már régóta nehezen várják. A szerkesztő.) — Betörés. A bátorkeszi izr. templomot f. hó 15-én éjjel feltörték, egy ott létező befalazott szekrény tartalmát (könyöradományok a hívektől), kirabolták s egy az oltár fölött függő táblát összetörtek. A kár jelentékeny. — Verekedős ficzkók. Megírtuk annak idején, hogy V i b o r Lajost szeptember 10-én este 8 óra tájban a sissai közben egy körülbelül 10—15 emberből álló csoport minden jogos indok nélkül megtámadta, testileg bántalmazta s midőn Vibor menekült, üldözőbe vette s utóiérvén őt, újra megverte. A sértett bejelentvén a dolgot az esztergomi rendőrkapitányságnak, a megejtett rendőri nyomozás megállapította, hogy a megtámadást a marasztaltak követték el, kik a budautczáról dalolva jöttek ; ennélfogva — tekintve, hogy Vibor őket nem sértette — daczára annak, hogy a megtámadás elkövetését csupán egy ismerte el: a kihágás elkövetésében valamennyiöket bűnösnek kellett találni. A büntetés kimérésénél enyhítő körülmények hiányában súlyosító körülménynek vétetett, hogy a marasztaltak éjnek idején minden jogos indok nélkül egy védtelen embert támadtak meg, menekülése közben üldözték, s hogy súlyosabb beszámítás alá eső cselekményt nem követtek el, azt csakis a katonaör közeiléte akadályozta meg. A verekedős kedvű ficzkókat a rendőrkapitányság közrend elleni kihágás czimen főbüntetéskép húsz-húsz forint pénzbüntetésre, a rabtartási költségek viselésére, valamint Vibor elveszett kalapjáért három forint kártérítés fizetésére Ítélte. — Vasutvonalat fognak legközelebb építeni Esztergom-Nána és Párkány között, melyet valószínűleg Esztergomig vezetnek, mihelyt az új dunai vashid elkészül. — A dohányos mesterinasok. Mult szombaton este történt, hogy Békássy Rezső rendőrbiztos egy asztalos-inasra bukkant az utczán, a ki nagyúri élvezettel fújta a világba a 1 czigaretta-füstöt, miközben édes kéjjel forgatott kezében három pakli herczegovina dohányt á 17 krajczár. „Asztalosinas és három pakli dohány 1 wie kommen die Rüben in den Sack?" — gyanakodott a rendörbiztos s nyakon csipte a fiút, és nyomban a városházára vitte, átadta a rendőrkapitánynak, kérve, hogy indítsa meg az elővizsgálatot. A fiú hosszú nyaggatásra elbeszéli, milyen furcsa módon tett szert a drágalátos fűre. — Az-elötti vasárnap ebéd után sétálni menvén, a kis-piaczon találkozott J. P. asztalos tanonczczal, még pedig épp a Frey Ferencz boltja előtt. Az asztalos tanoncz megszólította: „Hé! Emili van-e tiz krajczárod?" „Annyi nincs; de van öt piczulám," — „Addsza ide azt az öt piczulát; tegyünk lutrira mutyiba." A közös nyerészkedési pénzműveleti vállalatra rögtön egyesülvén, betértek aFried-féle nagytözsdébe, hol ís J. P. a vállalati alaptőkét 10 azaz tiz oszt. ért. krajczár erejéig befektetvén, — mig Fried úr a reskontó kiállításával és beiktatásával bajmolódott azalatt J. P. az asztal bal oldalán elöl való ládában felhalmozott dohánycsomagok közül kicsent öt darabot s minden zsebét teletömte velők; többet azért nem lopott mert nem voltak rá elég bö zsebei, a hova eldughatta volna. K. E. a mi asztalosinasunk is csempészett két pakli jóféle Herczegovina-dohányt. Kés^lévéna reskontó- j czédula, J. P. kézhez kapta s mindketten ügyesen s feltűnés nélkül odébb állottak. Igy hát, természetesen, nem csoda, hogy Békássy Rezső rendörbiztos K. E. asztalosinast szombaton este czigarettázni látta az utczán s most már nem is csodálkozik ezen a rendörbiztos. Szegény jó Fried úrnak pedig, a meglopott tőzsérnek soha eszébe sem jut vala, hogy ö tőle annyi füstölni való jószágot elemeltek, ha a rendőrség nem értesiti vala őt. Mert tudni kell a dolog megértéséhez, hogy a rendőrkapitány — tekintettel arra, hogy az ezen jelentés folytán megejtett elővizsgálat iratai azt igazolják, hogyK. E., J. P. és J. M. iparos tanonczok Fried Arnold kárára tulajdon elleni kihágást követtek el, mely esetben további eljárás csak a sértett fél indítványára indítandó — a károsultat október 20-án d. e, 9 órára megidézteti, megkérdezendő tőle, vájjon kivánja-e, hogy az övéből füstölő tolvaj nebulókat megbüntessék. — Lólopások. Alig több egy heténél, hogy lólopásról irtunk s most ismét több e fajta tolvajlásokról kell hirt adnunk, még pedig K i r v á r ó 1. Október 12-ére virradó éjszakán L o c h e r János kirvai lakostól ismeretlen tettesek, valószínűleg czigányok, egy nyolczéves világos pej kanczát vezettek el, melynek egyik czombján bélyeg van egy kis csillaggal. Ugyanannak kárára még két lovat vittek el titokban: az egy öt egyik éves setét pej kancza bélyeg és jegy nélkül, a másik egy két éves méncsikó, melynek mind a négy lába kese s homlokán kis csillag van. A sajnálatra méltó Lochert hamarjában mindezeken kivül még több kár is érte a gaz lókötök részéről, kik — úgy látszik — pompásan élhetnek ravasz csínyeikből. Néhány nap múlva bejelentették az esztergommegyei főszolgabírónak, hogy 12-én éjjel 11 és 12 óra közt L o c h e r János kárára elloptak egy hét éves sötét pej, mintegy tizenöt markos, hámos kanczát s egy nyolcz éves, szintén tizenöt markos, hámos kanczát; becsértékük 340 forint. A vérszemet kapott zsiványok ugyanazon időben, [Kirván, B a u m a n n György kárára egy világos, herélt, pej lovat, melynek ismertetőjele homlokán egy kis csillag és egy nyolcz éves, világos pej kanczát loptak el; becsértéke a két lónak 280 forint. Továbbá S

r

c h m i d t János kárára egy három éves herélt pej lovat vezettek el ismeretlen tettesek; értéke 140 forint. Takács főszolgabíró azonnal a feljelentés után intézkedett a lókötök sürgős kézrekeritése iránt. IRODALOM ÉS ZENG. — Uj zeneművek. A pécsi Valentin Károly fia zenemükereskedés kiadásában a következő uj zenemüvek jelentek meg: I. Klárika csárdás. Zenéjét szerzé Darázs Miska, szövegét irta Zoltán Vilmos. A II-dik kiadás ára 1 frt. Ezen piéce Küry Klárának, a népszínház kiváló tagjának, van ajánlva és ennek sikerült arczképével ellátva. II. Dankó Pista legújabb nótái-nak i-sö füzete, tartalmaz két nótát és pedig: 1) Hallod rózsám Katika . . . . 2) Száraz malom van a falu végén . . . Mindkét nótának szövegét is Dankó Pista irta, és Vidor Pálnak, a népszínház jeles tagjának ajánlotta. Ara 60 kr. — Az osztrák-magyar monorchia Írásban és képben czimü vállalatnak már tiz kötete van készen. E tiz kötet összesen 188 füzetben jelent meg, közel kétezer rajzzal. A monarchia mindkét államának természeti állapotait és közös történetét előadó bevezető köteten kivül, hazánk ismertetésére eddig három külön kötet jutott az egészből; de ez a három kötet oly nagy terjedelmű, hogy négygyei is fölér a többi közül. A legújabban megjelent füzetekkel két uj kötet indul meg, egyik Csehország, másik pedig mint Magyarország IV. kötete hazánk dunántúli részének leírásával foglalkozik. E IV-ik kötet í-sö (az egész műnek 190-ik) füzetében két becses közleménynyel találkozunk. Az első czikket A Dunántúl czimmel Eötvös Károly irta áttekintő bevezetésül az egész kötethez. Az iró épen olyan tanulságos, mint vonzó képben mutatja be a nagy fontosságú, mind múltjában, mind jelenében nagy szerepet vivő országrészt, mely következő részletes leírásban is kiváló részt fog venni. A másik közleményt, mely ebben a füzetben csak megkezdődik, Gonda Béla irja. alapos szakismerettel tárgyalván =i Dunának Magyarországon áthaladó egész szaka-