Esztergom és Vidéke, 1890

1890-10-16 / 83.szám

át. 1862-ben az egyetemen theologiai tanár lett. 1872-ben kultuszminiszter! osztálytanácsos, 1873-ban megint visszatért szülővárosába, mint esztergomi kanonok. 1874-ben bácsi v. püspök, 1875-ben szé kos fehér vári s 1877-ben pécsi megyés püspök lett. 1880ban v. b. t. t. s 1882-ben a Ferencz József rend nagy ke reszté se. A hatvanegy éves főpap erőteljes, egészséges férfin, a ki a pécsi bazilika restaurálása által nemcsak Magyarországon, de az egész müveit világon nagy tiszteletet szerzett nevének. — A kaszárnya ügyében ma d. n, négy órakor a városház termében értekezletet tartanak. — A derék bátorkesziek Kúráiért kitűnő sikerű tánczvigalmnt rendeztek vasárnap, melynek eredménye meglepő. A derék rendezőség valóban megérdemli a nagy közönség liálás elismerését, de méltán megérdemli a Kobek-Luczenbacher család nemeslelküsége is. A táncz vigalom és adakozások tiszta öszszege háromszázhanninczhét frt volt, melyből k é t s z á z h a m i n c z hót frt a kuraliaknnk s száz a tokajiaknak jutott. Az összeg hivatalos átadásáról a rendezőség a következő hivatalos nyngtatványnyal számol el : 337 frt 7 kr. azaz háromszázharminczhét forint i 7 krról, mely összeget, mint a bátorkeszi fiatalság által f. évi október 12-én adott tánczmulatság tiszta jövedeimét, hogy e mai alulírott napon tek. Kugler János és Tauber Mihály uraktól, oly feltétellel, hogy fenti összegből 237 Irt 7 kr Kural, 100 frt pedig Tokaj | lüzkárosultjait illeti, hiány nélkül fel-1 vettem, ezennel elismerem Muzsla,' 1890. okt. 15-én B. Szabó Mihály j főszolgabíró. Kobek István a kuraliak-j nak 100, a tokajiaknak szinten 100 frtot adott; Luezenbacher István 50, frt, Kobek Margit k. a. gyűjtése 32j: frt 40 kr., Finitzer Fülöp 10 frt, j: Kobek János 5 frt, Renner Miksa! 3 frt 50 kr, Majnik Autalné, Benner Miklós, Biueter Sándor, Fürst Dávid két-két forintot adtak ; Bineter József, Hertelendy Gyula, Kugler János, Kukányi Pál, Tauber Mihály egy-egy frt iítveu krt ; Böszörményi József, Németh Gyula, Fleischmann Simon, Takács Géza, Binéter Adolf, Grósz Izidor egyegy forinttal járultak a gyűjtéshez Fürst Ignácz, Binéter Márkus, Szende j Adolf dr., Weisz Samu, Fürst Adolf Kemény Simon, Salzer Mór, özv. KeA fönséges látvány elbűvölt, a nápolyi öböl esoda szépsége minden gondolatomat -és érzésemes lefoglalta. A vendéglős ugylátszik sürgönyt kapott Rómából az előkelő incognito urakról, mert összes érdemrendjeivel és pin ezeréivel glédába osapta magát s ugy hajlongott az excellentiás ur előtt. Az öregebbik ur, a kiégett kráter valami bukott brazíliai nagyság s a füstölgő kráter az ö franczia szakácsa volt. A két inkognitós figura tökéletesen elvesztette minden érdekét, mikor a nápolyi -öböl fenséges panorámája mellett majdnem a hymnus hangján hálálkodtam az Istennek, hogy ide engedett érkeznem. Vedi Neapoli e poi muori! — tartja az olasz közmondás. Nézd meg Nápolyt, azután halj meg. A ki előbb meg taláí halni, annak csaknem kár volt születnie. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. mény Belliié, Fuchs Lipót, Kohn Lipót, Kukányi Károly, Meinik István, Beke Gyula és Gogola Rezső pedig ötven-ötven krral mozdították elő a nagy jótékonysági összeg gyarapítását. A rendezőség Kugler János és Tauber Mihály vezetése alatt Kukányi Károly, Meinik István, Beke Gyula, Gogola Rezső, Renner Miksa és Fürst Miksa urakból állolt, kiket a nemesczélu s fényes sikerű rendezésért nyilváuos hála és elismerés illet. — A kataszteri felmérő hivatal tagjai néhány nap mnlva már városunkba érkeznek s befejezik munkálataikat. — Esztergomiak Léván. A lévaiak — mint lapunkat tudósítják — szombaton este jótékonyczélu hangversenyt rendeztek, melyen a vidék sokkal nagyobb számban jelent meg, mint maga i város. Lévának alig van valamire ealó terme s igy a helyiség hiány miatt, iz ülőhelyek már a zongorák lábainál kezdődtek. Brenner Lujza k. a. és Saághy Agatha urnő zongoráztak nagy tetszés mellett s Borovicska Adolf hegedült és énekelt a lévai dalárdával. k hangverseny jövedelme több volt kétszáz forintnál. A résztvevő hölgyeket a rendezőség csokrokkal halmozta Ü. Hangverseny után a társaság táuczraaerdült. Másnap Hunyady Kálmán gróf lagysárói nagy földbirtokos névnapja iszteletére Nagy-Sárón a környék főnemessége ovácziókat rendezett. A lesgett templom miatt gallyakból nagy sátort rögtönöztek s ott tartották az istentiszteletet, melyben a misét énekelfék. Hunyady gróf azután uiegvoniégelte a főúri társaságot, melyben az äszlergoniiak is részt vettek. A jó hangú Borovicska rossz hangzású nevét már Léván többen Fenyvesire magyarositották, a mi mindenesetre komolyabban is hangoznék, mint az a demokratikus szeszes ital. Dicséretére legyen mondva, rogy ugy hegedüjátékával, mint éneiével tisztességesen kitett magáért. . — Párkány veszedelme. Párkányt már hetek óta gyújtogatják. Egymásután keletkeznek a tüzek, többnyire az esti órákban. Torzított betűkkel firkantott papirosdarabokat találnak, melyekkel a lakosokat rémit go tik. A fenyegetők az egész város felgyújt ásával hozakodnak elő. Többen ugy magyarázzák a dolgot, hogy a gonosztevő vagy gonosztevők az erélyes párkányi bírót terrorizálják a gyújtogatásokkal s igy akarják lemondását kicsikarni. Mások azonban sokkal egyszerűbb és elfogadhatóbb magyarázatot adnak. A párkányi gyújtogatás pyromanikus természetű. A gyújtogató mindenesetre a legveszedelmesebb fajtájú pyromániábau szenved, cselekedeteit ördögi ösztönnel hajtja végre s gyáva félénkségében igen óvatos. Akármint is van a dolog, bizony ideje volna már, hogy néhány értelmesebb csendőr végre valahára kézre kerítse a szörnveteket. — Halestély. Schleifer Lajos a Fürdő vendéglő bérlője, szombaton este ÍI vendéglő nagy termében halestélyt rendez, melyen a katonai zenekar is közre fog működni. — Jonas Pall egy Andrassy-uti kávéházban játszik Budapesten s mint értesülünk, meglehetős érdeklődós mellett. — A varost könyvtár mar a napokban kimozdul a főjegyzői irodából i behurczolkodik a volt polgármesteri íivatalos szobába. A közgyűlés által kiküldött könyvtári bizottság (elnöke Feichtinger Sándor dr., tagjai Fehér jryula dr., Földváry István dr., Magos Nándor, Nemtsák János dr. és Körösi László dr.) a napokban ülést tartván, jlhatározta, hogy a hurczolkodás ellenérzésére ós vezetésére a könyvtár rendezőjét, Nemtsák János drt kéri „föl. Midőn a könyvtár uj helyiségében lesz, a bizottság rendszeres jelentést fog tenni róla a közgyűlésnek s kőnyomatos katalógusokat terjeszt be a közgyűlés tagjai számára, hogy a városi könyvtárat ugy a városi képviselők, mint a tisztviselők és családjaik ezentúl hozzáférhetőbben használhassák. — Öngyilkos rekruta. Egy rekruta a napokban öngyilkosságot követett el s fölkötötte magát azon a czafrangon, melylyel a fegyvereket, szokás tisztogat,ni. — Uj bor, uj szerető. Az uj bornak az a különös hatása van, hogy jócska adagok után elfelejteti a régi szeretőt. Ilyen hatása volt legalább a vapokbau egy becsületes mesterlegényre is, a ki három napi uj bor kura után már csak homályosan emlékezett a régi szeretőjére s összes Ígéreteire. Hanem annál inkább eszében tartotta az uj szeretőt, a kinek három nap alatt legalább is háromszor oligérte a lelke üdvösségét. Az elhagyatott régi szerető cselhez folyamodott, hogy visszahódítsa új boros ós uj szeretős kedvesét. Beszegődhette ugyanis a testvérét az uj boros korcsmába cselédnek s ez három nap alatt tökéletesen rendezte a régi szerelem históriáját. Olyan csodálatos hatású boszorkánynedvet kevert ugyanis az uj borba, hogy a ki abból a hordóból ivott, az a háztetőkre vágyakozott tőle. Negyednapon már egyetlen egy uj boros vendég se járt a korcsmába. Valamennyi keservesen megfekűdte az ágyat s égre, földre esküdözött, hogy többé sohase hagyja el az erények s az ó-borok kipróbált útját. A hűi eloii legény föl épülése után már csak régi vörös bort ivott s ennek javító hatása alatt leborult a régi kedves elhagyott lábacskáihoz s föl sem kelt addig, mig a Jakodalom napját el nem határozták. —- tSKUVO. O-gyallai Szabó Dezső m. áll. vasúti hivatalnok szombaton vezetti oltárhoz Ludason Molnár Ernő leányát Vinczit. — A legolcsóbb ut Rómába. Baross miniszter érdeme, hogy Budapesten Fiúmén ós Aucouán keresztül ezentúl még a szegényebb sorsú ember is könnyű szerről eljuthat Rómába ós Nápolyba. Hallatlan jutányos az ut, annyira, hogy aligha vau más nemzet, melynek fiait ilyen olcsón szállítják Itália szivébe. A m. kir. kereskedelmi miniszter ur intézkedése folytán ugyanis életbo léptetelt gőzhajó összeköttetés folytán Budapest és Fiume között a leggyorsabb és legolcsóbb ut Budapestről Olaszországba, főkép pedig Rómába, Nápolyba 8Í.b. immár a m. kir. államvasutak budapest-fiumei vonalán át vezet. Fiúméból a minden kényelemmel berendezett gőzhajó a 7 órakor este odaérkező bpesti vonathoz való csatlakozásban további intézkedésig minden vasárnap és csütörtökön este 8 órakor indul Ancouába és innét minden kedden és pénteken szintén 8 órakor este indul Fiúméba a 9 óra 40 perczkor reggel Bpestre közlekedő vonalhoz való csatlakozásban. A menetidő Fiúmétól Anconáig csak 12 órát vesz igénybe. Ezen útirányra közvetlen menetjegyek adatnak Bpestről Anconára és viszont, melynek árai a következők : gyorsvonatoknál I. oszt. 14 frt 60 kr. II. oszt. 12 frt. Személyvonatoknál I. oszt. 13 frt, II. oszt. 10.80 frt, III. oszt. 7 frt. Az I. ós II. oszt. jegyek hajón az L, a III. osztályúak pedig hajón a II. helyre érvényesek. A hajón 50 kgm. podgyász szabadsnly en godélyezteük és az esetleges több súlyért miudeu 10 kgm. után 50 kr számíttatik. A közvetlen menetjegyek ugy a m. kir. állami vasutak bpesti pályaudvarán és nagyobb állomásain, valamint annak Budapesten, Bécsben, Belgrádban ós a vidéken létesített menetjegy-irodákban, nemkülönben a Cook-féle budapesti utazási irodában válthatók, hol a kívánt egyéb felvilágosítások is készséggel megadatnak. Az Olaszországba utazó közönség még figyelmezte lik, hogy az említett útirányon át Budapestről Rómába : gyorsvonattal I. oszt. 29 frt 60 kr, III. oszt. 22 frt 50 kr; személyvonattal I. oszt. 28 frt, II. oszt. 21 frt 30 kr, III. oszt. 13 frt 80 kr ; Nápolyba pedig gyorsvonattal I. oszt. 42 frt 80 kr, II. oszt. 31 frt 80 kr; személyvonattal I. oszt. 41 frt 20 kr, II. oszt. 30 frt 60 kr, III. oszt. 19 frt 70 krért lehet utazni. — Vasúti kocsik világítása. Egy technikus irja nekünk : A kocsik belsejében elhelyezett lámpák meggyújtása és eloltása az utazók háborgatásával jár karöltve, miért is ez a legtöbb vonalnál a tetőről eszközöltetik. Azonban ez nagyon veszélyes dolog, mert a lámpagyujtogafónak, bármely rossz időben, egyik vagonról a másik vagonra kell ugrálnia és ha a vonat számos vagonból áll és a szegény gyujtogatónak funkezióját a lehelő legrövidebb idő alatt kell végeznie, akkor bizony vajmi nehéz dolog előtt áll. Rövid tiz év alatt hazai vasutainknál számos lámpagyujtogatót szerencsétlenség ért, mert az ide-oda ugrálás alkalmával a vagon tetejéről leesvén, többen súlyosan megsebesültek. E sebesültek a biztosító társaságok szeren esetlenségére majd mind biztosítva voltak és ugyancsak nyifniok kellett zsebeiket, hogy mindannyi károsultat kielégítsék. Egy bajor királyi mérnök megsajnálta a biztosító társaságokat, de még jobban a szerencsótlou lámpagyujtogatókat és segített a bajon az által, hogy elektromosság segélyével gázzal világítja a vagonokat. Az emlitott mérnök egy készüléket rendezett be, melynek segélyével a lámpagyuj lógat ás ós oltás az állomás perroujáról történik, miáltal szükségtelenné vált a vagonok tetején való mászkálás. A gázkiömlés a vagonok belsejében is lehetetlenné van téve. A 10 havi próbaidő alatt az elrendezés igen jónak bizonyult s azért a bajor állami vasutak minden vonatjánál emez uj világítási rendszer alkalmaztatik. Az ily készülék ára elenyésző csekély a vele szemben álló haszonhoz képest és általános elismerésünket fejezhetjük ki Schmid W. feltalálónak, hogy a régen érzett hiányon oly egyszerű és praktikus találmányával segített. Egyúttal ajánljuk a mi vasutainkuak is emez uj világítás behozatalát, legalább náluok is kevesebb ember lesz nyomorékká, — Tobb szaz arpadkon erem jutott Brenner Ferencz takarékpénztári tisztviselő birtokába, többnyire Könyves Kálmán és II. Béla idejéből. Ajánljuk ez érdekes körülményt az éremgyüjfők és régiségkedvelők figyelmébe, mert a rendkívül sok többes példán vok mérsékelt áron megszerezhetők. — Városunk szégyenfoltja ugyan a vágóhíd a város közös közepén, de mégsem anyira, mint ujabban a Gábrisház előtt álló hid csatornája, melybőL már napok óta utálatos miazmák áradnak ki. Vagy elhullott állatok, vagy feloszlásnak induló hulladékok vannak ott felhalmozva s olyan bűzt terjesztenek, a melyért másutt nem napok* hanem huszonnégy óra alatt tennének valamit s a legszigorúbb bírságot rónák ki azokra, a kik a város levegőjét igy megmételyezik s anélkül is gyönge lá^ bon álló köz-egészségi állapotainkat még jobban tönkre teszik. Sehol a világon (még talán a legsötétebb Afrikában se) tűrnék, hogy a város teljes közepén NŐKRŐL A NŐKNEK. (Magyar kőzmoudá^ok.) Ki álmokra épifc, árnyék után kapkod. * Nagy boldogság a jó házasság. * Egyedül az erény teheti az embert boldoggá. * Ki magától távol keresi a boldogságot, azt föl nem találja. * A boldogság pohara nem adatik fel tisztán senkinek. * Kik magukon tanulnak — boldogtalanok.