Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-31 / 27.szám

— A körözött pap- Baracs Gézái áldozó papnak ügyében több nyilatko-' zat jelent meg* a lapokban, mindeddig azonban itom volt tisztázna : miért kö­röztute Baracs >l a lévai járásbíróság, sőt Banics maga is kije Ural éűe, hogy Ő som luája. Az ok a Hircsarnok ér­tesülése szerint oz volt : Baracs a lé­vai gabonakereskedőkkel zabűzleiet kö­tött, az összegeket. é\(>th fölvette, a szállítÍVS napján a'/onbaii az érdekellek ÍJ iába váriak a zabot. Ekkor fel akar­ták keresni Baracsot. ő azonban már eltűnt Léváról. A kereskedők följelen­tették a bíróságnál, mely elrendelte körözését. Az egyházi főhatóságnak Ba­racs ellen tett intézkedéseiről ugyan ez a forrás ezt irja : Az összes buda­pesti plébániák és szerzem házak utasítva •vannak, hogy ne engedjék Bar.csot misézni vagy más papi fuiikc/áól vé­gezni. A fia!a! pap egyhá/.i körökben már évek előtt hitelét vesztette, a mi­kor üzelmei miatt az esztergomi ille­tékes fórurn előbb a nagyszombati je­zsuita kollégiumba, utóbb a besuyŐi kolostorba internálta. A mikor innen kibocsátói ták, egyházi főhatósága Bu­dapest és Bécs egész környékéről ki­tiltotta s csak azért engedte meg neki, hogy Berlinben telepedhessék le, mert azt állitotta, hogy irodalmi kötelezett­ségei vannak, melyeknek csak ugy fe­lelhet meg, ha Berlinben lakik. Az esztergomi egyházmegyei iroda már a képviselőválasztások idején óva figyel­meztette amaz erdélyi kerülőt papságát, hol Baracs föllépett, hogy őt győze­lemre ne segítsék. — A kishirdetések között. A Bu­dapesti Hírlap kishirdetései közt ol­vassuk a következő felszó'alást: «Száz forint jutalmat adok minden lévai ga­bonakereskedőnek, a ki rajiam bármi­lyen csekély követelést mutat ki. Dr. Baracs Géza.* — Egyébként Guíhi Soma .dr, .Baracs ügyvéde rágalmazás és becsületsértés miatt sajtópert indí­tott a Hírcsarnok cz. kőnyomatos lap ellen, mely a fővárosi sajtót Baracs Géza állítólagos dolgairól érrfesilelte. — A kerekedöifjuság közgyűlése. A kereskedelmi-ifjúság f. h. 20-án tariotta 17-ik évi rendes közgyűlését. Elnök Brunner Ferencz konstatálja, hogy az egyesület lassan bár, de min­den érben erősödik és gyarapodik, miután a nagyszámú közgyűlést meg­nyilvánítja, Scheiber Rezső utal a lit­kári jelentésre. Az évi jelentés ulán Brutsy Ján<>s serkentette a tagokat egyesülésre, azután Áldory Mór drt. egyhangúlag korelnökké választották. Áldory Mór dr. elfoglalja a elnöki szé­ket és lelkes szavakkal ecsetelve hiva­tását az egyesületnek,kéri a tagokat,hogy legyenek a tisztikar megválasztásánál figyelmesek. Az uj tisztikar megalaku­lása a következő: Elnök Walter Gyula dr., alelnök Mezei Ferencz, titkár ifj. Marosi József, jegyző Bargfl Mihály, pénztáros Knappé Károly, ellenőr Metz Sándor, háznagy és könyvtáros Weisz Mór. Választ mányi tagok: Brutsy Já­nos, Scheiber Rezső, Áldory Mór dr., Knöpfler Mihály, Jedlieska Rezső, Kohn Gábor, Fischer Zsigmond, Amstadter Imre, Vörös József, Paulovits Géza, Weinberger József ós Stern Lothár. Választmányi póttagok : Viseli Géza, Scheiber Sándor, Kohn Adolf és Be­réuyi Albert. A választás alatt küldött­ség ment Walter Gyula dr. úrért, kit Áldory Mór dr. szép szavakkal üdvö­zölt megérkezésénél az egyesülelet ne­vében, mire Walter Gyula dr. ur vá­laszul elragadó szavakban fejezte ki köszönetét a benne helyezett bizalomért és ékes szavakban ecsetelte a kereske­dőnek hajdani ós jelenlegi tekintélyét. Végül az nj titkár üdvözölte az uj el­nököt, mire a közgyűlés bevégződött. • Jótékony hangverseny. Vasár­nap este fényes sikerű jótékonyczélu hangversenyt rendeztek a kereskedő if­jak egyesületének tagjai, kik Walter Gyu'a dr. elnöklete alatt a felsőma­gyarországi ínségeseknek iparkodtak né­hány könnyét letörülni. A Fürdő terme zsúfolásig megtelt. Minden ülőhely el­fogyott. Minden talpalatnyi tért elfog­laltak. Sok család távozni volt kény­telen, mert az utolsó órában már nem lehetett több széket beállítani. A jóté­kony czéln hangversenyt Felzenburgék nyitánya vezette be. Felsenburg Biauca és Felsenburg Gyula négy kezese nem­csak gyakorlott és biztos előadása, de jól színezett játéka által keltett nagy hatást. A bravouros előadást taps vihar­ral jutalmazta a közönség. Perényi Kálmán dr. ez alkalomra prulógot irt, melyet mult számunkban mutattunk be. A proíógot ifj. Marosi József az egyesület uj titkára adta elő. Nagy vá­rakozásokkal tekintett a közönség a kö­vetkező részletek elé. Rédly Berta az az esztergomi születésű budapesti hang­versenyé nekesnő lépett föl Tltomas nagy Oíelia-áriájában s Meyerbeer Apród­daiában. Kitűnően iskolázott haugjával, drámai előadásával s szép megjelené­sével nagy tetszést '-aratott. Ekkor Ré­esey Viktor főgymnasiumi tauár lépett a felolvasó asztalhoz s Visegrád fény­koráról tartott magvas értekezést, me­lyet bőséges tapssal jutalmaztak. Ru­binstein Barcarole-ját Brenner Lujza zongorázta gyakorlott kezekkel és szép sikerrel. Beethoven Zougaranégyesót Ta­kács Imre vezetése alatt Zsakovecz Nándor, Borovicska Adolf és Sz'raka Iván adták elő mesteri interpretáczió­val. Majd Körösi László olvasott föl egy eredeti humoroszket harmiuczhat foknyi hőségben. Végül Walter Gyula az egyesület elnöke a következő szó­noklattal koronázta meg a több mint háromszáz forintot gyümölcsöző szép sikerű jótékonyczélu hangversenyt: M. T. közönség ! Valamint az egyes ember csak akkor teljesítheti összes kötelmeit, hanem elégszik meg, az ész szavát követve az igazságosság gyakor­lásával, hanem szivének sugallattára is hallgatva, mindenkor kész segítő ke­zét a szeuvedok felé kinyújtani : — akként a társadalomnak is, mint az Összes jogok és kötelmek bajnokának ós őrének, egyik legszebb mulaszthat­lau kötelessége, hogy a szenvedést és nyomort erejéhez képest enyhíteni, megszüntetni ; a sinlődők nyomasztó helyzetét könnyíteni : a sanyarú Ínség­gel szembou tettdús részvétet és ál­dozatkész nagylelkűséget tanúsítani tö rekedjék. E kötelesség tudatában ha­tározta el a helybeli kereskedő ifjak önképző- és betcgsogélyező egyesülete, mint a társadalom csekély töredéke, hogy a legnagyobb nyomorban siulödő, a legfájdalmasabb csapással, az éhín­séggel küzdő felvidéki honfitársak fel­segélyezése érdekében meg fogja kí­sérteni egy jótékony ezólu hangverseny rendozésér, erősen meg lévén győződve, hogy városunk fönkelt gondolkozása, nemesen érző m. t. közönsége, mely hasonló alkalmaknál már igen sokszor adta ragyogó jeleit ön feledett áldozat­készségének, hű fog maradni ezúttal is azon jótékonyságához, mely általá­nosan ismert egyik legkiválóbb jellem­vonását képezi. Nem valósíthatta volna azonban meg az egyesület e hö szán­dokát azon nemes készséguélkül, mely­lyel az imént lefolyt hangverseny igen tiszteit szereplői oly nagy műélvezete­ket nyújtó közrmüködósökre vállalkozni szívesek voltak. Engedjék meg azért a szereplő m. t. hölgyek és urak, hogy nemeslelkü készségükért és kegyes fá­radozásaikórt az egyesület uevóbeu,inely­uek — tagjai megtisztelő bizalmából — rövid idő óta élén állani szerencsém van, a legforróbb köszönetet nyilvánít­sam. Nem örvendhetne azonban az egyesület czélja ily fényest sikerű elé­résének sem a m. t. közönség azon im­pozáns alakban nyilvánult érdeklődése ós részvéte nélkül, melyet iapasziát­hatni szerencsés volt ós a melyet azon kórelem kapcsán fog maradandó betűk­kel megörökíteni évkönyveinek legszebb lapjain, hogy a m. t. közönség komoly ügyekezetü törekvéseit a jövőben is buz­dító érdeklődésére érdemesíteni mél­tóztassék. Midőn ezt ismételve kérem, a szerencsétlen éhezők nevében, köszö­netük záloga gyanánt kívánom, hogy Esztergom nemesszivű, jótékony közön­ségét Az Úristen sokáig éltesse.* — Gyászjelentés. Machovich Ist­vánné szül Zeleuay Antónia, ugy sa­ját, mint gyermekei János és Gyula, nemkülönben monyé Machovich Jáuosuó szül. Kecskeinéthy Irma, valamint az Összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a hőn szeretett férj és legjobb apának, Machovich Ist­vánnak élete 64-ik, boldog házassága 41-ik évében a halotti szentségek áj­tatos felvétele után márez. 26-án d. u. 12 3 /* órakor hosszas betegségében tör­tóut elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei rnárc^. 28-án d. u. 5 órakor fognak az Esztergom-vízivárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni s a felejthetetlen halott lelkiüdveért tar­tandó szent mise áldozat márez. 30-áu d. e. 8 órakor fog az esztergom-vizi­városi templomban a Mindenhatónak bemutatlatui. Esztergom, 1892 márez. 26-án. Nyugodjék békében ! — Gyászjelentés. Alulírottak szo­morodott szívvel jelentik felejthetetlen édesanyának, napaasszonynak, testvér­nek ós sógornénak Özv. Hainzl Alajosnó szül. Boguer Anna úrnőnek élte 69. évében, hosszas szenvedés ós a haldok­lók szentségének ájtatos felvétele u'án, f. hó 25-én éjjeli 11 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme f. hó 28-án, hótfŐu d. u. 3 óra­kor fog a vízivárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig f. hó 29-én, kedden fél 8 órakor fog a vízivárosi plébánia­templomban a Mindenhatónak bemutat­tatni. Esztorgom, 1892. márez. 26-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! Dr. Rapcsák Imréné szül. Hainzl Au­guszta leánya. Dr. Rapcsák Imre veje. Lukas Sándorué testvére. Hainzl Te­réz sógornője. A megboldogultnak Ko vács Albert temetkező vállalata állított diszes ravatalt. — Egy vén czinikus halála. A napokbau halt meg Esztergomban Ruiny Gyula Ágost, a Kazinczy-Bajza-korabeli hires magyar tudós, Rumy Károly fia, hetvenhét esztendős korában, nagy sze­génységben. A megboldogult egyike volt a legeredetibb czinikusoknak. Évtizedek óta csak a jószívű emberek könyörnle­tóre volt utalva, de azért sohase kol­dult, sőt gyakran eldobta az alamizsna szagú segítséget, ha valahol kol­dusnak nézték. Egész életében atyja emlékének élt, kiről vastag könyvet irt, mely azonban kéziratban maradt. Nem volt fejedelmi udvar ötven esztendő óta Európában, melyet folytonosan nem ostromolt volna megfelelő alkalmazta­tatásért, inort a czinikus ember irodalmi műveltséget is örökölt nyomoráu kívül atyjától. Esztergomban soha sem volt alkalma arra, hogy val ímelyik német versével vagy kiáltványával magára vonja a közönség figyelmét. Pedig min­den valamire való eseményre külön al­kalmi költeményt irt s azt a sétatér fáira és az utczasarkokra tapasztotta. Minden holmiját folytonosan magával hordozta. Téli kabátja valóságos arze­nál volt. Pisztolya az 1809-iki inszur­rekczióból, kardja negyvennyolcból, csizmahuzója 1816-ból, keféje 1850­ből, tábori üvege 1825-ből evőeszköze 1802-ből s egyéb törteiéi eroklyéje zsinegre fűzve folytonosul a nyakában lógott. Ezekről a szerinte nagybecsű limlomokról pontos leltárt is hordott a zsebében. Ruháit maga alakította át még a harmiuc/.as évek szabása szerint; Legboldogabb volt, ha gyógyító füve­ket szedhetett ós árulhatott Goromba* sága miatt sok főpap jóindulatát el­vesztette, a mivel azonban mindig nagyra volt, mert néhány garassal hete­kig eléldegélt. Köuyvei és irományai ládaszámra vaunak. Minden levelét le­másolta ós megőrizte. A kabinet iro­dába több száz kérvényt küldött. Ma­gyarul nem tudott, de aKaziuezy-korát jobban ismerte, mint mi a magunkét. A vén czinikus teljes világinegvetés­sel ós meghasonlással hunyta le sze­meit s utolsó porezeibeu is kárhoztálta a világot, mely örökre adósa maradt elismerésével ós kenyerével. Közadako­zásból temették. Féltékenyen őrzött ér­téktelen ereklyéi közül többet a kot porsójába raktak, hogy ne zúgolódjék a másvilágon. — Nyilvános számadás. A keres­kedő ifjak önképző- és betegsegélyző egyesülete állal f. ó. márez. 27-éu a felvidéki Ínségesek javára rendezett hangverseny anyagi eredményéről vau szerencsém következőkben beszámolni. Fulülfizetők voltak : Dr. Áldory M. 1 frt, Btizároviís G.-uó 1000 db meghívó műsorral, Boronkay L. 2 frf. Brenner L. 1 frt, Ftdsenburg Gy. 1 frt, Fe­kete Gy. 50 kr, Fekete Á. 1 frt, Feigl I. 1 frt, Grüiwald L. 3 frt, GujucsE. 1 frt, H..&11 R. 2 írt, Havasy A. L. 2 frt, H. I. 2 frt, Dr. Knauz N. 5 frt, Krotky J. 1 frt, Kruplauiez S. (Puszta Kémónd) 2 fit, Kóhn L. 50 kr, Lóskay J. hgprimási főkormányzó 10 frt, Luezenbaüher I. 10 frt, Munkácsy K. 9 frt, Mészáros K. 3 frt, Dr. Mally J. 11 frt, Ifj. Marosi J. 50 kr, Meísermaun I. (Bátorkeszi.) 1 frt, Mi­lano vics A. 1 frt, Mihálik B. 3 frt, M. Gy. 50 kr, Móroy K. 1 frt, N. N. 50 kr, N. N. 3 frt, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 1 frt, N. N. 50 krt N. N. 50 kr. N. N. 50 kr, N. N. 1.50 kr. N. N. 50 kr, N. N. 5o kr, N. N.20kr, Pelyi V. 1.50 kr, Pongrácz Zs. 2.50, dr. Perényi K. 1 frt, Rónay Gy. 2.50, Récsey V. 1 frt, dr. Simonyi A. 50 kr, Szecskay K. 3 frt, Esztergom vízivárosi nőzárda és növendékei 10 frt, Villányi Sz. 2 frt, Vizely G. 50 kr, Tarkaságból N.N. 1.30, Weisz M. 50 kr, Wiudiscu J. 2 frt, Weinberger N. 75 kr, Zubcsek M.-nó 4 frt, Zsiga Zs. 1 frt, Összesen 119 frt 75 kr. Jegyekből befolyt 284 frf. Az összes bevétel tehát 403 frt 75 krt tett ki, Kiadás volt 96 frt 75 kr. A tiszta jövedelem tehát 307 frt, azaz háromszázhét frf. mely összeg Árva­megye főispánjához, niélt. Szmrecsányi György úrhoz lőn elküldve, Esztergom, 1892. márez. 30. Kiváló tisztelettel dr. Walter Gyula e. elnök. KiOI.KI.ÖN N/KliKNN'/.TÖ : KÖRÖSI LÁSZLÓ ir. Szőlővessző eladás. 150,000 elletni való, kitűnő fajú és kiváló minőségű szőlővessző kapható. Oly kiváló holyről vau beszerezve, hol még a íilloxeráf csak a híréből ismerik. És a penószféreg a leveleket még nem bántotta. Megtekinthető : Uhiárik Jánosnál szt. Anna-utcza 307. sz. <,f^ii +r^i,, s^ow 'y^,^-^^-

Next

/
Oldalképek
Tartalom