Esztergom és Vidéke, 1890

1890-11-09 / 90.szám

Ezen forgalom számos család önfenntartásának egyedüli alapját s az összes városi lakosság anyagi jólétének egyik fő forrását képezi, melynek elapadása ezeu város hanyatlását és elszegónyülését fogja maga után vonni. Esztergom város eddigelé az országnak semmiféle anyagi kedvezésóben nem részesült, sőt mostoha gyermekként az adományok kiosztásánál mindenkor mellőztetett. Mig ugyanis az országnak legtávolabbi vidékein fekvő városai sőt tfgyes községei is milliókra menő áldozatokkal vonattak bole a vasúti közlekedés hálózatába, addig Esztergom az ország közgazdászatára nézve páratlan fontosságú kimerithetlen bányakincseivel, daczára a világkereskedelem •egyenes vonalába eső fekvésének, a minden irányban előbb vezetett vasutak által még inkább elszigeteltetett. Szomorú adomány volna azért a hazától, ha most egyszerre anyagi lételének utolsó támaszától is megfosztatnék. Az állam érdeke azonban nem követelheti polgárai egy részétől, hogy •önmaguk ássák meg sírját törvényes jogaiknak, maguk és utódaik anyagi jólétének és boldogságának ; sőt ugy vagyunk meggyőződve, hogy az anyaország minden egyes gyermeke annak legalább is egyuilő mértékű kedvezérére tarthat igényt s a magyar kormánynak és törvényhozásnak nem lehet czélja : az anyaország törvényhatóságait a horvát-szlavon törvényhatóságokénál rosszabb sorsban, mostohább olbánásbau részesíteni. De ha elodázhatlannl szükséges volna n törvényhatóságok területeit azon irányelvek szerint rendezni, melyek a törv é ii jj a v as lat bel ü gy m i u i sz I e r i i 11 d o k o I ásbau megállapítva vannak, — ha a legitim jogfolytonosság elvével állami létünk ezen alapjával, magasabb állami tekintetekből végkép szakítani és a törvényhatóságok lételót a takarókosságnak és a közigazgatás czél szerű rendezésének feláldozni kellene: akkor ezen irányelvek azt követelnék elulasithatlan következtessóggel, hogy a kormány és törvényhozás szomei előtt egószeii eltűnjenek a meglévő közigazgatási kerületek határai és minden tekintet nélkül az eddig fennállott megyék nagyobb vagy kisebb területére, ugy rendeztessenek az uj közigazgatási kerületek, hogy azok felosztásánál irányadó szempont egyedül a kormányzat czélszerüsége ugy fel- mint lefelé, valamint a kormányzottak érdeke legyen. Ámde jól lormány ózható s a polgárok érdekeit legkevésbbé sértő, sőt azok kielégítésére és előmozdítására alkalmas közigazgatási kerületek helyesen nem alakithatók alkalmas központok nélkül melyek az országnak főbb közlekedési vonalain fekszenek és mindenki által minden időben könnyen, vagy legalább aránylag a legcsekélyebb nehézséggel elérhetők s a körülöttük fekvő vidékre minden tekintetben vonzó erőt gyakorolnak ; miért is a közigazgatási és igazságszolgáltatási kerületek czélszerü rendezésénél mindenek előtt az alkalmas központok lennének kijelelendők és ezek körül vidékeik hatósági kerületekké csoporlositandók. Ha tehát a közigazgatásnak gyökeres reformja mulhatlanul szükséges; akkor csak ily módon lehet a törvényhatóságok területeit a haladás igényeinek teljesen megfelelőleg szabályozni és az ország közigazgatását állandóan és helyesen rendezni. Ezen rendezés talán inkább megérdemelné azon áldozatot, mely annak némely vidékek által hozamok ; mert a jó és könnyű admin ist ratio az állam polgárainak soha som lehet drága, mig ellenben a nehezített közigazgatás mindig drágán van megfizetve, ha az álam pénztárát még oly kis mértékben veszi is igénybe. A ki hazánk földi rati és statisztikai viszonyait tanulmányozza, nem zárkózhatik el annak elismerése elől, miszerint Eszlergom város méltán sorakozik az ország azon városai közé, melyek magasabb műveltségi fokozat, fejlettebb ipar- és kereskedelmi viszonyok, számosabb közlekedési eszközök, művelődési-, hitel-, gazdászati és jótékonysági intézetek által messze vidéknek snlypontjait képezik s melyek éppen ezen indokoknál fova a törvényhatósági területek rendezésénél alkalmas központokul önmaguktól kínálkoztak. . Esztergom kir. város a vele egészen összeépített Esztergom-Víziváros, SzentTamás és Szent-György mező városrészekkel együít 1601. házban, állandóan itt tanyázó két katonazászlóaljon és a nagyszámú idegen tanulóifjúságon, iparos- és koreskedősegódeken kívül 14,512 lakossal bír; sőt ezen utóbbiaknak, mint állandóan itt tartózkodóknak hozzá számításával a 16,000-et jóval meghaladja. Ezen kir. város egyenes és közvetett adókban évenkint 130,000 frtot fizet az állam pénztárába és a 100,000 frtot meghaladó közjövedelmeiből 63,0000 frtot fordít közigazgatási, rendőri, közlekedési, iskolai, kegyúri és jótékonysági kiadásokra ós számos hazai tudományos és közművelődési egyletnek és társulatnak anyagi támogatására. Kereskedelmi fontosságáról tanúskodik azon körülmény, hogy a Duna egyik partján három, úgymint: a bndapesti bécsi és szentendrei, — a Duna másik partján pedig négy, úgymint: a Honfmegyébo vezető kővesdi, a Barsmegyébe és a bányavárosokba vezető garamvölgyi, a Nyitramegyébe vezető perbeíoérsekujvári és a mnzsla-bátorkeszi, — [összesén tehát hét országút kisugárzásának szolgál gyúpontjául, — továbbá a Budapest és Bécs között közlekedő nagyobb gőzhajókon kivül még két külön, Esztergomból Budapestre és viss'.a naponkint közlekedő helyi-gőzösnek nemcsak állomás helye, hanem egyszersmind kiindulási ponija. Kereskedelmi fontosságát bizonyítja továbbá az, hogy csak ezen gŐzhajálloinásokon az évi személyforgalom a hivatalos kimutatások szerint a 80,Ö00-et ós áruforgalma a 200,000 mázsát, az esztergom-nánai vasut-állomáson pedig a szállítmány forgalma a 600,000 mázsát,— és ezen város összes kereskedelmi áruforgalma a 12 millió frt értéket meghaladja. — Úgyszintén kereskedelmi fontosságát igazolja 1844-ik óv óta fennálló és közel 6 milliónyi forgalommal biró virágzó takarékpénztára, továbbá a főkáptalan, ugy Esztergommegye ó,s a kir. város által kezelt több millióra menő alapítványok kölosönpéuztára, valamint a lefolyt évben alapított és már félmilliónyi forgalmat felmutató iparbankja és az Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekvő és véle hajóhíddal egybekötött Párkány mezővárosnak, nagyrészt esztergomiak által alapított és közel egy milliónyi forgalmú fiatal takarékpénztára, mely pénzintézetek a szomszédos Hont, Bars, Pest és Komárommegyék nagykiterjedésű vidékein adtak a földmivelés, iparés kereskedelemnek nagy lendületet. Műipar tekintetében fontosságát kitüntetik az országban csaknem páratlan gazdagságú kőszén-, czement ós mészkő talaj- és épületkőtelepei, tégla- valamint czement- és egyéb gyárai és kifejlett kézműipara, mely egy nagykiterjedésű vidék igényeit elégíti ki a megkívántató szükségletekkel. Gazdászati tekintetben előhaladott földmivelóse, nagymérvű bortermelése és különösen jeles gazdasági egylete a környék gazdászati viszonyainak emelésére nagy befolyást gyakorolnak. De leginkább kiemelik Esztergom fontosságát közművelődési tekintetben számos nevelési, közegészségügyi és jótékonysági intézetei. Eszlergom ugyanis bír egy 8 osztályú főgymnasiummal, melynek épületeit saját költségén szerezto meg, továbbá 4 osztályú reáltanodával és 6 osztályú elemi népiskolákkal, külön a fiuk és leányok számára, melyeket a kir. város saját erejéből, minden államsegély igénybe vétele nélkül tart fenn vannak ezenkívül óvodái, több nyilvános és magán nőnőveldói, tanitóképezdéje és papnöveldéje, gazdag nyilvános könyvtárai és még számos más közművelődési és jótékonysági intézetei ós egyesületei, e:ek között nyilvános kórháza ós az elaggott szegényeket ápoló intézete, melyek részint a kir. város közjövedelmeibŐI, részint a városi polgárság áldozatkész közszelleme, valamint a herezegprimás és főkáptalan bőkezűsége által tartatnak fenn. Technikai közlések. 1. (A németországi vasúti szerencsétlenségek jul. havi statisztikája). Az »Első Budapesti Szabadalmi ós Műszaki iroda« Bergl Sándor mérnök (Kerepesi ut 79.) közleménye : Németországban juliusbau a következő szerencsétlenségek fordultak elő: a szabiid pályán 5 kicsuszamlás és 2 összeütközés, az állomásoknál 21 kicsuszamlás, 16 összeütközés és 156 klönböző szerencsétlenség; összesen 171 személy és 160 vasúti kocsi sérült meg. A vasúti kocsik közül 47 kijavítható a többi pedig nem- Az utazók közül 3 rögtön meghalt és 10 nehezen megsérült. A halálozások közül egyegy esik az erfurti, hannoveri és szászországi állami vasutak üzletvezetőségére. A sebesültek közül 3 a vürttembergi, 2—2 a hannoveri és berlini 1---1 az elsászlothringiai, Majna melletti frankfurti és a magdeburgi állami vasúti üzletvezet ős egének kerületére esik. A megsérült szolgálati hivatalnokok ós munkások közül 24 meghalt és 102 nehezen megsérült. Más hivatalnokok közül 2 nehéz sérülést szenvedett*: A műemlékekben dúsgazdag Firenze negyedik múzeuma, az Accademia delle Belle Ar ti, melynek legtanulságosabb része a kortörténeti sorrend szerint elhelyezett képtára s Michelangelo gyűjteményes kiállítása. Az akadémia helyiségei nem nagyok, de a XIV—XVI. sz. tanulmányozóinak száma annál nagyobb. Itt van a legkomolyabb törekvésű fiatal képírók tanulmány csarnoka, a hol a képírás fejlődésének beszédes műveivel találkozunk. A bejárat folyosója egyenesen a kupolás terembe vezet, honnan jobbra-balra ágazik az ut. A terem közepén áll Michelangelo legimpozánsabb müve, Dávid óriási márványszobra, egy darabból faragva. Ezt az óriások teremtője még fiatal korában, bárom esztendő alatt, faragta ki. Már Michelangelo kortársai is elösmerték, hogy ez a szobor a páratlan mester legzseniálisabb alkotása. Az óriási arányú mestermütöl jobbra-balra állanak Michelangelo másutt levő összes müveinek eredeti nagyságú gipszöntései g a falakon falfestményeinek másolatai, ugy hogy ennél oktatóbb müvésziskola aligha van több a világon. öt terem egyesíti a történeti becsű festményeket, kezdve a legnagyobb kezdetlegességtől s végezve a legtökéletesebb bevégzettségig. A modern müvek termében nagyon kevés megragadó alkotás van. De az olasz-osztrák hadjáratokat annál inkább megörökítették, mennél több hadi szerencsétlenség járt a lábuk nyomában. És mégis az összes olasz csataképekben alig látunk egyebet győzelmesen előrerontó olasz ezredeknél s lekaszabolt osztrák vadászoknál és magyar bakáknál. Szerencsére azonban a kisebb tehetségű, de nagy ecsettel dolgozó ujabb olasz művészek ezeket az illusztrácziókat nem annyira a világtörténetbe, mint inkább a firenzei akadémia egyik legjelentéktelenebb terme számára pingálták. Van Firenzének még egy ötödik múzeuma is: az a r c h a e o 1 o g i a i m u s e u m,mely

et azonban a nápolyi és római régiségtárak után már nem mertem meglátogatni. Különben ide dolgában is többet költöttem, mint a mennyit akartam s igy Firenze egyéb nevezetesebb látványosságainak kellett második délutánomat szentelnem. A müvész-város egyik legérdekesebb épülete a Palazzo Vecchio 1298-ból, mely mostan városháza. Szép udvara és előcsarnoka, valamint majdnem száz méternyi magas tornya későbbi századokból való. A városház előtt azon a téren, a hol Savanarolát máglyán égették 2neg, most egy diszes kert áll. A kaputól balra látható Firenze fóruma, a Loggia dei Lanzi, melynek bolthajtásai s nagy ivei alatt pompás szobrok közt sürög-forog a nép. A loggia rendeltetése volt, hogy a városháza előtt végbement események szemlélem tének födött csarnokot biztosítson a firenzeiek számára. Itt áll Benvenuto Cellini leghíresebb bronzszobra, Perseus; továbbá a szabin nők elrablása Bolognától. A falak mellett, antik szobrok között Thusnelda »Germania devicta«, a néhai tedesco-gyülöíet engesztelő szobra. Nem messze a keresztelő kápolnától találjuk a Mediciek palotáját 1430-ból pompás szobrokkal díszített udvarral. A palota most a praefectura hivatala, Kápolnája teli van a Medieiekkel, kiknek koszorúi ugyanazon babérokból valók, mint a görögöknél Perikies, a rómaiaknál Augusztus és Maecenas, a francziáknál XV. Lajos s a bajoroknál nagy Lajos koszorúja. Firenze egyik legkegyeletesebb ódonsága, Dante szülőháza, hová minden turista elzarándokol. Dante szülőháza 1265 óta sok változáson ment keresztül, de a több mint félezer esztendős Dante-kultusz csak növekedett. Van olyan hires, mint a Dante szülőháza aCasa Buonarotti, ahol Michelangelo, a renaissance titánja született. Buonarotti szülőházát Michelangelo legutolsó utódja Firenze városának testálta s a város emlékmuzeumot csinált belőle Michelangelo halhatatlanságának szentelve. Egy régi német útleírásban olvastam egy igen érdekes elméletet. Mért olyan szépek az olasz nők s mért ment át az olaszok vérébe a szép kultusza? A német megfigyelő ezt azzal magyarázza, hogy Itáliában még az utolsó templomban is van valami katározottan szép. Akár szobor, akár dombormű, akár festmény. A szép mű foly.tenos szemlélete a szépérzéket kifejtette, vérré változtatta, nemzeti kultuszszá emelte. A nevezetesebb firenzei templomok közül való az Or San Mi che le, a hol az ájtatoskodó nép mindennap látja Donatello Szt. Györgyét, Ghiberti Szt. Istvánját és Verocchio Megváltóját és igy nemcsak áhítata, de ízlése is fokozódik. Á S. Lorenzo templomában nemcsak Brunelleschi architektúrája gyönyörködtet, hanem Lippi vallásos festménye és Donatello, valamint Verocchio remek faragványa is. A S. Marc a kolostor keresztutja szintén gyönyörű. A freszkók jó része Fra Angelieotól való. A Santissima Annunciata templomában Sangallo épít) művész szellemével, Del Sarto freszkóival és Perugino festményeivel találkozunk. A S. Crocemég a XIIL sz.-ból való ódon templom, de Ghiberti és Donatello ékesítette szobrokkai; Canova pedig Alfieri síremlékével, da Majano pompás márványszószékkel és Donatello domborművekkel tette híressé. Robbiától festmények s a kápolnában Giotto főművei disz'tik még az ódon templomot egész sereg egyéb művész társaságában. Firenze egyik legszebb egyháza a S. Maria Novella a XIH. sz-ból származik, de pompás renaissance márvány facadeja a XV-böl. A tomplomot Brunelleschi, Pisano, Majano, Ghirlandajo, Lippi, Ghiberti, Andrea, Robbia remekei, az olasz művészet elsőrendű művészei díszítik. A S. S p i r i t o temploma is Brunellesco szép gondolata, s mint ilyen Firenze legművészibb épületei közé tartozik Sangallo, Sansovino és Lippi műalkotásaival. A S. Maria del Carmine templomába az idegeneket leginkább Lippi hires freszkói vonzzák. Az összes firenzei templomokban a sekrestyében találunk igen kitűnő kalauzokat, a kik különben a templomokhoz vagy kolostorhoz tartoznak s igy épen nem sorolhatók az útszéli ciceronék svihákjai közé. A nagyobb teplomokról térképes katalógusokat is adnak a sekrestyékben. Firenze legszebb sétahelye a Viala dei Colli, mely alig husz eaztendő előtt ke-