Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 77. szám

legnagyobb magyar szépen díszített arczképe elölt az ifjúság a szózatot énekelte, mire Villányi igazgató haza­szeretetre buzdító em 1 ék beszédet mon­dót, mely után az ifjúság a hymnust énekelte. A reáliskolában, az érseki tanítóképzőben s a vízivárosi leányis­kolában is lelkes iskolai ünnepeket tartottak. Emlékezetes, hogy sem a Szóchenyi-tér sem a Kaszinó nem em­lékeztetett az országos ünnep jelentő­ségére. — Széchenyi-ünnepély a képezdé- ben. Az égés* országban ünnepelt na­pon, szept. 21-én, gr. Széchenyi István születésének 100. évfordulóján a lanitó- képezdo is rendezett kegyeletes ünne­pélyt. A 7l/2órakor tartott mise után az intézet legnagyobb tantermébe gyűlt össze az ifjúság, mely ízléstőljeson volt diszitve. A (erein éjszaki oldalán virá­gokkal dúsan körű lárasztva egy oszlo­pon állott Széchenyi mellszobra. Az ünnepélyt a hymnus el ének 1 ésé vei nyi­tották meg, mely után egy szavalhat következett.. Majd Széchenyi István élot- I rajzát olvasta fel Dudicli Rezső III. i éves növendék. A felolvasást ismét egy szavalhat és egy ének követte. Elhangoz- r ván az éuok Dr. Valter Gyula igazgató! i a következő szavakat intézte az ifjúság­ihoz: »Kedves ifjak! Az igazi érdemek 1 kellő méltánylásából fakadó őszinte ke­ngyelei, alig talált még méltóbb tárgyat; ; alig nyilvánult még általánosabban ka­szánkban mint ma, midőn a rajongó í lelkesedés ritka élénkségével üljük meg í 100. évfordulóját azon gondviselésszerü Iférfiú, gróf Széchényi István születésé­inek, ki ragyogó láugeszének és magas [lángokban lobogó hazaszeretetéi) ele »szárnyain a dicsőségnek szokatlan magas­latára emelkedett. Férfiú voll, ki nagy »szellemének mindenki által elismert d fölényével döntő befolyást gyük o í olt, ({politikai és társadalmi életünk alakú ur­asaira, sőt mondhatni, hogy újabb Otörtéuetünk megalkotója volt. A mily vválságos volt nemzetünk helyzete a unagy Napoleon bukását követő azon óévek alatt, midőn bizonyos lankadtság, [»emberekben és pénzben egyaránt nyi- Mlatkozó kimerültség volt hazánkban Aészlelhető : épp oly lázas volt a tevé- ülkeuység, melyet a nemzet sorsának ja- íwitása érdekében legjobbjaink e század laelső tizedeiben kifejtettek. Mig n. i. Sitaz 1825—29. évi országgyűlés az al- Jkolmányos elveknek ősi tisztaságukba ■vvaló visszaállításán fáradozott; mig a oltovábbi országgyűlések az adózás és ,^katonáskodás nagy fontosságú ügyeit öitörekedtok a lehető legczélszerübben 9-irendezui : addig egyesek az irodalom idbuzgó növelése által az értelmiség eme- ieKésén, mások az anyagi jólét előmoz- lifditásán munkálkodtak. Közéletünk tisz- leleletet érdemlő előharezosainak soraiban eruem találkoztak még szellem és jellem [»tekintetében egyaránt oly kiváló egyé- duiiségek, mint azon időszakban, midőn Nagyok, Wesselényiek, Kölcseyek, 9 JBezerédyek, Baloghok, Beőthyek, Beá- ioikok, Kossuthok, Kazinczyak, Kisfalu- ;yflyak küzdött ék a szabadság, közmű ve- öo.lődés és auyagi haladás érdekében vi- lowott nehéz harezukat. Mindezen nagy esezellemek közül azonban magasan emel- jenedett ki gr. Széchényi István hatal- uűiias alakja, kit politikai működésében [ji'ritka bölcseség, páratlanul széles lát- íöjíör, mélyre ható tekintet és nyugodt ijonaga mérséklet; társadalmi törek- 8»léseiben magas felfogás, merész terve- 89.As, gyakorlatias irány és szilárd kitar- bjVűs jellemzett. Nem a meddő politikai jjiviták mezején, hanem a nemzeti önér­zetet emelő és jólétet szülő oly intéz- b» fedések terén kereste habárait, a melyek íltal hazájának nagyságához kívánt biz­tos alapokat rakni és éleszteni azon Meggyőződést, hogy komoly ügyekezet, vállvetett munka és kitartó törekvés mellett remélhető a haza azon nagyléte, mely akkor örökre eltemetettuek látszott. Férfias nyíltsággal, retten illetlen bátor- sáffgal mondotta ki nézeteit és ha azok ellenkezésre is találtak ; ha kellemet­lenségeket is szültek számára : tánto­ríthatta» következetességgel haladt meg­győződésének utain bizton hívén, hogy nemzetének legjobban felfogott érdekei körül fáradozik. Mit köszönünk nagy szellemének és hazaszeretetének, fénye­sen mutatja azon buzdító látvány, melyet hazánk jelenlegi minden irányú fej­lődése tár szemeink elé és mindinkább bizonyítja azon jóslatszerü mondatát: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Legyenek a nagy férfin e szavai a mi jelszavaink is és mig kegyelettel őriz­zük köbleinkben halhatatlan emlékét, példáján buzdulva törekedjünk arra, hogy hazafiul kötelességeink lelkes tel­jesítése által segítsünk elemelni az ál­tala emlegeteltt azon »köveket«, a me­lyek hazánk nagyságának szellemi és anyagi emelkedésének akadályait képe­zik. Éljen a haza !« Az ifjak lelkesen megéljenezték a szavakat, mialatt a tanári testület kivonulván a teremből, az igen sikerült ünnepély véget ért. — Az esztergomi kamarások közül Frey Ferencz hétfőn délután tevékeny részt vett a győri kereske­delmi és iparkamara hatodik rendes közgyűlésén, melyen a gazdag tárgy- sorozat huszonöt tétele beható meg­vitatásban részesült. A legutóbbi idő­ben Esztergomból a győri kamaránál két uj ezégbejegyzés történt. — Tornaegyesületünk szombaton este hat órakor a Magyar Király ven­déglő emeleti termében közgyűlést tart. — Haraszti Feigler Hermin szer­ződtetése végett Krecsányi Iguáczué személyesen fölkereste a fiatal művész­nőt s igen előnyös feltételek mellett október elsejétől első drámai szendének és fiatal hősnőnek szerződtette is. Az ifjú művésznő már a napokban elhagyja városunkat s a temesvári színházi saison megnyitására utazik. Krecsáuyiék három hónapig maradnak Temesvárt s onnan januárba Pozsonyba utaznak. Pozsonyból ismét Budára mennek. Át­utazó lag két bélig Esztergomban is mog fognak fordulni. — - A váczi kiállítás megtekintésére hétfőu délután külön propeller rándult ki, melyen Walter Gyula dr. igazgató vezetése alatt az érseki tanítóképző intézett növendékei a kiállítás megte­kintésére szintén Yáczra utaztak. Az esztergomiakat a váczi polgármester üdvözölte. — A váczi gazdasági kiállítás. A pest-vármegyei gazdasági egyesület ál­tal rendezett váczi gazdasági kiállítást, a város keleti végén levő lövőház helyi­ségeiben helyezték el. A hely azonban szűknek bizonyult s ezért sok tárgyat nem vehettek föl. A kiállítás tizenegy főcsoportra oszlik s érdekesnél érde­kesebb, a gazdaközönségre különösen tanulságos tárgyakat foglal magában. Első sorban említendők, mint gyűjte­ményes kiállítók, az állami gazdasági intézek, nevezetesen : a m. kir. áll. »Miklós szőlőtelep«, a Budapest m. kir. »Vinczellér-iskola«, az áll. m. kir. »amerik\i szőlőtelep«, Székesfehérvár­ról, a m. kir. áll. »rovartani állomás« és az »egri szőlészeti és borászati egylet«, Kollektiv kiállítók továbbá : Vigyázó Sándor, Coburg herczeg p.-vacsi ura­dalma (igazán remek kiállítással). Az Istváu-telki iparos- és kertészképző in­tézet, Halas város gazdaközönsége, Nagy- Kőrös város kertészeti egyesülete, szobi Luczenbacher István, dr. Füldváry L., A »Borászati Lapok« a pilis-pásztói szőlőtelep terményeivel, a váczi henger­halmi részv. t., a váczi püspöki ura­dalom, Muzslay Gy., rádi gazdasága, Nemeskéri Kiss M., Máj f ényi L, gróf Szapáry Gyuláné gödi uradalma gyö­nyörű példányokkal van képviselve, Robicsek J. kertészete. Hont vármegye a megye közönségének kiállításában több csoportban a követkoző községek és magánosok vesznek részt : Nagy- Maros község, Müjláth I., Fábián V., Honecz J., Pápai I., Viszolajszky K. Nógrádvármegye kollektiv kiáiitásában részt vesznek : Szántó J., őzv. gr. Be- nyovszky Béláné, Sipos L, Horváth G., hr. Marschal Gy.. Ruczinkó A., Asbóth J., Hufnagel J., özv. Luka G., Szent- iványi F., Madách I., Schrökk J., Fá­bián L., Prónay A., Tarcsay J. Az egyes csoportokból különösen követke­zők emelendők ki: I. csoport. (Szőlők.) Kemény G., Rudnyánszky L , Rudnay J., Kozáky Gy., Lászlovszky B., Hor­váth D. és Csikó P. kiál ütött tárgyai. II. csoport. (Bor.) Különösen felem li­lén dők: Rudnyánszky L-, gróf Teleky T., Gosztonyi T., lovag Teveli-Reierszbergi Floch H., Schossberger Zs., dr. Vir- ter Lajos kiállított tárgyai. A III. cso­portban (Szesztermékek) kiemelendők : Hakkar A., hr. Schossberger Zs., Neumann M., Luppa P. és Czuba D. tárgyai. A IV. csoportban (Gyümölcs.) kieiuelendők : Tachy I., Gosztonyi J., Németh P., Horváth 1)., Tregele J., Földváry M., br. Schossberger Z., kü­lönféle fajú gyümölcsei. Az V. csoport­ban (Konyhakertészet.) főkiállitók : Vancsó Gvuláué, Tachy I., Foktő és Úszód községek. A VI. csoportban (Gaboiianeinüek.) főkiállitók : lovag Floch H., Karsay A., Tachy I., gróf Teleki T. és dr. Förster Aurél. A VII. csoportban (Takarmány és takarmány­magvak.) kitűnnek gróf Teleky Tibor, Bernolák Gábor és Bálintffy Pál tárgyai. A VIII. csoportban (Kereskedelmi nö­vények) dr, Robicsek J., Nyáry P.. Gosztonyi T. és Foktő község kiállítá­sát lehet említeni. A. IX. csoportban (Méhészet.) Zsoldos J., Prohászka Ö. és Majláth L, mig a X. csoportban. (Gaz­dasági gépok.) Kühne E. és Betrieb Gy. érdemelnek említést. A kiállítás legtanulságosabb része a szőlő- és gyü­mölcs csoport, a mely a fillokszéra ál­tal elpusztított szőlők tulajdonosainak bizonyára igen sok tekintetben okulá­sul fog szolgálni. Szakférfiak állítása ! állítása szerint ez az első alkalom, j 7 j hogy e két gazdasági ág hazánkban I valahol ily nagy mérvben képviselve I lett volna. A kiállítás várakozáson felül sikerült úgy hogy az minden teküitelben hivatva van arra, hogy Vácz és vi­déke gazdasági életének uj lendületet adjon. — Vagyonbiztosság. Az élet- es vagyonbiztosság felett őrködni a ható­ságok legszentebb kötelessége. És mégis sajnosán tapasztaljuk, hogy mily kevés figyelmet és gondot fordítanak a vagyon­biztosság megóvására. Készséggel meg­ismerjük, hogy egy vasúti vállalkozó­nak feladatát nem nehezíteni, hanem lehetőleg könnyíteni kell. Valamint azt is, hogy a községeknek, melyek mentén egy vasút épül, nemcsak anyagi, hanem egyéb áldozatot is hoznia kell. Be semmi esetre sem tartoznak vagyonbiztosságu- kat koczkára tenni bármilyen hatalmas vállalkozó kedvéért sem és különösen akkor nem, midőn a bekövetkezhető veszélyt könnyű és majd semmi anyagi áldozattal járó szerrel lehet elhárítani : u. i. az Aluiás-füzitői vasút nyerges- ujfalusi vonalszakaszán nagyobb fellöl- tési munkálatokat kell a vállalkozók­nak a Buna part mentén teljesíteni, ezen fel töltést kisebb arányú lokomo­tív segítségével és vonatok hurczolá- sával végzik. Eddig minden rendjén volna, de baj az, bogy a novezett vo­nat közvetlen a házak alatt jár s ha véletlenül valamelyik udvarban bab­szár, szalma vagy egyéb gyűl ható anyag van, a gépből kitóduló szikrák nem ritkán kisebb lüzdarabok, az ily gyúlé­kony anyagot felgyújtják. Csak a na­pokban esett meg, hogy egy uyerges- ujfalusi birtokosnak az udvarában há­romszor ütött ki volna tűz, ha vélet­lenül a cselédség észre nem veszi s el nem fojtja. Pedig a tűzvésztől óvja meg az Ég Nyergesujfalu községét, mert daczára, hogy a hatalmas folyam part­ján épült, mégis porrá égne, mert az elvonuló vasuttöltés, a községet a Bu­llától teljesen elzárta egyetlen szűk lejárat hagyatván a vállalkozók által, mely semmi esetre som nyújthatna meg­nyugvást egy bekövetkezhető tiizvész- szel szemben, Ezek után nyilván lát­hatja a vasutat bejáró t. bizottság, hogy nagy hibát követett el, midőn a közsé­get. a Bullától ennyire elzárta s úgy látszik, hogy a tüzrendőri szempontot, mely pedig elóg lényeges, figyelmen kívül hagyta. Ha még nincs későn, me­legen ajánljuk gondos alispán urunk figyelmébe, meri súlyos felelőségtől szaba­dulna meg. Jól tudjuk, hogy erre az lesz a válasz : ne tessék a községi lakosoknak szalmát a háznál tartani és ne csépel­jenek gabonát, babot stb. a háznál, ha­nem végezzék ezt a szérűkön ; ez helye­sen is volna igy. Be már most kérdjük, miért nem foganatosította Nyergesujfalu község elöljárósága a tervezeti, sőt el­határozott szérű fel osztást a község hatá­rában ? s miért kényszeritülték a lako­sokat egyéb hely hiányában cséplésüket háznál végeztetni s ha minderről a t. szolgálj íróságnak tudomása volt, miért nem kényszeritette hanyag alaulas elöl­járóit a szérűk és cséplőhelyek létesíté­sére ? Kiváncsiak volnánk tudni, vájjon bekövetkezhető szerencsétlenséggel szem­ben ki vállalna magára a felelőséget ? s kivolna az, ki az okozott kárt meg­térítené? Nem mosnák-e az érdekeltek Pilátusként kezeiket ? És mindez miért ? Egy szikrafogóért, mely a vállalkozó társulatot 20—25 frtnyi kiadásra kész­tetné, ennyit még Nyorgesujfalu köz­ség nyugalma és vagyonbiztosság» ta­lán csak megér? Minthogy a törvény világosan intézkedik, hogy közveszélyes állapotok nem türendök, sőt rögtön beszüntetendők, kérdjük : miért nem kényszeríti a t. policiális hatóság a vállalkozókat, hogy tológépeikre szikra­fogót alkalmazzanak. Vagy inkább meg­engedhetőnek tartja, hogy egy egész község vagyona pusztuljon el, semhogy a vállalkozókat 20 — 25 frt kiadásra kényszerítse ? A közbéke és nyugalom érdekében kérjük a megye t. alispán­ját, hogy szokott erélyével ezen a visz- szás, sőt veszélyes helyzeten sürgősen segítsen s a megye egy virágzó köz­ségét a föl perzsel és veszélyétől mi­hamarabb óvja meg. (n—i.) KJfll.IOI.ÁS S'/jIAUKIflS'/.TŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. — Budapesti Hírlap. Min­denki, aki alkalmazást keres vagy al­kalmazást adhat, a »Budapesti Hírlap« apró hirdetései által nélkülözheti a közvetítőket. Régi dolog, hogy a köz­vetítés sok pénzbe kerül és a viszo­nyokat egyáltalában tekintve, gyakran fordul elő, hogy a költséges közvetítés daczára sem az alkalmazási, kereső nem jut könnyen helyhez, sem az alkalma­zást adó nem kap könnyen megbízható embereket. Oka ennek főleg az, hogy a munkaadó és muukakereső, a vevő és az eladó, nem érintkezik közvetle­nül. A közvetlen érintkezésre pedig manap alig vau halhatósb eszköz, mint egy elterjedt lapban való hirdetés, a B. H. apró-hirdetési róva'a pedig na­ponta legkevesebb 90.000 ember által

Next

/
Oldalképek
Tartalom