Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 77. szám

legnagyobb magyar szépen díszített arczképe elölt az ifjúság a szózatot énekelte, mire Villányi igazgató hazaszeretetre buzdító em 1 ék beszédet mondót, mely után az ifjúság a hymnust énekelte. A reáliskolában, az érseki tanítóképzőben s a vízivárosi leányiskolában is lelkes iskolai ünnepeket tartottak. Emlékezetes, hogy sem a Szóchenyi-tér sem a Kaszinó nem emlékeztetett az országos ünnep jelentőségére.

— Széchenyi-ünnepély a képezdé- ben. Az égés* országban ünnepelt napon, szept. 21-én, gr. Széchenyi István születésének 100. évfordulóján a lanitó- képezdo is rendezett kegyeletes ünnepélyt. A 7l/2órakor tartott mise után az intézet legnagyobb tantermébe gyűlt össze az ifjúság, mely ízléstőljeson volt diszitve. A (erein éjszaki oldalán virágokkal dúsan körű lárasztva egy oszlopon állott Széchenyi mellszobra. Az ünnepélyt a hymnus el ének 1 ésé vei nyitották meg, mely után egy szavalhat következett.. Majd Széchenyi István élot- I rajzát olvasta fel Dudicli Rezső III. i éves növendék. A felolvasást ismét egy szavalhat és egy ének követte. Elhangoz- r ván az éuok Dr. Valter Gyula igazgató! i a következő szavakat intézte az ifjúságihoz: »Kedves ifjak! Az igazi érdemek 1 kellő méltánylásából fakadó őszinte kengyelei, alig talált még méltóbb tárgyat;

; alig nyilvánult még általánosabban kaszánkban mint ma, midőn a rajongó í lelkesedés ritka élénkségével üljük meg í 100. évfordulóját azon gondviselésszerü Iférfiú, gróf Széchényi István születéséinek, ki ragyogó láugeszének és magas [lángokban lobogó hazaszeretetéi) ele »szárnyain a dicsőségnek szokatlan magaslatára emelkedett. Férfiú voll, ki nagy »szellemének mindenki által elismert d fölényével döntő befolyást gyük o í olt, ({politikai és társadalmi életünk alakú urasaira, sőt mondhatni, hogy újabb Otörtéuetünk megalkotója volt. A mily vválságos volt nemzetünk helyzete a unagy Napoleon bukását követő azon óévek alatt, midőn bizonyos lankadtság, [»emberekben és pénzben egyaránt nyi- Mlatkozó kimerültség volt hazánkban Aészlelhető : épp oly lázas volt a tevé- ülkeuység, melyet a nemzet sorsának ja- íwitása érdekében legjobbjaink e század laelső tizedeiben kifejtettek. Mig n. i. Sitaz 1825—29. évi országgyűlés az al- Jkolmányos elveknek ősi tisztaságukba ■vvaló visszaállításán fáradozott; mig a oltovábbi országgyűlések az adózás és ,^katonáskodás nagy fontosságú ügyeit öitörekedtok a lehető legczélszerübben

9-irendezui : addig egyesek az irodalom

idbuzgó növelése által az értelmiség eme- ieKésén, mások az anyagi jólét előmoz- lifditásán munkálkodtak. Közéletünk tisz- leleletet érdemlő előharezosainak soraiban eruem találkoztak még szellem és jellem [»tekintetében egyaránt oly kiváló egyé- duiiségek, mint azon időszakban, midőn

Nagyok, Wesselényiek, Kölcseyek, 9 JBezerédyek, Baloghok, Beőthyek, Beá- ioikok, Kossuthok, Kazinczyak, Kisfalu- ;yflyak küzdött ék a szabadság, közmű ve- öo.lődés és auyagi haladás érdekében vi- lowott nehéz harezukat. Mindezen nagy esezellemek közül azonban magasan emel- jenedett ki gr. Széchényi István hatal- uűiias alakja, kit politikai működésében [ji'ritka bölcseség, páratlanul széles lát- íöjíör, mélyre ható tekintet és nyugodt ijonaga mérséklet; társadalmi törek- 8»léseiben magas felfogás, merész terve- 89.As, gyakorlatias irány és szilárd kitar- bjVűs jellemzett. Nem a meddő politikai jjiviták mezején, hanem a nemzeti önérzetet emelő és jólétet szülő oly intéz- b» fedések terén kereste habárait, a melyek íltal hazájának nagyságához kívánt biztos alapokat rakni és éleszteni azon Meggyőződést, hogy komoly ügyekezet,

vállvetett munka és kitartó törekvés mellett remélhető a haza azon nagyléte, mely akkor örökre eltemetettuek látszott. Férfias nyíltsággal, retten illetlen bátor- sáffgal mondotta ki nézeteit és ha azok ellenkezésre is találtak ; ha kellemetlenségeket is szültek számára : tántoríthatta» következetességgel haladt meggyőződésének utain bizton hívén, hogy nemzetének legjobban felfogott érdekei körül fáradozik. Mit köszönünk nagy szellemének és hazaszeretetének, fényesen mutatja azon buzdító látvány, melyet hazánk jelenlegi minden irányú fejlődése tár szemeink elé és mindinkább bizonyítja azon jóslatszerü mondatát: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Legyenek a nagy férfin e szavai a mi jelszavaink is és mig kegyelettel őrizzük köbleinkben halhatatlan emlékét, példáján buzdulva törekedjünk arra, hogy hazafiul kötelességeink lelkes teljesítése által segítsünk elemelni az általa emlegeteltt azon »köveket«, a melyek hazánk nagyságának szellemi és anyagi emelkedésének akadályait képezik. Éljen a haza !« Az ifjak lelkesen megéljenezték a szavakat, mialatt a tanári testület kivonulván a teremből, az igen sikerült ünnepély véget ért.

— Az esztergomi kamarások közül Frey Ferencz hétfőn délután tevékeny részt vett a győri kereskedelmi és iparkamara hatodik rendes közgyűlésén, melyen a gazdag tárgy- sorozat huszonöt tétele beható megvitatásban részesült. A legutóbbi időben Esztergomból a győri kamaránál két uj ezégbejegyzés történt.

— Tornaegyesületünk szombaton este hat órakor a Magyar Király vendéglő emeleti termében közgyűlést tart.

— Haraszti Feigler Hermin szerződtetése végett Krecsányi Iguáczué személyesen fölkereste a fiatal művésznőt s igen előnyös feltételek mellett október elsejétől első drámai szendének és fiatal hősnőnek szerződtette is. Az ifjú művésznő már a napokban elhagyja városunkat s a temesvári színházi saison megnyitására utazik. Krecsáuyiék három hónapig maradnak Temesvárt s onnan januárba Pozsonyba utaznak. Pozsonyból ismét Budára mennek. Átutazó lag két bélig Esztergomban is mog fognak fordulni.

— - A váczi kiállítás megtekintésére hétfőu délután külön propeller rándult ki, melyen Walter Gyula dr. igazgató vezetése alatt az érseki tanítóképző intézett növendékei a kiállítás megtekintésére szintén Yáczra utaztak. Az esztergomiakat a váczi polgármester üdvözölte.

— A váczi gazdasági kiállítás. A

pest-vármegyei gazdasági egyesület által rendezett váczi gazdasági kiállítást, a város keleti végén levő lövőház helyiségeiben helyezték el. A hely azonban szűknek bizonyult s ezért sok tárgyat nem vehettek föl. A kiállítás tizenegy főcsoportra oszlik s érdekesnél érdekesebb, a gazdaközönségre különösen tanulságos tárgyakat foglal magában. Első sorban említendők, mint gyűjteményes kiállítók, az állami gazdasági intézek, nevezetesen : a m. kir. áll. »Miklós szőlőtelep«, a Budapest m. kir. »Vinczellér-iskola«, az áll. m. kir. »amerik\i szőlőtelep«, Székesfehérvárról, a m. kir. áll. »rovartani állomás« és az »egri szőlészeti és borászati egylet«, Kollektiv kiállítók továbbá : Vigyázó Sándor, Coburg herczeg p.-vacsi uradalma (igazán remek kiállítással). Az Istváu-telki iparos- és kertészképző intézet, Halas város gazdaközönsége, Nagy- Kőrös város kertészeti egyesülete, szobi Luczenbacher István, dr. Füldváry L., A »Borászati Lapok« a pilis-pásztói szőlőtelep terményeivel, a váczi hengerhalmi részv. t., a váczi püspöki uradalom, Muzslay Gy., rádi gazdasága, Nemeskéri Kiss M., Máj f ényi L, gróf Szapáry Gyuláné gödi uradalma gyönyörű példányokkal van képviselve, Robicsek J. kertészete. Hont vármegye a megye közönségének kiállításában több csoportban a követkoző községek és magánosok vesznek részt : Nagy- Maros község, Müjláth I., Fábián V., Honecz J., Pápai I., Viszolajszky K. Nógrádvármegye kollektiv kiáiitásában részt vesznek : Szántó J., őzv. gr. Be- nyovszky Béláné, Sipos L, Horváth G., hr. Marschal Gy.. Ruczinkó A., Asbóth

J., Hufnagel J., özv. Luka G., Szent- iványi F., Madách I., Schrökk J., Fábián L., Prónay A., Tarcsay J. Az egyes csoportokból különösen következők emelendők ki: I. csoport. (Szőlők.) Kemény G., Rudnyánszky L , Rudnay J., Kozáky Gy., Lászlovszky B., Horváth D. és Csikó P. kiál ütött tárgyai. II. csoport. (Bor.) Különösen felem lilén dők: Rudnyánszky L-, gróf Teleky T., Gosztonyi T., lovag Teveli-Reierszbergi Floch H., Schossberger Zs., dr. Vir- ter Lajos kiállított tárgyai. A III. csoportban (Szesztermékek) kiemelendők : Hakkar A., hr. Schossberger Zs., Neumann M., Luppa P. és Czuba D. tárgyai. A IV. csoportban (Gyümölcs.) kieiuelendők : Tachy I., Gosztonyi J., Németh P., Horváth 1)., Tregele J., Földváry M., br. Schossberger Z., különféle fajú gyümölcsei. Az V. csoportban (Konyhakertészet.) főkiállitók : Vancsó Gvuláué, Tachy I., Foktő és Úszód községek. A VI. csoportban (Gaboiianeinüek.) főkiállitók : lovag

Floch H., Karsay A., Tachy I., gróf Teleki T. és dr. Förster Aurél. A VII. csoportban (Takarmány és takarmánymagvak.) kitűnnek gróf Teleky Tibor, Bernolák Gábor és Bálintffy Pál tárgyai. A VIII. csoportban (Kereskedelmi növények) dr, Robicsek J., Nyáry P.. Gosztonyi T. és Foktő község kiállítását lehet említeni. A. IX. csoportban (Méhészet.) Zsoldos J., Prohászka Ö. és Majláth L, mig a X. csoportban. (Gazdasági gépok.) Kühne E. és Betrieb Gy. érdemelnek említést. A kiállítás legtanulságosabb része a szőlő- és gyümölcs csoport, a mely a fillokszéra által elpusztított szőlők tulajdonosainak bizonyára igen sok tekintetben okulásul fog szolgálni. Szakférfiak állítása ! állítása szerint ez az első alkalom,

j 7

j hogy e két gazdasági ág hazánkban I valahol ily nagy mérvben képviselve I lett volna. A kiállítás várakozáson felül sikerült úgy hogy az minden teküitelben hivatva van arra, hogy Vácz és vidéke gazdasági életének uj lendületet adjon.

— Vagyonbiztosság. Az élet- es vagyonbiztosság felett őrködni a hatóságok legszentebb kötelessége. És mégis sajnosán tapasztaljuk, hogy mily kevés figyelmet és gondot fordítanak a vagyonbiztosság megóvására. Készséggel megismerjük, hogy egy vasúti vállalkozónak feladatát nem nehezíteni, hanem lehetőleg könnyíteni kell. Valamint azt is, hogy a községeknek, melyek mentén egy vasút épül, nemcsak anyagi, hanem egyéb áldozatot is hoznia kell. Be semmi esetre sem tartoznak vagyonbiztosságu- kat koczkára tenni bármilyen hatalmas vállalkozó kedvéért sem és különösen akkor nem, midőn a bekövetkezhető veszélyt könnyű és majd semmi anyagi áldozattal járó szerrel lehet elhárítani : u. i. az Aluiás-füzitői vasút nyerges- ujfalusi vonalszakaszán nagyobb fellöl- tési munkálatokat kell a vállalkozóknak a Buna part mentén teljesíteni, ezen fel töltést kisebb arányú lokomotív segítségével és vonatok hurczolá- sával végzik. Eddig minden rendjén volna, de baj az, bogy a novezett vonat közvetlen a házak alatt jár s ha véletlenül valamelyik udvarban babszár, szalma vagy egyéb gyűl ható anyag van, a gépből kitóduló szikrák nem ritkán kisebb lüzdarabok, az ily gyúlékony anyagot felgyújtják. Csak a napokban esett meg, hogy egy uyerges- ujfalusi birtokosnak az udvarában háromszor ütött ki volna tűz, ha véletlenül a cselédség észre nem veszi s el nem fojtja. Pedig a tűzvésztől óvja meg az Ég Nyergesujfalu községét, mert daczára, hogy a hatalmas folyam partján épült, mégis porrá égne, mert az elvonuló vasuttöltés, a községet a Bullától teljesen elzárta egyetlen szűk lejárat hagyatván a vállalkozók által, mely semmi esetre som nyújthatna megnyugvást egy bekövetkezhető tiizvész- szel szemben, Ezek után nyilván láthatja a vasutat bejáró t. bizottság, hogy nagy hibát követett el, midőn a községet. a Bullától ennyire elzárta s úgy látszik, hogy a tüzrendőri szempontot, mely pedig elóg lényeges, figyelmen kívül hagyta. Ha még nincs későn, melegen ajánljuk gondos alispán urunk figyelmébe, meri súlyos felelőségtől szabadulna meg. Jól tudjuk, hogy erre az lesz a válasz : ne tessék a községi lakosoknak szalmát a háznál tartani és ne csépeljenek gabonát, babot stb. a háznál, hanem végezzék ezt a szérűkön ; ez helyesen is volna igy. Be már most kérdjük, miért nem foganatosította Nyergesujfalu község elöljárósága a tervezeti, sőt elhatározott szérű fel osztást a község határában ? s miért kényszeritülték a lakosokat egyéb hely hiányában cséplésüket háznál végeztetni s ha minderről a t. szolgálj íróságnak tudomása volt, miért nem kényszeritette hanyag alaulas elöljáróit a szérűk és cséplőhelyek létesítésére ? Kiváncsiak volnánk tudni, vájjon bekövetkezhető szerencsétlenséggel szemben ki vállalna magára a felelőséget ? s kivolna az, ki az okozott kárt megtérítené? Nem mosnák-e az érdekeltek Pilátusként kezeiket ? És mindez miért ? Egy szikrafogóért, mely a vállalkozó társulatot 20—25 frtnyi kiadásra késztetné, ennyit még Nyorgesujfalu község nyugalma és vagyonbiztosság» talán csak megér? Minthogy a törvény világosan intézkedik, hogy közveszélyes állapotok nem türendök, sőt rögtön beszüntetendők, kérdjük : miért nem

kényszeríti a t. policiális hatóság a vállalkozókat, hogy tológépeikre szikrafogót alkalmazzanak. Vagy inkább megengedhetőnek tartja, hogy egy egész község vagyona pusztuljon el, semhogy a vállalkozókat 20 — 25 frt kiadásra kényszerítse ? A közbéke és nyugalom érdekében kérjük a megye t. alispánját, hogy szokott erélyével ezen a visz- szás, sőt veszélyes helyzeten sürgősen segítsen s a megye egy virágzó községét a föl perzsel és veszélyétől mihamarabb óvja meg. (n—i.)

KJfll.IOI.ÁS S'/jIAUKIflS'/.TŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr.

— Budapesti Hírlap. Mindenki, aki alkalmazást keres vagy alkalmazást adhat, a »Budapesti Hírlap« apró hirdetései által nélkülözheti a közvetítőket. Régi dolog, hogy a közvetítés sok pénzbe kerül és a viszonyokat egyáltalában tekintve, gyakran fordul elő, hogy a költséges közvetítés daczára sem az alkalmazási, kereső nem jut könnyen helyhez, sem az alkalmazást adó nem kap könnyen megbízható embereket. Oka ennek főleg az, hogy a munkaadó és muukakereső, a vevő és az eladó, nem érintkezik közvetlenül. A közvetlen érintkezésre pedig manap alig vau halhatósb eszköz, mint egy elterjedt lapban való hirdetés, a B. H. apró-hirdetési róva'a pedig naponta legkevesebb 90.000 ember által