Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 78. szám
fittlést, akkor ne sokáig gyülésezzenok, álljanak össze Frey Ferencz, Dóczy Ferencz, Marosi József, Feliér Gyula dr., Magos Sándor, Lintner János, Kensz József, Horn Károly dr., Hoffmann Ferencz, Haudinger Iguácz, Walter Gyula dr. E tizenkét tagból álló bizottság aláírási ivek utján néhány hét alatt képes lenue összehozui az adófizetők többségét, csak komoly akarat és kitartás kellene hozzá és akkor a siker el nem maradhat, mert ily viszonyoknál a törvény értelmében a minister mégsem tagadhatja az egyesülést. Uj vasúti idő. Budapest, szept. 26. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint f. é. október 1 -évei az osztrák és magyar vasutakon az eddig alkalmazott budapesti és prágai idők helyett uj vasúti idő fog életbe léptetni. Ezen uj vasúti idő, a mely »közép- -európai idő« elnevezést nyert, a budapesti idővel szemben 16 perczczel késik, a prágai időt pedig 2 perczczel megelőzi. E szerint tehát 12 óra középeurópai időnek 12 óra 16 perez budapesti és 11 óra 58 perez prágai idő felel meg. Ugyanezen időt fogadták el az összes német vasutak is, egyelőre azonban esak a belső szolgálat czéljaira és azt részben már f. é. jun. 1-éu érvényesítették, részben pedig 1892. apr. hó 1-én fogják életbe léptetni. A középeurópai idő elnevezés alatt elfogadott egységes idő keletkezésére nézve megjegyezzük a következőket: Földgömbijük tudvalevőleg egy teljes nap, vagyis 24 óra alalt saját tengelye körül egyszer megfordul, a földfelület minden pontja tehát ez időben egy teljes körnek megfelelő 360°-nyi, egy óra alatt pedig annak 24-ed részéi, vagyis 15°-nyi utat tesz meg. Ez alapén az egész földfolület képzeletében 24 zónára osztható, melyek! egymástól 15 földrajzi fok távolságban lévő délkörök által határoltatnak és melyek területein belül egységes é. p. a zóna középvonalának (délkörnek) megfelelő idő nyer alkalmazást. Minthogy pedig ezen 15—15 földrajzi fok széles zónák az előadottak szerint 1 órai időnek felülnek meg, azok órazónáknak neveztetnek. Ezen elv alkalmazása mellett tehát az egész földgömbön csak 24 különféle idő nyerne alkalmazást, melyeknél a perczek mindenkor és mindenütt egyeznek és csakis egyik zónából a másikba való átmenetűéi van több vagy kevesebb 1 órával a szerint, a mint kelet vagy nyugat félé haladunk. Kiindulási zóna gyanánt a greenwichi fogadtatott el, vagyis azon zóna, melynek középvonalát a greenwichi délkör képezi. Az ezt követő legközelebbi zóna középvonala 15 földrajzi fokkal esik keletie a greenwichi délkörtől és ideje 1 órával megelőzi a greenwichi zóna idejét. Ezen zónába esik Auszria- Miigyarország és Neme’ország is és az ezen zónának megfejelő idő, a mely a, szerb államvasn akon, valamint a török vasutak Saloniki vonalán is alkalmaztunk, neveztetik középeurópai időnek. A legközelebbi zóna középvonala 30 földrajzi fokkal esik kelei. felé a greenwichi délkörtől és 15 földrajzi fokkal a mi zónánk középvonalától ; ideje pedig két órával előzi meg a greenwichi zóna idejét és 1 órával a mi zónánknak megtelelő időt. Ezen idő mérvadó a román és belgái- államvasutak összes vonalain, nem különben a török vasutak bellova-kon- stanlnápolyi fővonalán is. Az európai vasutakon ez ideig, eltekint ve egyes német, vasutakon használt helyi időktől, mintegy 21 különféle vasúti idő volt alkalmazásban, melyek úgy az utazó közönségre, mint a vnsuLvállalalokra nézre sok kényelmetlenséggel jártak. Az egységes idő elvének elfogadása folytán ezen sokféle idő megszűnik és egyelőre ugyancsak a középeurópai vasutak példáját a többi vasutak is mihamarább követni fogják, miáltal egyszerre megszűnnek a számos vasúti idők és egész Európában mindössze csak négyféle idő lesz alkalmazásban, melyek egymástól csak egész órákban különböznek, a perczek tehát mindenkor és mindeuütt egyezni fognak. Baross Gfábor kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy ezen egységes (zóna) időszámítás a posta- és távíróin' vat.iloknál is életbe lépjen s hogy f. évi oki. 1-től kezdve az összes hivataloknál a napi működés ezen egységes időnek megfelelően szabályoztassék. • Vármegyei virilisek. (1892-re.) 1. Hg. Metternich R. Bajua 7465.86 2. Kobek- István Bátorkeszi 3943.49 3. Perlmutter Jakabb Béla 3821.61 4. Koller Antal Sárkány 3322.12 5. Reviczky Károly Bikol 1658.46 6. Boronkay Lajos Esztergom 1571.20 7. Eggenhoffer J. Esztergom 1196.87 8. Bischitzky J. Budapest 1136.99 9. Ilóya Tivadar Muzsla 1066.38 10. Luczeubachor I. Muzsla 1024.18 1 l. Mat.tyasovszky K. Esztergom 971.50 12. Geiger F. Kőhidgyarmat 816.80 13. Binetter József Bátorkeszi 786.49 14. Holdampf Nándor Süttö 784.98 15. Schalk ház I. Eszi ergo m 774.16 16. Koperniczky F. Nagy-Öl ved 765.48 17. Frey Peren ez Esztergom 709.60 18. Kollár Antal Esztergom 692. 19. Meiszermann I. Bálorkeszi 681.86 20. Kraimz Izidor Esztergom 672.67 21. Szalay BélaBnjcs 649.64(oki. gazd.) 22. Szalay József Jáuosháza 649.64 23. Rid ly István Nyergesig falu 616.39 24. Nérey Kálmán Kurva 606 06 25. Braun Sándor Kurva 603.06 26. Niedermann Pál Esztergnm 575 36 27. Mórász Antal Kéménd 568.86 28. Marczell Á. Kőhidgyarmath 564.64 29. ifj. Schalkház I. Esziergom 561.56 30. Golefa István Kéty 561.12 31. Pisuth István Esztergom 548.38 32. Fehér Ferencz Ebed 542.84 33. Wargha Benedek Esztergom 519.11 34. Havasi Imre Esztergom 514.56 35. Szabó Kálmán Karva 497 (oki. ügy v.) 36. Schiller József Bény 480.09 37. Vimmer Ferencz Víziváros 478.64 38. Müller Jószef Süti ö 475.85 39. Eggenhoffer Béla Táth 475.43 40. Hazay Ödön Bény 462 41. Jezsó Mihály SzőIgyén 458.48 42. Mattyasovszky L. Víziváros 450 43. Hartmann Márton Gyiva 432.44 44. Mészáros Károly Szt-Tamás 429.30 45. Dr. Feichtinger S. Esziergom 428.6p 46. ifj. Sores J. Magyar-Szölgyén 427.17 47. Vimmer B. Komárom-P-Csém 421.67 48. Vimmer Imre Karva 421.67 49. Hutt M. Szt-Györgymezö 420.84 50. Andrássy Gyula Gyiva 417.87 51. Dr. Burián János Esztergom 417.74 52. Székesváry Imre Köbölkút 414.64 53. Fürst Adolf Bátorkeszi 407.72 54. Holdampf Ferencz Sül lő 402. 25 55. Rudolf Mihály Esztergom 401.70 56. Rennor Dávid Búcs 399.90 57. Szekér József Párkány 398.82 58. Szegedy Sándor Párkány 390.68 59. Lindtner.'János Szt-Tamás 386.74 60. Brutsy János Esztergom 386. 91. Azsaltovics Imre Farnad 378.67 62. Pelczer Lipót Dorogh 374 (lelk.)i 63. Barf.a Ármin Esztergom 374.041 64. Schleifer Lajos Szt-Tamás 370.561 65. Zsiga Zsigmond Esztergom 367.48' 66. Schrank Salamon Párkány 355.75c 67. Farkas József Komárom 354.65c 68. Gabriel ly I. Nyergesujfalu 329.74, HÍREK. — A mikor nem voltak prímások) Összeállítottuk olvasóink számára is a következő érdekes történed adatokat Az esztergomi érseki szék alapításától kezdve tizenötször maradt üresen. Au első üresedes Tamás érsek után volt! 1224-től 1226-ig. Á tatárjárás villan raban, a Sajónál elesett Mátyás ér,seb halála mán 1241-ben szintén két éviji nem volt az országnak prímása. Vaun csay István érsek halála mán 12522 ben két évig hagyták betöltetlenül an esztergomi érsekséget. Fülöp prímái; halála után 1272-ben egy esztendeib várták az utódot. II. Miklós után 1278 ban szintén egy évig állott üresen a; érseki szék. Kanizsay János haláld után 1418 23-ig nem volt, az országi nak prímása. Az Erdélyben meggyir költ Martinuzzi György érsek után 1552-ben egy évig tartott az üresedésé Verancsics Antal érsek halálával 1569i tői öt évig nem volt prímás. Kutasig, János prímás halála után 160 l-t*ó 1607-ig hagyták betöltetlenül az or,szárú első főpapi méltóságát. Galánthai Es:ei terházy Imre prímás után 1725-td- 1745-ig, tehát hnsz évig nem neves tek ki uj prímást. Keresztszeghi Csald. Miklós után 1757-ben négy évig mai radt betöltetlenül az esztergomi érselo; ség. Szalay Barkóczy Ferencz hgpriimn után 1765-ben tizenegy esztendeig neoi volt prímás. Batthyány József primin prímás után 1799-ben kilencz év:J< hagyták üresedéshon az esztergomi éé seki széket. Károly Ambrus főherczes; primássága után 1809-től tiz évig neen neveztek ki uj prímást. Rudnay Sálit dór halálával 1831-től hét évig haggi Iák betöltetlenül az érseki széket. 8 mór Jáuost Scitovszky prímás hálád után éppen három hónap múlva nevovi ték ki. Simor halála óta pedig éppiqc kilencz hónapja van üresedésben ország első főpapi méltósága. gólja a munkát, nem törődik a közeiből- | csEéggel és elvadulni engedi az Ízlést. Az ízlést. Az ilyen nemzet még megtarthatja egy ideig hatalmát, de már meg van benne a bomlásnak csirája. Lehetnek még nagy szónokai, de ezek is bizonyára már eszmeszegények, úgyszólván »üres szalmát csépelnek« ; palotáiban talán még észlelhető a pompa, a fényűzés, de el van hanyagolva a czélszerüség. Nincs már alkotási vágya, odaadta a jó Ízlést a pompáért: mert e kettő a komoly és következetes munkát és a szellemi erőnek megfeszítését igényeli. Csakis a nemzeteknek komolj', kitartó munkálkodása által elért vagyonosodás fejlesztheti az állandó kulturális haladást, mely a közerkölcsiségen alapulva, úgy a tudomány fejlődésében, mint a művészi érzék érvényesülésében nyilvánul. A mint egy nemzetnél a közjótékonyság gyakorlásának módja és mértéke a közerkölcsiségnek legbiztosabb mérője, úgy a művészeti érzőiének és a jó ízlés általános elterjedésének legbiztosabb tünete viszont az, ha lakberendezéseiben irányadó : a czélszerüség, az organikus megalkotás, a diszkrét és harmonikus díszítés és a használati tárgyak Ízléses előállítása. De ez a fejlődött fokú műveltség csakis egy hosszabb időn át folytatott processzusnak lehet eredménye, a miért is nem lehet azt mesterségesen előállítani, avagy fejlődését siettetni. A hol ezt mégis megkísértették, ott az eredmény mesterkélt és az ilyen kultúra csakhamar letűnik, vagy átváltozik azzá, a mivé természetszerű fejlődésénél fugva át kell változnia. | Lássunk erre példákat: A bajor királyi dinasztia alig néhány nemzedék előtt kezdte meg a művészet pártolását és óriási költséggel iparkodott magának fénykort teremteni. E szándékának többféle volt az indító oka: ilyen volt első sorban a fényüzési vágy, de azonfelül része volt ebben tagadhatatlanul egy bizonyos hajlamnak is a szép iránt. Mivel azonban e hajlam nem birfc igazi erköcsi alappal és a nemzet, a melynek körében a dinasztia a művészet kultuszát fejleszteni óhajtotta, nem osztotta a dinasztia hajlamait, nem birfc az átgondolt lelkesedésnek azon mértékével, mely nagy alkofcásu művészi korszakot képes teremteni, egészen más lett az eredmény, mint a hogy azt a dinasztia remélte. Mindaz, a mit a bajor uralkodók számtalan milliók árán alkottak, csaknem kivétel nélkül czélszerütlen, Ízléstelen építkezés és gyüjtemény, a melynek csak addig lehetett világhíre, inig a kontinens egyéb országaiban nem mutatkozott érdeklődés a művészet iránt és művészeti kritika még éppenséggel nem létezett ; ma azonban már nem szerepel és száz év millva teljesen el lesz feledve. így például Münchenben, a róna közepén, óriási költséggel kiásott földből egy egész hegyet hordtak össze, arra ismét nagy költséggel palotát építettek, a melyek tulajdonképeni czélja nem volt és ma sincs. E palota üres termeinek, falainak, túlzott dimenziókban, ráfestettek rideg, mesterkélt klasszicitásu modorban, művészi értékkel alig I)iró, a dinasztiát és a nemzet harcziaS tetteit dicaöitö freskókat. Az utolsó bajor király nemcsak saját vagyonát, de a nemzetét is az örvény szélére vitte őrült fényűzése által, de minden erőlködésének, minden költekezésének egyéb eredménye nem volt, minthogy számtalan várkastély és palota épült, a melyre semmi szükség sem volt, a melyben az őrült pazarlás orgiákat ül az ízléstelenséggel, Nem alkotott ő semmi nagyot, valamint abszolút szépet sem és jellemző, hogy éppen azon várkastélyaiban, a melyekre legtöbb pénzt költött, a kalauzok csakis azt mondják el az utasoknak, hogy egy arany nyal hímzett függönyön négyszöghüvelyenként hány lat arany van, vagy hogy egyik-másik szoba melyik ver- sailies-i szobának milyen hű másolata. Figyelmezteti az utazót arra, hogy a király ebédlőjében az asztalok porczellánlapján a Bourbon- és Yalois-czimerek tündökölnek, íme az ízléstelenség és eszmeszegénység netovábbja! Maga a bajor népre ezen több generá- czión át folytatott törekvésnek alig volt hatása, legalább is nem az, a melyet olyan nagy áldozatok után várni lehetett volna. Nevekedtek ugyan kiváló festők és tudósok, de szobrászok és építészek alig ; a festők közt is inkább a tehetség, mint az alkotó lángész volt túlsúlyban, és messze- hafcó önálló iskolát ezek sem alapítottak. Igaz, hogy sok idegen nemzetíi kiváló festő nevekedefcfc Bajorországban, de először is nem lehetett a királyoknak szándékában, hogy bajor pénzen festőiskolát alapítsanak külföldiek kedvéért, másrészt pedig a Bajorországban újabb időben nevelkedett bel- és külföldi festők akkor is kifejlődtek volna, ha mindazon fentebb jelzett tömő vések folytán nem is létesül egy önállói! haladó epoch ál is hatású művészeti iráuh Fejlődött azon lián olyasmi is, a mi czélTló: véve nem volt, de a mi természetszerünüi mondható, a mivel az erre szükséges alíte feltételek teljesen megvoltak a nemzetheti! a művészet tudománya és a művészeti U I tika. Ezek létesítésében a bajorok elvitiiv katlan érdemeket és tagadliatlan föléiafc szereztek a legtöbb kontinentális nép föld’öl A bajoroknak természetes hivatása a n n veszet keletkezésének, fejlődésének, hátáéin nak, irányának, értékének, észszerű tagnsj lása, felkutatása és terjesztése, a melteii meg voltak náluk a kellő feltételek, u:u f mint: tudományos képzettség, alaposeoc és művészeti érzék. Elősegítette azon ni téves »prestige« is, mely egy bizonno: korszakban mindent elárasztott fényéve97a mi Münchenben történt ; olvasót szerig mindennek a mit ott Írtak, és vevőt írni ; dennek, a mi ott készült. Ez volt a bajor királyok működéséibe eredménye ; művészetet akartak teremtem de nem sikerült, mert művészetet némám bet teremteni, hanem ennek magától |< fejlődnie és fejlődik is, de csak akkooih mikor meg vannak alapfeltételei és a js kor elérkezett az ideje. Ellenben az \i; törekvéseink eredménye, hogy a művészü tudománya fejlődött, mert ezen fejlődésmi, természetszerű alapfeltételei megvoltaké j;j csak impulzusra volt szüksége.
