Esztergom és Vidéke, 1892

1892-06-12 / 48.szám

ESZTERGOM és MII ! MEGJ13LKNIK IIliTENKINT KÉTSZER: # Vár0SÍ 08 JTdek^k közlÖDVe. — HIRDETÉSEK: ~ * VASÁ-RNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HIRDETÉSEK I szótól 100 szóig 75 ia, 100 — PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, Ml «(r0-1g 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 fvt 95 kV. ELŐFIZETÉSI ÁR * ^ ov * a szellemi részét illető közlemények kiildeinVŐk. Btöyé^lÜj 30 kr. EgéHz évre • 6 frt — .kr KIAD ó'-TÍTVA T A L •' MAíiÁN TIUíDETÉSEK megállapodás szerint iegjutiiiiyosáb­Ftíl évre 3 írt — kr „„.s^r^rm,'^ " - ban közöltetnek. . Negyed évre 1 frt 50 kr SZECHENYI-TES 332, Egy szám ára 7 kr. \ÍO\Á a lap hivatalos és magáuliirdetósei, a nyilttiírbe szánt közi e- NYIIJTTEH sora áO kV. 1 : —Ö menyek, előfizetési pénzek és reklamálásolt intézeiidőlí. g • . 4 á herczegprimás zsoltára. Esztergom, jun. 11. Az oltár mellől, a király előtt még nem hangzott el hazafiasabb és elra­gadóbb szózat, mint a melyet Vaszary Kolos herczegprimás mondott. Az ünnepi Tedeumon történt. Pár perczczel 10 óra előtt két fogatú nyitott hintón érkezett meg a király íaar Ede gróf főhadsegéd kíséretében. A király magyar tábornoki diszegyen­ruhát viselt. A kapunál a főherczegek, a miniszterek és a papság fogadták a királyt. Az énekkar «Elegi Eum Dominus» zsoltárt iulonálta. A szentélybe való felvonulás után kezdetét vette a «Te Deum» és a mise, a melyen Vaszary Kolos herczegprimás pontifikált fényes segédlettel. A prímás mellett Hornig Károly veszprémi és Steiner Fülöp székesfehérvári püspök asszisztált. Ar­hidiakouus Márkus Gyula czimzetes püs­pök, esztergomi-ranonok, az apostoli kereszt vivője Sujánszky.Antal czimze­tes püspök, esztergomi kanonok, az érseki kereszt vivője Pellet József apát-kanonok, czerimonárius dr. Czibulka Nándor kanonok, tiszteleti diakónusok <ir. Wolaffka Nándor nagyváradi ka­non olt, kultuszminiszteri oszt. tanácsos és/%éziuger Károly apát, udvari plé­bános, diakónusok Wenzel Antal pápai ^Samarás, turiferek dr. Robicsek Ferencz és dr. Nemes Antal, akolitusok dr. Purt Iván és Wargha Dezső, librifer dr. Csernoch János apát-kanonok, infulista Kohl Medárd primási titkár, gremiá­lista dr. Machovics titkár, pastoraiista Széchenyi Miklós gróf jaki apát. Az egész egyházi szertartás rendezését Bogisich Mihály prépost budavári esperes-plébnos végezte. Mise alatt a főegyházi ének- és zenekart a m. kir. operaház ének és zenekari tagjaival mintegy száz főre egészítették ki s a karmesteri széken Erkel Sándor operai karnagy foglalt helyet. A mint a király trónusán helyet foglalt, a prímás a «Te Deum»-ot intonálta s erre a Gre­gorián karéneket Bogisich átiratában s Vavrinecz vezetése alatt a vegyes kar adta elő. Ezután következett Liszt Ferencznek «Koronázási misó»-je. Mise végeztével Vaszary Kolos her­czegprimás az oltár jobb oldalán állva ós a király felé fordulva, messze hall­ható, lelkesült hangon, a (következő beszédet mondotta: Felséges urunk! A királyi lantos, miután bölcs ós igazságos uralkodása alatt országa békéjét a jog ós rend in­tézményei által biztosította, hárfáj a kí­séretében dallamra nyitja meg ajkait és zsoltárban népéért igy imádkozik : Uram ! tedd boldoggá a te népedet! «Te éretted felséges királyom ma egy ország, egy nem­zet borul arczra és millióinak szerető szivéből azúrhoz ez áhítatos ima száll: «Isten áldd meg, tartsd meg a királyt!» Istenbe vetett hitünk és jogaink igazságában való kitartásunk jutalmául téged adott felséges király nekünk az ég ós áldásul a szent frigynek, a melyet a trónhoz hü és szabad nemzettel alkotmányunk talaján ma egy negyed­százada kötöttél, megérnünk engedte ez örömnapot, hogy hálát mondjunk a királyok ós nemzetek urának, istenének* Ma huszonöt éve, hogy felséged a ma­gyarok királyává koronáztatott. Rövid idő egy nemzet, de hosszú egy ember életében. És e huszonöt évnek nem volt egyetlen napja sem, mely Felsé­ged trónjának fényét, hatalmát, dicső­ségét ne nevelte volna; nem volt e hu­szonöt évnek egyetlen napja sem, mely fogyatkozni látta volna a magyarnak törhetlen hűségét, hazafiúi lelkesedését, alattvalói szeretetét, Felséged felkent személye iránt. A mit a legnagyobb had­vezérek karddal, vitézséggel megvivni nem tudnak, a minek meghódításához a fejedelmi hitalom minden eszköze, minden hadserege, minden kincse ke­vés : a hódítás eme győzelmét Felsé­ged huszonöt év óta napról-napra kivívja jó szivének honatyái érzelmével, királyi erős lelkének törvénytartó al­kotmányos hűségével e nemzeten. Fel­séged meghódította e nemzet szivét. Hogyue hódította volna meg ? ! Hisz mi tudjuk, hogy mióta ősödnek, Ist­vánnak, koronája órintó fejedet, a ma­gyar birodalomban senki sem volt, a ki alkotmányunkhoz hivebb lett volna, senki sem volt, a ki törvényeinket job­ban tisztelte volna, a ki a haza a iránti kötelességeket nagyobb buzgalommal teljesítette volna, mint Felséged. A ki­rály első lóvén a jogokban, első tud­tál lenni a kötelességekben is. A leg­első magyar ember a vallásos, a lova­gias érzelmekben, a szó bölcséségóben, a tettek bátorságában, az igazság, a mérséklet és az egyszerűség szereteté­ben, nem a hatalom zsámolyává, hanem a fáradliatlau munka oltárává teszed a trónt s rajta az odaadás áldozatává az uralkodás, Égy hü nemzet érzel­méhez egészen méltó tehát, hogy midőn az isteni gondviselés egy negyedszáza­don át jó királylyal áldotta meg őt, és erőt adott neki, hogy a közbóke ótalmá alatt a nemzeti haladás, felvirágzás ter­mékeny munkáját elvégezze, egy ily hosszú időnek határán megálljon, örömre gerjedjen, ünnepet üljön emlékére, a nagy közjogi esemóuyuek, mely koro­nát adva a királynak, alkotmányt a ha­zának, nehéz idők félreértéseinek vetett véget, szomorú viszonyok által fakasz* tott sebeket gyógyított be, a visszavon nás szellemét elűzve, a béke és szere­tet kötelékével fűzte össze a királyt óa nemzetet. Legyen tehát e magasztos ünnepen hála ós dicsőség az Istennek* üdv és áldás » királynak és a hazá­nak. Légy üdvöz Felséges Királyunk í A vallás és haza szava szólal meg aj­kamon esedezve itt az ur templomában, hogy fényesen ós tisztán ragyogjon szent-István koronája homlokodon, ha csak lehetséges, mindig békét sugárzó a világ négy része fnlé ; de ha kell, az ezredéves kard élével mint a vil­lám sujtvaT hazánk elleneire. Itt az Úr templomában esedezve, hogy a ki* rály és nemzet egymást megértve, egy­mást szeretve közös munkával emeljék az erény, a jog, a jólét és boldogság állapotát ós szilárdítsák amaz állapotát melyeken a felség és nópjog összhangjá­ban Magyarország Összes népeinek, nem­zetiségeinek testvérisége nyugszik. Légy i^Mqüisís Méltója. UODSBH HÖLÖYSKHBL Szép hölgyeim, virító rózsaszálak, Szelíd galambok, fényes napsugarak ! Szük már a kis családi kör határa, Felvágynak az élet magaslatára ? S mi, ifjak majd szerelmet hol találunk, Csók nélkül múlik éltünk s lesz halálunk ? Kern kétkedünk abban, hogy női elme Lehet nagyobb is, mint leány szerelme, Hogy küzdést, harezot emberül kiállnak £ veszélylyel, mint egy isten szembe szállnak, De hát akkor szerelmet hol találunk, Csók nélkül múlik éltünk s lesz halálunk ? Elhisszük, hogy a halhatatlanságnak Módját ejtik s oly módot is találnak, Mely ut viszen a csillagos világba, Mint kell lelket lehelni lomha sárba . . .; De hát akkor szerelmet hol találunk, Csók nélkül múlik éltünk s lesz halálunk ? S ha igy haladnak folyton és merészen, Bizton kivesznek a szabók egészen, És nem tudom felérni józan ésszel, Mi lesz a tenger — számú ékszerésszel S velünk ? mert hát szerelmet hol találunk, Csók nélkül múlik éltünk s lesz halálunk ? Vagy olyan lészen képe a jövőnek, Hogy a családfő szerep jut a nőnek, S mig ő kenyerén jár gondokkal telve, A férj uram otthon szépen hüselve Bölcsöt ringat, a kis babát beczézi, S pipája füstjét a tükörbe' nézi . . . ? HÉLI. ISZTIEBQM ISMZBTHÍSI. Woerl Leo világhírű utazási könyvtárá­ban Würzburgban és Bécsben most jelent meg egy lipcsei nyomtatású csinos kis fü­zet, lapunk szerkesztőjének tollából. Az uj füzetből a következő fejezeteket mutat­juk be : Esztergom vidéke. Esztergomból a következő tanulságosabb kirándulásokat lehet tenni : D ömös-Visegr ád. Dömös Esztergom­tól 18 km. Megközelíthető a helyihajón is. Gyönyörű vidékét külön fejezetben móltat­juk. Dömösről Visegrádra kocsin vagy ha­jón alig egy óra. A Duna itt festői völ* gyet alkot. Visegrád várának romjai alatt pompás nyaralók. Visegrádon számos ma­gyar iró és művész nyaral. Vidéke regé­nyes. Levegője kitünö. A dömös-visegrádi kiránduláshoz legalkalmasabbak a reggel ötkor induló helyi gőzhajók, melyek már este hétkor ismét Esztergomban vannak. S z e n t-L é 1 e k-D o b o g ó k 6. Szent­lélek Esztergomtól 13 km. A ki az ország egyik legszebb kilátóhegyét, a Dobogókő ormát is meg akarja mászni, annak leg­czélszerübb kocsit fogadni. A Szt-Lélek­Dobogókői kirándulás nem fárasztó s rend­kívül jutalmazó. Ugyanaz nap estére már visszatérhetünk Esztergomba. P i s z k e-S ü 11 ő. A ki a piros, ró­zsaszínű és szürke márványok szülőhelyeit akarja látni, az keresse föl a gerecsei és piszniczei bányákat. Esztergomtól Piszke 22.5 km., Süttő pedig 28. Legczólszerűbb a kirándutást kocsin megtenni s akkor egy nap alatt az összes márvány bányákat meg lehet tekinteni. Dorog h-T okod. Esztergomtól Do­rogh 8.5 km. és Tokod 13.5 km. Itt van az esztergom megyei kőszénbányák főtelepe. Legalkalmasabb a bányákhoz egész napra kocsit fogadni. A geológusok épen nem bánják meg a tanulságos kirándulást, mert a báuyákból vizözönelőtti állatok ós növé­nyek lenyomataival gyarapodva térhetnek vissza. Baj na. Esztergomtól 25 km. Itt van a Metternich herczeg hires mintabirtoka. Az uradalmi kastélyban, a herczegné aty­jának, Sándor grófnak lovas bravourjait számos eredeti kép s emlék Örökíti meg. Oda ós vissza is kocsiutat választunk. Nagy Bény. Esztergomtól 20 km. Vasúti állomás. Legalkalmasabb útja Esz­tergom-Nánáról vonaton oda és visz;i. Itt van a megye legrégibb temploma, az 1217-ben épült románstilü templom, me­lyet a hatvanas években Scitovszky prí­más restauráltatott. Még régiebbek a bényi templomnál azok a sánczok, melyeket a vasút is keresztül vág s melyeket a nép római földsánczoknak nevez. Az areheovö 1-' gia kedvelői nem bánják meg a kirándul lást, mely alig kerül többe félnapnál. Bátorkesai. Esztergomtól 23 km. Szintén vasúti állomás s épen olyan utja van, mint a bényi kirándulásnak. A gaz­daságok iránt érdeklődő turisták Bátorke­szin és Köbölkuton igen virágzó gazdasági telepeket fognak találn, melyek igen tanul­ságosak. Kobek István bátorkeszi minta gaz­dagsága gyári üzemekkel áll kapcsolatban.­Kőszéntelepek. Igen közel, alig egy-két órai hajtásra vannak Esztergomhoz a doroghi, tokodi és* annavölgyi szénbelepek. A magyar főváros­hoz legközelebb fekvő gazdag szénbányák megtekintése a bányafelügyelőség szíves­ségéből igen könnyű, de még sem ajánla­tos. Mielőtt a bánya torkába bocsátkoznánk r előbb bányász ruhába Öltözünk s bányász­lámpással látjuk el magunkat. Hárman-né­gyen férünk a leereszkedő ládába. A doroghi bánya torka függőleges es egész fenékig fával van kirakva. Nyirkos levegőben eresz-­kedünk lassan alá, a fekete gyémáutok rej­telmes országába. A sáppadt bányamunkások a 100—200 méternyi mély s több emeletnyi folyosók-­ban, hol hanyatt fekve, bol térdelve, de mindeukép keserves munkával vájják ki a csillogó kőszenet. Kísérteties dübörgéssel robognak' végig a faczölöpökkei támoga­tott folyosók nyirkos siueiu a szénhordó talyigák. A doroghi, tokodi, a n u a­völgyi és s z a r k á s i kőszóubányák épen nem túlságos aknázás mellett éven-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom