Esztergom és Vidéke, 1890

1890-10-19 / 84.szám

Indult gyermek irodaim at müveikkel nagy mértékben gyarapítják s kiváló szolgálatot tesznek a gyermeknevelés ügyének. Nem volna szabad egyetlenegy iskolának lenni, hova ezt a nemzeti hivatást teljesítő lapot nem járatják. Minden családban ott van ennek a helye, mint a gyermekvilág igazi játszótársa, barátja, nevelője. A Singer ós Wolfner kiadásában megjelenő olcsó lapot a legmelegebben ajánljuk mindenkinek, a ki a gyermek jövőjét szivén viseli. Az uj évnegyedre előfizethotni a kiadóknál 1 fiijával. A kedves újság hazafias és poétikus irányának jellemzésére mutatjuk be a következő szép költeményt: AZ APA FIÁIHOZ. (Okt. 6-án.) Fiaim, fiaim, Jertek, ide jertek '. A tizenháromról Hadd beszélek nektek. Véssétek szavamat v Szivetekbe mélyen, Hogy dicső emlékük Mindörökre éljen. Mikor az ellenség Rátört a magyarra : Villámként czikkázott Hőseinknek kardja. Futó sereg vére Pirosra festette, Zöldelő borostyán Lebegett felette. Egyre szebben hajtott A szabadság fája . . . Északról az orosz Fejszét emelt rája. Lecsapott a fejsze : Oda a szabadság . . . Börtön, temető lett Egész Magyarország, Éjszaka borult rá, Mint a holló szárnya, Puskacsövek, bitók Rémületes árnya. Fiaim ! fiaim! Kik a bont szerették, Halállal lakoltak A vitéz leventék. Aradi vértanuk Nem hiába haltak: Poraikból élet Sarjad a magyarnak. Hallgasd csak a fűszált, Hallgasd a virágot, Azt susogja : magyar ! Védd a szabadságot ! Fénykoszorut fon az Oszi nap sugara, Tábornok szobrára. A magyar nemzetnek Ráhullatott könnye : Sötét fájdalomnak Legragyogóbb gyöngye. Rakd tele gyöngyökkel, Népem ! Hadd ragyogjon! Lánggal égjen lelked Ott azon a szobron ! Millióknak szive Ha körüldobogja : Akkor lesz belőle A szabadság szobra. Az leng a szobornak Babér illatában : Haljatok meg, ha kell, A hazáért bátran ! Fiaim, fiaim! Legelső a haza . . . Szeressétek forrón ! Ez az édes anya! PÓSA LAJOS. HÍREK. — A herczegprimás tegnap Csernoch János dr. apáikanonok és Haizl Kálmán szertartó kíséretében néhány napi tartózkodásra Bajcsra utazott. —- Püspöki vendegek. Dulánszky Nándor pécsi és Steiner Fülöp dr. székesfehérvári püspök csütörtökön utaztak el székhelyökre. — A Ferencz József intézet nö vendékei a mai reggeli gyorsvonattal Erődi Béla igazgató vezetése s a nevelők kísérete mellett városunkba érkéz* nek s fölmennek a főszékesegyházba. a bel misét hallgatnak. Innen mindannyian megtekintik a főszékesegyház nevezetességeit, a kincstárt, a sírboltot, a Szt. István kápolnát, továbbá a primási palota műkincseit. Társasebédet a Fürdő vendéglőben vesznek s délután visszaül áznak a fővárosba. — Tanintézeti jubileum. A vizivá rosi zárda okt. 15-ón érte meg negyed százados jubileumát. A zárdát tudví. levőleg Scitovszky János prímás alapította ^ 1865-ben, nem sokkal halála előtt. És a zárda azóta kitűnően megfelel hivatásának. Növendékei nemcsak a városból és a megyéből, de a fővárosból is tekintélyes számban jelentkeznek, a mi az intézet jóhirnevét jelenti. Különös érdemeket szerzett magának e tekintetben az intézet jelenlegi főnöknője Remígia uővér, ki az alapi\ tás óta működik az iutézetbeu és 1875 óta vezeti azt, oly szakértelemmel, a minővel csak kevesen dicsekedhetnek és annyi lelkesedéssel, oly fáradhatlan buzgalommal, a minőre csak a magasabb szempontok által vezérelt hivatásszeretet képesíthet. —Alapos készülIsége, ritka tanítási ügyessége, és nevelői fapiniala folytán bátran mondható, hogy hazánk legkitűnőbb tanítónői közé tartozik. — Származására nézve franczia. Neveltetését részint Franczia-, részint Németország e'sj intézeteiben nyerte. Magyarországba jővén, csakhamar tökéletesen elsajátította nyelvünket és a legőszintébb lelkesedéssel szolgálja második hazájának tanügyét. Fáradhatlan tevékenysége nem szorítkozik pusztáu az iskola falaira, hanem kiterjed az intézet összes ügyeire. Ennek köszönhető egyebek között fiz intézeti templom 1884-ben történt diszes megújítása is, melyre Lankadatlan buzgalma több ezer frtot gyűjtőt'. A 25 éves jubileum nevezetes'napja minden nagyobb z;ij nélül, de a léginél lobban azon ünnepélyes hálaadó-istenliszt élettel lön megülve, melyet az évforduló reggelén, 77

2 órakor Szilányi Ferencz apátkanonok tartott fényes segédleltei. Mielőtt a »Te J)eum«-ot megkezdette volna, az oltárlépcsőről rövid, de annál tartalmasabb és ékesebb beszédet mondott, a mely a nagyszámú hallgatóságra megragadó hatást gyakorolt. Előadva az ünnepély okát, vázolta az intézet negyedszázados működésének amaz áldásait, a melyeket a vallásosság és erkölcsösség ápolása, szilárdítása és a hasznos ismeretek terjesztése által nem csak a városra, hanem az egész országra, az egész térsadalomra is árasztott. Meleg szavakban tolmácsolta azon elismerést és becsülést, a melyben ennek folytán az intézet és annak vezetői egyenként és összesen részesülnek és a mely Őket mélláu megilleti, figyelembe véve azon nagy anyagi és erkölcsi hasznot, a mely a vallás örök igazságain alapuló kalbolikus nevelésből az egyedre ugy mint a családra és az ; emberiség összességére háramlik. Majd ; a szőlőkhöz fordult, hogy őket igazi tiszteletre és szeretetre hivja fel az i intézet lakói iránt, kik oly önzetlenül ] és annyi buzgósággal fáradoznak leg- l fényesebb kincseik, gyermekeik olyatén j kiképzése körül, hogy Isten ós embe- j rek előtt egyaránt kedvesek, az Égnek 1 örömére, a hazának javára, családjaik \ díszére és a társadalomnak hasznára 4 lehessenek. Felhívja a bill Igatóságot, j rebegjenek őszinte hálát ez ünnepélyes í percekben a Mindenhatónak, hogy az I intézetet ily hosszú időn keresztül ha- í talmas oltalmával védeni, minden na- i gyobb bajtól megőrizni kegyeskedett. í Buzgó imáiba ajánlja a jelenlevőknek 1 az intézet élő jHevőit, kik czóljainak i magasztos feladatának megvalósithatása i körül nagylelkűen táníogatják. Zárják \ azonban forró könyörgéseikbe azon el- 1 hunytakat is, kiknek nevei az intézet] 1 emlókeibez fűződnek. Imádkozzanak az intézet nagylelkű alapilójáért, Scitovszky János bíborosért, hogy ki oly nagy barátja volt e földi hazában a gyermekeknek, nyerje el jutalmát a kisdedek isteni Barátjától. Imádkozzanak az intézet azon nővéreiért, kik az isteui Goudviselés nemes munkásságuk színteréről oly korán, oly idő előtt, éltök tavaszán szólított magáboz és azon volt nagyreményű növondókeiért, kiket a kérlelhetlen halál oly korán ragadott ki az élők soraiból, mint bimbókat szakított le az élet fájáról. Végül a nővérekhez intézte svavait. A kaszárnya ügyében csütörtökön délután magántermészetű értekezlet volt a városház nagy termében, a ,hol vagy busz városi képviselő és nem képviselő jelent meg, A magántermészetű értekezletnek két igen tanulságos része volt. Az egyik a polgármester számmüvelete a kaszáuya jövedelmezőségéről és felépítésének költségeiről, a másik Brenner képviselő felszólalkozása a normális kaszárnya ellen s fiók laktanya mellett. Kiváló fontosságót tulajdouitunk a polgármester tiszta és meggyőző számmüveletónek, épen azért érdekesnek is találjuk a főbb tételek közlését. Mit jövedelmezne a normális kaszárnya? A legénység után való megtérítés volna 17,341 frt, — kórház után 3657 frt s a kü'önféle mellékhelyiségek után 2365 frt, Összesen 23,363 frt. Mibe kerül a Ráth-féle normális kaszárnya terve ? A módosítások ugyan tetemesen alászállitottak a költségvetésben néhány tételt, de legmagasabb számítással vegyünk föl 400,000 frtot. Az ajánlati tárgyalások előnyös folyamától tiz százalék elesése várható s igy maradna az építkezés 360,000frfcban.A kisajátításokra 80,000 frtot lehet vetni s igy a főösszeg 440,000 frtot, lenne ki, mely azonbau még mindig iedukálód ni fog. Van ugyanis a .megyénél nyolcz év óra kamatozással a kaszárnyára 40,000 frt, évi házbérekben magtérül 1500 frt, a Takarékpénztári városi adósság (143 670) konvertálásából szintén 4000 frt eshetik évenkint a város javára s igy vau mindössze főbb mint 28,000 frt" rendes évi fedezetünk. A normális kaszárnya ellenzéke ez alkalommal nyilatkozóit először s nem egészen meggyőző adatokkal kívánta, hogy a városi közönség elé egy sokkal jutányosabb fiók laktanya tervei is adassanak, bogy igy miudenki tájékozva legyen a drágább és olcsóbb építkezés előnyeizől és hátrányairól. Az értekezlet harmadiél órán keresztűi vitatta meg a kaszárnya kérdését s már előre jelezte, hogy a kaszárnya-közgyűlés hangulata meglehetős harczias lesz mind a két tábor részéről. — A Közönség korenoi Az Eszt. Kőzi. mult szánia megtámadja a párkányi Glrünvald czéget azért, hogy tűzveszélyes forgácstelepeik és a tűzoltást gátoló lutajtoriaszaik vannak a partokon. A támadást »Tüzrendori intézkedések « cz. a. Szegedi Sándor ur irta. Minthogy a Közlöny a védelem fölvételét megtagadta, a mi hasábjainkat kellett a megtámadott czég igazolása végett rendelkezésre bocsátani. A védekező válasz egész terjedelmébeu a következő : Ne nehezteljen meg érte Szegedi ur, de mi arról nem tehetünk, ha Párkány mezőváros megteszi magát rövid uton rendezatt tanácsú várossá s mint ilyen a »varosi tanacs« által hozott formaszerü határozatokat kézbesít, mert ilyen hatósága Párkánynak nem lévén, az ilyen tulkapás ellen miudeukiuek épp ugy óvást kell emelni, plane ha ezen nem létező forum által hozott határozatot végre is akarják hajtani, mintha az esztergomi kereskedelmi társulat mint tőzsde bíróság hozna ítéletet, avagy az esztergomi polgármesternek avagy tanácsnak eszébe jutna határozatát mint «Esztergom sz. kir. város közigazgatási bizottsága« hozui czimezni és közegeivel végrehajlaui. Az ilyen határozat ellen nines Iörvényes föllebezésuek helye azért kell tehát egyenest a legfőbb közigazgatási fokhoz folyamodni s ha ez »a párkányi városi tanácsou létezőnek nem találta, ugy csak kötelességét teljesítette, midőn az ilyen közigazgatási kinövést, mielőtt nagyobb baj okoztatnók sürgősen lenyeste. Mert ha a mezőváros oly határozatot akar hozni mely csak birtokon kivül föllebbezliető, akkor kövesse az 1886. évi XXII. t. cz. 25. ftgész nap el van azután dolog nélkül. Mindenét megtalálja az utczán. Előtte árulják potom áron a tengeri halakat, rákokat, osztrigákat és csigákat. Az utczán sütik számára a hust és a kukoriczát. Csak néhányat kell lépnie s az oszteriában van, a hol ha jó napja volt, rnegiszsza a borát, de sohase koldul. A város elég szépen gondoskedott proletárjairól, mert megás taksákkal csinált számukra munka árszabályt. A- bérkocsin szállított ' podgyász mindig olcsóbb, mintha lazzaroni viszi. Valamikor a lazzaronik nevezetes állami tényezők is voltak, mikor trónválságok voltak Nápolyban. Most már nem szorul rájuk a politika, s ök a legédesebb dolce farnientében élik le napjaikat. A milyen nehéz a mi kóborló czigányainkat megtelepíteni, olyan nehéz a lazzaronikat munkára fogni. A kikötő teli van hatalmas tengeri hajókkal, melyek közt száz és száz bárka és csónak mozog? A tenger végtelensége összeolvad az éggel s amint az alkony leszáll, csillagokká válnak a hajók és bárkák ezrei. Vidám dal hangzik a kikötő halászbárkákról, vidám énekszó a lomhán pihenő hajókról. A partokon azonban örök nyugtalansága élet, száz és százféle kinálat, kiabálás, kocsizörgés, ostorcsattogás. Es nem messze a várostól a Vezúv lomha és_ tehetetlen tűzkévét szór ki, mint az erőtlen szökőkút, mikor már nem képes az utolsó idomtalan sugárcsomót tovább lökni, mert az visszaesik bágyadtan. De az a kis ttizkéve azt jelenti, hogy még nem szunynyadtak ki a föld méhében forrongó titkos erők s hogy a Vezúv még mindig sokveszélyt rejteget a vulkanikus talajon épült Nápoly vidék városai számára. A vidám nápolyi ember azonban, akinek a turisták ezreitől és ezreitől legtöbb haszna esik, olyan barátságosan néz a világító Vezuvra, mintha csak hálával tartoznék neki. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. — Esztergomi üveggyár. A legilletékesebb forrásból jelenthetjük, hogy az esztergomi üveggyár megvalósítása már nem illúzió, hanem komolyan számbavohető várakozás. Az üveggyár tervezője, Hirsch Leo ugyanis nemsokára eljön Esztergomba a gyár felállítására alkalmas terület tanulmányozása ós kijelölése végett, mely alkalommal ajánlatait és feltételeit a városi képviselet elé fogja terjeszteni. Szives örömmel üdvözöljük az érdekes eseményt s városunk emelkedése és felvirágzása érdekében óhajtva óhajtjuk az első esztergomi gyárat. — A kártyaaffair vége. A SzvobodaSchalkhász-féle kártyaaffairt a járásdiróság iktóber huszonegyedikén fogja tárgyalni. í