Esztergom és Vidéke, 1890

1890-02-27 / 17.szám

a két szomszédmegye közel batárin jelölre ki maga a természet. Ezt a vonalat ismertesse és ismerje meg leginkább a fővárosi turistaság s akkor .nagy szolgálatot tesz a főváros jövőjének. Három tájszépségekben leggazdagabb szomszéd esztergomi vidékre óhajtottam ma az átalános figyelmet felhívni s ezen vidékek népe számára természeli népleirási, kulturális, történeti és népköltési jellemzésekkel a rokonszenvet kikérni. Az egyik Dömös, a második Szent, Lélek, a harmadik Esztergom. Esztergom szemefénye s minden turista első látnivalója Esztergomban mindenesetre maga a főszékesegyház, mely az ország legnagyobb és legdíszesebb temploma. Hatvanhat méternyi magas hegyen áll az óriási méretekkel imponáló nagy székesegyház, mely alig egy nemzedék munkájával, egy emberöltővel harniinczliat, esztendő alatt épült fel. A főtemplom belseje eredetileg vörös termés márványkő volt ; ez ellen már Kazinczy Ferencz is panaszt eme t, midőn az építkezéseket 1830-ban megszemlélte. A finom aesi hetikai izlésü apostol ekkor ezt Írta: »Mely kár, hogy Esztergomnak fejéres vagy sárgáló márványa nincs. A márvány erőre mutat, gazdagságra, mely maga is erő de azon föl ül, hogy ez nem kedves a szemnek, ezt még azon tekintet is sajnáltat ja, hogy a kik ide Almás felől jönnek, a megunásig látván mindenütt a veres márványt, itt általa meglepetve sem érzik magukat.* Kazinczy szellemében gondolkodtak mások is s a templom óriási falait szürke mesterséges márványmozőkkol vonták be. De ez ismét egyhangú szűr keséget mutatott s komor hangulatot keltett. A főszékesegyház ridegségét a mostani herezegprimás izléso szüntette meg. Díszíteni kezdték a nagy holt szürke márványfaiakat a renaissance-, stil kifogyhatatlan gazdagságú ós pá- j ratlan szépségű decorativ idomaival és j motívumai val. Az egyhangú szürke márványködöt, melyet a szem mindenütt Iái ott, sziues márváuybeszogóssel, meleg hangulatú márványinezőkkel s dúsan aranyozott stucco müvekkel oszlatták el. Azóta sokkal inkább érvényesül a világ egyik legnagyobb festményei közé tartozó főoltárkép, mely díszesen és élénken tagozott, uj foglalatban pompázik, azóta sokkal hatásosabb a főszékesegyház legszebb festménye, a szentségtartó oltár fölött látható Gngoletti-remek, mely a keresztfán haldokló Krisztust ábrázolja, sőt Pázmány Péter czukor fehérségű, bágyadt, fényű carrarai szobra is inkább kilép a háttérből s már inkább bemutatja a mostani olasz képfaragás filigrán kidolgozású, csipkében, selyeinfodrokban s egyéb kelmeiségben bravúroskodó művészetét. Uj trónust emeltek a herczegprimásnak diszes renaissanceban s uj életet leheltek a szentély hatalmas dongából tozatán elterülő nagy freszkókba. Szóval megfelelő diszbe öltöztet: ék azt, a mi eddig csak impozáns méreteivel tudott hidegen hagyni; melegséget és pompát, élénkséget és fényt, hangulatot és gondolatokat hintették el oda, a honnan eddig nem a csillagos, hanem a ködös égboltozat nézett le reánk. Bárhová is tekintünk a bazilikában, a csodálatos szépségű és épségü, történeti emlékű Bakács kápolnától kezdve egévsz a ragyogó kupola legfelső pontjáig, mindenütt Simor János herezegprimás díszítéseivel, restaurálásaival és renoválásaival találkozunk. Még a főszékesegyház kincstárában is, melynek lemekei arról nevezetesek, hogy semmiféle nyilvános kiállításon sem pompáztak. Az ország első egyházi kincstárának részletesebb leírása nem tartozhntik felolvasásom keretébe. Itt csak a legfőbb kincsekre szentelhetek néhány sort, a többit bemulatom fényképekben, hogy a kincstár megszemlélőinek számát annál inkább megnöveljem. A kincsek kincse mindenesetre Hunyadi Mátyás kálváriája, ez a csodálalatos szépségű firenzei renaissance remek, mely háromszor is hirdeti olső tulajdonosát zoinánczos czimerekben. Zománezos talpán görög mythologiai alakok, továbbá zsidó próféták, följebb a kínszenvedés láthatók. Kéíszáziizenhároin drágagyöngy díszíti a színaranyból vert páratlan ötvös müvet, melyet Corvin János Bakács Tamás esztergomi érseknek zálogosított el, kinek azonban azt később odaajándékoz!a. Az eskükereszt arról nevezetes, hogy erre szokták letenni a megkoronázott királyok az esküt. Ez a régi kereszt a XII. sz.-ból, színarany filigrán mű négy nagy zafírral és drágagyöngyökkol. 0 Felsége a király is erre esküdött 1867-ben Az apostoli keresztet templomi vagy koronázó ünnepen a király előtt szokták vinni. Pázmány Péter házioltára ébenfából, vert ezüst díszítésekkel igen előkelő augsburgi remek. Szelepesé ii yi György béke feszül etje a XVII. sz.-ból az uralkodó renaissance iziés müve. Ezt a feszületet az ország főrangúinak nagyobb ünnepekon békecsókra nyújtották. Hat zafir, egy amethiszt, két szmaragd s tizeuöt keleti I gyöngy díszíti. lit van Bakács Tamás érsek pompás 'misekönyve is, melynek festett pergamen lapjai a Corvinák szépségeivel versenyeznek. A Simorkincsek száma több mint harmincz. Legbecsesebb ezek közül az 1872-ben készült fogadalmi szentségtartó, melyet súlyos betegségből való felgyógyulása alkalmából ajánlott fel. Ebben vaunak a koronázás emlékéül ő Felségétől kapott gyönyörű gyémánt i kereszt összes drágakövei színaranyban. A monstrauczia súlya hatszáz arany, van benne pedig százhafvanöt drb. gyémánt, tiz dal man tin, számos rubin, szmaragd és saphir. Az uj érseki palotában a turista sok műélvezetet fog találni. Itt van a primási képtár négyszáz művel, a könyvtár negyvenezer kötettel, másfélszáz unicnmmal, számos incunabuliimmal és kézirattal; itt a régiségsár, melyben az Aquincumtól Bregetióig terjedő római sőt nevezetesebb prehisztorikus leletek a főegyházmegye területéről szépen egybekerültek. A főszékesegyház bibliothókájában több mint hatvanezer kötet van együtt. Alakult a XVIII. sz.-ban Kőszegy, Lippay prímás s a Fuggeiek könyvgyűjteményeiből. Három nagy terem és tizenkét szoba egyesíti a nagy készletet, melyben löbb mint hal száz kötet az inkunábulum. Itt vau az 1456-ból származó Báj bori László féle első magyar bibliafordiiás hires kódexe is. Szóval van a kis magyar Rómában annyi műkincs, annyi tanulság s remek vidékén annyi természeti szépség, hogy a müveit turista nemesak a természet remekeiben, de a művészet nieslerinüveiben s történeti emlékezetű ereklyéiben is nemesebb élvezetet s feledhetetlen gyönyört fog találni. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Gazdasági levél. (Az asphalt jelentősége.) Azon iparágak közül, melyek nálunk csak a legújabb időben indultak fejlődésnek, egy sem ért el oly kiterjedést, mint az asphalt-ipar. Ennek természetes okát abból kell magyarázni, hogy az asphalt-anyagnak építkezési és különösen burkolási ezélókra való nagyobb mérvű felhasználása csakis néhány évtized óta nyert lendületet, midőn nagy tőkékkel rendelkező társaságok alakultak az asphaltanyag termelésére és feldolgozására. Az asphalt-anyag alkalmazást nyer ugyanis: kocsiulak, járdák, udvarok, magi árak, közraktárak, fürdőszobák, perronok, folyosók, lerrassok, gyárhelyiségek, hidboltozatok, Gase mattak, alagútból tozatok stb. burkolására; továbbá tengeri kikötő-falazatok, hullámtörők, gépalapzatok előállításánál, falak vizmentesítésénél, vashajók, vastartók, kazánok, vasúti kocsik stb. bevonására, t. i: mint fénymáz, ezek rozsda elleni megvédése végett. E szerint az asphalt, a felhasználás módja, szerint három főirányban uyer alkalmazást, u. m. 1. burkoló anyag, 2. mint isoláló anyag és 3. mint fénymáz rozsda elleni megvédésre. Távolról sem alkalmazzák azonban az asphalfot hazánkban oly gyakran, mint külföldön és a mint az jeles tulajdonságainál fogva méltán megérdemelné. Az asphalt hozzáférhetősége és termelése sebol sem történik oly sikeresen mint hazánkban. Mig ugyanis a svájezi, franczia stb. asphalt mélyen elzárt földalatti rétegekben fordul elő, addig a magyar felső-dernai (Biharmegye) asphalt-telepén alig pár méternyi mélységben található az asphalt kimeríthetetlen gazdag rétegekben, finom szemcsés glimen-homokkal keverve, melyből 16 20% asphalfot nyernek, mig az előbb emiitett idegen aspbaltbányák csak 6—8% bifumentes részt és 92—94% szénszavas meszet tartalmaznak. Fontos az asphaltnak alkalmazása mint isoláló anyagnak, különösen vidéki városokban, mert mint tudjuk, a hazai legiöbb vidéki városban a lakóházak túlnyomó része nedves, a mi közegsszségügyi szempontból igen fontos. Oly helyiségek, melyeknek talaja és falai megfelelő magasságban asphalttal burkoltainak, állandóan szárazak maradnak. Ily helyeken nem fészkelhetik tudta mindig fejezni saját nemzeti egyéniségét s német eredetiségét abban, a mit csak kölesönben vett át műveltebb szomszédaitól. Pedig egészen eredeti német építési stíl nincsen. A román synai származású, a góth stil franczia eredetű, s a renaissance olasz születésű. És mégis van német román stil, német góthika és német renaissance, mégpedig bámulatos szépségű. Nem érvényesülhetett volna akármelyik nyugat-európai stílben a magyar szellem is? Műtórténetiróink közül sokan fájlalják, hogy a román stil virágzását s önálló fejlődését tönkre tette nálunk a gothikus jövevény. Vannak aesthetiknsaink, a kik azt állítják, hogy a román sülből kezdett épen kifejlődni a magyar stil. Hát csak o'yan jámbor optikai csalódás. A ki ismeri a középkori épületek rajzgyűjteményeit s máilátott és összehasonlított is valamit a világon, az nem fogja magáévá tenni ezt az állítást, ha mindjárt nem is több a legtiszteletreméltóbb chauvinisztánál. Mert a román stil valamennyi stil között páratlan akklimatizáló tehetséggel bírt s alkalmazkodásában minden nagyobb nemzet vagy kisebb nép hangulatát is annyiramennyire ki tudta fejezni. Hanem azért nálunk még sem alakult át olyan formán, hogy kifejezte volna a nemzeti szellemet. I A művészetek egyéb ágaibanMagyarország kitűnő elöljárókat adott már a világnak. Vegyük sorra rövidedet!. Az építésben ugyan | nem adott semmit, csak átvett, de a kép- | faragásban Ferenczy, Izsó, Huszár, Kis, | Zala, Stróbl stb. óta már nemzeti önálló-! ságra kezdünk vergődni, ha mindjárt nem is adunk olyan mestert a világnak, a milyen Munkácsy a festésben. Wagner, Lietzenmayer, Zichy Benczúr, Lötz, Ligeti stb. már kifejezték a nemzeti szellemet a vásznon s a magyar képírás stílje sohasem fejlődött biztatóbban, mint napjainkban. A negyedik művészetben, a költésben, már classicus példáink vannak. A nemzeti stil. a magyar géniusz. Petőfinél a lyrában, Aranynál az epikában s Jókainál a szépprózában remek alkotásokban nyilatkozik s épen a költés művészete az, hol a nemzeti szellem a maga fényes erejével és varázsával az egész müveit világot elragadja s tiszteletre serkenti azon nemzet tehetsége iránt, melynek ilyen hatalmas szómüvészei v;<nnak. Az ötödik művészetben, a zenében, még nincs odahaza a magyar stil. Költésünk a negyvenes években az émelygős görögnémet utánzások káoszából a népköltés alapján érte meg renaissanceát. A magyar zeneművészetnek is csak egy utja van a magyar stil érvényesítésére: a magyar népdal. Sem a német, sem az olasz, sem a franczia zene ápolása nem fog nálunk nemzeti zenestilt teremteni. Erkel alkotásai olyanok,mint a Garay-féle ballada kísérletek. Csinált virágok. A milyen különbség van Arany János balladái és Garay, Kölcsey első példái között, olyan különbség lesz érezhető a magyar zeneköltésben, ha Erkel után egy lángeszű magyar zeneköltő teremti meg az igazi nemzeti zenét. Népdalaink és czigányaink bizonyítják, hogy van i már elég népies motívumunk, csak művé- i szeink is legyenek, a kik azokat a nemzeti • zenestil megteremtésére feldolgozzák. 1 A hatodik művészetben, a színészetben, nagyon sokáig csak a hazafiság és nemzetiség szolgálatát kerestük s nem követeltünk tőle annyit, mint napjainkban. Van már magyar nemzeti színészetünk is, csakhogy nem mindig a nemzeti színház párisi magyar színpadán, sem a népszínház franczia operetteskedéseiben. Szigligetitől Csikyig és Tóth Edétől Rátkay Lászlóig már a legtöbb magyar drámaíró azon iparkodik, hogy a nemzeti szellemnek a magyar színpadon kifejezést adjon. Az u. n. kismüvészetek, a művészeti ipar ezerféle alkotásai, melyek leginkább meghonosodnak hajlékainkban, mert legszükségesebbek s legjutányosabbak, nem a mieink. Nincsen bennök magyar gondolat, hazai reminiscentia, eredetiség. A magyar zománezmüvek ötvösművészei kihaltak, a népies készítmények motívumai pedig még csak most kezdenek terjedni. Tudományosságunk sokáig német volt, azzal a nagyképű, homályos, alaposkodó, száraz, körmondatos ábrázattal, mely uémetül igen tanulságos, de magyarul kétségbeejtően unalmas. Tudósaink kezdenek már valamit adni a nyelvre is, sőt vannak néhányan, a kik nem szégyenlenek Pázmány, Mikes és Faludi iskolájába járni egy kis igazi magyar prózáért. Szóval minden vonalon előre tör a magyar szellem, a magyar stil, csak az építésben s a művészeti iparban nem tud még mindig eligazodni. A jóakarat azonban már hozzá fogott az uttöréshez. A mit Kriza János, Petőfi és Arany előtt Erdély illatos Vad Rózsáival elért, hogy a magyar népköltés motívumai újjáteremtették a magyar költést: azt érje el ön is, tisztelt uram, bámulatos szorgalmú, választékos izlésü gyűjtéseivel: a magyar stil ősi ábéczéjével, melyen még egyetlen magyar lángész sem irt. A mit összeszedett a magyar portákról, bútorokról, cserépedényekről, kályhaíiókokról, hímzésekről, varrottasokról, kipingált holmikról, az a megteremtendő magyar építési és iparművészeti stil szétszórt ábéczéje. Ázsiai eredetű s magyarországi fejlesztésű a magyar népies stil - motívumok összessége. Virágos, mint a magyar beszéd ; képletes, mint a keleti képzelet; gazdag, mint a magyar szív. A magyar stil keleti gyöngyeivel ékeskedik már rég óta a magyar nep. Magyarosabb díszítő motívumokat ezeknél nem gondolhat ki más. Sok évszázad óta tenyésztek a magyar ornamentika rejtelmes virágai mestergerendás szobákban, magos paraszt ágyakon, czifra menyasszonyi láda* kon, festői kivarrásu szűrökön, mesterséges csutorákon, hímzett ruhákon, festett bútorokon és színes cserépedényeken. Ki szórta oda ezeket a virágokat? A nemzeti szellem. Az a nemzeti szellem, mely a magyar népdal alapján váltotta meg kötésünket a német betegségtől; az a nemzeti szellem, mely hivatva van a magyar népdal alapján megváltani mostani színtelen zeneművészetünket azon káoszból, a milyen a teremtést előzte meg s azon nemzeti szellem, mely elég erős arra, hogy magyar stílt teremtsen az építésben, az iparművészeiben s egyáltalán eredetiebbé, magva-